Csiramálé
Az átválogatott és megmosott búzát, vagy rozst egy éjszakán át vízben
duzzasztjuk. Rendszerint már másnap fehér pontok jelennek meg rajta, vagyis
megindul a csirázás. Ekkor két 828b19i ujjnyi vastagon, deszkán szétterítjük, és
vászonkendővel letakarjuk. Gyakran locsolgatjuk, nedvesen tartjuk. 4-8 nap
múlva, már 1-2 cm hosszúak a csírák, az úgynevezett "huszárok", és
gyökerek nőnek ki a szemekből. Ezek a felszívott vízzel sűrű gomolyagot
alkotnak. Ezt az egész tömeget famozsárban összezúzzuk, és 3-4-szer annyi
vízzel elkeverjük. Egyórai állás után vászonruhán átszűrjük és kinyomkodjuk.
Tejszerű, nyers uborka szagára emlékeztető folyadékot nyerünk. Ehhez annyi
lisztet keverünk (rendszerint kétharmadnyi lisztet, a léhez viszonyítva), hogy
híg tésztát kapjunk. Simára elkavarjuk. A híg tésztát cserépedénybe tesszük, és
kemencében, vagy sütőben megsütjük. Kb. 1 órai sülés után, miközben úgy forr,
mint a lekvár, barna bőr képződik a tetején. Ekkor kész a karamella-sárga
csiramálé. A ragadós, édes ízű eledelt frissen fogyasszuk el, mert könnyen
megromlik. A hosszabb ideig sütött csíramálé tovább tartható el.
