online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI

jogi



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
A szakmai vizsga szóbeli tantargyai: Gazdasagi, munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek Gépszerkezettan
EGYES SZERZŐDÉSFAJTÁK
Polgari eljaras jog
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK
A munkaügyi jogvita
A munkavégzés szabalyai
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI
 
bal also sarok   jobb also sarok

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI























1. Mutassa be az állam szerepét és a Magyar Köztársaság államszervezetét!



Az állam olyan intézmények rendszere, amelyek közhatalmat gyakorolnak.


Az állam a politikai rendszer elemeként szervezi a társadalom életét, amelynek keretében a következő főbb funkciókat látja el:


Megalkotja a társadalmi együttélés alapvető jogi szabályait és gondoskodik azok betartásáról

Társadalmi, gazdasági programokat dolgoz ki az emberek életkörülményeinek alakítására

Összegyűjti a jövedelemmel, vagyonnal rendelkezőktől a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzt (adóztatási jog), és ebből gondoskodik a közszolgáltatások megszervezéséről (iskolák, kórházak, közutak létesítése)

Ellátja a közbiztonsági és honvédelmi feladatokat

Együttműködik más államokkal a közös feladatok megoldásában


A demokratikus politikai rendszerekben az állam a jogszabályok által meghatározott keretek között, az általános rendnek megfelelően működik (jogállam).


Az állam felépítésére, működésére vonatkozó szabályokat az alkotmánytörvény, ill. az alkotmányos szabályok tartalmazzák.



















2. Határozza meg az alkotmány fogalmát és jellemzőit. Ismertesse a Magyar Köztársaság Alkotmányának általános rendelkezéseit és szabályozási tárgyköreit.


Az alkotmány az államhatalom gyakorlásának, az állam és a társadalom kapcsolatának legfontosabb szabályait és módjait összefoglaló törvény. Részletesen szabályozza az államszervezet felépítését, annak működési rendjét és biztosítja az állampolgárok jogait, különösen a szabadságjogait.


Történetileg az alkotmányoknak két fő típusa alakult ki:


A történeti alkotmány (íratlan) a különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és szokások összessége, amelyek az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állampolgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák.

A kartális alkotmányt (írott) alaptörvénynek tekintik, amellyel nem lehet ellentétes egyetlen jogszabály sem. Az írott alkotmányt vagy alkotmányozó nemzetgyűlés vagy a legfelsőbb képviseleti szerv (parlament, Oggy.) fogadja el.


Formai szempontból az alkotmány alaptörvény, mert:

A jogforrási rendszer csúcsán helyezkedik el, ebből eredően minden alacsonyabb szintű jogszabálynak összhangban kell állnia az alkotmánnyal

Az alkotmányozásnak sajátos eljárási szabályai vannak, ezért rendelkezéseit megfontoltabban lehet változtatni, mint más törvényekét


Tartalmi szempontból az alkotmány attól alaptörvény, hogy magában foglalja:

Az adott állam gazdasági és társadalmi rendjére

Állam- és kormányformájára

Az alapvető jogokra és kötelességekre

Az állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat


Az alkotmány deklarálja hogy Mo. államformája köztársaság, a köztársaság alapértékeit pedig az a rendelkezés tartalmazza, hogy: " a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam." A jogállam azáltal valósul meg, hogy az alkotmány rendelkezéseit nemcsak az állampolgárok, hanem maga az állam is betartja.

A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenítást választott képviselői útján, vmint közvetlenül gyakorolja. Az alkotmányban a gazdasági élet szabályozására irányuló rendelkezések is megtalálhatók. A legfontosabbak: piacgazdaság deklarálása, a köztulajdon és magántulajdon egyenjogúsága és egyenlő védelme, a vállalkozás joga és a gazdasági verseny szabadsága.

Az alkotmány az állam feladatává teszi az állampolgárok védelmét és a róluk való gondoskodást.


A Magyar Köztársaság hatályos alkotmánya az alábbi fejezeteket tartalmazza.


I. Fejezet         Általános rendelkezések

II. Fejezet         Az Oggy.

III. Fejezet         A köztársasági elnök

IV. Fejezet         Az Alkotmánybíróság

V. Fejezet         Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és

etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa

VI. Fejezet Az Állami Számvevőszék és az MNB

VII. Fejezet A kormány

VIII.   Fejezet A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek

IX. Fejezet A helyi önkormányzatok

X. Fejezet A bírói szervezet

XI. Fejezet Az ügyészség

XII. Fejezet Alapvető jogok és kötelességek

XIII.    Fejezet A választások alapelvei

XIV.    Fejezet A Magyar Köztársaság fővárosa és nemzeti jelképei

XV. Fejezet Záró rendelkezések




















Határozza meg az alapvető emberi és állampolgári jogok fogalmát és főbb csoportjait.


Az alapvető jogok az emberi és az állampolgári jogokat foglalják magukban. Az alapvető jog azt jelenti, hogy e jogok az embereket alanyi jogon illetik meg.


Az alapvető jogok főbb csoportjai:


A jogok alanyai szerint az alapjogok vagy az emberi, vagy az állampolgári jogok körébe tartoznak.

Az emberi jogok körébe azok az alapvető jogok tartoznak, amelyek minden embert megilletnek függetlenül attól, hogy melyik állam polgárai, és hogy éppen hol tartózkodnak. (élethez való jog, szabadságjogok, tulajdonhoz való jog)

Az állampolgári jogok és kötelességek körébe azok az alapjogok és kötelességek tartoznak, amelyek kizárólag az adott ország állampolgárait illetik meg, illetve terhelik. (választójog, népszavazás és népi kezdeményezéshez való jog, közhivatal viselésének joga)

Az állampolgári jogok az állampolgárokat illetik meg. Az állampolgárság az állam és a természetes személy közötti jogi kapcsolat, melynek keretében az államot és polgárát kölcsönösen jogok illetik meg és kötelességek terhelik.


A jogok tárgyuk szerint csoportosíthatók:


A politikai rendszerhez kapcsolódó alapjogok ( szabadságjogok, politikai jogok)

A gazdasági rendszerhez kapcsolódó alapjogok (gazdasági, szociális, kulturális jogok)
























Alapvető jogok

A tulajdonhoz való jog




Szabadságjogok

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog (54. §9

A jogorvoslathoz való jog (57. §)

Lakóhely szabad megválasztása (58. §)

Személyiségi jogok (59. §)



Politikai jogok

Választójog (70. §)

Közhivatal viseléséhez való jog (70. §)

Állampolgársághoz való jog (69. §)

Helyi önkormányzás joga (70. §)


Gazdasági, szociális és kulturális alapjogok

Munkához való jog (70/B §)

Pihenéshez való jog (70/B §)

Egészséghez való jog (70/D §)

Művelődéshez való jog (70/F §)



Alapvető kötelességek

Jogszabályok betartása (77. §)

Közterhekhez való hozzájárulás ( 70/I §)

Tankötelezettség (70/J §)

Haza védelmének kötelezettsége (70/H §)



1. sz. táblázat: Az alkotmányos alapjogok és kötelességek katalógusa



A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján az állam elismeri az ember alapvető jogait, ezeket tiszteletben tartja, és kötelességének tekinti az alapjogok védelmét.

Az alapjog törvénnyel korlátozható, de csak olyan mértékben, hogy ne sértse a jog lényeges tartalmát, csak alkotmányosan elismerhető cél érdekében, a szükséges és arányos mértékben megengedett.









4. Határozza meg a szuverenitás fogalmát és típusait. Mutassa be a közvetlen hatalomgyakorlás formáit és legfontosabb jellemtőit.


A szuverenitás állami főhatalmat jelent más államokkal szemben, illetve az adott országon belül. Típusai:


A külső szuverenitás azt jelenti, hogy az állam a hatalmát mindenféle külső befolyástól mentesen gyakorolja - független tehát a többi államtól, s ennek következtében az államok közt semmilyen alá- fölérendeltségi viszony nincs.


A belső szuverenitás az államon belüli hatalmat jelenti, azt, hogy az állam mindenkire nézve kötelező döntéseket hozhat, és azok végrehajtását kikényszerítheti. A belső szuverenitás népszuverenitás, azaz az állam a választóktól nyer felhatalmazást a hatalom gyakorlására. A Magyar Köztársaság a népszuverenitás elvén felépülő állam.


A közvetlen hatalomgyakorlás formái


A közhatalom gyakorlásának történetileg két formája alakult ki: képviseleti demokrácia és a közvetlen demokrácia.


Képviseleti demokrácia esetén a nép az általa választott képviselők révén alkotja a törvényeket.


Közvetlen demokrácia lényege, hogy az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek intézésében.


A nép közvetlen hatalomgyakorlási formái közül két olyan forma van, amelynek során az érintett választók mindegyike részt vehet a hatalom gyakorlásában: népszavazás és a népi kezdeményezés.HonvédHHXXXele


A népszavazás és a népi kezdeményezés során a választópolgárok közvetlenül gyakorolják a népszuverenitást, vagyis kiemelkedő jelentőségű ügyekben közreműködnek a legfontosabb állami döntések meghozatalában.


A népszavazás lehet országos vagy helyi, a népszavazás elrendelése kötelezően vagy mérlegelés alapján kerülhet sor. A népszavazás tárgya az Országgyűlés, a helyi önkormányzatok hatáskörébe tatozó kérdés.


A népi kezdeményezés ( lehet országos vagy helyi) arra irányul, hogy az Országgyűlés, a helyi önkormányzat tűzze napirendjére a kezdeményezésben megfogalmazott, hatáskörébe tartozó kérdést.

Országos népszavazás és népi kezdeményezés


Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés köteles elrendelni az ügydöntő népszavazást. A köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada, illetőleg 100 000 választópolgár kezdeményezése esetén pedig az Országgyűlés mérlegelés alapján elrendelheti a népszavazást.


A népszavazás kezdeményezését a kérdés megfogalmazásával kell kezdeni, majd aláírásgyűjtő íveken a választópolgároknak aláírásukkal kell kezdeményezniük a népszavazás elrendelését. A népszavazás elrendeléséről az Országgyűlés dönt, a népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki.

A népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több, mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.


Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Ez arra irányul, hogy az Országgyűlés vmely, hatáskörébe tartozó kérdést tűzze napirendjére és tárgyalja meg.


A népszavazás hatását tekintve lehet ügydöntő, amikor a népszavazás eredménye kötelező az Országgyűlésre, illetőleg véleménynyilvánító, amikor a népszavazás eredménye nem kötelezi az Országgyűlést az eredménynek megfelelő tartalmú döntés meghozatalára. A kötelező népszavazás csak ügydöntő lehet, míg a mérlegelés alapján elrendelt népszavazás lehet ügydöntő és véleménynyilvánító is.


Helyi népszavazás és népi kezdeményezés


Tárgya a helyi önkormányzat képviselő-testülete hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A helyi népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerülhet sor.


A helyi népszavazás eredménye a képviselő-testületre kötelező (ügydöntő népszavazás).


Helyi népi kezdeményezés útján azok az ügyek terjeszthetők a képviselőtestület elé, amelyek eldöntése annak hatáskörébe tartozik.






5. Ismertesse a választási rendszer elemeit (aktív és passzív választójog, választási alapelvek)


Az állampolgárok a hatalom gyakorlásában többnyire közvetett módon, képviselőik útján vesznek részt. A képviselők választása a választójogi és a választási eljárási szabályok alapján történik. A kettő együtt alkotja a választási rendszert.


A választójogi szabályok azt mondják meg, hogy ki


Választhat (aktív választójog) szavazásra jogosultság feltételeit hat. meg

Választható (passzív választójog) választhatóság feltételeit hat. meg


Alkotmányunk szerint mindkettő azonos feltételhez, a nagykorúság eléréséhez kötött.


az Országgyűlési képviselőket

az EURÓPAI PARLAMENT képviselőit

a helyi önkormányzati képviselőket

a megyei, fővárosi közgyűlés tagjai

a polgármestereket az általános és egyenlő választójog alapján közvetlen vagy titkos szavazással választják


A választójog általánossága azt jelenti, hogy a szavazati jog minden nagykorú állampolgárt megillet.

Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján:

cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll

szabadságvesztés büntetését tölti

a közügyek gyakorlásától eltiltott

büntetőeljárásban elrendelt, intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.


A választójog gyakorlásából való kizárást csak jogerős bírósági ítélet alapozhatja meg.


A választójog egyenlősége azt jelenti, hogy minden választásra jogosult állampolgárnak azonos szavazata van, minden szavazat egyenértékű.


A szavazás közvetlensége azt jelenti, hogy a választások alkalmával a választópolgárok közvetlenül a jelöltre adhatják le szavazatukat.


A szavazás titkossága: a szavazás zárt fülkében történik, ahol a választópolgár egyedül tartózkodik, a szavazólapokat borítékban kell elhelyezni, majd lezárt és lepecsételt urnába bedobni, amelyet a szavazatszámláló bizottság bont fel.


A választási eljárás szabályai a választás lebonyolításának módját, formáit határozzák meg.


A választási eljárási normák a:

- választók nyilvántartása

- képviselők jelölése

- választási propaganda

- választási szervezetrendszer

- szavazás módja

- választás eredményének megállapítására

- időközi választásra

- jogorvoslatokra

- megbízólevelekre vonatkozó szabályok összessége.


A választáson az vehet részt, akit a jegyző a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján nyilvántartásba vesz. A nyilvántartásba vételről, a szavazás helyéről és idejéről az állampolgárok értesítést kapnak.

























6. Foglalja össze az Országgyűlés főbb feladatait és hatáskörét, és az országgyűlési képviselők jogait és kötelességeit


Magyarországon a törvényhozó hatalmat az Országgyűlés gyakorolja.                 


Az Országgyűlés a legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerv, amely a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.


Legfontosabb funkciói:

törvényhozó hatalom gyakorlása

végrehajtó hatalom ellenőrzése


Feladatai:



Szabályozó jellegű döntések meghozatala

A kormány ellenőrzése

Személyi döntések

Védelmi feladatok

Egyéb feladatok

Az alkotmány és a törvények megalkotása

A kormányprogram elfogadása

Az országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása

Köztársasági elnök


Miniszterelnök


Alkotmánybíróság tagjai


Országgyűlési biztosok


ÁSZ elnöke, alelnökei


Legfelsőbb Bíróság elnöke


Legfőbb ügyész megválasztása

Hadiállapot kinyilvánítása

Közkegyelem gyakorlása

A költségvetés és a zárszámadás elfogadása

Döntés a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványról

Békekötés

Országos népszavazás és népi kezdeményezés kiírása

Társadalmi, gazdasági terv meghatározása

Interpelláció a kormányhoz és tagjaihoz, kérdés benyújtása és döntés a válasz elfogadásáról

Rendkívüli szükségállapot bevezetése

Területszervezési döntések meghozatala

Egyes nemzetközi szerződések megkötése

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

Döntés a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról

Helyi képviselőtestület feloszlatása


Az Országgyűlés tagjait négy évre választják közvetlen és titkos szavazással. Az Országgyűlésbe 386 képviselő választható.


A képviselők jogállását azon jogosítványok és kötelességek összessége határozza meg, amelyek e minőségükben megilletik illetve terhelik őket.


Jogaik:

törvényt kezdeményezhetnek

javaslatot terjeszthet az Oggy. elé

vitában felszólalhat

a határozat meghozatalában részt vehet

megválasztható bizottsági tisztségviselőnek

bizottságok ülésein részt vehet (ügyrend szerint

interpellációt, kérdést intézhet az állami szervek vezetőihez (kormány, MNB,ÁSZ)


A mentelmi jog magába foglalja a felelőtlenséget és a sérthetetlenséget. (hatóság által nem vonható felelősségre, csak tettenérés esetén vehető őrizetbe)


Kötelességeik:

a törvényeknek megfelelően végezni tevékenységüket

ügyrend előírásait betartani

választókerület problémáit megoldani

oggy. ülésein részt venni




















7. Mutassa be az Országgyűlés szervezetét és működésének szabályait.


Az Országgyűlést négyévi időtartamra választják. Az Országgyűlés szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg. Az alakuló ülést - a választást követő egy hónapon belüli időpontra - a köztársasági elnök hívja össze. Az Országgyűlés működési rendjét a Házszabály tartalmazza.


Az Országgyűlés tisztségviselői

- az Országgyűlés elnöke,

- alelnökei és a

- jegyzők


Az elnök legfőbb feladata:

megszervezze a parlamenti munkát,

összehívja az ülésszakokat és az üléseket,

vezesse az üléseket,

ügyeljen a házszabályok helyes alkalmazására,

hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviselje az Országgyűlést.


Az elnököt akadályoztatása esetén - vagy megbízásából - az egyik alelnök helyettesíti, akinek jogai és kötelességei azonosak az elnökével.


Az országgyűlés jegyzőjének feladata:

az ülés lebonyolításának technikai segítése,

a szavazatszámlálás,

a titkos szavazás lebonyolítása,

a jegyzőkönyvek szerkesztése.


1. sz. ábra: Az Országgyűlés szervezete


Az Országgyűlés elnöke


Egyéb tisztségviselők

(alelnökök, jegyzők)


Bizottság                                  Házbizottság Bizottság


Frakciók                                 Frakciók Frakciók

Képviselők




A bizottságok az Országgyűlés véleményező javaslattevő kezdeményező, - a törvényben és a Házszabályban meghatározott esetekben - ügydöntő és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervei.


Az Országgyűlésben állandó és ideiglenes bizottságok működnek.


Az állandó bizottságokról a házszabály rendelkezik, és megjelöli, hogy mely állandó bizottságok létrehozása kötelező. Az Országgyűlés megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait.

Az állandó bizottságok a parlamenti ciklus egésze alatt működnek, és a működési területüket érintő bármely kérdést megtárgyalhatnak, abban állást foglalhatnak.


Az állandó bizottságok joga és kötelessége működési körükben előkészíteni a törvénytervezetek és javaslatok tárgyalását.


Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik.


Kötelező létrehozni:

az alkotmányossággal,

a költségvetéssel,

a külügyekkel,

az európai uniós ügyekkel,

a honvédelemmel, továbbá

a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat.


Az Országgyűlés meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására, meghatározott ügyek intézésére ideiglenes bizottságot (eseti bizottság vagy vizsgálóbizottság) alakíthat.


Különleges bizottság a Házbizottság. Tagjai:

az Országgyűlés elnöke,

az alelnökök

és a frakcióvezetők.







A Házbizottság feladata:

az Országgyűlés folyamatos működésének biztosítása,

a teljes (plenáris) ülés napirendjének kialakítása,

a törvényjavaslatok és egyéb indítványok

bizottsági tárgyalásának előkészítése és a

legfontosabb személyi döntések előzetes egyeztetése.


Az ugyanazon párthoz tartozó országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot (frakciót) hoznak létre. Az Országgyűlés teljes (plenáris) ülésén az azonos frakcióhoz tartozó képviselők ülnek egymás mellett.


Az Országgyűlés évente legalább két ülésszakot tart, melyből a tavaszi minden év február 1-jétől június 15-ig, az őszi szeptember 1-jétől december 15-ig tart. Egy-egy ülésszakon belül az Országgyűlés üléseket tart. A képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés zárt ülés tartását határozhatja el.


Az Országgyűlés által elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke írja alá, majd megküldi a köztársasági elnöknek, aki gondoskodik annak kihirdetéséről.


A köztársasági elnöknek vétójoga van, visszaküldheti a  törvényt az Országgyűlésnek megfontolásra.

Az Országgyűlés tanácskozásairól és határozatairól jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a soros jegyzők hitelesítenek.




















8. Ismertesse a köztársasági elnök államszervezetében betöltött helyét és szerepét, főbb feladat- és hatásköreit.


Az államfő jogállását az határozza meg, hogy milyen kormányzati berendezkedésű, kormányformájú államról van szó.


Az elnöki (prezidenciális) köztársaságban (pl. USA) az elnök a végrehajtó hatalom gyakorlója, aki egy kézben összpontosítja az államfői és a kormányfői (miniszterelnöki) jogokat, amelyeket az általa kiválasztott és kinevezett minisztereken (államtitkárokon) keresztül gyakorol. Politikai felelősséggel sem az elnök, sem a miniszterek nem tartoznak a Kongresszusnak. A "fékek és ellensúlyok" elve alapján az elnök és a Kongresszus egymást kölcsönösen kontrollálják (elnöki vétó, szenátusi jóváhagyáshoz kötött elnöki jogkörök

révén).


A félprezidenciális (fél-parlamentáris) berendezkedésű államokban (pl. Franciaország) nem ugyanaz a személy tölti be az államfői és a kormányfői posztot, de az államfő is jogosult a kormányülés összehívására, és ilyenkor azon ő elnököl. Emellett a köztársasági elnöknek jelentős formális vagy informális befolyása van bizonyos szakterületeken (pl. a külügyek területén).


A parlamentáris kormányformájú államokban az államfő vagy csak formálisan, vagy még úgy sem feje a végrehajtó hatalomnak. A szerepe elsősorban az állam képviselete, illetve a hatalmi ágak közötti közvetítés, az állam demokratikus működésének segítése. Az elnöki hatalom erőssége a különböző hatalmi ágak vonatkozásában eltérő lehet.


A köztársasági elnök jogállása és főbb feladatai


Az alkotmány rendelkezése szerint "Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett


A Magyar Köztársaság elnökét az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal újraválasztható. Köztársasági elnökké megválasztható bármely választójogosult magyar állampolgár, aki a választás napjáig betöltötte 35. életévét. A köztársasági elnök választása az Országgyűlés feladata.







Az elnöki megbízatás megszűnik:

a megbízatás idejének lejártával,

az elnök halálával,

lemondással,

ha az elnök a feladatkörét 90 napon túl nem tudja ellátni,

az összeférhetetlenség kimondásával,

az elnöki tisztségtől történő megfosztással.


A köztársasági elnök személye sérthetetlen, és döntéseiért sem politikai, sem jogi felelősséggel nem tartozik.

Ebben az esetben - az Országgyűlés kezdeményezésére - az elnökkel szemben a felelősségre vonást az Alkotmánybíróság gyakorolja.


A köztársasági elnök feladat- és hatásköre két nagy csoportba sorolható:

Az első csoportba azok tartoznak, amelyekben az elnök önállóan járhat el, míg a második csoportot azok a feladat-és hatáskörök alkotják, amelyekben a döntéséhez a kormány valamely tagjának (írásos)

ellenjegyzése (és általában a döntést megelőző javaslata, előterjesztése is) szükséges.


A köztársasági elnök önállóan gyakorolható hatáskörei között vannak:

az Országgyűlés

és a kormány

működéséhez kapcsolódó hatáskörök, és egyéb önálló hatáskörök.


5. sz. táblázat: A köztársasági elnök feladat- és hatáskörei


ELLENJEGYZÉSHEZ NEM KÖTÖTT HATÁSKÖRÖK


Az Országgyűlés működéséhez kapcsolódó hatáskörök


az Országgyűlés alakuló ülésének összehívása

választások és a népszavazás időpontjának kitűzése

az Országgyűlés ülésének elnapolása

az Országgyűlés és a bizottságok ülésein való részvétel és felszólalás

a törvények kihirdetése

törvény elleni vétó

törvény, népszavazás kezdeményezése






A kormány működéséhez kapcsolódó hatáskörök


javaslat a miniszterelnök személyére


Egyéb hatáskörök


bírák kinevezése

Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseinek, legfőbb ügyész helyetteseinek a kinevezése



ELLENJEGYZÉSHEZ KÖTÖTT HATÁSKÖRÖK


nemzetközi szerződések megkötése

követek küldése és fogadása

egyéni kegyelmezési jog gyakorlása

kinevezési hatáskörök pl.: miniszterek, államtitkárok, egyetemi tanárok, egyetemi rektorok, MNB elnöke, tábornokok

állampolgársági ügyekben való döntés

területszervezési hatáskörök























9. Mutassa be az államszervezetben jogvédelmi funkciót betöltő szervek szervezetét, feladat- és hatáskörét (Alkotmánybíróság, országgyűlési biztosok, Bíróság, Ügyészség)


Jogvédelem alatt az alkotmányvédelmet és az igazságszolgáltatási tevékenységet értjük. Az előbbit Magyarországon az Alkotmánybíróság és az állampolgári jogok országgyűlési biztosai, míg az utóbbit a bírói szervezet és az ügyészségek látják el.


Az Alkotmánybíróság


Az Alkotmánybíróság független, önálló közhatalmi szerv, amely az alkotmány rendelkezése alapján működik. Tagjait kilencévi időtartamra az Országgyűlés választja meg. Az Alkotmánybíróság 11 tagból álló testület. Az Alkotmánybíróság függetlenségének biztosítéka, hogy tisztségviselőit (elnök, helyettes elnök) tagjai közül háromévi időtartamra maga választja meg.


Az Alkotmánybíróság tagjává az a jogi végzettségű, kiemelkedő elméleti tudású, tudományos fokozattal vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár választható meg, aki a 45. életévét betöltötte.


Az Alkotmánybíróság legfontosabb feladata:

a jogszabályok, valamint az állami irányítás

egyéb jogi eszközei alkotmányellenességének vizsgálata

megállapítsa a jogalkotó szerv mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes

tevékenységét

a jogszabályok és a nemzetközi szerződések ütközésének vizsgálata,

alkotmány rendelkezéseinek értelmezése.


A jogszabályok alkotmányellenességének megállapítása esetén az Alkotmánybíróság a kifogásolt rendelkezéseket megsemmisíti. A mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére (pl. az Országgyűlést, hogy alkossa meg a hatáskörébe tartozó törvényt). A megsemmisítéssel, illetve a jogszabály megalkotásával az alkotmányos rend helyreáll.







Az országgyűlési biztosok


Svéd elnevezése után ombudsman néven terjedt el Nyugat-Európában.


Az országgyűlési biztos olyan, a törvényhozó hatalomnak alárendelt hivatalos személy, aki intézkedéseket kezdeményez az alkotmányos jogokat sértő tevékenységek, intézkedések, döntések ellen, s ehhez megfelelő jogosítvánnyal rendelkezik. Eljárása során független, intézkedését kizárólag az alkotmány és a törvények alapján hozza meg. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat, aki a szakterületén önálló intézkedési joggal rendelkezik.


Ez idő szerint hazánkban az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa és adatvédelmi biztos működik.


Az országgyűlési biztosokat - a köztársasági elnök javaslatára - a képviselők kétharmados szavazatával az Országgyűlés választja meg hatévi időtartamra. Egyszer újraválaszthatók. Az országgyűlési biztost - az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan - mentelmi jog illeti meg.

Az országgyűlési biztos eljárását bárki kezdeményezheti, ha megítélése szerint valamely hatóság eljárása, annak során hozott határozata vagy intézkedésének elmulasztása miatt alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye fennáll, és nincs más lehetősége a sérelem orvoslására.


Tevékenysége tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek.


Az igazságszolgáltatás


Hazánkban az igazságszolgáltatás a bíróságok feladata. Az igazságszolgáltatás - általában bíróság által végzett - jogalkalmazó tevékenység. Az eljárás során a jogszerű állapot helyreállítása, illetőleg a jogsérelem által okozott joghátrány kiegyenlítése a cél.


A bíróság dönt:

a büntető ügyekben,

a polgári jogi ügyekben,

a munkaügyi vitákban, és

felülvizsgálja a közigazgatási határozatok törvényességét is.


A bíróságok függetlenek, köztük szervezeti alá-fölé rendeltség nincs, és a többi, hatalmi tevékenységet megvalósító közhatalmi szervvel is mellérendeltségi kapcsolatban állnak.

A bírák ugyancsak függetlenek. A bírói hatalom egyetlen alkotmányos korlátja az, hogy a bírák ítélkezési tevékenységüket a jogszabálynak alárendelten végzik.


A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.


A függetlenség biztosítéka, hogy a hivatásos bírót a semleges hatalmat megtestesítő köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.


Hivatásos bíróvá az a büntetlen előéletű, választójogosult magyar állampolgár nevezhető ki, aki jogi végzettséggel rendelkezik, jogi szakvizsgát tett, és legalább egy évig bírósági vagy ügyészségi titkárként, illetőleg korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédként vagy jogtanácsosként dolgozott.


A függetlenség egyik fontos garanciája a bíró számára biztosított mentelmi jog a büntető- és szabálysértési ügyekben. A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.


Az igazságszolgáltatás szervezetrendszerét az alkotmány, a bírói útra tartozó ügyek körét törvény állapítja meg.


Magyarországon az igazságszolgáltatást:

a Legfelsőbb Bíróság,

az ítélőtáblák,

a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint

a helyi és munkaügyi bíróságok gyakorolják.


A bírói szervezet csúcsán a Legfelsőbb Bíróság helyezkedik el, melynek elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja 6 évre.


A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatás a nemzetközi egyezményekkel összhangban álló - törvénybe fogalt - alapelvek betartása mellett folyik.


A legfontosabb alapelvek a következők:

a bíróság előtti egyenlőség,

mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét tisztességes eljárás során, ésszerű határidőn belül, független és pártatlan bíróság bírálja el,

érvényesül a társasbíráskodás elve,

mindenkit megillet a védelemhez és a képviselethez való jog,

a bírói határozatokkal szemben biztosított a jogorvoslat joga.


Az ügyészség


Az ügyészség az állampolgárok jogainak, valamint az alkotmányos rendnek a védelméről gondoskodik. Ennek érdekében védi az állam, minden állami szerv és az állampolgárok jogszabályban biztosított jogait, fellép az alkotmány, a törvények megtartása érdekében, üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket.


Az ügyészség kizárólag az Országgyűlésnek alárendelt, annak felelős állami szerv.


A legfőbb ügyész, akit az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választ meg hatévi időtartamra, felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlésnek. A legfőbb ügyészhez interpellációt és kérdést lehet intézni. Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, valamint nem folytathatnak politikai tevékenységet.


Az ügyészség centralizált szervezet, élén a legfőbb ügyész áll. Az ügyészségnek a kormányhoz, a bíróságokhoz és az önkormányzatokhoz fűződő kapcsolatát a mellérendeltség jellemzi.


Az ügyészi szervezet többszintű:

Legfőbb Ügyészség,

Fellebbviteli Főügyészségek,

megyei (fővárosi) főügyészségek,

városi (fővárosi kerületi) ügyészségek.

Katonai Főügyészség,

Katonai Fellebbviteli Ügyészség,

területi katonai ügyészségek.


Ügyésszé olyan büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet kinevezni, aki választójogosult, egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezik, továbbá legalább 1 évig ügyészségi vagy bírósági titkárként vagy ügyészként, bíróként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként működött.


Az ügyészség tevékenységének két fő funkciója a bűnüldözés és a törvényességi felügyelet.


Az ügyész feladata, hogy a bírósági eljárásban képviselje a vádat, ami azt jelenti, hogy csak olyan személlyel szemben folyhat büntető eljárás, aki ellen az ügyész vádat emel.



Az ügyészi törvényességi felügyelet kiterjed a kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek általános érvényű rendelkezéseinek és a jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseinek vizsgálatára; a bíróságokon kívül jogvitát intéző szervek egyedi döntéseire; gazdasági és egyéb szerveknek (vállalatok, szövetkezetek, intézmények, társadalmi szervek, egyesületek stb.) a munkaviszonnyal és a szövetkezeti tagsággal összefüggő egyedi döntéseire, illetőleg a jogszabályi felhatalmazás alapján kiadott általános érvényű intézkedéseire.




































10. Mutassa be a kormány megalakulásának szabályait, fő funkcióit és megbízatása megszűnésének eseteit.


A végrehajtó hatalom és a kormány


A végrehajtó hatalmat a közigazgatás, és annak csúcsszerve, a kormány testesíti meg. A végrehajtó hatalom formája a kormányformákkal írható le.


A főbb kormányformák a következők:

egyszemélyi vagy kancellári, illetve elnöki kormányzás,

testületi (minisztertanácsi) kormányzás.


Az "egyszemélyi kormányzás" legfontosabb sajátossága, hogy a kormányzati döntés jogosultja egy személyben a kancellár (pl. Németországban), illetve az elnök (pl. az USA-ban), a kormány tagjai (a miniszterek) csak javaslattételi, véleményezési joggal rendelkeznek.


A testületi kormányzás jellegzetessége, hogy a kormány feje a miniszterelnök, első az egyenlő kormánytagok között, de a kormány a döntéseit többségi szavazással hozza meg. A testületi kormány tagjaira általában a miniszterelnök tesz javaslatot, de azok kinevezése vagy a parlament, vagy az államfő (király, köztársasági elnök stb.) hatásköre.


A kormány általános hatáskörű testületi szerv, amely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll.


A kormánynak kettős funkciója van. Egyrészt kormányzati feladatokat lát el, másrészt irányítja, illetve felügyeli a közigazgatást


A kormányzati tevékenység a társadalomirányítás legfelsőbb állami szintje. A kormányzás meghatározza az alapvető állami feladatokat és célokat, azok megvalósításának eszközeit, módszerét és ütemét, biztosítja a szükséges dologi és személyi feltételeket és ellenőrzi mindezek végrehajtását.


A kormány másik fő működési területe a közigazgatás irányítása és felügyelete. Ennek keretében a kormány vagy közvetlenül, vagy tagjai, a miniszterek útján irányítja az államigazgatási szerveket, illetve ellátja a helyi önkormányzatok működésének törvényességi ellenőrzését.


Az országgyűlési képviselői választásokat követően a köztársasági elnök a parlamenti párterőviszonyokra figyelemmel rendszerint az országgyűlési választásokon győztes párt miniszterelnök- jelöltjének ad megbízást kormányalakításra (jogi értelemben az ő személyét javasolja az Országgyűlésnek arra, hogy miniszterelnöknek megválasszák). A miniszterelnököt a kormányprogram elfogadásával egyidejűleg az Országgyűlés többségi szavazással (az összes országgyűlési képviselő több mint felének szavazatával) választja meg. A minisztereket a miniszterelnök

javaslatára - az Országgyűlés illetékes bizottsága által történt meghallgatás után - a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg, tagjai a kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek.


A kormány megbízatása megszűnik:

az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával,

a miniszterelnök, illetve a kormány lemondásával,

a miniszterelnök halálával,

a miniszterelnök választójogának elvesztésével,

a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg

az Országgyűlés többségének szavazatával elfogadott konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal.


Konstruktív bizalmatlansági indítványt a képviselők legalább egyötöde nyújthat be a miniszterelnökkel szemben, a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével.


Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.


A konstruktív bizalmatlansági indítvány attól lesz konstruktív, hogy az előterjesztésben meg kell nevezni az új miniszterelnök-jelöltet, és elő kell terjeszteni az új kormányprogramot.


Ez azt jelenti, hogy a bizalmatlanság megszavazásával - a Kormány megbízatásának megszüntetésével - a parlament egyben megválasztja az új miniszterelnököt és elfogadja az új kormányprogramot,

azaz az ország nem marad a parlamenti többséget maga mögött tudó kormányzás nélkül.

A kormány - megbízatása megszűnése esetén - az új kormány megalakulásáig hivatalban marad ("hivatalnok" vagy "ügyvezető" kormány), és gyakorolja a kormányt megillető jogokat, nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben adhat ki.



11. Fejtse ki a jog fogalmát, mutassa be a jogszabályok érvényességének kellékeit és a jogszabályok hatályának típusait.


A jog azoknak az általánosan (mindenkire nézve) kötelező társadalmi normáknak az összessége, amelyeket az alkotmány rendelkezései alapján arra feljogosított állami szervek határoznak meg, és amelyek betartását szankciókkal (hátrány kilátásba helyezésével és alkalmazásával), illetve végső fokon közvetlen állami kényszerrel is biztosítanak.


A jog a jogszabályok összessége. A jogszabály az arra feljogosított állami szervek által alkotott magatartási szabályok összefoglalása egy-egy társadalmi viszony részleges vagy teljes körű szabályozására.


A jogszabállyal szemben meghatározott követelményeket (ki alkothatja, milyen az alkotmány és a jogalkotásról szóló törvény határozza meg.


A jogszabályok érvényessége


A jogszabály akkor érvényes, ha:

a jogalkotási rend előírásainak megfelelően,

az adott jogszabály megalkotására hatáskörrel rendelkező szerv alkotta,

illeszkedik a jogforrási hierarchiába (nem ellentétes magasabb szintű jogszabály rendelkezésével) és

a jogalkotási törvényben foglaltaknak megfelelően az adott jogszabály kihirdetésre került.


A központi jogalkotó szervek által alkotott jogszabályokat a Magyar Közlönyben, míg a helyi önkormányzatok rendeleteit a helyben szokásos módon (helyi közlönyben, kifüggesztéssel, (helyi sajtóban való megjelentetéssel stb.) kell kihirdetni.


A jogszabály hatálya


A jogszabály fő sajátossága, hogy rendelkezései - általános szabály szerint - a jogszabály területi és időbeli hatókörén belül a jogszabály által szabályozott társadalmi viszonyok körében mindenkire nézve kötelezőek.


Ez azt jelenti, hogy:

a jogszabályban meghatározott személyek, szervezetek (személyi hatály

a jogszabály által meghatározott földrajzi területen (területi hatály

a jogszabály hatókörébe vont ügyekben (tárgyi hatály

a jogszabály megsemmisítéséig, vagy a jogszabályban meghatározott időtartamig/ időpontig (időbeli hatály) kötelesek a jogszabály rendelkezéseit betartani.









































12. Határozza meg a jogszabályok körét, típusainak jellemzőit, jelölésük módját. Ismertesse a jogforrási hierarchia lényegét.


A jogforrások rendszere a Magyar Köztársaságban


A jogforrás egyrészt az a szervezet, amelyik jogosult a jogszabályt megalkotni, másrészt az a jogszabályi forma (törvény, rendelet), amelyből a jogi rendelkezések megismerhetők.


Magyarországon a következő állami szervek rendelkeznek jogalkotási hatáskörrel:

az Országgyűlés,

a kormány,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke,

a miniszterelnök és a kormány más tagjai (miniszterek),

a helyi (települési és megyei) önkormányzatok.


A jogalkotó szerveket az alkotmány jelöli ki.


A jogalkotó szervek által alkotható jogszabályok a következők: törvény (ezen belül sajátos jogszabály az alkotmánytörvény) és rendelet



6. sz. táblázat: A jogalkotó szervek által kibocsátott jogszabályok



Jogalkotó szerv                 Jogszabály

alkotmánytörvény törvény rendelet

Országgyűlés                            x x

Kormány                                                                                                    x

az MNB elnöke                                                                                          x

miniszterelnök                                                                                            x

miniszterek     x

helyi önkormányzatok                                                                                 x


A jogszabályok nem azonos rangúak, köztük hierarchikus rend épült ki. Az állami szervek rendszerében felsőbb szinten elhelyezkedő szerv által kibocsátott jogszabály erősebb, ami azt jelenti, hogy az alacsonyabb szinten elhelyezkedő szerv által kibocsátott jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szinten elhelyezkedő szerv által kibocsátott jogszabály rendelkezésével.


Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat követően a magyar jogforrások mellett a közösségi jog egyes forrásait is közvetlenül kell alkalmazni a magyar jogrendszerben.


A közösségi jog elsődlegességet élvez az EU tagállamok nemzeti jogával szemben, ami azt jelenti, hogy a magyar jogalkotók által alkotott jogszabályok az EU jogalkotó szervei által alkotott jogszabályokkal nem lehetnek ellentétesek. Más szóval: az EU szervei által alkotott jogszabályokat a magyar jogalkotó szervek nem bírálhatják felül.


Az állami szervek a jogszabályok mellett jogosultak sajátos normákat is kibocsátani.


Ezeket együttesen az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek nevezzük. Ezek fő jellemzője, hogy - a jogszabályokkal ellentétben - csak a rendelkezés megalkotójára és a neki alárendelt szervekre nézve tartalmazhat kötelező rendelkezéseket. Közvetlen magatartási kötelezettséget nem, de kötelezően alkalmazandó módszereket, fogalomértelmezéseket, jelzéseket stb. a neki alá nem rendelt szervezetekre, vagy természetes személyekre is tartalmazhatnak.


Az állami irányítás egyéb jogi eszközei:

a határozat

az utasítás

a statisztikai közlemény, a

jogi iránymutatás


Határozat: az Országgyűlés, a kormány, a kormánybizottságok, önkormányzatok és az önkormányzatok szervei határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait és saját működésüket.


Utasítás: a miniszter és az országos hatáskörű (központi államigazgatási) szerv vezetője a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki (pl. valamely ágazati miniszter utasítása a miniszter irányítása alatt működő államigazgatási szervek szervezeti és működési szabályzatainak megalkotására).


Statisztikai közlemény: a Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként adja ki a kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezést, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni.


Jogi iránymutatás (irányelv, elvi állásfoglalás, tájékoztató) amely valamely társadalmi cél elérését, illetve a jogszabály végrehajtásának elősegítését szolgálja.


A törvény


A törvény a legmagasabb rendű jogforrás, amelynek megalkotására az Országgyűlés jogosult.


A törvények között különleges szerepe van az alkotmánynak, amely az állam és a társadalom alapvető viszonyait szabályozza.


Az Országgyűlés a törvényekkel az alapvető társadalmi viszonyok szabályait határozza meg, amelyek a következő főbb területeket ölelik fel:


a társadalmi rendre, valamint a társadalom meghatározó jelentőségű intézményeire, az állam szervezetére, működésére és az állami szervek hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezések megállapítása,

a gazdasági rendre, a gazdaság működésére és jogintézményeire vonatkozó alapvető szabályok megalkotása,

az állampolgárok alapvető jogainak és kötelességeinek, ezek feltételeinek és korlátainak, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályainak a megállapítása.


Az Országgyűlés törvényhozói hatalma - a korábban ismertetettek szerint - nem korlátlan.


Éppen ezért a törvény rendelkezése nem lehet ellentétes az alkotmánnyal és a nemzetközi szerződésekkel.


A törvényeket a megalkotás évével, az adott évben alkotott törvény római számmal jelölt sorszámával és a törvény címével kell megjelölni, pl.: 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról.



A rendelet


A rendelet alkotására - főszabály szerint - a végrehajtó hatalom (és a helyi önkormányzat) jogosult.

Ennek megfelelően rendeletet a kormány (kormányrendelet), a miniszterelnök (miniszterelnöki rendelet), a miniszterek (miniszteri rendelet) és a helyi önkormányzatok (helyi önkormányzati rendelet) alkotnak, valamint az MNB elnöke törvényben meghatározott feladatkörében.


A kormány jogosult az alkotmány rendelkezése alapján a saját feladatkörében, vagy törvény felhatalmazása alapján a törvény végrehajtására rendeletet alkotni.


A miniszterelnök és a miniszterek az általuk ellátott feladatok körében adhatnak ki rendeletet.


A helyi önkormányzatok egyrészt - törvény felhatalmazása alapján - a törvény helyi-területi sajátosságoknak megfelelő részletszabályainak megállapítására, másrészt a magasabb szintű jogszabályokban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére önkormányzati rendeletet alkothatnak.


A rendeletet évenként újrakezdődő sorszámmal, a kibocsátás évével, hónapjával és napjával, a kibocsátó megjelölésével és a rendelet címével kell megjelölni, pl.: "199/1998. (XII. 4.) kormányrendelet a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről".


A jogszabályok érvényessége


A jogszabály akkor érvényes, ha:


a jogalkotási rend előírásainak megfelelően,

az adott jogszabály megalkotására hatáskörrel rendelkező szerv alkotta,

illeszkedik a jogforrási hierarchiába (nem ellentétes magasabb szintű jogszabály rendelkezésével) és

a jogalkotási törvényben foglaltaknak megfelelően az adott jogszabály kihirdetésre került.


A központi jogszabályokat a Magyar Közlönyben, a helyi rendeleteket a helyi sajtóban, kifüggesztéssel kell közzé tenni.


Találat: 3120


Felhasználási feltételek