A VÖRÖS ISZAP

A VÖRÖS ISZAP

A VÖRÖS ISZAP

Bevezetö

A bauxit magmás, üledékes, átalakuló közetek mállásából keletkezik. Az esö miatt a felszini közetek mállani kezdenek , létrehozzák az agyagásványokat majd az aluminium oxidok és hidroxidok formájában feldusul, a szilicium nagy része oldatban elszálitódik. A bauxitban az Al2O3 tartalom 40% kell ,legyen csak igy alkalmas ipari feldolgozásra. 939c22j

Bauxitból állitják elö a timföldet, ami keletkezése során a melléktermék a vörös iszap. Elöállitása során általában a Bayer körfolyamatot alkalmazzák. A keletkezö aluminátlugot újra és újra felhasználják, de közben még potolják ujabb luggal.

Timföld Elöállitás:  

A bauxitot megtörik és 500ºC-on száritják, ezután pedig porrá örlik. Az aluminátlugot amely az elözö folyamatból fenmaradt összekeverik a porral és még friss lugot is adagolnak. Mindezt nyomásálló , zárt tartályba szivatyuyák (autokláv) és 165ºC-on 3h-át keverik. A bauxit aluminium tartalom aluminátként oldódik, a szennzeyödések mivel nem oldódnak, kiválnak. Ez a feltárás. Al(OH)3 + NaOH↔ Na Al(OH)4

A feltárás fontossága az, hogy a bauxitot katalizátor jelenlétében magas hömérsékleten az aluminium tartalmát kioldják, majd lehütik.

Ez után a vörös iszap elválasztás következik amikor, az autoklávba levö anyagot 1.18 sürüségen higitják és és az ülepitö tartájba jutatják ezután. A bauxit itt leülepszik, vas-oxid tartalma (vörös iszap), erröl az aluminátlugot leszivják, tehát megszürik. A vörös iszapot vizzel megmossák és a hozzá ragadt lugot eltüntetik.

A keverés során az aluminát aluminium hidroxidra és nátrium hidroxidra bomilk :

Al(OH)3 + NaOH↔ Na Al(OH)4

Az aluminium hidroxid kicsapodik, mivel oldhatatlan. Ezt szürik, mossák és 1200ºC-on forgómedencébe kiizitják, pörkölik ( kalcinálják). Az aluminium hidroxid vizet vesztet és keletkezik aluminium oxid, ami nem más mint a timföld.

A bányából kikerülö bauxitot elöször kötörökben apritjak, végül golyósmalmokban finomra örlik.

Az örlött bauxithoz, nátrium hidroxid lúgos kémhatású anyagot adnak, ez hatására kémiai átalakúláson megy át.

A keletkezett timföldet elektromos áram segitségével közel 1000 Celsius fokra melegitik, majd a folyékony fémet idöszakonként lecsapolják.

A keletkezö melléktermék-a vörös iszap- tulajdonságai:

v    többféle fémvegyület keveréke

v    aluminium oxid- timföld gyártás

v    fokozottan veszélyes hulladék

v    lúgos kémhatású

v    nagy fajlagos felületü

v    belélegzése asztmához hasonló légzési zavarokat okoz

v    szembe kerülve vakságot okozhat

v    hatása nem mindig azonnal jelentkezik, évek eltelével is jelentkezhet

v    a bört kimarja

A MAL-ról

A MAL-( Magyar Aluminium Termelö és Kereskedelmi Zrt.) akinek a tulajdonába van az Ajkai Timföldgyár.

v    Az Ajkai Aluminium ipart 1997-ben privatizálták

v    2001.szeptember 25-én volt az "Aluminium Ágazat felületi auditja" A TÜV Rheiland auditorjai megvoltak elégedve.  "....az Aluminium Ágazat Minüségbiztósitási rendszere az ISO 9002 szabvány elöirásainak megfelelt." ( Hiradó.2001.október-4old. Rajnai Kálmánné)

v    2001. október 8-11-én résztvett a Nemzetközi Kiállitáson Birmingham-ban, ahol bemutattük terméküket, 100ország vett részt összesen.

v    A MAL vendégmunkésokat is befogadott az UE csatlakozás után , összesen 22embert -a Csikszeredai cég dolgozoit Pl: Hengál János ( Kézdivásárhelyröl)-33éves nötlen. Dancsujj János ( Sepsziszentgyörgyröl) nös 2gyereke van. (Hiradó.2001.október-5old-N.S.)

v    A MAL ahoz hogy piacon maradhasson, rájött, hogy a megoldás a " szemcseszorásos felületérdesitési technológia alkalmazása" (Hiradó.2003év.2szám-2old-Kalmár János), Rösler szemcseszorót vásároltak. A termék minösége ezzel javult.)

v    2002-2003 új berendezés vásárlása, szalagöntö gép és hengerálvány. (Hiradó.2003év.2szám-2old)

v    2010ben azt álitotta a Mal, hogy az utóbbi 10évben 30milliárdot költöttek az iszaptározó karbantartására.

Ajkai vörös iszap katasztrofa:

Az ajkai vörös iszap katasztrófa-légfelvétele

2010 október 4.én átszakadt az Ajkai Timföldgyár gátja. Emberélettel járó ipari katasztrofa volt, amelynek káros hatása volt a környezetre. 10 ember halt még és 150-en megsérültek, kitelepitettek száma 390. 40 km2 terült szét, elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhelyt. A környezetben pusztitó hatása hamar jelentkezett, Torna patak élövilágát elpusztitotta, a Torna torkolata alatt levö részt a Marcal-t is elpusztitotta. A szennyezés a Marcalon keresztül eljtott a Rábába, a Mosoni Dunába és a Dunába. A vörös iszap pH-ja 13 volt. Amikor a Rába-ba ömlött október 7-én a pH-ja 10volt, 7-én délután a Mosoni Bunába a pH 9.56volt, 8án Komáromnál 8.3-8.5pH volt. És a Duna föágánál halpusztulást észleltek. Október 9én Kolontárt teljesen evakuálták, mivel féltek attól, hogy a tározó sérült része összeomli.

Az ajkai vörös iszap tartalma:

40-45% vas III oxid

10-15 % aluminium oxid

10-15% szilicium oxid

6-10% kalcium oxid

4-5% titán dioxid

5-6% nátrium oxid

A gátszakadás elött 2 héttel a vizügyi hatóság ellenörizte az iszaptározot, és nem talált semmit. "A Mal Zart szerint a tározó sarka az agyagos talapzaton megcsúszott, ezért szakadt át a gát, valamint, hogy a kiömlött anyagtól nem kell félni."

Orbán Viktor szerint emberi mulasztás a kiváltó ok. Illés Zoltán ( környezetvédelmi államtitkár) azt álitja, hogy a cellákat nem illesztették megfelelöen és sokkal több anyag volt a tározóban mint amennyit megengednek.

Padisák Judit a Pannon Egyetem Környezetudomány igazgatoja azt alitja, hogy az Ajkai ólomkristálygyár savas maradéka is a tározóba volt.

Az Űrvilág.hu november 15-én tudatta, hogy a Kolontári iszaptározó gátja évek ota mozgott. A vizsgálatokat Dr. Generczy Gyula és Dr.Urs Wegmüller végezték az Európai Űrügynökség és a Kepler Space segitségével.

-A katasztrofa ota 10%-al visszaesett a MAL Zart. termelése.

-A kutatók(francia) azt állitjak, hogy a régioban szétterjedhet a szennyezödés mivel a téli nedvesség kedvezö.

- A légszennyezettség meghaladta a 75 mikrométeres m3.kénti küszöbértéket Kolontáron

-Az OTP bank elengedte a legsulyosabban károsult ügyfelei tartozását, vagy egyeseknek a bank fizeti Februárig a tartozást.

Összefoglalás

Tehát vélemelnyem szerintem a történteket nem nevezhetjuk csak egy balesetnek mert katasztrófa volt, mivel emberi áldozatot vont maga után. Véleményem szerint a MAL volt a legnagyobb felelös a történtek miatt. Ahogy az Űrvilág.hu tudatta,hogy a gát évek ota mozgott , ezt a kutatást nem most kelett volna elvégezni hanem jöval a történtek elött. Már a katasztrofa megelözési tervben benne kelett volna legyen ez a kutatás. Mivel a MAL jobban kelett volna érdeklödjön, kutasson az iránt hogy milyen a tározó amelybe raktározza a vörös iszapot és ennek mennyire változik az állapota az évek során, mennyi raktározó anyagot bir ki. Hogyha más szemszögböl figyeljük a dolgokat, akkor azt is állithatjuk, hogy nem hibás a MAL, mert nem tudta, hogy mozog az iszaptározó gátja. De amikor a MAL azt állitotta, hogy a kifolyt anyag nem veszélyes, de az eredmények ellent mutattak, mivel emberek haltak meg, a környezet egyensulyát teljesen romba döntötte bizonyos régiokban, állatokat pusztitott el; mindebböl azt állithatjuk hogy a Mal "félválról" kezelte a történteket.

Források: Hiradó 2001.októberi kiadása

MAL Hiradó 2003 év. 2 szám. Kiadja: Dr.Sillinger Nándor vezérigazgató III. évfolyam. 2 szám.

ELTE Kémiai intezet kislexikonja