|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
 |
|||
|
|
||||
 |
 |
|
||||||||||
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
1. Az államhatalmi ágak megosztása
A modern jogállamok szervezete bonyolult képződmény, a gyakran eltérő szervezeti formák ellenére mégis jól megfigyelhető egy rendező elv. Ez az államhatalmi ágak megosztásának elmélete. A hatalommegosztás követelményének megfelelően el kell különítetni egymástól a három hatalmi ágnak: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói ágnak. Egyik hatalmi ág sem veheti át a másik feladatát, egyiknél sem összpontosulhat olyan hatalom, mely diktatórikus hatalomgyakorláshoz vezethetne.
A hármas tagozódás 727f57h Románia államszervezetében is megfigyelhető:
Ø az országgyűlés (törvényhozó hatalom),
Ø a kormány (végrehajtó hatatom),
Ø bírói szervezet
A központi szervek mellett az államhatalom helyi szervei az önkormányzatok (helyi tanácsok), amelyek a helyi közigazgatási szervekkel együtt intézik a lakosságot közvetlenül érintő helyi ügyeket.
r
2. Államhatalmi, népképviseleti szervek (törvényhozó hatalom)
A) Az Országgyűlés (Parlament: alsóház és felsőház)
Az Alkotmányban rögzített főbb jogkörei:
Ø megalkotja az Alkotmányt;
Ø törvényeket alkot;
Ø meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét;
Ø megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;
Ø meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit, ennek keretében dönt a kormány programjáról;
Ø megköti a kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket, s így meghatározó szerepe van a külpolitikában;
Az országgyűlési képviselőket (szenátorok és képviselők) a
választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazássál választják négyévi időtartamra. B) A helyi önkormányzatok (Consiliul Local)
A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg.
A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület (helyi tanács / önkormányzat) útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.
Az önkormányzatok lehetnek: a) települési önkormányzatok (Consiliul Local)
Ø községi önkormányzat,
Ø városi önkormányzat,
Ø fővárosi-kerületi önkormányzat.
b) megyei és fővárosi önkormányzatok (Consiliul Judeţean)
A települési önkormányzatok és a megyei önkormányzatok egymással semmilyen alá - vagy fölérendeltségi viszonyban nincsenek.
Az önkormányzatok a köz érdekében demokratikus formában és módon a helyi ügyeket intézik.
A helyi önkormányzati feladatokat a helyi képviselő-testület gyakorolja (pl. gazdálkodás az önkormányzat bevételeivel, helyi rendelet alkotás {Hotărârea Consiliului Local), helyi adók és illetékek fajtáinak és mértékének meghatározása stb.). A képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői kérdéseket és javaslatokat tehetnek.
A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület és ajegyző.
3. A végrehajtó hatalom főbb központi szervei
A) A Kormány (Guvernul)
A végrehajtó hatalom, illetve az államigazgatás legfelsőbb szerve a Kormány, mely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A Kormány irányítja a minisztériumok munkáját.
A Kormány a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz.
A Kormány feladat- és jogköre az Alkotmány szerint:
Ø védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait;
Ø biztosítja a törvények végrehajtásait;
Ø irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb
szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;
Ø a Megyei Kormány hivatalok (Instituţia Prefectului) útján biztosítja a helyi Önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;
Ø biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról;
Ø meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről;
Ø ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
A Kormány működéséért az Országgyűlés felelős, tevékenységéről rendszeresen köteles beszámolni.
B)Megyei (és Fővárosi) Kormány Hivatal (Instituţia Prefectului)
A kormány a helyi önkormányzatok működésének törvényességét a megyei közigazgatási hivatalok útján biztosítja.
A megyei Kormány Hivatal törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott körben első fokú hatósági jogkört is gyakorol, de legjellemzőbb feladataként elbírálja az első fokon a polgármester (főpolgármester) vagy a jegyző első fokon hozott határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat (fellebbezéseket).
4. Bíróságok (Instanţele judecătoreşti
A bíróságok legfontosabb és legismertebb feladata az igazságszolgáltatás, melynek gyakorlása során:
Ø védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok és a szervezetek jogait és törvényes érdekeit,
Ø büntetik a bűncselekmények elkövetőit;
Ø ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességet.
A helyi és a megyei bíróságok mellett bírósági végrehajtók executor judecătoresc) is működnek, akik a jogerős bírósági határozatokban pénzfizetésre vagy egyéb magatartásra kötelezett személyeket ill. szervezeteket, szükség esetén állami kényszer alkalmazásával is a teljesítésre szorítják.
Önálló szervezetként, a helyi bíróságok mellett működnek a közjegyzők {notar public), akik az állampolgárok és a jogi személyek részére közokiratot készítenek, okiratot vagy pénzt vehetnek át megőrzésre. A közjegyző ezen kívül lefolytat néhány egyéb, a hatáskörébe utalt és bírói eljárási nem igénylő nem peres eljárást (ezek közül legjelentősebb a hagyatéki eljárás). A hagyatéki eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, ahol az elhunyt személy utolsó belföldi lakóhelye volt.
5. Ügyészségek (Ministerul Public)
A legfőbb ügyész által irányított és vezetett ügyészi szervezet nem tartozik a Kormány irányítása alá, hanem közvetlenül az Országgyűlésnek felelős. Az ügyészség feladata nem korlátozódik a vád képviseletére a bírósági eljárásokban, hanem ennél lényegesen tágabb.
Az ügyészség {Parchet) gondoskodik:
Ø az állampolgárok jogainak védelméről;
Ø az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és föggetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről:
Ø magas szintű jogszabályban meghatározott ügyekben nyomozást végez, felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, a bírósági eljárásokban a vádat képviseli;
Ø a büntetés-végrehajtás törvényessége felett felügyeletet gyakorol;
Ø törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmében.
6. Alkotmánybíróság (Curtea Constituţională
Az alkotmánybíróság általánosságban olyan független jogállású speciális bíróság, amely általános érvényű döntést hozhat arról, hogy a törvények és más jogszabályok rendelkezései nem ütköznek-e az Alkotmányba.
7. Az országgyűlési biztos (Ombudsman)
Az országgyűlési biztos feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános, vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.
Az országgyűlési biztos eljárását a törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti, ha megítélése szerint valamely hatóság, vagy közszolgáltatást végző szerv határozata, eljárása, mulasztása miatt alkotmányos sérelem érte. További feltétel, hogy a kérelmező a rendelkezésére álló jogorvoslatot megelőzően már igénybe vette, illetve a jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
Találat: 5049
