KLASSZICIZÁLÓ TÖREKVÉSEK A KÉSŐ MODERNSÉG LÍRÁJÁBAN
A zsoltárok
(psalmus-latin) az ókori héber irodalomból kerültek be az Ószövetségi Zsoltárok
könyvébe, rokon műfaja az ima. Istenhez szóló, dicsőítő,
meghitten áhítatos vagy bűnbánó szöveg
EGYÉNISÉGKULTUSZ A KLASSZIKUS MODERNSÉGBEN
Az 1850-es években születő izmusok, szecesszió,
szimbolizmus, naturalizmus összefoglaló neve. Jellemzőjük a
hagyomány elutasítása, új utak keresése a képiség, az én kiterjesztésének
eszköz
JÓKAI Mór
Az
egyik legellentmondásosabb és legnépszerűbb magyar szerző. Mintha a populáris
(ifjúsági) irodalomba csúszna át az életműve egy része. Jókainak kétfajta
olvasata is lehetséges: populáris (lányregényként) és irodalmi. Életműve óriási
A PÉLDÁZATOS ELBESZÉLÉS A KÖZÉPKORI
IRODALOMBAN
A legenda latin szó, "olvasandó"-t
jelent, a szerzetesi közösségekben étkezés közben olvasták fel, s ezen műveknek
történeti magva van. A szerzők törekvése az volt, hogy a legendák azz
A TÖRTÉNELMI REGÉNY MŰFAJI JELLEMZŐI, TÖRTÉNELMI HÁTTÉR, TÖRTÉNELMI
ELŐTÉR
A regény nagy
terjedelmű epikai műfaj, az elbeszélő nézőpontjából bemutatott cselekmény nagy
perspektíva időben és térben, a háttér részletes bemutatása, sok
STÍLUSSZINTÉZIS CSOKONAI KÖLTÉSZETÉBEN
Költészete rendkívül széles skálán mozog: verseiben
fellelhető a kor valamennyi művészeti törekvése. A különböző stílusirányok nem
egységbe forrasztva, hanem egymás mellett és után élnek nála. Egyszerre vol
TÁRGYIAS INTELLEKTUALIZMUS A MAGYAR
LÍRÁBAN
A
tárgyias, intellektuális jelleg, a konkrétból egyre elvontabbá válik a vers,
nem ismeretlen a magyar irodalomban, hiszen már Balassinál is megtalálható
(pl. a Darvakhoz c. verse). A XX.
AZ ÓDA MODERN VÁLTOZATA
Az óda görög eredetű szó, az antik költészetben az
isteneket és hősöket dicsőítő költeményeket nevezték így. Emelkedett, ünnepélyes
hangvételű költemény választékos formában. Hangneme a pátosz, s mindig
lelkesítőleg hat;
A polgár és a polgárosodás Mikszáth
interpretációjában (Fábri Anna)
A polgár erősen átpolitizált
fogalom volt már akkor is. A társadalom
és gazdaság szerkezeti átalakítása, valamint a civilizáltsági fok (például
viselkedés, társasági szabályo
A ROMANTIKUS LÍRAI ÉN VÁLTOZATAI: TEREMTŐ ZSENI, LÁTNOK,
A romantika (XVIII.
század vége - XIX. század) képviselői felfedezték saját
nemzeti hagyományaikat, a történelmi múltat eszményítették, szembeállítva a
jelennel. A romantika uralkodó han
A középkor
irodalma
A középkor a nyugat-római birodalom
bukása (476) után következő csaknem ezer évre kiterjedő nagy korszak. A Római
Birodalomba beilleszkedő, illetve azzal harcban álló "barbár" törzsszövetségek
vándorlása és letelepe
A NOVELLA MŰFAJA: A NOVELLA ROMANTIKUS VÁLTOZATA
A novella epikus műfaj, rövid terjedelmű
elbeszélés. Rövidsége miatt erős megszerkesztettség jellemzi, lélektani
ábrázolás és társadalmi kép. Általában kevés szereplővel dolgozik és egységes
csel
IMPRESSZIONIZMUS A KLASSZIKUS MODERN LÍRÁBAN
Az impresszionizmus a
századforduló (1900) stílusirányzata szerint az élet összefüggései csak
pillanatnyi benyomások alapján érthetők meg. Az atmoszféra, a hangulat, a
légkör kifejezésére
A ROMANTIKUS SZERELMI LÍRA
VÖRÖSMARTY MIHÁLY titkolt Etelka-szereleme
elsősorban epikus alkotásokban fejeződött ki, s lassanként halványodni kezdett,
de még egyszer felizzott az iránta érzett forró szenvedély Késő vágy
(1839) című költeményében
AZ EPOSZ MŰFAJA. A BAROKK EPOSZ
Az eposz nagyobb terjedelmű verses elbeszélés, mely
egy nép vagy nemzeti hős életéből ihletődik. Magyar neve: hősköltemény.
Az ókori népeknél élőszóban terjedt, nagy szerep jut benne a mitológiának. Az
európai i
A FOLYTONOSSÁG ALAKZATAI AZ ELBESZÉLŐ MŰFAJOKBAN időbeli folytonosság,
ok-okozatiság
Az epikai művek általában az egyik
szereplővel megtörtént esetet meséli el az olvasónak. Más-más helyszíneken
zajlanak az események több vagy keves
ESZMÉK SZEREPE A DRÁMAI KÖLTEMÉNYBEN
A drámai költemény
(illetve emberiség-költemény) eredetileg nem színpadi előadásra szánt mű, ezért
sok tekintetben szabadabb, mint a többi drámai műfaj. Terjedelmileg is
hosszabb, hiszen nem korl
IMITÁCIÓ A FELVILÁGOSODÁS LÍRÁJÁBAN
A felvilágosodás művelődéstörténeti
korszak és szellemi mozgalom a XVII. században. Célja, hogy az emberiséget
tudatlanságából, a babona, a vallási előítéletekből átvezesse a világosság
birodalmáb
A SZENTIMANTALISTA ÉN-REGÉNY
A szentimentalizmus a XVIII.
század második felében a klasszicizmus merev racionalizmusával szemben születik
meg. Az empirizmus filozófiájának hatására a szentimentalizmus a tapasztalatot,
az érzelmességet helyezi k
Saly Noémi: A
budapesti kávéházak története
A kávéházi írás és olvasás a
műfajokra is hat. Az irodalmi művekben is szerepel a kávéház intézménye.[1]
Európában a kávéházi kultúra nagyon erős, és szorosan összefonódik az irodalom
bizonyos ré
