online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Külön eljarasi szabalyok

jogi



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
A szakmai vizsga szóbeli tantargyai: Gazdasagi, munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek Gépszerkezettan
A büntetöügyekben eljaró hatósagok
Polgari eljaras jog
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK
A munkaügyi jogvita
A munkavégzés szabalyai
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI
 
bal also sarok   jobb also sarok

Külön eljárási szabályok


1. A fiatalkorúak elleni eljárás


A fiatalkorúval szemben az eljárást az életkori sajátosságainak figyelembe vételével, és úgy kell lefolytatni, hogy az elösegítse a fiatalkorúnak a törvények iránti tiszteletét.

Fiatalkorú az, aki a büncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévé 818b14i t betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. [Btk. 107. § (1) bekezdése].

A büntetöeljárás során - szükség esetén, illetöleg külön jogszabály rendelkezése alapján - kezdeményezni kell a fiatalkorú érdekében gyámhatósági intézkedés elrendelését, valamint a fiatalkorú nevelését, gondozását vagy felügyeletét elmulasztó személlyel szembeni intézkedést.

A gyermekek védelméröl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. (Gyvtv.) törvény sorolja fel azokat a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedéseket, amelyek elrendelését kezdeményezni lehet. E körbe tartozik:

a védelembe vétel,

a családbafogadás,

az ideiglenes hatályú elhelyezés,

az átmeneti nevelésbe vétel,

a tartós nevelésbe vétel,

a nevelési felügyelet elrendelése,

az utógondozás elrendelése,

valamint az utógondozói ellátás elrendelése.

A nyomozó szerv a megalapozott gyanú közlésétöl kezdödöen köteles vizsgálni, hogy felmerülnek-e Gyvtv. 17. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jelzési kötelezettség teljesítését megalapozó körülmények.

Ilyen körülmények:

a gyermek veszélyeztetettsége,

a gyermek bántalmazása,

a gyermek súlyos elhanyagolása,

egyéb más, súlyos veszélyeztetö ok fennállása,

a gyermek önmaga által elöidézett súlyos veszélyeztetö magatartása.

A nyomozó szerv a fiatalkorúval szemben indult büntetöeljárásról, továbbá a szülö vagy törvényes képviselö által a gyermek- vagy fiatalkorú sérelmére elkövetett büncselekmény miatt indult büntetöeljárásról a megalapozott gyanú közlését követöen értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, továbbá a gyermek-, illetve fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságot.

A nyomozó szerv a fiatalkorú ügyében a Gyvtv. alapján tett intézkedéséröl az intézkedésröl szóló irat másolatának megküldésével haladéktalanul értesíti az ügyészt.

A fiatalkorúakkal szembeni eljárás során elsödleges a törvények iránti tiszteletre irányuló nevelési cél, és ehhez képest másodlagosak a büntetési célok. Ennek az eljárás valamennyi (nyomozati, ügyészi és bírósági) szakaszában érvényesülnie kell.

Fiatalkorúval szemben büntetöeljárásnak:

csak közvádra van helye,

pótmagánvádnak nincs helye,

a magánvádra üldözendö büncselekmények esetében az ügyész jár el.

Fiatalkorúnak számit a büntetöeljárás során az a gyanúsított is, aki:

házasságkötés folytán szerzett nagykorúságot,

a büncselekmény elkövetése után, de a büntetöeljárás megindítása elött töltötte be a 18. életévét,

tizennégy illetve tizennyolcadik év közötti nem magyar állampolgár, függetlenül attól, hogy azon állam szabályai szerint, melynek polgára esetleg már nagykorúvá vált,

Fenti két esetben viszont, a volt törvényes képviselö ez irányú jogosultságait már nem gyakorolhatja az eljárásban.

Ha a terhelt több büncselekményt követett el és azokat egy eljárásban bírálják el (bünhalmazat), de a cselekmények egy részét fiatalkorúként, míg más részét felnöttkorúként valósította meg, akkor már egységesen, mind az anyagi, mind az eljárási szabályok szerint felnöttkorúnak tekintendö, és vele szemben a különös eljárási szabályok nem alkalmazhatók.

Ugyancsak a felnöttkorúakra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni a folytatólagosság, valamint a tartós és az állapot-büncselekmények esetén is, ha az elkövetési idö részben a terhelt 18. évének betöltése elötti, részben az azt követö idöszakra is kiterjed. Ezen esetekben a 18. életév betöltése elött elkövetett cselekményeket, illetve részcselekményt a büntetés kiszabása körében (enyhítö körülményként) kell értékelni.

A védö részvétele

Fiatalkorú elleni eljárásban védö részvétele kötelezö. Amennyiben nincs meghatalmazott védöje a fiatalkorú gyanúsítottnak, akkor a megalapozott gyanú közlésével egyidejüleg védö kirendeléséröl az eljáró hatóságnak gondoskodnia kell.

A törvényes képviselö

A fiatalkorú törvényes képviseletére elsösorban a szülöi felügyeletet gyakorló szülök jogosultak. Ha a fiatalkorú gyámság alatt áll, törvényes képviselet jogát a gyám illetve a kijelölt hivatásos gyám gyakorolja. Állami nevelésbe vett fiatalkorú intézeti gyámság alatt áll. Törvényes képviseletére az intézet igazgatója vagy a helyettese jogosult.

Az ügy iratait a nyomozás elvégzése után megtekintheti, egyébként a törvényes képviselö jelenléti, észrevételezési, felvilágosítási és indítványtételi valamint jogorvoslati jogára a védö jogai irányadók. A nyomozás során is megtekintheti az olyan eljárási cselekményekröl készült iratokat, melyeknél jelen lehetett.

A törvényes képviselö jogairól való felvilágosításának megtörténtét arról az eljárási cselekményröl készült jegyzökönyvben kell rögzíteni, amelyen a törvényes képviselö részt vett. A jegyzökönyvben rögzíteni kell a törvényes képviselö értesítésének tényét, módját, idöpontját, valamint a jelenlét vagy a távolmaradás tényét.

A fiatalkorú idézéséröl és a részére küldött értesítésröl a törvényes képviselöt értesíteni kell.

A fiatalkorú személyét érintö határozatot a törvényes képviselövel is közölni kell. A határozat rendelkezö részében fel kell hívni a figyelmét, hogy a gyanúsított panaszjoga mellett a törvényes képviselöt önálló panaszjog illeti meg.


A gyámhatóság vádirat benyújtása elött - az ügyész, azt követöen a bíróság megkeresésére - eseti gondnokot rendel ki, ha:

a törvényes képviselö a büncselekményt a fiatalkorúval együtt követte el, illetve az érdekei a fiatalkorú érdekeivel egyébként ellentétesek,

a törvényes képviselö a jogainak gyakorlásában akadályozva van,

a fiatalkorúnak nincs törvényes képviselöje, vagy nem állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselöje.

Az eseti gondnok az eljárásban törvényes képviselöként jár el.

Eseti gondnok kirendelésének van helye akkor, ha a törvényes képviselö ügyét nem a fiatalkorúval együttesen bírálják el, továbbá akkor is, ha a törvényes képviselövel szemben az eljárást idöközben megszüntették.

A fiatalkorú és a törvényes képviselö közötti érdekellentétre utal különösen, ha közöttük peres eljárás van folyamatban, továbbá, ha a fiatalkorú a büncselekményt a törvényes képviselö sérelmére követte el.

A törvényes képviselö föként akkor tekinthetö jogai gyakorlásában korlátozottnak, ha huzamosabb ideig külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, súlyos betegsége miatt az eljárási jogait nem képes gyakorolni, továbbá, ha szabadságvesztés büntetést tölt.

Nem magyar állampolgár elkövetö esetén - amennyiben a törvényes képviselö személye nem állapítható meg, illetve az eljárásban való részvétele nem biztosítható - szintén eseti gondnokot kell kirendelni.

Amennyiben a törvényes képviselö a büncselekményt a fiatalkorúval együtt követte el, illetve az érdekei a fiatalkorú érdekeivel ellentétesek, az eseti gondnok kirendeléséig a hatóság - a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követöen a bíróság - a törvényes képviselöt kizárhatja az eljárásból.

Bizonyítási eszközök

A fiatalkorú életkorát közokirattal kell bizonyítani.

A közokirat személyi igazolvány, születési anyakönyvi kivonat, útlevél lehet. A nyomozati szakaszban és a tárgyaláson a személyi igazolvány, illetve - különösen nem magyar állampolgár esetén - az útlevél elfogadható a fiatalkorú életkorát igazoló okiratként.

A fiatalkorú születési anyakönyvi kivonatát akkor kell beszerezni, és a nyomozás irataihoz csatolni, ha:   

nincs a személyazonosság igazolására elfogadható okmánya,

a személyazonossága igazolására szolgáló okmányba bejegyzett adatok helyességét illetöen kétségek merültek fel

Be kell szerezni a környezettanulmányt, amely tartalmazza a fiatalkorúról a közoktatásról szóló törvény felhatalmazása alapján az intézmény által nyilvántartott és kezelt adatokat, vagy a munkahely által adott tájékoztatást. Amennyiben a fiatalkorú gyógypedagógiai vagy pszichológiai kezelésben részesült, az erre vonatkozó iratokat is be kell szerezni.

A környezettanulmányt a pártfogó felügyelö készíti el. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó a rendörség közremüködését igénybe veheti.

A környezettanulmányt általában minden esetben be kell szerezni, ettöl csak az intézetben nevelkedö fiatalkorúk körében lehet eltekinteni, míg a fiatalkorú iskolai vagy munkahelyi jellemzését csak akkor, ha a fiatalkorú iskolai tanuló, vagy munkahelye van.

Környezettanulmány elkészítésére a gyanúsított lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes pártfogó felügyelöi szolgálatot kell megkeresni.

A megkeresés tartalmazza:

a fiatalkorú gyanúsított nevét, lakóhelyét (tartózkodási helyét),

a fiatalkorú gyanúsított törvényes képviselöjének nevét, lakóhelyét (tartózkodási helyét),

az eljárás alapjául szolgáló cselekmény Btk. szerinti minösítését és az elkövetés idöpontját,

a fiatalkorú gyanúsított, valamint törvényes képviselöje telefonos vagy egyéb elérhetöségét, ha az ismert,

az oktatási intézmény, illetöleg a munkahely megnevezését és elérhetöségét, ahol a fiatalkorú gyanúsított tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll.

A környezettanulmány soron kívüli elkészítése bíróság elé állítás esetén kérhetö.

A rendörség - a pártfogó felügyelö megkeresésére - a környezettanulmány elkészítésében közremüködik, ha az a környezettanulmánnyal érintett helyszín biztonságos megtekintése, illetve a környezettanulmány elkészítése során meghallgatandó személy biztonságos meghallgatása érdekében szükséges.

A környezettanulmány tartalmát a törvény nem határozza meg. Az elkészítésének szakszerüségét és objektivitását az biztosítja, hogy a környezettanulmányt a megyei gyámhivatal mellett müködö pártfogó készíti el.

A fiatalkorú terhelt vallomása poligráf alkalmazásával nem vizsgálható.

Az elözetes letartóztatás alkalmazása

A Be. 129. § (2) esetében is csak akkor van helye elözetes letartóztatásnak a fiatalkorúval szemben, ha az a büncselekmény különös tárgyi súlyánál fogva szükséges.

A fiatalkorú elözetes letartóztatásának indítványozásához készített elöterjesztésben ki kell térni azokra a körülményekre, amelyek miatt a büncselekmény tárgyi súlya különösen nagy, és ezért a fiatalkorú elözetes letartóztatását indokolttá teszik.

Az elöterjesztésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az elözetes letartóztatást javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben indokolt-e végrehajtani. Az erre vonatkozó elöterjesztésnél a fiatalkorú körülményeit, érdekeit, illetve az elvégzendö nyomozási cselekményeket kell mérlegelni.

A javítóintézetben, gyermekotthonban, bentlakásos intézményben elhelyezett fiatalkorú örizetbe vételéröl az intézmény vezetöjét is értesíteni kell. A pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú örizetbe vételéröl értesíteni kell a fiatalkorú pártfogó felügyelöjét.

A fiatalkorú elözetes letartóztatását javítóintézetben vagy BV intézetben kell végrehajtani. A hely kijelöléséröl a bíróság dönt, figyelemmel a fiatalkorú személyiségére, vagy a terhére rótt büncselekmény jellegére. Az elözetes letartóztatás végrehajtása során a fiatalkorút a felnött korúaktól el kell különíteni.

Az örizetbe vett, illetve az elözetes letartóztatásban levö fiatalkorút a szabadlábra helyezésekor törvényes képviselöjének (gondozójának); javítóintézetben, gyermekotthonban, bentlakásos intézményben nevelt fiatalkorút az intézmény megbízottjának, illetöleg meg nem jelenésük esetén - ideiglenes jelleggel - a helyileg illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak vagy az általa megjelölt gyermekotthonnak kell átadni. A törvényes képviselö (gondozó) távolmaradása a szabadításnak nem akadálya.

Az elözetes letartóztatás tartama alatt a bíróság a végrehajtás helyét az ügyész, a terhelt, vagy a védö indítványára megváltoztathatja.

Ha a fiatalkorúval szemben elrendelt elözetes letartóztatás végrehajtásának kezdetétöl két év eltelt, az elözetes letartóztatást meg kell szüntetni.

A vádirat benyújtása elött a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásban (Be. 210. 211. §) az ülés a védö távollétében nem tartható meg. Az ülésröl a törvényes képviselöt és a gondozót is értesíteni kell, és az ülésen ök felszólalhatnak.

Az eljárás során hozott határozatot a törvényes képviselövel, az ügydöntö határozatot és a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedésröl szóló határozatot a gondozóval is közölni kell.

Az ügyész a vádemelés feltételeinek fennállása esetén ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel büntetendö büncselekmény miatt - a fiatalkorú helyes irányú fejlödése érdekében - a vádemelést elhalaszthatja.

Az ügyész a vádemelés elhalasztása elött pártfogó felügyelöi vélemény beszerzését rendeli el.

Az ügyész a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatában a fiatalkorút magatartási szabályok megtartására vagy más kötelezettségek teljesítésére kötelezheti. A fiatalkorú részére nem írható elö a 225. § (2) bekezdésének c) pontjában írt kötelezettség.

A közvetítöi eljárásban a fiatalkorú törvényes képviselöjének részvétele kötelezö.




2. A büncselekmény törvényi tényállását megvalósító gyermekkorúra vonatkozó eljárási szabályok


Nem büntethetö, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévé 818b14i t nem töltötte be (Btk. 23. §). Amennyiben megalapozott gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy a gyermekkorú büncselekményt követett el, és erröl vallomást tesz, akkor erröl ki kell kérdezni, és az általa elmondottakat jegyzökönyvben kell rögzíteni.

A kikérdezés a törvényes képviselö vagy az eseti gondnok jelenlétében történik, akik aláírásukkal igazolják, hogy a jegyzökönyv a gyermekkorú által elmondottakat tartalmazza. Ha eseti gondnok látja el a törvényi képviseletet, akkor lehetöleg biztosítani kell, hogy olyan személy is részt vehessen a kihallgatáson, akit a gyermekkorú ismer, aki iránt bizalommal van. A gyermekkorú törvényes képviseletére a fiatalkorúak törvényes képviseletével kapcsolatos szabályok az irányadóak. Be kell szerezni a gyermekkorú születési anyakönyvi kivonatának másolatát, és azt az iratokhoz kell csatolni.

A gyermekkorút kikérdezésekor nem lehet figyelmeztetni azokra a dolgokra, amire a gyanúsítottat kell figyelmeztetni kihallgatásánál. Amennyiben a gyermekkorú vallomása másképpen nem pótolható - és vallomása a fiatalkorúval vagy a felnött korúval együtt elkövetett büncselekménnyel kapcsolatos -, akkor figyelmeztetni kell, hogy a Be. 82. §. (1) bekezdésének b. pontja alapján a válaszadást megtagadhatja. A nyomozó szerv tagjának lehetöleg úgy kell kikérdeznie a gyermekkorút, hogy a vallomásáról felvett jegyzökönyv minden lényeges tényt tartalmazzon, és ne kelljen a gyermekkorút késöbb újból kikérdezni.

3. A bíróság elé állítás


Meghatározott törvényi feltételek megléte esetén lehetöség van úgynevezett gyorsított eljárás lefolytatására, ha a vizsgált ügyben nincsenek ellentmondások, könnyü a bizonyítás és felesleges lenne a törvény által biztosított két hónapos nyomozási határidöt igénybe venni.

Feltételei

legfeljebb 8 évi szabadságvesztéssel fenyegetettség,

az elkövetéstöl számított 30 napnál hosszabb idö ne teljen el,

az ügy megítélése egyszerü legyen,

a bizonyítékok rendelkezésre álljanak,

a terheltet tetten érjék, vagy a büncselekmény elkövetését beismerje.

Ezen feltételeknek, együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy a hatóság a bíróság elé állítás mellett dönthessen!

Amennyiben a feltételek fennállnak, és az ügyész a gyanúsítottat bíróság elé kívánja állítani, ezt a tényt a büncselekmény és a bizonyítékok megjelölésével közli a gyanúsítottal. Az ügyész biztosítja, hogy a gyanúsított védöt hatalmazhasson meg, ha ez nem történik meg, és a gyanúsítottnak nincs védöje, akkor védöt rendel ki. Ha a terhelt örizetben van, gondoskodik arról, hogy a tárgyalás elött a védö a terhelttel beszélhessen. Az ügyész a védöt rövid úton megidézi, és biztosítja, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak.

A tárgyaláson az ügyész és a védö részvétele kötelezö.

Az ügyész a vádat szóban terjeszti elö. A vád kiterjeszthetö, ha arra a büncselekményre is fenn állnak a fenti törvényi feltételek.

A vád elöterjesztése után a bíróság az iratokat visszaküldi, ha:

ha a büncselekmény elkövetésétöl több mint nap eltelt,

a büncselekményre a törvény 8 évi szabadságveszténél súlyosabb büntetést rendel,

a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre.

A bíróság elé állítás elött elrendelt személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés a bíróság elé állítás napján tartott tárgyalás befejezéséig tart.

Ha a bíróság elé állítás feltételei is fennállnak, az örizetbe vétel bíróság elé állítás céljából is elrendelhetö. Az örizet legfeljebb hetvenkét óráig tarthat.

Ha a bíróság az iratokat az ügyészhez visszaküldi, az ügyész indítványára az általános szabályok szerint határoz a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedésekröl.

Nyomozás a bíróság elé állításban

A nyomozás elrendelésekor vizsgálni kell, hogy a bíróság elé állítás feltételei fennállnak-e.

Ha a bíróság elé állítás kötelezö vagy annak feltételei fennállnak, a nyomozó szerv elöterjesztést tesz az ügyészhez. Ezt követöen intézkedni kell az ügyész azonnali értesítéséröl és a nyomozás soron kívüli lefolytatásáról. Valamennyi nyomozási cselekmény soronkívüliséget élvez.

A gyanúsított beismerése esetén is be kell szerezni az egyéb bizonyítékokat. Védö kirendeléséröl - meghatalmazás hiányban - intézkedni kell.

Az ügyész az iratokat megvizsgálja és közli a gyanúsítottal, hogy bíróság elé fogja állítani.

4. Eljárás a mentességet élvezö személyek ügyében


A mentesség intézményével a büntetöeljárás megindításának jogát feltételhez köti a törvény. Mentességet élvezö személyek ellen csak mentelmi joguk felfüggesztése után indítható büntetöeljárás. Nem a büntetöeljárási hatóság jogköre eldönteni, hogy indulhat-e büntetöeljárás.

A közjogi tisztségen, a diplomáciai vagy nemzetközi jogon, illetöleg a külön törvényen alapuló mentességet élvezö személlyel szemben tett feljelentést, illetöleg ha a nyomozó szerv olyan büncselekmény gyanúját észleli, amelynek elkövetésével személyes mentességet élvezö személy megalapozottan gyanúsítható, az erröl készült feljegyzést a nyomozásra illetékes ügyészhez kell megküldeni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a nyomozás során válik megállapíthatóvá a mentességet élvezö személlyel szemben a büncselekmény megalapozott gyanúja.

Közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség

A mentelmi jog a törvény elötti egyenlöség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink által meghatározott formában az alkotmányos függetlenséggel rendelkezö tisztségviselök befolyásmentes müködésének garanciájaként indokolt megörizni.

A mentelmi jog felfüggesztése inkább politikai természetü döntés, melynek során a politikai célszerüségi szempontok nagyobb súllyal eshetnek latba, mint a bünügyi szempontok. A mentesség kizárja az arra jogosultak büntethetöségét.

A közjogi tisztségen alapuló mentességet élvezö személyek gyanúsítottkénti kihallgatására csak a mentelmi jog felfüggesztése, illetve az arra jogosult elözetes hozzájárulása után kerülhet sor. Ezt megelözöen az ilyen személlyel szemben - a tettenérés esetét kivéve - kényszerintézkedés nem alkalmazható.

Közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet élvezö személyek:

országgyülési képviselö (képviselöválasztáson jelöltként igazolt személy),

alkotmánybíró,

állampolgári jogok országos biztosa (külön biztos),

kisebbségi jogok országgyülési biztosa,

adatvédelmi biztos,

jövö nemzedékek országgyülési biztosa,

Állami Számvevöszék elnöke és alelnökei,

hivatásos bíró,

ügyész

Ha a büncselekménnyel alaposan gyanúsítható személy mentelmi jogára csak késöbb, a büntetöeljárás elöre haladtával derül fény, az eljárást fel kell függeszteni, és a mentelmi jog felfüggesztésére, illetöleg a hozzájárulás megadására jogosulthoz indítványt kell elöterjeszteni.

A vádirat benyújtásáig ezen indítványt a legföbb ügyész, ezt követöen pedig a bíróság terjeszti elö. Magánvádas ügyekben ugyancsak a bíróság jogosult indítvány elöterjesztésére.

Tettenérés esetén az indítványt azonnal, minden késlekedés nélkül kell elöterjeszteni.

Az eljárás nem indítható meg, illetve nem folytatható, ha az indítványt a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve hozzájárulás megadására jogosult elutasította. Ebben az esetben az eljárást meg kell szüntetni.

A mentelmi jog nem az arra jogosult személyéhez, hanem az általa betöltött tisztségekhez kötödik. Ezért, ha az eljárás megszüntetésére a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a hozzájárulás megadására vonatkozó indítvány elutasítása miatt került sor, akkor a személyes mentesség megszünését követöen a büntetöeljárás lefolytatható.

A mentelmi jog felfüggesztését, illetöleg a hozzájárulás megadását követöen az eljárást a büntetöeljárási törvény szabályai szerint soron kívül kell lefolytatni.

A mentelmi jog felfüggesztése, illetöleg a hozzájárulás megadása mindig csak az erre vonatkozó indítványban megjelölt cselekményekre terjed ki, ezért a büntetöeljárás is csak arra a cselekményre folytatható le, amelyre a hozzájárulás kiterjed.

Nemzetközi jogon alapuló mentesség

A Be. törvény közjogi tisztségen alapuló mentességet élvezö személyekre vonatkozó rendelkezéseit - ugyancsak a Be. törvényben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más mentességet (diplomáciai mentesség) élvezö személyek ügyében.

A nemzetközi jogon alapuló mentesség (diplomáciai mentesség) a nemzetközi kapcsolatok épségéhez kölcsönösen füzödö érdek. A mentességet a követek sérthetetlenségének évszázados nemzetközi szokásjoga biztosítja. A diplomáciai képviselö családjának a háztartásában élö tagjai, amennyiben nem állampolgárai a fogadó államnak, részesülnek az elözöekben meghatározott kiváltságokban és mentességekben.

A személyes mentesség mellet kiterjed a diplomáciai képviseletek és más hasonló státusú szervek székhelyére, területére is, ami alapján nem tartoznak a Magyar Köztársaság joghatósága alá. E területeken tehát a büntetöeljárás hatóságai nem végezhetnek nyomozási cselekményeket, csak ha erre az adott képviselet részéröl kifejezett felhatalmazást, felkérést kaptak.

A diplomáciai mentességet élvezö személlyel szemben csak a mentesség felfüggesztése után végezhetö büntetöeljárási cselekmény. A felfüggesztésre vonatkozó indítványt a bíróság az igazságügyért felelös miniszter útján, a legföbb ügyész pedig közvetlenül terjeszti elö a külügyért felelös miniszternek.

A bíróság a diplomáciai mentesség tárgyában hozott döntésig az eljárást akkor is felfüggeszti, ha a mentességet élvezö személy magánvádlóként lép fel. Ha a bíróság a külpolitikáért felelös miniszter állásfoglalása alapján a mentességet megállapította, az eljárást megszünteti.

Amennyiben az eljárás során a diplomáciai mentességet élvezö személy tanúkénti kihallgatása válik szükségessé, vagy ilyen személy magánfélként lép fel, a vádirat benyújtásáig a legföbb ügyész, azt követöen, illetve magánvádas ügyben a bíróság az igazságügyért felelös miniszter útján - az eljárás felfüggesztése nélkül - a külpolitikáért felelös miniszternek tesz elöterjesztést állásfoglalás végett.

Ha a külpolitikáért felelös miniszter állásfoglalása alapján a mentesség megállapítható, a mentességet élvezö személy nem hallgatható ki, illetöleg polgári jogi igénye nem bírálható el.

A diplomáciai mentességet élvezö személy a büntetöeljárásban védöként és szakértöként nem járhat el, illetve hatósági tanúként nem vehetö igénybe.

Találat: 5420


Felhasználási feltételek