online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

SZEMÉLYESSÉG ÉS SZEMÉLYTELENSÉG A MODERN LÍRÁBAN

irodalom



Fájl küldése e-mail




egyéb tételek

 
Jules Verne: A dunai hajós
A helység kalapacsa (1844)
KRÚDY GYULA: A HÍDON
A magyar nyelv történetének fö korszakai
Vajda Janos 1827-1897
Csokonai Vitéz Mihaly műveinek elemzése
ELBESZÉLÉS ÉS TANÍTÁS A KÖZÉPKORI LEGENDÁBAN
Mikszath Kalman
SZEMÉLYESSÉG ÉS SZEMÉLYTELENSÉG A XIX
SZEMÉLYESSÉG ÉS SZEMÉLYTELENSÉG A MODERN LÍRÁBAN
 
 

SZEMÉLYESSÉG ÉS SZEMÉLYTELENSÉG A MODERN LÍRÁBAN

KÁNYÁDI SÁNDOR Fától fáig című verse reprezentatív vers, amelyik a továbblépésről, a kitartásról szól. Többsíkú szerkezete van, három közlési mód található benne: 1.egy gyerek monológja, 2. idézetek sora, 3. az elbeszélő meséli el a gyermek tévelygéseit. Idősíkok és a beszélő is váltakozik, a lovait kereső ki 212g69c sfiúból, a lírai énből, egyes szám első személyből te lesz, a váltás a vers ¾ -ben történik, a rettegés és a félelem köti össze a két részt. A csengő, csengettyű szava ott van mind a két részben, s ezáltal motívummá vált, szimbolikus jelentést kapott, nemcsak az a funkciója, mint az első, kezdő képben: a csengő utat mutat, vezet, „hallottam az anyaméhben”- az anyanyelv metaforája, a szó, ami utat mutat. Három jelentésszintje van a csengőnek: 1. az eltévedt állat csengője, 2. a csengő, ami vezet, 3. az anyanyelv útmutató szerepe (ez már elvont jelentés). A költő saját útkeresését mutatja be, a kísérteties erdő a káosz jelképe, a nyomasztó semmi a konkrét társadalmi körülményekre vonatkozik, a rettegés a hatalomtól az emberek mindennapjaiba ivódott. (kommunista diktatúra). A gyermek személyisége mögé bújva tárja elénk a kilátástalan bolyongást; asszociációs képek által a zavart, bizonytalanságot: „őznek rókának farkasnak lenni/ bokornak ágnak avarnak lenni/ madárfészeknek lenni/ madártojásnak lenni…”, mindezeket a sötét erdő képe idézi fel benne. Önmagát bíztatja mivel a kétségbeesés kerülgeti: „Még két fáig három fáig/ Hallom Nem hallom Hallom/ Ha eljutok addig a gyertyánig/ katona leszek hajóskapitány leszek…”. A gyermeki lélek, gondolatok jelennek meg a fokozásban is, mind nagyratörőbb vágyait „Próféta leszek betegeket gyógy0tok/ Jézus leszek/ föltámasztom édesanyámat”. A gyermeki világhoz tartozik a játék, a mondókák: „Áprilisnak bolondja/ f0lmásyott a toronyba/ megkérdezte hány óra/ Fél tizenkettő”. A bolyongásban segítenek a különböző jelzések morzsát hinteni, nevet fába vésni, ám ezek is idővel eltűnnek. Az erdő, azaz az élet sok veszélyt rejt magában „lovad farkas tépte széjjel”, s itt nemcsak a vadállat-farkasra gondolhatunk, hanem a latin mondásra is „ember embernek farkas”. A vers vége felé már modern elemeket is felfedezhetünk film, magnó, visszajátszhatóság, és idegen nyelvű beszólásokat: „Die letzte Lösung mein Herr” (utolsó megoldás, Uram). Anyatej – azt jelöli, hogy egyértelmű a világ, biztonságérzetet ad. Hangyatej – a leggyengébb sav, nem okoz nagy kárt, de nagyon kellemetlen. Ecet – a kiábrándulás fogalomkörét hordozza. E nélkül a három szó nélkül elég optimista hangvételű lenne a költemény, de ezek visszahúzzák az eddig pozitív kicsengésű verset.




BABITS MIHÁLY a XX. században írja meg a Jónás könyvét. Az emberiségre váró kínok gyötörték, hiszen egy újabb háború réme kezdett derengeni, s a költő egész Európát s hazáját féltette a pusztulástól. A régi kérdés új erővel tört fel: mit tehet a művész a barbár erők ellen? „ A próféta sorsa, a szellem sorsa a világ hatalmaival szemben: lehet-e izgatóbb tárgy a mai költőnek?

Az elbeszélő költeményben Babits a bibliai történet mögé rejtett szellemi önéletrajzát. Kívülről szemléli önmagát, önarcképét Jónás személyében festette meg, de nem azonosította magát mindenben a bibliai szereplővel. Jónás kezdetben gyáva, komikus és szánalmas figura, aki fokozatosan felismerte, hogy nem térhet ki a felelősségvállalás alól: „mert aki éltét hazugságba veszti,/ a boldogságtól magát elrekeszti.”. A próféta azonban gúnyt és közönyt talál, nem fogadják meg intő szavát, tovább élik elkorcsosodott életüket, de mindennek ellenére az Úr megkönyörül rajtuk és nem pusztítja el Ninivét. Mindez remény lehet az emberiség számára, hogy alkotásai, maradandó értékei túl fogják élni a megáradt gonoszságot. Nem az ítélkezés a költő kötelessége, hanem a bátor harc minden embertelenség és barbárság ellen, még akkor is ha ez komikusnak és eredménytelennek látszik: „gyönge fegyver szózat és igazság”.


Találat: 2274