online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

EGYES SZERZŐDÉSFAJTÁK

jogi

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
A büntetöeljarasban részt vevö személyek
A szakmai vizsga szóbeli tantargyai: Gazdasagi, munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek Gépszerkezettan
EGYES SZERZŐDÉSFAJTÁK
 
 

EGYES SZERZŐDÉSFAJTÁK


3.1. Az adásvétel


Az adásvételi szerződés a legáltalánosabban előforduló szerződéstípus. Szükségleteink kielégítésének nagy része adásvételi szerződések útján bonyolódik. Fontos szerepe van a fogyasztási javak megszerzése, a tulajdon tárgyaival való rendelkezés terén.

Fogalma: Dolog tulajdonbaadása pénz ellenében.

Alanyai: az eladó és a vevő.

Tárgya: Minden olyan dolog, amely nem forgalomképtelen. A korlátozottan forgalomképes dolgok adásvételéhez engedély kell, pl. fegyverek.

A felek jogai és kötelezettségei:



Az eladó köteles:

a) Az eladott dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni.

b) A dolgot a vevő birtokába adni.

c) Tájékoztatni a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól, dologgal kapcsolatos terhekről.

d) Szavatolni kell, hogy a dolog minőségileg, mennyiségileg megfelelő. Ez a kellékszavatosság. Azt is szavatolni kell, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely a tulajdonszerzést akadályozza, vagyis a dolog per-, teher- és igénymentes. Ez a jogszavatosság.

e) Vevőnek azokat az okiratokat átadni, amelyek a dologgal kapcsolatosak, pl. használati-, kezelései útmutató, jótállási jegy, műleírás stb.

f) Viselni az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket.

A vevő köteles:

a) A dolgot átvenni.

b) A vételárat megfizetni.

c) A szerződéskötési költségeket, a tulajdonátruházási illetéket, az átvétel költségeit viselni.

Az adásvételi szerződés megkötése (alakja):

Kisebb fogyasztási cikkeknél (ingó dolgoknál) az adásvételi szerződés megkötése a vétel tárgyának átadásával egybeesik. Ezt kézen-közön vételnek nevezzük. Ez a kiskereskedelmi adásvétel, ahol a vevő olyan dolgot vesz meg, amely az eladónál azonnali teljesítéssel rendelkezésére áll.

Ingatlan adásvételénél a szerződés megkötését követően bizonyos idő elteltével történik meg az ingatlan átadása, és a tulajdonjog átruházás is az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.

Az eladó a tulajdonjogot legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn.

Ha az ingatlan vevője az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés előtt az ingatlan birtokába lép, ezen naptól kezdve szedheti a dolog hasznait, viseli terheit és az esetlegesen keletkező károkat.

Az ingatlan adásvételi szerződés csak írásbafoglalással érvényes és ügyvéd vagy jogtanácsosi ellenjegyzéssel.


Az adásvétel különös nemei


Az adásvételnek különböző fajtái alakultak ki, úgy mint: megtekintésre vétel, próbára vétel, minta szerinti vétel.

Megtekintésre vétel esetén a felek a szerződést megkötik, de a hatálya attól függ, hogy megtekintés után a vevőnek kell-e az árú.

Próbára-vétel esetében a vevő a dolgot átveszi kipróbálásra, az eladó által meghatározott időpontig nyilatkozik a vétel felől. Amennyiben nem nyilatkozik, a szerződés hatályos lesz. A próba ideje alatt a dologért a használó-vevő felelősséggel tartozik.

Minta szerinti vételnél az eladó a vevőnek mintát ad át. A későbbiekben az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. Az eladó a rejtett hibákért akkor is felelősséggel tartozik, ha az már a mintában is megvolt. Ha a vevő a mintát nem tudja felmutatni, őt terheli annak bizonyítása, hogy a szolgáltatott dolog a mintának nem felel meg.


3.1.2 Elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vételi jog


Vannak esetek, amikor az adásvételi szerződés a vevő egyoldalú nyilatkozatával jön létre. Ennek esetei: az elővásárlási jog, a visszavásárlási jog és a vételi jog.

Az elővásárlási jognak az a lényege, hogy ha a tulajdonos a dolgot el akarja adni, azt előbb az elővásárlásra jogosultnak kell felajánlania, kivéve, ha rendkívüli nehézségekkel járna a felkutatása.

Ha az elővásárlásra jogosultnak a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a feltételeket nem fogadja el (amelyeket 3. személy elfogadna), a tulajdonos a dolgot másnak eladhatja.

Az elővásárlási jogot a felek írásban kötik ki szerződésben, de jogszabály alapján is létrejöhet, pl. közös tulajdon esetén a tulajdonostársakat a többiek tulajdoni hányadára elővásárlási jog illeti meg, ha azt el akarják adni, vagy Kft esetén az üzletrészre vonatkozó, tag, társaság, társaság által kijelölt személy elővásárlási jogát.

Az elővásárlási jog személyhez kötött jog, a jogosult halálával megszűnik.

A visszavásárlási jog lényege, hogy az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg írásban megállapodnak a felek az eladott dolog 5 éven belüli visszavásárlására. Ezt a visszavásárlást az eladó egyoldalú nyilatkozattal kezdeményezi. Az eladó ezt a visszavásárlást akkor is megteheti, ha a vevő a dolgot nem akarja eladni. A nyerészkedés itt kizárt, mert az eladási és a visszavásárlási ár rendszerint egyenlő, eltérés csak a dologra fordított szükséges költségek miatt lehetséges.

A felek a vételi jogot (opció) írásban, legfeljebb 5 évre kötheti ki érvényesen. Vételi jog alapján a jogosult egyoldalú nyilatkozattal olyan dolgot vásárol meg, amely sohasem volt az övé. Akkor fordulhat elő ilyeneset, ha a vevő nem tud véglegesen dönteni az adásvételről és más ajánlatokat is szeretne megtekinteni. Az opciós szerződésnek feltétele, hogy tartalmazza az adásvételi szerződés lényeges pontjait. Ha a megállapodás a tulajdonosra utóbb aránytalan terheket ró, a bíróság mentesítheti őt a vételi jogból eredő kötelessége alól.

Vételi jogot jogszabály is biztosíthat, pl. a rt-ot a dolgozói részvényre vételi jog illeti meg a dolgozó halála, munkaviszonyának megszűnése esetén.


3.2. A csere


A csere történelmileg megelőzte az adásvételt, de lebonyolításának nehézkessége miatt jelentősége egyre csökkent.

A csere dolgok tulajdonának kölcsönös átruházását jelenti a cserélő felek részéről. Kölcsönös tulajdonátruházásra kerül sor, azért mindkét felet eladónak is és vevőnek is tekinthetjük a saját szolgáltatása vonatkozásában.

A csereszerződésre az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az adásvételhez viszonyítva az eltérés abban mutatkozik, hogy míg ott dolog és pénz cserél tulajdonost, csereszerződésnél dolgok cseréjére kerül sor.


3.3. A bérlet


A bérlet lényege nem más, mint más személy dolgán használat engedése. Bérleti szerződéssel a tulajdonos a tulajdona részjogosultságát képező használat és hasznok szedésének jogát ruházza át. Ezzel a használattal a jogosult csak időleges használati jogot nyer.

E tárgyban több fontos szerződésfajta alakult ki, pl. lakásbérlet, helyiségbérlet, haszonbérlet, lízing, franchaise.

Fogalma: A bérbeadó bérleti szerződésben egy dolgot időlegesen a bérlő használatába ad, aki ezért bérleti díjat fizet.

Alanyai: a bérbeadó és a bérlő.

Tárgya: bármilyen dolog vagy jog lehet, amely alkalmas arra, hogy azon tartós használatot lehessen gyakorolni.


A felek jogai és kötelezettségei:

Bérbeadó kötelezettségei:

a) A dolognak a bérlő birtokába adása, a bérlő általi birtoklás és használat eltűrése.

b) Szavatolja, hogy a dolog a bérlet egész tartalma alatt szerződésszerű használatra alkalmas.

c) Biztosítja a bérelt dolog zavartalan használatát.


Bérlő kötelezettsége:

a) Fő kötelezettsége a bérleti díj fizetése, időszakonként előre.

Bérfizetés elmulasztása esetén azonnali hatályú felmondásnak van helye, de előzőleg a bérlőt határidő tűzésével a jogkövetkezményekre figyelmeztetni kell.

b) A bérlő a dolog rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően, a dolog állagának sérelme nélkül használhatja. A használatot a bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizheti.



c) A bérlet megszűnése esetén a dolgot visszaadni, az eredeti állapotnak megfelelően.


Ingatlan vagy lakást a bérbeadó engedély nélkül is albérletbe, vagy más használatába lehet adni, más dolgot nem. A bérlő a használatba adott dolgot használó magatartásáért felelős.

A dolog fenntartásával járó kisebb kiadások a bérlőt, a többi kiadás, közterhek a bérbeadót terhelik.

Ingatlanoknál törvényes zálogjog illeti meg a bérbeadót a bérlőnek a bérlemény területén lévő vagyontárgyain a hátralékos bér és járulékai erejéig.

A bérlet megszűnése

a) Szerződésben meghatározott idő vagy egyéb körülmény bekövetkeztekor pl. vizsgaidőszak lezárult. Ha a bérlő annak letelte után 15 napig tovább használja a bérleményt és a a bérbeadó ez ellen nem tiltakozik, a bérleti szerződés határozatlan idejűvé alakul át.

b) Rendes felmondással, 15 napos felmondási idővel megszűnik a szerződés.

c) A felek valamelyikének halála önmagában nem szünteti meg a bérleti szerződést, csak akkor, ha a bérlő örökösei a hagyaték átadásától számított 30 napon belül a határozott időre szóló szerződést felmondják.

d) Ha a dolog megsemmisül, a bérlet megszűnik.

e) Azonnali hatályú felmondással, súlyos szerződésszegés esetén is megszűnik a szerződés.


3.3.1. A haszonbérlet


Fogalma: A mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog időleges használata és hasznai szedésének a joga, amelyért a haszonbérlő haszonbért fizet.

Alanyai: a haszonbérbeadó és a haszonbérlő

Tárgya: valamilyen gyümölcsöző dolog, ingó, ingatlan, de lehet jog is. Pl. vadászati haszonbérlet, amelynek alapján a vadásztársaság vagy vadászatra jogosult szervezet meghatározott területen a vadászati jog haszonvételére jogosult és ezért haszonbért fizet.


A felek jogai és kötelezettségei:

Haszonbérbe adó kötelezettsége:

a) A haszonbérlet tárgyának birtokba adása és a használat, hasznok szedése jogának átengedése.

b) A dologgal kapcsolatos rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbe adó kötelezettsége

Haszonbérlő kötelezettsége:

a) A dolog használatára, hasznai szedésére csak a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult, vagyis rendeltetésének megfelelő módon, az állag sérelme nélkül használhatja a haszonbérlet tárgyát.

b) A dolog fenntartásához szükséges felújítás, javítás, közteherviselés a haszonbérlő kötelezettsége.

c) Haszonbér-fizetés időszakonként utólag. A haszonbér a felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár, vagy mindkettőben.


3.3.2. A lízing


Fogalma: lízingszerződés alapján a bérlő valamely beruházást (ipari telepet, berendezést), vagy tartós fogyasztási cikket (háztartási gépet, gépkocsit) a tulajdonosától használat céljából díj fizetése mellett bérbe vesz.

Alanya: bérbeadó (lízingbeadó) és a bérbevevő (lízingelő).

Tárgya: ingó, ingatlan dolog.

A szerződés lényege: A lízing adásvétellel és kölcsönnel vegyes szerződés. A felek meghatározott időtartamra szerződést kötnek. A szerződés idejének leteltekor a szerződés tárgya a lízingbe-vevő tulajdonába kerül (azt nem kell visszaadnia), előre meghatározott névleges áron. A szerződés tartama alatt a lízingbevevő a dolgot bérlő módjára használja és ezért díjat fizet.

A szerződéstípus jelentősége, a kevésbé tőkeerős személyeknél van, akiknek egyösszegben nincs pénzük nagyobb értékű eszközök, gépek beszerzésére, beruházására.


3.3.3. A franchaise


Fogalma: üzleti módszer, rendszer meghatározott időre történő bérbeadása.

Alanya: a rendszergazda és a felhasználó. A franchaise (ejtsd: frencsájz) szerződés lényege.

A rendszergazda felhasználásra meghatározott időre bérbe adja, átadja jól bevált, bevezetett üzleti módszerét, rendszerét és az ehhez kapcsolódó márka, védjegy-használati jogot is a felhasználónak. A franchaise-szerződésben a rendszergazda kiköti a felhasználás minőségi kritériumait is. Ennek a célja, egyrészt a márkanév védelme, másrészt az a meggyőződése, hogy megfelelő összegű forgalmi jutalék, csak az ott általa meghatározott színvonal betartásával érhető el. A rendszergazda egyéb segítséget is adhat a felhasználónak, pl. megfelelő képzés nyújtásával segíti, a felhasználónak szervezheti, elvégezheti a marketing-tevékenységet, elláthatja alapanyaggal.

A felhasználói szerződés kötelezi a felhasználót arra, hogy a rendszergazda eredeti elképzelése szerinti üzleti tevékenységet folytasson, vagyis használja annak nevét, védjegyét, üzleti, technikai módszereit, eljárását, a munkavállalók és a megfelelő formaruhát, az üzlet berendezésében is meghatározott bútorzat érvényesül stb. Mindezeket a rendszergazda ellenőrizheti a szerződésben történt megállapodásnak megfelelően.

Jogilag önállónak tekintjük a fenti megkötések ellenére is a felhasználót, hiszen a saját tőkéjével, saját kockázatára dolgozik, csak a kockázata kisebb. A felhasználó az üzleti módszer felhasználásáért előre meghatározott összeget vagy forgalmi jutalékot fizet, vagy mindkettőt.

A rendszergazdának is előnyös a franchaise-szerződés, mert tőkebefektetés nélkül, de bővül a hálózata, pl. Pizza Hut, Mc Donalds.


3.4. A vállalkozás


Fogalma: Vállalkozási szerződésben az egyik fél, a vállalkozó valamilyen munkával elérhető eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a megrendelő pedig az eredmény átvételére és kifizetésére köteles.

Alanyai: a vállalkozó és a megrendelő

Tárgya: valamely eredmény létrehozása, amely sokféle lehet, pl. dolog tervezése, elkészítése, feldolgozása, átalakítása, üzembe helyezése, megjavítása.

A felek jogai és kötelességei:

Vállalkozó kötelezettségei:

a) a szerződésben meghatározott eredmény létrehozása

b) A munka gazdaságos és gyors befejezésére köteles.

c) Alvállalkozót vehet igénybe, akiért felelős.

d) Megrendelő utasításai szerint köteles eljárni, de köteles a megrendelőt annak szakszerűtlen utasítására figyelmeztetni, vagy ha a megrendelő nem alkalmas anyagot bocsát rendelkezésre. Ha a megrendelő a figyelmeztetés után is fenntartja utasítását, a vállalkozó elállhat a szerződéstől (szakszerűtlen kontármunkára nem kötelezhető), vagy a megrendelő kockázatára elvégzi a munkát.

Köteles megtagadni a munkát, ha az utasítás élet-, vagyonbiztonságba, környezetvédelembe, jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbe ütközne.

Megrendelő kötelezettségei:

a) Fő kötelezettsége a vállalkozási díj megfizetése a szerződésben meghatározottak szerint.

b) A munkavégzés helyét alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére kell bocsátania.

c) Több vállalkozó foglalkoztatása esetén a munka összehangolása a gazdaságos, gyors munkavégzés érdekében.

d) Ha a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról, művészeti ismeretről szerezhet tudomást, ezt mással nem közölheti.



Egyéb jogok és kötelezettségek mindkét fél részéről:

A megrendelő utasítást adhat a vállalkozónak és ellenőrizheti a munkát, a felhasznált anyagot. A feleket kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli, vagyis minden olyan körülményről tájékoztatniuk kell egymást, amely a megfelelő teljesítést veszélyeztetheti, gátolhatja, ill. segíti. A vállalkozót a vállalkozói díj mértékéig zálogjog illeti meg a megrendelő vagyontárgyain, amelyek a birtokába kerültek.

A vállalkozási szerződés megszegése, kárveszélyviselés

A szerződésszegés következményei az általános szabályok szerintiek, de eltérések is vannak. Miután a megrendelő és a vállalkozó között állandó kapcsolat van, a megrendelő már a teljesítés előtt tapasztalhatja, hogy a teljesítés hibás lesz, vagy a vállalkozó csak jelentős kéréssel tud teljesíteni. Ezért a megrendelő már a teljesítés előtt követelheti a hiba kijavítását, ill. elállhat a szerződéstől.

Hibás teljesítés esetén a munka újbóli elvégzése kell.

Lehetetlenülésnél a kárveszélyviselés aszerint alakul, hogy melyikük érdekkörében keletkezett az ok, amely a meghiúsulást okozta.

a) Ha az ok a vállalkozó érdekkörében keletkezett, pl. műhelye leég, díjazásra nem tarthat igényt.

b) Ha a lehetetlenülés a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozónak teljes kártalanítás jár, levonva azokat a költségeket, amelyek még a munka elvégzéséhez szükségesek lettek volna, pl. a megrendelő üzeme leég, ezért a vállalkozó a műhelycsarnok technológiai szerelését nem folytathatja.

c) Ha a lehetetlenülés oka mindkét fél érdekkörében vagy azon kívül merült fel, a vállalkozó a díj arányos részére tarthat igényt.

Ha a károsodás nem hiúsítja meg a szerződést, de olyan kár keletkezik, amely senkinek sem róható fel, mindenki viseli a saját kárát.

Az alvállalkozó igénybevételéért, annak munkavégzéséért a vállalkozó úgy felel, mintha maga járt volna el.

A szerződés teljesítése

A felek a szolgáltatás átadásakor közösen elvégzik a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek. A próbát a vállalkozó végzi. A teljesítés fontos feltétele még, hogy a vállalkozó a megrendelőnek a dolog felhasználásához, fenntartásához szükséges tájékoztatás köteles megadni.


3.5. A megbízás


Fogalma: Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően.

Alanyai: a megbízó és a megbízott.

A megbízás elhatárolása a vállalkozástól és a meghatalmazástól.

Vállalkozásnál a vállalkozó („megbízott”) eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, megbízásnál gondos, szakszerű tevékenység kifejtésére, pl. orvos, ügyvéd, tanár, akinek akkor is jár díjazás, ha a kezelés eredménytelen volt, a fél pervesztes lett, a diák megbukott.

A meghatalmazás csak képviseletre jogosít, a megbízási jogviszony viszont szélesebb körű, tárgya nemcsak képviselet, hanem mindenfajta ügy ellátása lehet.

Különbség még az is, hogy a megbízás mint szerződés a megbízó és a megbízott belső kapcsolatát tükrözi (pl. ügyvédnek adnak megbízást), ennek a kapcsolatnak az igazolása kifelé (hatóság, bíróság felé) a meghatalmazás.

A megbízott köteles és jogosult eljárni, míg a meghatalmazott jogosult.

A megbízás egy szerződés, kétoldalú jognyilatkozat, a meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat.

A megbízás tárgya: lehet bármiféle ügy ellátása, bármilyen emberi tevékenység végzése.

A felek jogai és kötelezettségei

A megbízott kötelezettsége

a) A rábízott ügy ellátása a megbízó utasításainak és érdekeinek megfelelően.

Szakszerűtlen utasításnál a megbízott köteles megbízóját figyelmeztetni, ha a megbízó ragaszkodik az utasításhoz, az ebből eredő károk őt terhelik.

b) A megbízott személyesen köteles eljárni, de más személy is eljárhat, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével jár együtt, pl. az ügyvédet más helyettesíti. Más személy közreműködését a megbízott akkor is igénybe veheti, ha a megbízásnak a károsodásból való megóvása érdekében szükséges.

c) A megbízottat értesítési, tájékoztatási kötelezettség terheli az ügy állását illetően, ezt a megbízó kívánságára bármikor, szükség esetén pedig külön kérés nélkül is meg kell tennie.

d) A megbízó utasításától eltérhet, de csak, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli és a megbízó előzetes értesítésére nincs mód, azonban haladéktalanul értesíteni kell.

e) A megbízottat költségei és díjazása mértékéig zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás folytán birtokába kerültek.

A megbízó kötelezettsége

a) A megbízó köteles a tevékenységért díjat fizetni a szerződés megszűnésekor, bár jogunk az ingyenes megbízást is ismeri.

A megbízó a gondos eljárást fizeti meg, a megbízottat a díj akkor is megilleti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, ill. kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben a megbízott felelőssége miatt maradt el.

b) Az ügy ellátásával kapcsolatos költségek a megbízót terhelik, ő előlegezi meg azokat, de a szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni a megbízójával.

A szerződés megszűnése:

a) Ha valamelyik fél a szerződést felmondja. A megbízó bármikor, azonnali hatállyal felmondhat, de a teljesített szolgáltatásért járó díjat ki kell fizetnie.

A megbízott csak felmondási idő elteltével mondhat fel, azonnali hatályú felmondásra csak a megbízó súlyos szerződésszegése esetén van lehetőség.

b) Bármelyik fél halála, jogi személy megszűnése. A megbízás személyes, bizalmi jellegéből adódik, hogy a halál megszünteti a megbízási szerződéseket.

c) Cselekvőképesség elromlása esetén a szerződés megszűnik.

d) A megbízás tárgytalanná válása is a szerződés megszűnéséhez vezet.


3.6. A biztosítás


A károk, bármennyire is körültekintőek vagyunk, elkerülhetetlenek. Egyéni, társadalmi érdekk is az, hogy a kár következményei a károsultat a lehetőségekhez képest minél kisebb mértékben terheljék. A biztosítás fontos szerepet tölt be a magánszemélyek életében és a gazdasági életben egyaránt. Számos területen nyújt segítséget és a biztosítási esemény bekövetkeztekor nyújtott szolgáltatással könnyít a biztosítottak helyzetén.

Fogalma: Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény, az ún. biztosítási esemény bekövetkeztétől függően bizonyos összeg megfizetésére, vagy más szolgáltatás teljesítésére a másik fél pedig díj fizetésére köteles.

Tárgya: a biztosítási esemény, amely lehet:

a) a szerződésben megállapított károsító esemény,

b) halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése,

c)testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset.

Alanyai: a biztosító, a szerződő fél, a biztosított és a kedvezményezett.

A szerződő felek: a biztosító és a szerződő fél, aki egyben a biztosított is lehet.



A biztosításban érdekelt személy még a kedvezményezett.

A biztosító valójában pénzintézet, aki szolgáltatásra kötelezi magát a biztosítási esemény bekövetkezése esetére.

A szerződő fél (a biztosító ügyfele), aki a biztosítóval megköti a biztosítási szerződést és kötelezettséget vállal a biztosítási díj fizetésére.

A biztosított az, akinek javára a biztosító a biztosítási összeget kárbiztosításnál kifizeti, ill. életbiztosításnál az a személy, akinek az életétől vagy halálától függ a biztosítási összeg fizetése.

A kedvezményezett az, akinek javára a biztosító kifizeti a biztosítási összeget, akinek semmi kötelezettsége nincs, csak joga a biztosítási összeg felvételére.

A biztosítási szerződés létrejötte a felek írásbeli megállapodásával. Az írásbeli megállapodást biztosítási kötvény, igazolójegy, biztosítási bélyeg kiállítása pótolja.

A biztosítás akkor lép hatályba, ha a szerződő fél az első díjat befizeti a biztosító számlájára vagy pénztárába.

A szerződő fél a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából minden lényeges körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ha a biztosító később szerez ilyenről tudomást, javasolhatja a szerződés módosítását.

A biztosítási díj első részlete a szerződés megkötésekor esedékes, más részét és a fizetés módját a biztosítási szerződés tartalmazza. A díj esedékességéről számított 30 nap elteltével a szerződés megszűnik, ha a hátralékos díját nem fizetik meg, a biztosított halasztást nem kapott, a biztosító követelését bíróságnál nem érvényesítheti.

A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosítónál be kell jelenteni a szükséges felvilágosításokkal együtt, ilyenkor a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

A biztosításnak alapvetően két fajtája van: a vagyonbiztosítás és az életbiztosítás.

3.6.1. A vagyonbiztosítás


A vagyoni kár rendszerint valamely dolog elpusztulásában, megrongálódásában, elvesztésében áll, így a vagyonbiztosítás rendeltetése, hogy ezek bekövetkeztekor mentesítse a biztosítottat.

Vagyonbiztosítást az köthet, aki érdekelt a vagyontárgy megóvásában, vagy a szerződést érdekelt személy javára köti meg, pl. bérlő, haszonbérlő.

A biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos értékéhez igazodó. Alulbiztosítás esetén, kár esetén, a biztosító csak részben téríti meg a kárt.

A biztosító kártalanítási kötelezettsége nem feltétlen mentesülhet a felelősség alól, ha

a) a szerződő fél vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója, vagy jogi személy vagyontárgyat kezelő alkalmazottja, megbízottjai a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta és/vagy

b) az előbbiek a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüknek nem tettek eleget.


3.6.2. A felelősségbiztosítás


A felelősségbiztosítás lényegében a vagyonbiztosítás egyik fajtája.

A szerződő fél harmadik személynek okozott kárt téríttet meg a biztosítóval. A biztosító nem vállalja a kár teljes megtérítését, csak a szerződésben meghatározott mértékig fizet. Ennek az a magyarázata, hogy a szerződő felet (károkozót) érdektelenné tenné a károk megelőzésében, csökkentésében.

Fogalma: Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti a biztosítótól, hogy a szerződésben meghatározott mértékig mentesítse őt a kár megtérítése alól, amelyért ő felelős.

A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki. A biztosított szándékos vagy súlyos gondatlan magatartása esetén is helytállni köteles a biztosító, de ilyenkor a biztosítottól követelheti a biztosítási összeg megtérítését.

A felelősségbiztosítás legismertebb fajtája a gépjárművek üzembe tartójának kötelező felelősségbiztosítása.

A gépjármű biztosítás részletes szabályait az 58/1991. (IV.13.) Korm. rendelet tartalmazza.



Az ajándékozás


A polgári jogviszonyban a visszterhes szerződéstípusok az alapvetőek, amelyeknél a szolgáltatással szemben ellenszolgáltatás áll. Kisebb jelentőségűek azok a szerződések, amelyeknél főleg magánszemélyek között, kedveskedésből, hálából vagy más hasonló okból történik valamilyen dolog juttatása ellenszolgáltatás elvárása nélkül. Ilyen szerződéstípus az ajándékozás.

Fogalma: Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél, az ajándékozó a saját vagyona rovására a másik félnek, a megajándékozottnak, ingyenes vagyoni előnyt juttat.

Az ajándékozási szerződés a két fél megállapodásával jön létre, amelynek alapján a megajándékozottnak joga van az ajándék tárgyának követelésére.

A szerződés teljesítését azonban az ajándékozó megtagadhatja, ha a szerződéskötés után körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás következett be, amely miatt a szerződés teljesítése többé nem várható el tőle.

Alanyai: az ajándékozó és a megajándékozott.

Tárgya: bármely ingó és ingatlan dolog lehet. Az ingatlanra vonatkozó ajándékozási szerződést kötelező írásba foglalni.

A felek jogai és kötelezettségei:

Az ajándékozót felelősség terheli egyrészt, ha az ajándék tárgya lényeges fogyatékosságban szenved, pl. a dolog rendeltetésszerűen nem használható; másrészt, ha a megajándékozott tulajdonszerzésének akadály van, pl. az ajándék tárgyát haszonélvezet miatt nem használhatja; harmadrészt, ha az ajándék az oka annak, hogy a megajándékozott egyéb vagyonában következett be kár, pl. beteg állatot ad ajándékba és az a többit is megfertőzi; negyedrészt, ha nem tájékoztatja a megajándékozottat az ajándék lényeges tulajdonságairól, olyan tulajdonságokról, amelyet a megajándékozott nem ismer.

Az ajándékozó helytállási kötelezettsége a fentiekért csak szándékosság vagy súlyos gondatlanság esetében áll fenn, amelyet a megajándékozottnak kell bizonyítania.

A megajándékozottnak az ajándékot el kell fogadnia, az ajándékozási szerződésnek az elfogadás tényét tartalmazni kell. Az ajándékozás ingyenes jogügylet, az ajándékért ellenértéket nem kell fizetni.

Előfordulnak azonban esetek, amikor az ajándékozó visszakövetelheti a még meglévő ajándékot. Ezek:

a) Ha az ajándékozó megélhetése veszélybe került és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti (ha mindkettőjük helyzete nehézzé vált, marad az eredeti helyzet).

b) Ha a megajándékozott vagy a vele együtt élő hozzátartozója súlyos jogsértést követett el az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására. Ilyenkor még az ajándék helyébe lépett érték is visszakövetelhető.

c) Ha az a feltevés, amelyre tekintettel az ajándékozó az ajándékot adta meghiúsult, még az ajándék helyébe lépett érték is visszaadandó.

Nincs helye visszakövetelésnek, ha

a) az ajándék, vagy a helyébe lépett érték nincs meg,

b) az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta (ha hosszabb ideje már nem követeli vissza az ajándékot)

c) a szokásos mértékű ajándékoknak.

A szokásos mérték meghatározása bírói mérlegeléstől függ, de a közfelfogásnak is komoly szerepe van.


Találat: 7096