online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE

jogi

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
 
 

JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE

1. Az államhatalmi ágak megosztása

A modern jogállamok szervezete bonyolult képződmény, a gyakran eltérő szervezeti formák ellenére mégis jól megfigyelhető egy rendező elv. Ez az államhatalmi ágak megosztásának elmélete. A hatalommegosztás követelményének megfelelően el kell különítetni egymástól a három hatalmi ágnak: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói ágnak. Egyik hatalmi ág sem veheti át a másik feladatát, egyiknél sem összpontosulhat olyan hatalom, mely diktatórikus hatalomgyakorláshoz vezethetne.

A hármas tagozódás 727f57h Románia államszervezetében is megfigyelhető:

Ø    az országgyűlés (törvényhozó hatalom),



Ø    a kormány (végrehajtó hatatom),

Ø    bírói szervezet

A központi szervek mellett az államhatalom helyi szervei az önkormányzatok (helyi tanácsok), amelyek a helyi közigazgatási szervekkel együtt intézik a lakosságot közvetlenül érintő helyi ügyeket.

r

2. Államhatalmi, népképviseleti szervek (törvényhozó hatalom)

A) Az Országgyűlés (Parlament: alsóház és felsőház)

Az Alkotmányban rögzített főbb jogkörei:

Ø    megalkotja az Alkotmányt;

Ø    törvényeket alkot;

Ø    meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét;

Ø    megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;

Ø    meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit, ennek keretében dönt a kormány programjáról;

Ø    megköti a kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket, s így meghatározó szerepe van a külpolitikában;

Az országgyűlési képviselőket (szenátorok és képviselők) a

választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazássál választják négyévi időtartamra. B) A helyi önkormányzatok (Consiliul Local)

A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg.

A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület (helyi tanács / önkormányzat) útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.

Az önkormányzatok lehetnek: a) települési önkormányzatok (Consiliul Local)

Ø    községi önkormányzat,

Ø    városi önkormányzat,

Ø  fővárosi-kerületi önkormányzat.

b) megyei és fővárosi önkormányzatok (Consiliul Judeţean)

A települési önkormányzatok és a megyei önkormányzatok egymással semmilyen alá - vagy fölérendeltségi viszonyban nincsenek.

Az önkormányzatok a köz érdekében demokratikus formában és módon a helyi ügyeket intézik.

A helyi önkormányzati feladatokat a helyi képviselő-testület gyakorolja (pl. gazdálkodás az önkormányzat bevételeivel, helyi rendelet alkotás {Hotărârea Consiliului Local), helyi adók és illetékek fajtáinak és mértékének meghatározása stb.). A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület és ajegyző.

3. A végrehajtó hatalom főbb központi szervei

A) A Kormány (Guvernul)

A végrehajtó hatalom, illetve az államigazgatás legfelsőbb szerve a Kormány, mely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A Kormány irányítja a minisztériumok munkáját.

A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz.

A Kormány feladat- és jogköre az Alkotmány szerint:

Ø     védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait;

Ø     biztosítja a törvények végrehajtásait;

Ø          irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb

szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;

Ø          a Megyei Kormány hivatalok (Instituţia Prefectului) útján biztosítja a helyi Önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;



Ø          biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról;

Ø          meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről;

Ø          ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

A Kormány működéséért az Országgyűlés felelős, tevékenységéről rendszeresen köteles beszámolni.

B)Megyei (és Fővárosi) Kormány Hivatal (Instituţia Prefectului)

A kormány a helyi önkormányzatok működésének törvényességét a megyei közigazgatási hivatalok útján biztosítja.

A megyei Kormány Hivatal törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott körben első fokú hatósági jogkört is gyakorol, de legjellemzőbb feladataként elbírálja az első fokon a polgármester (főpolgármester) vagy a jegyző első fokon hozott határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat (fellebbezéseket).

4. Bíróságok (Instanţele judecătoreşti

A bíróságok legfontosabb és legismertebb feladata az igazságszolgáltatás, melynek gyakorlása során:

Ø    védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok és a szervezetek jogait és törvényes érdekeit,

Ø    büntetik a bűncselekmények elkövetőit;

Ø    ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességet.

A helyi és a megyei bíróságok mellett bírósági végrehajtók executor judecătoresc) is működnek, akik a jogerős bírósági határozatokban pénzfizetésre vagy egyéb magatartásra kötelezett személyeket ill. szervezeteket, szükség esetén állami kényszer alkalmazásával is a teljesítésre szorítják.

Önálló szervezetként, a helyi bíróságok mellett működnek a közjegyzők {notar public), akik az állampolgárok és a jogi személyek részére közokiratot készítenek, okiratot vagy pénzt vehetnek át megőrzésre. A közjegyző ezen kívül lefolytat néhány egyéb, a hatáskörébe utalt és bírói eljárási nem igénylő nem peres eljárást (ezek közül legjelentősebb a hagyatéki eljárás). A hagyatéki eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, ahol az elhunyt személy utolsó belföldi lakóhelye volt.

5. Ügyészségek (Ministerul Public)

A legfőbb ügyész által irányított és vezetett ügyészi szervezet nem tartozik a Kormány irányítása alá, hanem közvetlenül az Országgyűlésnek felelős. Az ügyészség feladata nem korlátozódik a vád képviseletére a bírósági eljárásokban, hanem ennél lényegesen tágabb.

Az ügyészség {Parchet) gondoskodik:

Ø    az állampolgárok jogainak védelméről;

Ø    az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és föggetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről:

Ø    magas szintű jogszabályban meghatározott ügyekben nyomozást végez, felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, a bírósági eljárásokban a vádat képviseli;

Ø    a büntetés-végrehajtás törvényessége felett felügyeletet gyakorol;

Ø    törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében.

6. Alkotmánybíróság (Curtea Constituţională

Az alkotmánybíróság általánosságban olyan független jogállású speciális bíróság, amely általános érvényű döntést hozhat arról, hogy a törvények és más jogszabályok rendelkezései nem ütköznek-e az Alkotmányba.

7. Az országgyűlési biztos (Ombudsman)

Az országgyűlési biztos feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános, vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

Az országgyűlési biztos eljárását a törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti, ha megítélése szerint valamely hatóság, vagy közszolgáltatást végző szerv határozata, eljárása, mulasztása miatt alkotmányos sérelem érte. További feltétel, hogy a kérelmező a rendelkezésére álló jogorvoslatot megelőzően már igénybe vette, illetve a jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.


Találat: 4107