online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
felso sarok kategória jobb felso sarok
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   jobb also sarok
felso sarok   jobb felso sarok
 




































 
bal also sarok   jobb also sarok

KÉMIAI ALAPFOGALMAK

kémia





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
HOMOGÉNKATALITIKUS AMINOKARBONILEZÉS: ÚJ MÓDSZER KIDOLGOZÁSA N-FERROCENOIL-AMINOSAV-ÉSZTEREK, FERROCÉNGLIOXAMIDOK ÉS DISZUBSZTITUÁLT FERROCÉNSZÁRMAZÉK
ALKIMISTA CUCCOK
A szóbeli vizsga tételei
Polimerek Anyagszerkezettana
Az alumíniumgyartas
Vasalapú szerkezeti anyagok
Oxivegyületek(aldehidek és ketonok)
Az optimalis méretezés műszaki alkalmazasai
TELÍTETLEN SZÉNHIDROGÉNEK: ALKÉNEK ÉS CIKLOALKÉNEK
 
bal also sarok   jobb also sarok

KÉMIAI ALAPFOGALMAK


SI és egyéb mértékrendszerek


A fizikában és a kémiában használt mennyiségek mértékegységei igen fontosak. A mennyiség két egymástól független tényezö, a számérték és a mértékegység szorzata. Például az 50 cm3 kifejezésben az 50 a számérték (méröszám), a cm3 pedig a mértékegység. A mértékegység a fizikai mennyiség megállapodás szerinti értéke, a méröszám azt fejezi ki, hogy a mért mennyiség a mértékegységnek hányszorosa.


A dimenzió a mennyiség fizikai definíciója. Például a sürüség dimenziója tömeg/térfogat. Mértékegysége lehet például g/cm3, vagy kg/dm3.




A fizikai mennyiségekkel végzett müveletekre is érvényesek az algebrai szabályok, a megoldás a számérték mellett a mértékegységet is megadja. Például a V dm3 térfogatú, kg/dm3 sürüségü  anyag tömege:

m = ˇV = (kg/dm3)ˇdm3 = kg ˇ


A fizikai mennyiségek jelölései a tudomány fejlödésével együtt alakultak ki, és folyamatosan változtak. Ugyanannak a mennyiségnek többféleképpen jelölték. Például a munka, mint fizikai mennyiség jele volt , L, és A is.


A mértékegységek száma szinte áttekinthetetlenné vált, ezek országonként és idöben is nagyon eltértek. Példaként néhány régi magyar térfogategység: 1 bécsi akó = 56.59 dm3, 1 magyar akó = 54.3 dm3, 1 magyar icce = 0.848 dm3.


Az angolszász egységek erösen különböztek a kontinensen használtaktól,

és néhányat még ma is használnak, ilyenek például:

1 barrel (olajiparban) = 1.588 m3, 1 cubic foot = 28.32 dm3, 1 cubic inch =28.32 cm3.


Az USA-ban használt egységek általában hasonlóak voltak az angolszász egységekhez, bár voltak kisebb-nagyobb eltérések. Például: 1 barrel (olajiparban) = 1.59 m3, 1 fluid ounce = 29.57 cm3, 1 gallon = 3.785 dm3


A nemzetközi tudományos és szabványosítási szervezetek által kidolgozott mértékegység-rendszer (Systčme International d`Unitčs, rövidítve SI) egységesíti és definiálja a mértékegységeket, azok jelöléseit, és a méröszámok használatát is szabályozza. Magyarországon ezek használata 1980 óta kötelezö. (1. táblázat.)


(A hét alapegység mellett két kiegészítö egységet is használnak, ezek a síkszög és a térszög mértékegységei).


Az SI alapmennyiségek nemzetközileg elfogadott mennyiségek, a kilogramm

kivételével valamilyen természeti mennyiség alapján definiálva. A mennyiségek jele

is nemzetközileg egységesített, egy, vagy két latin betü, vagy egy görög betü, melyeket  nyomtatásban dölt betükkel kell kiemelni. A mennyiségek szorzásánál a szorzást a mennyiségek jele közötti szorzóponttal ( ٠ ) jelölni kell.


1. táblázat. Az SI alapmennyiségek és mértékegységek


Az SI alapmennyiségek Az SI mértékegységek

neve jele neve jele


Hosszúság l méter m

Tömeg m kilogramm kg

Idö t másodperc s

Elektromos áramerösség I amper A

Hömérséklet T kelvin K

Anyagmennyiség n mól mól

Fényerösség Iv kandela cd



A gyakorlati életben, a fizikában és a kémiában használt sokféle mennyiség egységeit az alapegységekböl algebrai müveletekkel vezették le, ezek a származtatott egységek, melyek száma több száz. Az összes többi mennyiséget a hét alapmennyiségböl származtatjuk. A leggyakrabban használt származtatott egységeket a 2. táblázatban tüntettük fel.


Az alap- és a származtatott egységek gyakran túlságosan nagyok, vagy túlságosan kicsik a mérendö mennyiséghez képest, ezért azok többszöröseit, vagy törtrészeit vesszük egységnek. Prefixumnak nevezzük azt a decimális szorzót, mellyel a mértékegységet szorozva, olyan egységhez jutunk, mellyel a mérendö mennyiség méröszáma sem túl nagy, sem túl kicsi. Célszerüen úgy választjuk meg a prefixumot, hogy a méröszám ne legyen kisebb 0,001-nél, és ne legyen nagyobb 1000-nél. A decimális szorzók általában egymásnak ezerszeresei. (3. táblázat). A prefixum jele és a mértékegység jele közé írásjelet nem teszünk.


Természetesen lehetséges a mértékegységeknél kisebb, vagy nagyobb mennyiségeknél az, hogy nem használunk prefixumokat, hanem a méröszámot 10 megfelelö hatványával szorozzuk. Így például az 1 ng helyett írhatunk 10-9 g-ot, az 1 MPa helyett 106 Pa-t, stb.


Nagyon kis arányok (koncentrációk) kifejezésére ma is használatosak a következö egységek:


ppm (part per millia) = milliomod rész: 1 egységnyi elegyben, keverékben, oldatban 10-6 rész anyag.


ppb (part per billia) = billiomod rész: 1 egységnyi anyagban 10-9 rész anyag.




ppt (part per trillia) = trilliomod rész: 1 egységnyi anyagban 10-12 rész anyag.




2. táblázat. Néhány származtatott SI mennyiség


Néhány származtatott SI-mennyiség


mértékegységeinek

__________ ______ ____ _____

neve jele neve jele kifejezése


Erö                                           F newton N N = kg.m/s2

Munka (hömennyiség) w, W, q joule J J = N.m

Nyomás                                 p, P pascal Pa Pa = N/m2

Teljesítmény P watt W W = J/s

Elektromos töltés Q coulomb C C = A.s

Elektromos feszültség U, ∆V, ∆φ, φ, volt V V = W/A

Elektromos ellenállás                 R ohm Ω Ω = m2.kg.s-3.A2

Sürüség (tömeg/térfogat) ρ kg/m3

Relativ sürüség                          d 1

Energia    E J J = N ٠m

Móltört xB, yB 1

Molaritás  cB mol/m3

Molalitás mB, mol/kg

Hömérséklet    (şC-ban mérve) t şC

Ion töltésszáma                             zB 1

Rendszám, protonszám                 Z 1

Térfogat      V dm3


3. táblázat. Az SI prefixumok      


A decimális szorzó A prefixum Megjegyzés

számértéke neve jele


10 E18 exa- E

10 E15 peta- P

10 E12 tera- T

10 E9 giga- G

10 E6 mega- M

10 E3 kilo- k

10 E2 hekto- h Csak hl

10 E1 deka- da Csak dag, dkg

10 E-1 deci- d Csak dm, dl

10 E-2 centi- c Csak cm, cl, cg

10 E-3 milli- m

10 E-6 mikro-

10 E-9 nano- n



10 E-12 piko- p

10 E-15 femto- f

10 E-18 atto- a


A mindennapi gyakorlatban meghonosodott, nem SI-egységek közül az

alábbiak (4. tábl.) használhatóak. 


4. táblázat. Néhány, nem SI-egység, melyek használata megengedett


Mérendö mennyiség Mértékegység

neve jele


Térfogat liter l

Tömeg tonna t

Idö perc min

óra h

nap d

hét, hónap, év

Sebesség kilométer/óra km/h

Hömérséklet Celsius fok şC

Munka, energia wattóra Wh

Földterület hektár ha

Nyomás (gáz, vagy folyadék) bar bar



Régebbi kiadású könyvekben természetesen az akkor használt nem SI rendszerü mértékegységekkel találkozunk. Föleg a nyomás, a munka és az energia azok a mennyiségek, melyeket gyakran kell átszámolnunk az SI egységekre.Ehhez adnak segítséget a a mellékletek 1. és 2. táblázatai.


A mennyiségek egyik része független annak az anyagi rendszernek a méretétöl, tömegétöl, kiterjedésétöl, amelyre hat. Ezeket a mennyiségeket intenzív, vagy potenciál-jellegü mennyiségeknek nevezzük. Ilyenek például a nyomás, az elektromos potenciál, az erö.


A mennyiségek másik része függ a rendszer paramétereitöl, ezeket extenzív mennyiségeknek nevezzük. Ilyenek például a térfogat, a tömeg, a molszám. Az extenzív mennyiségek neve elött a moláris szó az anyagmennyiséggel való osztást jelenti, azaz egységnyi anyagmennyiségre vonatkozik. Például a Vm a moláris térfogatot (móltérfogatot) jelenti. Ha az extenzív mennyiségek a standardállapotban mért értéket adják meg, akkor a jelük a felsö indexbe tett o jel. Például Vom a standard moláris térfogatot jelenti.

Az extenzív mennyiségek neve elött a fajlagos (esetleg szóösszetételben faj-elötag) általában az egységnyi tömegre vonatkoztatott értéket jelenti.

A mennyiségek különbségének, vagy változásának leírására a következö

jelöléseket használjuk:

δ kis különbség jelzésére,

d kis változás (infinitezimálisan kis változás) jelzésére,

∆ véges változás, vagy különbség jelzésére.

Néhány matematikai jelölés, melyeknek alkalmazása általános: ( ezeket a jelöléseket más célra ne használjuk).

log, vagy lg = 10 alapú logaritmus, log a = a alapú logaritmus, ln = e alapú logaritmus, e = a természetes logaritmus alapja ≈ 2.7183.

A mennyiségek szorzását általában a mennyiségek jelei közé tett szorzóponttal jelöljük. A prefixumok jele és a mértékegység jele közé írásjelet nem teszünk.

5. táblázat. Fontosabb természeti állandók és általánosan használt jelek


Megnevezése Jele Számértéke Mértékegysége


Avogadro-állandó NA 6.022.1023 mol-1

Boltzmann-állandó k 1.38.10-23 J/K

Faraday-állandó F 96480 C/mol

Moláris térfogat Vm 2.2414.10-2 m3/mol

Egyetemes gázállandó R 8.314 J/mol ٠K





: 4609