online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A DAL (NÉPDAL ÉS MŰDAL) VÁLTOZATAI

irodalom



bal sarok

egyéb tételek

jobb sarok
 
Jules Verne: A dunai hajós
ÖRKÉNY ISTVÁN: TÓTÉK
KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN
KÁRMÁN JÓZSEF: FANNI HAGYOMÁNYAI
József Attila 1905-1937
Petőfi Sandor 1823-1849
A homéroszi eposzok embereszménye, értékrendje és szerkezete, magatartasok és értékrendek ütközése a görög tragédiaban
Ady Endre 1877-1919
Az európai széppróza néhany képviselôje
A DAL (NÉPDAL ÉS MŰDAL) VÁLTOZATAI
 
bal also sarok   bal jobb sarok

A DAL (NÉPDAL ÉS MŰDAL) VÁLTOZATAI

A legrégibb lírai műfaj. Egyszerű, általános emberi érzés kifejezése könnyed, dalolható formában. Megkívánja a formai szabatosságot s a gondolati, hangulati kerekséget. Tárgya szerint beszélhetünk szerelmi-, katona-, bordalról. Eredete szerint van népdal és műdal. E műfaj legrégibb és leghíresebb művelője Anakreón (i.e. 572-487), akinek hatása jóval később is érezhető az irodalomban. Például CSOKONAI VITÉZ MIHÁLYnál, aki Anakreóni dalok c. kötetét is róla nevezte el. "Az anakreóni világban csak a felemelő szépet, jót, gyönyörűt keresi az emberi lélek."- írja kötetének bevezetőjében. A mások boldogságára is tekintettel levő örömkultusz Csokonai korának, a felvilágosodásnak, fontos gondolata. Egyik legkedveltebb ilyen jellegű alkotása a Tartózkodó kérelem. A költemény alapja a népdalok világából jól ismert "a szerelem tűz" metafora; ezt a szóképet bontja ki. A tűz égető sebet ejt az ember lelkében, erre a fájdalomra lenne az enyhet adó gyógyír a. "gyönyörű kis tulipánt"-nak nevezett kedves. Szerelmesének tekintetében lobog a tűz. "Szemeid szép ragyogása/ eleven hajnali tűz", de szerelmes, gyöngéd szavai. "ajakid harmatozása" csökkenthetik ennek ártó hatását. Az udvarlóifjú érzelmei viszonzását várja, s kedvező válasz esetén értékes ajándékot ad, hiszen az."ambrózia csók" az istenek eledelét jelenti. A vers ritmusa is sajátságos, hiszen egyidejűleg lehet hangsúlyos magyaros verselésként (felező 8-as, azaz 4/4, illetve 7-es, azaz 4/3- s ütemű), és időmértékes verselésként (u u _ _, azaz ionicus a minore) kezelni. A tiszta rímek is erőteljessé teszik a vers zeneiségét ( abab-keresztrím).

A XIX. században gyűjteni kezdik a népi értékeket, ERDÉLYI JÁNOS és KRIZA JÁNOS kezdeményezésére, ezáltal a figyelem előterébe kerülnek és ihletforrásként hatnak. A kor költői többnyire a népdalok külsőségeit, formai jegyeit igyekeztek utánozni. A népdalokra jellemző elemek: a természeti kezdőkép, népies kifejezések, hangsúlyos magyaros verselés, metaforák, szóképek használata. Ezek használata jelentette a népies stílus imitációját. E."hagyománytól"" tér el PETŐFI SÁNDOR, aki a nép fiaként ösztönösen írta dalszerű verseit. Pályája kezdetén bordalokkal jelentkezett, mint például a Szerelem és bor című alkotása, melyben a szerelmet és a bor mámorát dicsőíti. Ezek a bordalok mintegy alakrajzok, melyek egy -egy figura rövid, néhány jellemző vonásra korlátozódó bemutatatása, pl. a borissza embert. Nem E/1 személyben mutat be valakit, hanem mint kívülálló, E/3. személyben. Petőfi ritkán használ tájszavakat, de a népnyelv természetességével szólal meg. Természeti képpel is ritkán kezdi poémáit, de ha igen, akkor az szerves része marad a műnek. A Reszket a bokor, mert. kezdetű vers e kivételek közé tartozik, hiszen kezdőképpel indul, melyhez kötődve fejezi ki a benne levő érzelmeket "Reszket a lelkem, mert eszembe jutottál". A nyelvezet egyszerűségét színessé teszik a metaforák. "kis madárka", "rózsaszálam", párhuzamok. "Teli van a Duna/Tán még ki is szalad./ Szívemben is alig/ Fér meg az indulat. a népdalokra jellemző ismétlések: "Eszembe jutottál./ Eszembe jutottál.". Egy szó mégis van, ami kirí az egyszerű nyelvhasználatból, éspedig a. "gyémánt".

A Fa leszek, ha.kezdetű költeménye személyes hangú, szerepet nélkülöző tiszta dal. Metaforával kezd, amelynek azonosítottja egy személy, azonosítója pedig egy természeti jelenség. Az első két sor egymáshoz rendelt metafora: "Fa leszek, ha fának vagy virága", én fa, te virág. E két kiinduló metafora egyikét a költő továbbviszi, variálja a szövegben, az azonosító (virág) megismétlődik, csak másik azonosítotthoz kapcsolódik (én vagyok virág). Ugyanez történik a második sor új metaforájával (te vagy a harmat): "Fa leszek, ha fának vagy virága./ Ha harmat vagy: én virág leszek./ Harmat leszek, ha te napsugár vagy./ Csak hogy lényeink egyesűljenek."

Megemlíthetjük, hogy a XX. Században merészebben újítják a dal műfaját. JÓZSEF ATTILA 1929-ben megjelent kötetében (Nincsen apám, se anyám) dalszerű verseit adta ki. Ezek a népdalköltészet ősibb, archaikusabb rétegeit szólaltatják meg, a modern líra merész asszociációs technikájával. Tiszta szívvel (1925) című verse helyzetdal, a költő közérzetét fejezi ki, azt, hogy mire viszi az embert az árvaság, szegénység szörnyűsége. Klárisok című költeménye groteszk képekben fejezik ki a szerelemben rejlő ellentmondásokat. Kedvesének felidézése ("klárisok a nyakadon, aranyöv derekadon, szoknyás lábad mozgása", stb.) szokatlan képzettársításokat idéz, melyek azt érzékeltetik, hogy a szerelem nemcsak gyönyörűség, hanem gyötrelem is "Rózsa a holdudvaron/ aranyöv derekadon./ Kenderkötél/ kenderkötél nyakamon."


Találat: 3878


Felhasználási feltételek