INTERTEXTUÁLIS VISZONYOK A MODERN
LÍRÁBAN: idézés, rájátszás, utalás
DSIDA JENŐ Nagycsütörtök című
versében Jézus nagycsütörtökével játszik egybe, a két képsor állandóan
felvillan, vibrál közös elemek által, és a végén befedik, megá
AZ EPOSZPARÓDIÁK
Az eposz szó az elbeszélő
műnembe tartozó, kötött formájú műfaj, illetve műalkotás, melynek rendkívüli
képességekkel rendelkező hőse természetfeletti lényektől is támogatva -de nem
varázserő révén- vagy egy egész kö
A ROMANTIKUS MESEDRÁMA
A dráma görög szó, cselekvést, cselekményt jelent.
A drámai művek cselekményt jelenítenek meg, a szereplők beszélnek és
cselekszenek előttünk. Főeleme a feszültség, összeütközés:
harc a külső erőkkel, de emberben lévő bel
A BALLADA MŰFAJI SAJÁTOSSÁGAI. A TÖRTÉNETI
TÁRGYÚ BALLADA.
A ballada drámai tartalmú elbeszélő
költemény, ami általában tragikus élményekről szól, az élet válságait
ábrázolja. Tárgyát gyakran a történelemből meríti. A ballada mind a három
műfa
A XX, SZÁZADI ÉN-ELBESZÉLÉS
Az én-elbeszélés jellemzője, hogy az
elbeszélő egyes szám első személyben átélője a cselekménynek. A szerző szereplőként
jelenik meg a műben, a szereplő és elbeszélő nézőpontja sok esetben keveredhet
is.
KOSZTOLÁN
A NOVELLA REALISTA VÁLTOZATA
A XIX. sz. meghatározó művészeti irányzata, valószerűségre
törekvő, a valóságot átfogóan ábrázolóművészi magatartás ill. stílusirányzat. A
realista művek egy lényegében jól áttekinthető világról festettek képet; a
r
A XVIII. század
magyar irodalmának szívszoritó
különleges
remekművet 1794 őszén írta regényét
Kármán .Urániában jelent meg e kor
legremekebb,
"legmodernebb", a 20. századi olvasónak is
élvezetet adó
szentimentális na
AZ ABSZURD ÉS GROTESZK A MAGYAR IRODALOMBAN
A groteszk összetett
fogalom: esztétikai minőség, melyben a fenséges, a félelmetes, és a torz elemek
a mulatságos, nevetséges vonásokkal ötvöződnek. 1. lehet a komikum egy
fajtája, a szélsőségesen ö
A XX SZÁZADI NOVELLA SAJÁTOS VÁLTOZATAI
Modern többféle
jelentésben használt fogalom. Bizonyos értelemben a XIX. sz. közepétől
jelentkező izmusokat nevezik így (szimbolizmus, naturalizmus.). A
művészet teljes átalakítására törekvő,
A METONIMIKUS ÉS METAFORIKUS TÖRTÉNETALAKÍTÁS AZ EPIKAI MŰVEKBEN
A metonímia inkább a
lírai alkotásokban megjelenő szókép, mely két egymáshoz közel álló fogalmat,
jelenséget sűrít egy megnevezésbe térbeli, időbeli, rész-egész, ok-oko
A HIMNUSZ ÉS ÓDA ROMANTIKUS VÁLTOZATA
Teljesen hazafias himnusz KÖLCSEY FERENC: Hymnus
című költeménye. Az imaszerű költemény megszólítottja az Isten,
a megszólító a költő, aki egy közösség nevében beszél. A százados szenvedések
jogán kér és re
MIÉRT VÁLTOZIK A
NYELV?
I. A NYELV VÁLTOZÁSA KÉSVE ÉS NEHEZEN
FIGYELHETŐ MEG
Az
emberi tudomány csak meglepően későn - úgy a 18. század végén - vette észre,
hogy a nyelvek változnak. Azt addig is látták, hogy sokféle nyelv van,
IDŐKEZELÉS, EMLÉKEZÉS A KLASSZIKUS MODERNSÉG EPIKÁJÁBAN
Az impresszionizmus a századforduló (1900)
stílusirányzata szerint az élet összefüggései csak pillanatnyi benyomások
alapján érthetők meg. Az atmoszféra, a hangulat, a légkör kifejezésére
A SZIMBÓLUMTEREMTÉS A KLASSZIKUS
MODERNSÉG LÍRÁJÁBAN
A
szimbolizmus irodalmi művészet, irányzat, ami szakít a reális
világgal, s a megismerést eleve kizárja, csak sejtetni akar. A mű központi
szervező elemévé emeli a szimbólumot, n
SZEMÉLYESSÉG ÉS SZEMÉLYTELENSÉG A MODERN LÍRÁBAN
KÁNYÁDI SÁNDOR Fától fáig című
verse reprezentatív vers, amelyik a továbblépésről, a kitartásról szól.
Többsíkú szerkezete van, három közlési mód található benne: 1.egy gyerek
monológ
A felvilágosodás eszméi az európai irodalomban ( Voltaire és Rousseau )
Amit a reneszánsz szellemi megújulása
elõkészített, a 17. század tudományos gondolkodása bontotta ki, tette
teljessé. A felvilágosodás a 18. századtól indu
A TÁJKÖLTÉSZET VÁLTOZATAI A MAGYAR IRODALOMBAN
Tájleírás a magyar költészetben már a kezdetektől jelen
van. A reneszánsz korában JANUS PANNONIUS Egy dunántúli
mandulafáról epigrammaformába sűrített elégia. A költemény
rövid terjedelmű, zárt sze
Realizmus és
naturalizmus
"Micsoda ember lett volna Balzac, ha
írni tudott volna" - így kiáltott fel egyik
levelében Gustave
Flaubert (1821-1880), a XIX. század második felének legnagyobb
francia realista
regényírója.
AZ ANEKDOTIKUS ELBESZÉLÉS JELLEMZŐI
A regény a polgári társadalom uralkodó műfaja. A
XIX. sz. realista regényei egy lényegében jól áttekinthető világról festettek
képet; a regényíró szinte mindent tudott a világról, ismerte a társadalom
gépezet
A DAL (NÉPDAL ÉS MŰDAL) VÁLTOZATAI
A legrégibb lírai
műfaj. Egyszerű, általános emberi érzés kifejezése könnyed, dalolható formában.
Megkívánja a formai szabatosságot s a gondolati, hangulati kerekséget. Tárgya
szerint beszélhetünk
