online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A TANÁCSADÓ VÉLEMÉNY

jogi



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
A büntetöeljarasban részt vevö személyek
A szakmai vizsga szóbeli tantargyai: Gazdasagi, munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek Gépszerkezettan
Polgari jog tulajdonvédelmi eszközei
Az egyes bizonyítasi eszközök
KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A POLGÁRI JOGBAN
Kartérítési felelősség a munkajogban
A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A FELEK KÖZÖS AKARATA ALAPJÁN
A MODERN NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK KEZDETEI, A NEMZETKÖZI JOG TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA
A FENNTARTÁSOK
 
bal also sarok   jobb also sarok

A tanácsadó vélemény



Az ENSZ Alapokmánya lehetővé teszi azt, hogy a Nemzetközi Bí­róság bármely jogi kérdésben tanácsadó véleményt adjon az erre jogosult nemzetközi szervezetek és szervek kérésére. A Bíróság ezen jogosultsága iunctimban van azzal a körülménnyel, hogy az ENSZ legfőbb bírói szerve. A tanácsadó vélemény adása a Nemzetközi Bíróság (és jogelődje: az Állan­dó Nemzetközi Bíróság) egyik különleges vonása. A válasz 141b19b tott bíróságok vagy p1. a Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék és a 3 adminisztratív bíró­ság ilyen jogkörrel nem rendelkezik. A tanácsadó vélemény intézménye ugyanakkor megjelent az Emberi jogok Európai Bírósága hatáskörében, továbbá a sui generis jellegű Európai Unió Bíróságánál.

A tanácsadó vélemény kérésére jogosultak

Az ENSZ Alapokmánya csak a Közgyűlésnek és a Biztonsági Tanácsnak adja meg tanácsadó vélemény kérésének jogát. Ezenkívül a Közgyűlés felhatal­mazásával az ENSZ minden más szerve, valamint a szakosított intézmények is rendelkezhetnek ezen jogosítvánnyal.

Jelenleg tanácsadó véleményt kérhet:

ipso iure a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács;

az ENSZ valamennyi főszerve a Titkárság kivételével (Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács);

egyéb ENSZ-szervek közül a Közgyűlés ideiglenes bizottsága és az Adminisztratív Bíróság ítéleteit felülvizsgáló bizottság (1995-ig);

15 szakosított intézmény, jelesül a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. az Egészségügyi Világszervezet, az UNESCO, a Szellemi Tulajdon Világszer­vezete, az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet, a Nemzetközi Mező­gazdaságfejlesztési Alap, az Iparfejlesztési Szervezet, a Nemzetközi Távköz­lési Unió, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, a Nemzetközi Tenge­részeti Szervezet, a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Fejlesztési Egyesülés és a Nemzetközi Pénzügyi Társaság, a Nemzetközi Valutaalap, azaz a felhatalma­zott szakosított intézmények közül hiányzik az Egyetemes Postaunió; a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.


A tanácsadó vélemény kérésére feljogosított szervek és szervezetek köréből ténylegesen a következők éltek e jogukkal, azaz az eddig adott ta­nácsadó vélemények (23) megoszlása a következő:

a Közgyűlés 13 alkalommal: a tagfelvétel feltételei, a Közgyűlés tagfel­vételi hatásköre, a Bernadotte-ügy, a bolgár, magyar és román békeszerző­dés értelmezése, Délnyugat-Afrika nemzetközi státusa és ezzel kapcsolatban a jelentésekkel és petíciókkal kapcsolatos eljárás, illetve a peticionerek meghallgatása, a genocid egyezményhez fűzött fenntartások, az Adminiszt­ratív Bíróság ítéleteinek jogi hatálya, az ENSZ költségei, Nyugat-Szahara, a székhelyegyezmény szerinti választott bírósági eljárás alkalmazhatósága, a nukleáris fegyverek legalitása;


a Biztonsági Tanács egyszer (a törvénytelen dél-afrikai jelenlét Namí­biában jogi következményei);

a Gazdasági és Szociális Tanács kétszer az Adminisztratív Bíróság ítéleteit felülvizsgáló bizottság 4 alkalommal;

a szakosított intézmények közül a Nemzetközi Tengerészeti Szerve­zet jogelődje: a Kormányközi Tengerészeti Tanácsadó Szervezet, az Egész­ségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet l-1 alkalom­mal.


Az államok közvetett érdekeltsége merül fel akkor is, ha a tanácsadó vé­lemény államok közötti jogvitát érint vagy azzal áll összefüggésben. E prob­léma beilleszkedik abba a kérdésbe, hogy van-e véleményadási kötelezettség.

A véleményadási kötelezettség kérdése

Az ENSZ Alapokmánya szerint csak jogi kérdésekben kérhető ta­nácsadó vélemény. Miután a jogi kérdés fogalma nincs meghatározva, kér­déses az. hogy extrapolálható--e a Statútumnak a jogi természetű vitákról adott felsorolása. A Nemzetközi Bíróság ebben az össze­függésben csak annak hangsúlyozására szorítkozott, hogy a tanácsadó vé­lemény célja az ENSZ-re vonatkozó nemzetközi jogi szabályozás, elsősor­ban az Alapokmány értelmezése.

A szerződésértelmezésre vonatkozó absztrakt kérdésfeltevés mögött igen gyakran államok közötti, vagy egyes tagállamok és az ENSZ közötti függő jogvita található. Az Állandó Nemzetközi Bíróság a kelet-karéliai ügy­ben (1923), melyben a Finnország és Szovjet-Oroszország között létrejött dorpati békeszerződés értelmezéséről volt szó, arra az álláspontra helyez­kedett, hogy ez utóbbi, jelesül Szovjet-oroszország hozzájárulása nélkül az üggyel nem foglalkozhat.

A Nemzetközi Bíróság véleményadási gyakorlata eltért attól az elvtől, hogy a Bíróság joghatóságának conditio sine qua nonja az érdekelt államok előzetes hozzájárulása.

Bár a Statútum úgy rendelkezik, hogy a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményt adhat bármely jogi kérdésben bármely erre feljogosított szerv kérelmére, a Bírósát a feltételes módban megnyilvánuló diszkrecionális hatáskört megszorítóan értelmezi. A Bírósát olyan megállapításokat tett, hogy a tanácsadó vélemény adása elvben nem tagadható meg, a megtagadás csak meghatározó ok fennforgása esetén lehetséges, a véleményadásban manifesztálódik a Nemzetközi Bírósát részvétele az ENSZ tevékenységé­ben. A kelet-karéliai dicturnot pedig úgy értelmezi: az Állandó Nemzetközi Bírósát - többek között - azért uta­sította vissza a tanácsadó véleménynyilvánítási kérdést, mert az egyik érde­kelt, azaz Szovjet-oroszország nem volt sem a Népszövetség tagja, sem pe­dig a Statútum részese. Az ENSZ-tatsál viszont a helyzetet alapvetően megváltoztatja, az ilyen államok általánosságban elfogadták a Nemzetközi Bírósát véleményezési hatáskörét.


Az előzőek fényében a Nemzetközi Bíróság a tanácsadó vélemény megadását csak akkor tagadhatja meg, ha:

nem jogi kérdésről van szó (ENSZ költségei ügy), ugyanakkor a Bí­rósál nem törődhet a politikai hátsó gondolatokkal (tatfelvételi ügy);

ha ultra vires kérelemről van szó (az Egészségügyi Világszervezet kérelme a nukleáris fegyverek legalitásáról);

ha a kérelem tárgya a felek közötti jogi kérdés lényegét érinti (béke­szerződések értelmezése ügy, Nyugat-Szahara-ügy).

A véleményezési eljárás

A Statútum úgy rendelkezik, hogy a véleményezési eljárásban nautatis inutandis a peres eljárás szabályait kell alkalmazni. Így a tanács­adó vélemény elfogadására az ítélet meghozatalának szabályai irányadók. A lejfontosabb eltérések a következők:

. A tanácsadó vélemény kérésére feljogosított szerv vagy szervezet a kérdéseket írásbeli megkeresés alakjában terjeszti a Bíróság elé - a főtitká­ron vagy az adott szervezet legmagasabb rangú tisztviselőjén keresztül - és csatolja a releváns dokumentumokat.

. A tagállamok és minden olyan nemzetközi szervezet, mely a kérdésre vonatkozóan tájékoztatást tud adni, írásbeli nyilatkozatokat terjeszthet elő, illetőleg szóbeli észrevételeket tehet a nyilvános ülésen.

. Az írásbeli észrevételek kevésbé terjedelmesek, nincs mindig szóbeli eljárás.

A tanácsadó vélemény jogi következményei

Mint a terminus technicus nyilvánvalóvá teszi, a vélemény tanácsadó jellegű - azaz- az ítéletekkel szemben - nem létesít jogokat és nem hoz létre kö­telezettségeket, így nem kötelező sem a véleményt kérő nemzetközi szer­vekre és szervezetekre, még kevésbé az államokra. A jóhiszeműség elve, a Nemzetközi Bíróság mint az ENSZ legfőbb bírói szerve iránti köteles tisz­telet mérsékelheti az előző szabályt, így az ENSZ gyakorlatában a Nemzet­közi Bíróság tanácsadó véleményeinek különös súlya van. Ha viszont a tanácsadó vélemény alapvető politikai vitát érintett, akkor alkalmazása, fi­gyelembevétele elmaradt.

Kivételesen vannak kötelező tanácsadó vélemények is. Ide tartoznak az adminisztratív bíróságok ítéletei elleni jogorvoslatok tárgyában született döntések, az ENSZ kiváltságairól és mentességeiről szó­ló egyezmények, illetve a székhelyegyezmények értelmezése, a nemzetkö­zi szervezetek részvételével kötött nemzetközi szerződések jogáról szóló 1986. évi bécsi egyezmény, továbbá az 1961. és 1988. évi kábítószer-egyezmé­nyek stb. szerinti eljárásoknál.


Találat: 3262


Felhasználási feltételek