online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A MODERN NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK KEZDETEI, A NEMZETKÖZI JOG TUDOMÁNYÁNAK KIALAKULÁSA

jogi



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A büntetöügyekben eljaró hatósagok
EGYES SZERZŐDÉSFAJTÁK
A munkaügyi jogvita
A munkavégzés szabalyai
ÜZLETI JOG
A valasztójog és a valasztasi rendszerek fejlödése
Kartérítési felelősség a munkajogban
AZ ÁLLAMUTÓDLÁS FOGALMA ÉS TÉNYÁLLÁSAI
 
bal also sarok   jobb also sarok

A modern nemzetközi kapcsolatok kezdetei, a nemzetközi jog tudományának kialakulása



A pápa által irányított Civitas Christiana és a császár hatalmának alávetett birodalmi koncepció a középkor végén elvesztette realitását. A westfáliai békéig terjedő időszakban (1648) - elsősorban Nyugat-Európában kialakultak a mai államok körvonal 646i81g ai, és főleg ezekben az államokban végbement a királyi hatalom olyan koncentrációja, mely a személyes jellegű hűbéri jognak az impériummal, azaz a felségjoggal való felváltását jelentette. A modern nyugat-európai államok kialakulási folyamatában fontos szerepet játszottak a nemzetközi hatások. Hol a közös cél segítette a széttagoltság felszámolását (Ibériai félsziget), hol a külső fenyegetettség segítette a centralizáló erőket (százéves háború), hol pedig a katonai vereséget követő polgárháború morzsolta fel a partikularizmus forrásait (rózsák háborúja). Már a középkorban is kialakultak politikai vákuumok vagy az adott területtel határos politikai egységek gyengeségéből, vagy egymást keresztező, tehát egymást kioltó törekvéseiből (pl. Helvét Konföderáció). Az 1648-ig terjedő időszaknak a legfontosabb jellemvonásai a következőkben összegezhetők: Európa a ténylegesen egymásnak nem alávetett, azaz jogilag független államokra oszlott. E tény következménye a nemzetközi hatalomnak a de facto fennálló államok közötti megosztottsága, másképpen felső hatalom hiánya volt. Ezen állapot logikus következményeként jelent meg - először Itália keretében - a hatalmi egyensúlyra való folyamatos törekvés. E hatalmi egyensúly időleges, változó, relatív, és egyszerre foglalta magába a hatalmi egyensúly megőrzésére, illetve annak megváltoztatására irányuló külpolitikai lépéseket, elsősorban a háborúkat. A harmincéves háborút lezáró westfáliai béke véglegesen szentesítették Európa politikai megosztottságát (pl. elismerték Svájc és a Holland Egyesült Tartományok függetlenségét). Az európai egyensúly megvalósításának jegyében született westfáliai béke a mai nemzetközi jog kialakulásának kezdőpontját is jelentette (cuius regio eius religio: 1555, augsburgi béke). Ezen egyensúly törékeny maradt, nem akadályozta meg XIV. Lajos diplomáciai és katonai lépéseit a francia hegemónia megvalósítására. A XVII. század második felének és a XVIII. századnak a háborúi ugyanakkor tükrözik a hatalmi egyensúly kiterjesztő értelmezését. A korszak meghatározó nemzetközi konfliktusa volt az ún. "keleti-kérdés", melynek lényege az volt, hogy a nagyhatalmak megkísérelték megakadályozni az Oszmán Birodalom különböző területeinek, különösen Isztambulnak, a Boszporusznak és a Dardanelláknak Oroszország általi birtokbavételét. Az állandóan ismétlődő háborúk nem változtatták meg alapjaiban az államoknak Európában kialakult rendszerét. A nemzetközi politika legfontosabb európai szereplői - Lengyelországot leszámítva - ugyanazok az államok maradtak, legfeljebb területük változott. Egyes államok törekedtek ugyan egy európai hegemónia megszerzésére, de e törekvéseket mindig kellően egyensúlyozták. Szintén jelentősen befolyásolta a törékeny európai egyensúlyt a földrajzi felfedezések sora, illetve az örökösödési háborúk. A gyarmati terjeszkedést az uratlan terület koncepcióval alapozták meg. A gyarmatosítás során létrejöttek az állandó követségek, illetve a külügyi hivatalok. A középkort és a modern időknek nevezett korszakot elválasztó és szembeállító legfontosabb tények egyike a reformáció volt (1517-től). A reformáció a keresztény egység végét jelentette. A katolikusok és a protestánsok közötti vallásháborúk nemcsak polgárháborúkat, hanem nemzetközi háborúkat is jelentettek. Az egyensúlypolitika különböző és állandóan változó hatalmi koalíciókat hívott életre, és e célból az államok szövetségi szerződéseket kötöttek. A hatalmi egyezmény megóvásáért, illetve megváltoztatásáért vívott háborúkat békeszerződésekkel zárták le. Kialakult a befolyási övezet intézménye. A tengerek és az óceánok, mint a távoli területek közötti összeköttetést biztosító közlekedési útvonalak jelentősége felértékelődött, mely elindította a tengerjog és a tengeri jog (azaz magánjog) fejlődését.

A XVI. Század elején Machiavelli fogalmazta meg a politika filozófiájának elveit, fél évszázaddal később J. Bodin kidolgozta a szuverenitás elméletét, és a XVI.-XVII. században megszületett a nemzetközi jog tudománya.


Találat: 1730


Felhasználási feltételek