online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   

ÖRKÉNY ISTVÁN: TÓTÉK

irodalom

bal sarok

egyéb tételek

jobb sarok
 
Pilinszky Janos 1921-1981
Petöfi Sandor forradalmi latomas költészete
JÓKAI MÓR: A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI
Tóth Árpad 1886-1928
Az ODL-modellező nyelv
Edgar Allan Poe A műalkotas filozófiaja
Kanyadi Sandor 1929 -
Dsida Jenő 1907-1938
 
bal also sarok   bal jobb sarok

ÖRKÉNY ISTVÁN: TÓTÉK


Tételek:


  1. A cselekmény, konfliktus, szereplő átértelmeződése a 20. századi drámában
  2. Példázatosság a 20. századi drámában
  3. Egyén és tömeg / egyén és hatalom viszonya a drámában
  4. A cselekmény, konfliktus, szereplő átértelmeződése a XX. századi drámában

A modern dráma a 19. század végén, a 20. század elején jelent meg az irodalomban. Bár a műnem átalakulása már a romantika korában, a létfilozófiai kérdéseket felvető drámai költeménnyel megkezdődött, a modern dráma kibontakozásának kora a 20. század. Az új út kijelölői a világirodalomban Ibsen és Csehov drámái voltak.


A 20. századi drámában a hagyományos műnemi jegyek módosulása figyelhető meg. Egyre nagyobb szerepet kap a groteszk és az abszurd (képtelen történet), felerősödnek a gondolati, filozófiai, eszmei tartalmak, az oksági kapcsolatok felbomlanak. A konfliktus nem szükségszerűen tettekben nyilvánul meg, gyakran lélektani okai vannak. Az addig egyértelmű értékrend m 232i82c egváltozik, bizonytalanná és relatívvá válik. A hősök, célok, eszközök, tettek és gondolatok megítélése nem egyértelmű, szubjektív. A drámahősök hétköznapi emberek (antihősök) vagy allegorikus alakok. Tetteik -ha vannak is- már nem képesek egy nagyobb közösség életére kihatni. Ugyanakkor megfigyelhető a műnemi keveredés, a modern dráma epikai, lírai jellemzőket is felmutathat.


A 20. századi drámairodalom legfontosabb képviselői: Gorkij, Bertolt Brecht, Friedrich Dürrenmatt, Arthur Miller, Samuel Beckett, Eugène Ionesco, Örkény István, Német László, Sütő András, Székely János.


Örkény István Tóték című -kisregényben és filmforgatókönyvben is feldolgozott- drámájának témája az a változás, amit a Tót család (Tót Lajos, Mariska, Ágika) kénytelen elszenvedni, míg fronton szolgáló fiuk, Gyula parancsnokát vendégül látják. A mű két részből (2, illetve 6 képből) áll; az első rész az előkészületeket, az őrnagy megérkezését és első napját mutatja be, a második pedig a további 13 nap történetéről számol be.


A dráma konkrét térben és időben, a második világháború idején egy "hegyvidéki községben", Eger közelében játszódik. Ide érkezik meg a családhoz az őrnagy kéthetes szabadsága eltöltésére. Ezzel az eseménymozzanattal megteremtődik a drámai alapszituáció, az őrnagy érkezése ugyanis megbontja ennek a világnak a hierarchikus rendjét. Tóték azt remélik, hogy a kedves és figyelmes vendéglátás segít fiuk sorsán, az őrnagy maga mellé veszi Gyulát a "jól fűtött zászlóaljirodára", illetve szobatársaként nagyobb biztonságba kerülhet, így nagyobb esélye lesz a fronton az életben maradásra. A család tehát függő helyzetbe kerül az őrnaggyal, akinek a "partizánok állandó zaklatása miatt nagyon leromlott az idegrendszere".


Tóték fiuk leveléből értesülnek az őrnagy igényeinek, szokásainak, mániáinak egy részéről (nem bírja a lármát, nagyon érzékeny egyes szagokra, álmatlanságban szenved), a postás ugyanis nem kézbesíti mindegyik levelet, így az őrnagy egyéb furcsaságára (nem szereti, ha beszélgetés közben elnéznek a feje fölött, este szórakozásra vágyik, idegesíti az ásítás) nem készülnek fel. A család alkalmazkodása már megérkezése előtt elkezdődik, önmagukat és környezetüket alárendelik az előre jelzett igényeknek. Az előkészület komikus hatást kelt, mivel jelentéktelen dolgok mérhetetlenül fontosakká válnak: beszélnek a szomszéddal, Lőrincke Sándorral, aki most elhatározza, hogy leszokik a sörről, mivel cuppogása áthallatszik Tótékhoz; a másik szomszéd, Gizi Gézáné kiskapuját beolajoztatják; a postás agyonveri Szűcs néni kutyáját, neki magának a ház közelében vissza kell fojatania túl hangos légzését, míg a vendég itt tartózkodik; Ágika megkéri mindkét busz vezetőjét, hogy a kanyarban két hétig ne dudáljanak; Mariska Kasztrinernénak segít két heti mákadagot ledarálni.


Az őrnagy rossz idegállapota már a mű elején aggasztja Tótot, felesége és lánya azonban nem érzékel semmilyen lehetséges problémát. Mindez előrevetíti, hogy a konfliktus valószínűleg Tót és az őrnagy között jön létre, illetve, hogy a Tót és családja közti viszony megváltozik majd. Tót a családjában és a falu zárt világában egyaránt a hierarchia csúcsán helyezkedik el. A családon belüli központi szerepét jelzi felesége és lánya odaadása ("édes jó Lajosom", "édes jó apád"). A családfő községszerte is megbecsülésnek örvend, tűzoltóparancsnoki egyenruhája, foglalkozása tiszteletet parancsol, az emberek Tót úrnak szólítják. Kényelmes, nyugodt életet él, elégedett ember, akit a falun kívüli világ -fia sorsát kivéve- egyáltalán nem foglalkoztat. Ez a helyzete rendül meg az őrnagy feltűnésével. A drámai konfliktus elsősorban abból ered, hogy az őrnagy túllép a vendég szerepkörén, a család egész világának ellenőrzésére és uralására, s elsősorban Tót szerepének átvételére törekszik. A konfliktus középpontjában így kettejük viszony áll, de nem nyílt érdek- és értékellentétként, nem nyílt összecsapásban mutatkozik meg, hanem kisszerű, nevetséges helyzetekben.


Az őrnagy akaratának, szeszélyeinek érvényesítéséhez összetett eszközökkel rendelkezik: sorozatosan megalázza Tótot, és ráveszi (manipulálja) a családot, hogy ebben részt vegyenek, miközben őket soha nem alázza meg. Megbontja a családi egységet, átrendezi a viszonyokat. Az olvasó számára az első rész végén ismert ténnyé válik Gyula halála, a család azonban erről nem szerez tudomást, igyekezetük, alkalmazkodásuk így tragikomikusnak tűnik. Fiuk érdekének (ami egybeesik saját érdekükkel) szemelőtt tartása meggátolja a reális helyzetértékelést. Jól példázza ezt a második rész egyik jelenete, amelyben Ágika az őrnagy sértődésének okát próbálja kideríteni. A lány azzal jön vissza az őrnagy szobájából, hogy azért haragszik, mert "amikor apu bemászott az asztal alá, bokán harapta". Ezt követően előbb elbizonytalanodnak az állítást illetően, majd saját maguk meggyőzése után ráveszik Tótot, hogy kérjen bocsánatot, holott előzőleg ők sem fogadták el valósnak a vádat ("Apád nem harap").


Az őrnagy hatalmának érvényesítéséhez tartozó fontos momentum a gondolkodás kiiktatására való törekvés. A gondolkodás az őrnagy szerint "káros hatású", ellenszere a dobozolás, amelynek elsődleges célja tehát a belső világ (érzések, vágyak, gondolatok), azaz a független, önálló személyiség elfojtása. A szünet nélküli tevékenységben kiéleződik a konfliktus: Tót, aki a margóvágót készítette, de a dobozolásban eddig nem vett részt, most kénytelen bekapcsolódni a munkába. Az őrnagy ezt az eredetileg mellékes elfoglaltságot az élet legjobb és legfontosabb tevékenységévé avatja, sőt megfogalmazza az egyetemes dobozolás gondolatát, ami valódi lelkesedéssel tölti el: "Egyszer talán eljön az az idő, amikor rávehető lesz az egész emberiség."


Tót célja helyzetének, emberi méltóságának és függetlenségének megtartása, ám a konfliktusban -fia sorsa miatt- meghátrál. Tettei (bebújás az asztal vagy Tomaji plébános ágya álá, bezárkózás a budiba) menekülési kísérletek. Az őrnagy távozása után mindent visszahelyeznek a megszokott rendbe, Tót úgy véli, hogy helyreállt a régi világrend. Váratlan visszatérése azonban megcáfolja ezt, Tót pedig eljut arra a határpontra, amelynél tovább az ember nem alázható meg, s felnégyeli az őrnagyot.


A dráma világában kiemelkedő szerepe van a család két nő tagjának, Mariskának és Ágikának is, akik szintén Gyula megmentése érdekében válnak az őrnagy kiszolgálójává. Gizi Gézáné és a plébános természetesnek tartja a vendég viselkedését. A szereplők között külön meg kell említenünk a postást és Cipriani professzort. A postás a küldeményeket a maga rögeszméi (a páros számokat szereti) és rokonszenve alapján továbbítja vagy nem, ezáltal befolyásolja az eseményeket. Őrültsége a műben megjelenített világ bizonytalanságát, eszetelenségét is kiemeli. Cipriani professzor, aki tizenhat éve vezeti az elmeklinikát, az író szócsöve. Ő az egyetlen, aki magatartásával és szavaival egyaránt elutasítja az őrnagyot, rámutat arra, hogy minden tekintélyelvű személyiség legmélyén jelen van egy kisebbségi érzés. Hirdeti, hogy a világ felfordultságának egyszer vége lesz, helyzetértékelése azonban elszigetelt a dráma világában. Ezt mutatja, hogy mindezt kényszerzubbonyban mondja el..


A történet a kiszolgáltatottság példázata konkrét térben és időben, de felismerései nem csak egy adott történelmi helyzetre érvényesek, hanem értelmezhetők jelképesen, egyetemes emberi tapasztalatként is. A mű cselekményében, a hős sorsában példázatos erővel mutatkozik meg az egyén kiszolgáltatottsága, lázadása a hatalommal szemben, de a dráma arra is rámutat, hogy a két típus feltételezi egymást, a zsarnok csak az áldozat szerepét elfogadók révén válhat elnyomóvá.


A mű nem a fronton játszódik ugyan, de a béke világával egyidejűleg ez is megjelenik Gyula levei és az őrnagy személye által. Az őrnagy viselkedése már megérkezésekor megidézi a háború viszonyait: idegesen hátra-hátrafordul, szétszóródva, csataláncban indulnak haza a buszmegállóból, hasra veti magát, mert repülőt vél hallani. Jelképes helyszínváltást jeleznek a fényhatások megváltozására (a színpad elsötétülésére) vonatkozó dramaturgiai utasítások, amikor a postás Tóték fiának leveleit, illetve a halálát hírül adó sürgönyt olvassa. Ìgy válik lehetővé a háború kritikai ábrázolása: a háború teljes kiszolgáltatottság, elpusztítja az embert, átalakítja a személyiséget.


Találat: 6847