|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|
|
|
||
 |
 |
|
|||||||||||||||||
AZ ÁLLAMUTÓDLÁS FOGALMA
Az államutódlásról szóló1978. és 1983. évi bécsi egyezményekben a következő megfogalmazásokat találjuk: "Az államutódlás valamely államnak egy másik állam általi felváltása egy terület nemzetközi kapcsolataiért viselt felelősségében." 727d32h
Az államutódlás jogviszonyban tehát két alany van: az elődállam, amelyet az államutódlás alkalmával egy másik állam vált fel egy meghatározott dimenzióban, ez utóbbi pedig az utódállam. A fogalommeghatározás objektív tényre épül, mégpedig arra, hogy az egyik államot egy másik állam váltja fel egy meghatározott terület nemzetközi kapcsolataiért viselt felelősségben, nem prejudikál ennek a nemzetközi jogi következményeiről. Így az államutódlás terminus technikusa pontatlan, a patrimoniális államfogalom egyik utolsó terméke. Az ebből következő magánjogi analógia tévútra vezethet, hiszen szó sincs a jogok és kötelezettségek átszállásáról, még kevésbé teljes körű jogutódlásról, nem alkalmazható a res transit cum onere suo (a dolog terheivel száll át) szabály stb. Államutódlás esetén az elődállam által gyakorolt területi szuverenitás nem száll át az utódállamra, mivel e szuverenitás elvileg nem ruházható át, e helyett az elődállamnak az adott terület feletti impériuma megszűnik, az utódállam pedig e területre kiterjeszti saját területi felségjogát.
Az államutódlás területi változásokhoz kötődik. Ebben az összefüggésben kell felvetni az államazonosság kérdését is. Az államok területe a történelem során sokszor változhat, lakossága - tekintettel az egyes generáció élettartamára - rendszeresen kicserélődik, állam- és kormányformája, politikai rendszere, államszervezete és szerkezete, azaz nemzetközi jogi szempontból: kormánya pedig folyamatosan átalakulhat. E változások általában nem hatnak ki az állam nemzetközi jogalanyiságára, a kontinuitás fennmarad. E megállapítás azonban pontosításra szorul: figyelmen kívül hagyható az az elméleti eset, amikor egy állam elvesztené teljes lakosságát. Általában a területi nyereség vagy veszteség sem érinti az államazonosságot, mely esetben viszont államutódlás következik be, azonban bekövetkezhet az állam megszűnése is, mely hasonlóan államutódlási tényállás.
AZ ÁLLAMUTÓDLÁSI TÉNYÁLLÁSOK
Ma már nemcsak elméleti lehetőség az, hogy az állam területe megsemmisül, pl. ha globális felmelegedés megemeli a tengerszintet, így szigetállamok eltűnhetnek a tenger alatt. Ebben az esetben az állam ugyan megszűnik, de a dolog természete szerint nem következik be jogutódlás.
Az államok keletkezésének olyan módjai, mint az egyesülés vagy a szétválás, együtt járnak az elődállam vagy elődállamok megszűnésével.
Ha az új állam elszakadással jön létre, az elődállam fennmarad, melynek tekintetében államazonosságról beszélhetünk.
Bár nincs szó állammegszűnésről, de az elődállam területének egy részét az utódállam megszerezheti, melynek a következő módjai lehetnek:
Cessiónak nevezzük azt, amikor az elődállam nemzetközi szerződésben az utódállam javára lemond területének meghatározott részéről. (pl. trianoni békeszerződések, Alaszka megvásárlása az USA részéről)
Adjudicatiónak nevezzük azt, amikor nemzetközi bíróság dönt valamely terület hovatartozásáról vagy átadásáról. (pl. Líbia és Csád közötti vita az Auzou-övezetről)
Annexióról akkor van szó, amikor az egyik állam meghódítja, egyoldalúan elveszi a másik állam valamely területét. (pl. az Osztrák-Magyar Monarchia 1908-ban annektálta a Török Birodalomhoz tartozott Bosznia-Hercegovinát)
Avulsiónak tekinjük azt, amikor a határfolyó mederváltozása következtében az egyik parti ország területe csökken, a másiké pedig növekszik. (pl. a Rio Grande esete az USA és Mexikó között)
A múltban különös jelentősége volt az okkupációnak (foglalás), mely - az annexióhoz hasonlóan - valamely terület egyoldalú birtokba vételét jelentette, e terület azonban nem állt más állam szuverenitása alatt. Ezt nevezték eredeti területszerzésnek. Az okkupáció intézményétől meg kell különböztetni a katonai megszállást, mely jogilag nem jelent területszerzést.
A területszerzési módok megjelennek az államutódlás szabályaiban (a fent említett két bécsi egyezményben) azzal a megszorítással, hogy csak a nemzetközi joggal, különösen az ENSZ Alapokmányában lefektetett jogi elvekkel összhangban előforduló államutódlás következményeire vonatkoznak.
Találat: 3757
