ATOMOK ÉS ELEMEK
A tudományos atomelmélet bevezetése
John Dalton (1766 -1844) angol természettudós nevéhez füzödik.
1803-ban megalapozott atomelmélete, feltételezése szerint minden anyag parányi
részecskékböl, ato
SAVAK, BÁZISOK ÉS SÓK
Elektrolitok és az elektrolitos disszociáció
Az elektrolitok olyan anyagok, amelyekben az
ionos vegyületek alkalmas oldószerben feloldva (vagy oldószer nélkül csak
megolvasztva) részben vagy egészben pozití
ELEKTROKÉMIA
Az elektrokémia a kémiai reakciók
által elöidézett elektromos jelenségekkel, és az elektromos áram hatására
bekövetkezö kémiai változásokkal foglalkozik.
Redoxifolyamatok
Az oxidác
ELEGYEK ÉS OLDATOK
Az elegyek kémiailag egységes
anyagokból álló homogén rendszerek, melyekben az alkotórészek eloszlása
molekuláris és/vagy ionos szinten áll fenn, s így azokban fénymikroszkóppal
különbségek nem észlelhetö
KOMPLEX VEGYÜLETEK
Vizes oldatokban a fémionok a
vízmolekulákkal koordinált kovalens kötéseket létesítenek. A periódusos
rendszer s-mezöjében található fémionok (kis töltésü és nagy
átméröjü ionok) lazán kötö
A VÍZ ÉS VIZES OLDATOK
A víz a földi élet
egyik legalapvetöbb föltétele, mert
*oldószerként
reakcióközeg és szállítóanyag szerepet tölt be a sejtekben és a szövetekben,
*reak
SZERVETLEN KÉMIA ALAPJAI
A
világot felépítö anyagokat két nagy csoportra lehet osztani, a szervetlen
és szerves anyagok csoportjára. Ma ennek már nincs jelentösége, de a
szerves vegyületek 3-4 milliós nagyságrendje a 7
REAKCIÓKINETIKA
A reakciókinetika tárgya és a reakciók osztályozása
A termodinamikailag lehetséges
reakciók a hömérséklettöl, a nyomástól, a reagáló anyag
mennyiségétöl stb. függöen a legkülönböz&
Az atomok
elektronszerkezete és a periódusos rendszer
A kvatumelmélet alapjai
A fény hullámtermészete
A fény az energiának olyan formája, amely hullámként terjed, de az
anyaggal való kölcsönhatásai
KÉMIAI
KÖTÉSEK
Az elemek atomjai más elemek
atomjaival reagálni képesek. Ezáltal az anyag fizikai és kémiai tulajdonságai
megváltoznak. Az atomok összetartásához kémiai kötés szükséges. A tendencia,
hogy egy vagy több kötés kia
A
VÖRÖS ISZAP
A VÖRÖS ISZAP
Bevezetö
A bauxit magmás, üledékes, átalakuló közetek
mállásából keletkezik. Az esö miatt a felszini közetek mállani kezdenek ,
létrehozzák
KÉMIAI ALAPFOGALMAK
SI és egyéb mértékrendszerek
A fizikában és a kémiában használt mennyiségek mértékegységei igen
fontosak. A mennyiség két egymástól
független tényezö, a számérték és a mértékegység szor
AROMÁS
SZÉNHIDROGÉNEK
A telítetlen
gyürüs szénvegyületek körében különleges szerkezetük miatt az aromás
szénhidrogének sajátos csoportot képviselnek. Az aromás elnevezés régi keletü és utal e vegyületek illatára
(aromájá
Dihalogének addíciója alkénekre
Az olefinekböl halogénaddícióval vicinális
dihalogén-származékokat lehet elöállítani. Gyakorlati szempontból a
klórozásnak és a brómozásnak van jelentösége, mivel a fluor
robbanásszerü hev
SZÉNHIDROGÉNEK
SZÉNHIDROGÉNEK
CSOPORTOSÍTÁSA
A legegyszerübb szerves
vegyületek, a szénhidrogének csak szénböl és hidrogénböl épülnek fel.
Közülük azokat a szénhidrogéneket, amelyekben a szénatomok egyszeres kö
TELÍTETLEN SZÉNHIDROGÉNEK: ALKINOK
ALKINOK
ELŐFORDULÁSA
A
szén-szén hármas kötést tartalmazó telítetlen szénhidrogéneket alkinoknak vagy legegyszerübb
képviselöjük az acetilén triviális
neve alapján acetilén-szénh
TELÍTETLEN SZÉNHIDROGÉNEK: ALKÉNEK ÉS CIKLOALKÉNEK
ALKÉNEK ÉS CIKLOALKÉNEK
ELŐFORDULÁSA
A nyíltláncú és gyürüs
telítetlen szénhidrogének közül az egy vagy több szén-szén kettös kötést
tartalmazó vegyületeket ö
1.
FEJEZET
SZERVES KÉMIAI ALAPISMERETEK
A
SZERVES KÉMIA TUDOMÁNNYÁ VÁLÁSA
A szerves kémia a szénvegyületek tudománya. Ez
az összegzö meghatározás sok évszázadra visszatekintö, változatos,
misztikumoktól
Fémes anyagok hegesztése
1. Bevezetés
A hegesztés egy olyan technológiai
eljárás, amely során két vagy több munkadarabot hővel, olvadással, vagy
nyomással egyesítünk, úgy, hogy a darabok között nem oldható, az anyagok
természetének
Polarimetria
Fajlagos
forgatóképesség és koncentráció meghatározása. Glükóz mutarotációjának
tanulmányozása
A közönséges
monokromatikus fény rezgései a haladási
irányra merőleges minden lehetséges
síkban történnek. Ha ilyen fénysugarat
