online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A büntetöeljarasban részt vevö személyek

jogi





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
A büntetöeljarasban részt vevö személyek
 
bal also sarok   jobb also sarok

A büntetöeljárásban részt vevö személyek


A büntetöeljárásban részt vevö személyek azok a hatósági- és magánszemélyek, akiknek büntetö eljárási jogaik és kötelezettségeik lehetnek, és a büntetöeljárás során eljárási cselekményeket végezhetnek. A büntetöeljárásban a hatósági személyeken kívül, a terhelt, a védö, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, az egyéb érdekeltek, és ezek képviselöi, valamint a segítök vesznek részt.

1. A terhelt fogalma, jogai és kötelezettségei




A terhelt fogalma

A Be 43. §-a alapján a terhelt az, akivel szemben büntetöeljárást folytatnak. A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerös kiszabása, illetve a megrovás, próbára bocsátás vagy javítóintézeti nevelés jogerös alkalmazása után elítélt.


A terhelt jogai:

Megismerheti a gyanúsítást, a vád tárgyát, illetve ezek változását.

Jelen lehet a szakértö meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál.

Megtekintheti a szakértö meghallgatásáról, a szemléröl, a bizonyítási kísérletröl és a felismerésre bemutatásról készült jegyzökönyvet, a szakvéleményt, illetve az egyéb iratokat, ha a nyomozás érdekét nem sérti, azokról másolatot kaphat.

Jelen lehet az iratismertetésen, ahol megismerheti a teljes ügyirat anyagát, abból másolatot kaphat, kivéve a zártan kezelt iratokat

Megfelelö idö és lehetöség a védekezésre való felkészülésre, védöt választhat, illetve kérheti annak kirendelését.

A védelmére szolgáló tényeket elöadhatja az eljárás során, indítványokat, észrevételeket tehet.

A vallomástételt megtagadhatja, ha vallomást tett, azt az eljárás során bármikor visszavonhatja, nincs igazmondási kötelezettsége.

Jogorvoslattal élhet.

A hatóságoktól jogairól és kötelezettségeiröl felvilágosítást kérhet.

A fogva lévö terhelt:

- védöjével, ha külföldi, az államának konzuli képviselöjével ellenörzés nélkül érintkezhet írásban vagy szóban,

- a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követöen a bíró döntése alapján hozzátartozójával vagy más személlyel szóban, személyesen felügyelet mellett, írásban ellenörzés mellett érintkezhet.


A NYER 4. §-a alapján a gyanúsított a jogait az elsö kihallgatás idöpontjától gyakorolhatja. A védelemhez való jogát pedig már az elsö kihallgatásra szóló idézés kiadásától, illetve a személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedés, ellene kiadott körözés, elfogatóparancs elrendelésének idöpontjától gyakorolhatja.


A terhelt kötelezettségei:

a.) Személyes megjelenés:

Nyomozási szak:           - kihallgatásán,

- idézése esetén,

- kényszerintézkedés végrehajtásánál.

Bírósági szak:                - tárgyalási jelenlét,

- kényszerintézkedés végrehajtásánál.

b.) Személyes közremüködés:

tevésre irányul (szemle, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás),

nem tevésre irányul (nem zavarhatja az eljárás rendjét),

türési kötelezettség (szakértöi vizsgálat).

c.) Bejelentési kötelezettség:

A Magyar Köztársaság területén élö terhelt köteles a lakóhelyének, illetve a tartózkodási helyének címét, és annak megváltozását az elköltözés után három munkanapon belül annál a bíróságnál, ügyésznél, illetöleg nyomozó hatóságnál bejelenteni, amelyik vele szemben büntetöeljárást folytat. Ennek elmulasztása esetén - ha ehhez e törvény más jogkövetkezményt nem füz - a terhelt rendbírsággal sújtható, és az okozott költség megfizetésére kötelezhetö. Erre a terheltet a nyomozás során az elsö kihallgatásakor, a bírósági eljárásban a vádirat kézbesítésekor figyelmeztetni kell.


2. A védö feladata, jogai és kötelezettségei


A védö feladata a terhelt védelemhez való jogosultságának fokozottabb érvényesítése. A terhelt érdekében tevékenykedik, de önálló jogállással rendelkezik. A terhelt érdekét akkor is köteles érvényre juttatni, ha a terhelt egyébként nem védekezik.

Védöként meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd, illetve külön törvényben (az ügyvédekröl szóló 1998. évi. XI. törvény) foglalt feltételek esetén európai közösségi jogász járhat el. Ügyvéd helyetteseként vagy ügyvéd mellett védöként ügyvédjelölt járhat el, kivéve a megyei bíróság, az ítélötábla és a Legfelsöbb Bíróság nyilvános ülését, illetöleg tárgyalását.

A terhelt érdekében több védö is eljárhat, a hivatalos iratokat közülük a vezetö védönek kell kézbesíteni. Vezetö védö, aki az ügyben elsöként nyújt be meghatalmazást. Több terhelt esetén ugyanaz a védö akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek.

Védöt meghatalmazhat

a terhelt,

a terhelt törvényes képviselöje,

a terhelt nagykorú hozzátartozója,

külföldi esetén hazája konzuli tisztviselöje.

A meghatalmazott védö a meghatalmazás benyújtása után gyakorolhatja eljárási jogait. A meghatalmazást ahhoz a bírósághoz, ügyészhez, illetöleg nyomozó hatósághoz kell benyújtani, mely - a meghatalmazás idöpontjában - az eljárást folytatja. Ha a terhelt fogva van, a meghatalmazott védö személyéröl és elérhetöségéröl az eljárást folytató hatóság haladéktalanul értesíti a fogvatartást végrehajtó intézetet. Ha a meghatalmazást más adta, arról a terheltet értesíteni kell. A terhelt a meghatalmazást mind az általa, mind a más által meghatalmazott védötöl mevonhatja.

A NYER 7. §-a alapján ellenörizni kell a nyomozó szervnek, hogy a meghatalmazás az arra jogosulttól származik-e, illetve a védövel szemben fenn áll-e valamilyen kizárási vagy összeférhetetlenségi ok. A nyomozó szerv akkor is köteles átvenni a meghatalmazást, ha megítélése szerint az ügyvéddel vagy az európai közösségi jogásszal szemben kizárási vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn.

Védöt kirendelhet

a bíróság,



az ügyész,

a nyomozó hatóság.

A NYER 8. §-a alapján a védöt kirendelö határozatnak tartalmaznia kell:

a)      eljáró nyomozó szerv megnevezését,

b)      gyanúsított nevét, lakcímét,

c)      a büncselekmény Btk. szerinti megnevezését,

d)      a kirendelésre utalást, és az ügyvéd megnevezését.

A védelem kötelezö esetei Be. 46. § alapján:

A büntetöeljárásban védö részvétele kötelezö, ha:

a)      a büncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel,

b)      a terheltet fogva tartják,

c)      a terhelt süket, néma, vak vagy - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú,

d)      a terhelt a magyar nyelvet, illetöleg az eljárás nyelvét nem ismeri,

e)      a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni,

f)        a törvény erröl külön rendelkezik.

Az eljáró hatóságok kötelesek a védelem jogának érvényre juttatása érdekében a védö részvételét biztosítani a törvényben felsorolt esetekben. A védelem jogáról a terhelt nem mondhat le.

Speciális szabály, hogy védö részvétele kötelezö a fiatalkorúak elleni eljárásban (Be. 450. §), a bíróság elé állítás esetén (Be. 522. §), a távollévö terhelttel szemben folytatott eljárásban (Be. 530. § (1) bek.), a tárgyalásról való lemondás esetén (536. § (1) bek.), valamint biztosíték letétbe helyezése esetén (Be. 586. § (6) bek.).

A védö kirendelésével kapcsolatos eljárási szabályok:

A hatóság védöt rendel ki, ha a védelem kötelezö, és a terheltnek nincs meghatalmazott védöje. A hatóság akkor is védöt rendel ki, ha a védelem nem kötelezö, de a terhelt védö kirendelését azért kéri, mert a jövedelmi viszonyai miatt nem tud a védelméröl gondoskodni, továbbá, ha azt kérelemre, vagy hivatalból a terhelt érdekében szükségesnek tartja.

A terheltet a kirendelést követöen tájékoztatni kell a védö személyéröl és elérhetöségéröl. Ha a terheltet fogvatartják, a védöt legkésöbb a terhelt elsö kihallgatásáig ki kell rendelni. A kirendelö határozatban a védöt tájékoztatni kell a terhelt fogva tartásának helyéröl, valamint kihallgatásának tervezett helyéröl és idejéröl. Ha a terhelt fogva van, a kirendelt védö személyéröl és elérhetöségéröl a kirendelönek haladéktalanul értesítenie kell a fogvatartást végrehajtó intézetet is.

A védö kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de a terhelt - indokoltan - más védö kirendelését kérheti. A kérelemröl az a hatóság dönt, amely elött az eljárás folyik. Ha a terhelt, vagy más erre jogosult a terhelt védelméröl meghatalmazás útján gondoskodik, a hatóság a védö kirendelését visszavonja. A kirendelés a visszavonással hatályát veszt

Ha a védö a kirendelését követöen helyettest vesz igénybe, a helyetteseként eljáró személyéröl haladéktalanul tájékoztatja a terheltet, illetöleg azt a bíróságot, ügyészt vagy nyomozó hatóságot, amely elött az eljárás folyik.

A büntetöeljárásban nem lehet védö Be. 45. § alapján:

a)      a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és képviselöjük, valamint ezek hozzátartozója,

b)      aki az ügyben, mint bíró, ügyész, vagy mint a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bírónak, ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hozzátartozója,

c)      aki a terhelt érdekével ellentétes magatartást tanúsított, vagy akinek az érdeke a terheltével ellentétes,

d)      aki az ügyben szakértöként, illetöleg szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,

e)      aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt, kivéve, ha a 81. § (1) bekezdésének b) pontja alapján nem volt kihallgatható, illetve ha a 82. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a tanúvallomást megtagadta,

f)        aki az ügyben közvetítöként jár vagy járt el,

g)      aki az ügyben terheltként vesz részt,

h)      a tanú érdekében eljáró ügyvéd ezzel egyidejüleg nem lehet védö.

A terhelt védelmében csak olyan személy járhat el, akinek érdekei nem ellentétesek az eljárás alá vont személy érdekeivel, mert csak így biztosítható, hogy a védö minden törvényes eszközt felhasználva a mentö és enyhítö tényeket felderíthesse.


A védö jogai

a védelem érdekében az ügyben tájékozódhat, adatokat szerezhet be és gyüjthet,

a terhelt jogait gyakorolhatja, kivéve ha kizárólag a terheltet illetik,

a fogva lévö terhelttel írásban és szóban ellenörzés nélkül érintkezhet, vele a kihallgatás elött érintkezhet,

jelen lehet az általa, illetve a gyanúsított által indítványozott tanú kihallgatásán, kérdések feltevését indítványozhatja,

a kirendelt védö indokolt esetben kérheti felmentését a kirendelés alól az eljárást lefolytató hatóságnál.

A kirendelt védö a bíróság, az ügyész, illetöleg a nyomozó hatóság elött az idézésre, illetöleg az értesítésre történt megjelenéséért, az iratok tanulmányozásáért, valamint a fogva tartott terhelttel a fogva tartás helyén történö megbeszélésért díjazásra, továbbá költségtérítésre jogosult.

a NYER 9. § (1) alapján, ha a gyanúsított kihallgatása elött az elözetesen meghatalmazott védö értesítését kéri, akkor a nyomozó szerv telefaxon, elektronikus úton, vagy távbeszélö a védöt értesíti.

a NYER 9. § (2) alapján, a védöt azon eljárási cselekmény idejéröl, helyéröl, amelynél jelen lehet, kellö idöben, de legalább 24 órával korábban kell értesíteni. (Kivétel ez alól, ha késedelmet nem türö eljárási cselekményröl kell értesíteni a védöt).

A védö kötelezettségei



A Be. 50. §-a alapján a védö elsödleges feladata, hogy a terhelt érdekében minden rendelkezésre álló törvényes védekezési eszközt és módot kellö idöben felhasználjon, ezért indítványait, észrevételeit nyomban köteles elöterjeszteni, amint arra lehetöség nyílik. Kötelessége továbbá, hogy a terheltet mentö, illetve a felelösséget enyhítö tények felderítését szorgalmazza és az ezekhez kapcsolódó bizonyítékokat feltárja.

További kötelezettsége, hogy a terheltet a védekezés törvényes eszközeiröl felvilágosítsa, jogairól tájékoztassa, a büntetöeljárás rendjét betartsa, kirendelése esetén a védöi feladatokat ellássa.

A NYER 10. §-a alapján a nyomozó szerv vezetöje elöterjesztést nyújt be az ügyészhez, ha a védövel szemben rendbírság kiszabása szükséges (pl.: eljárás akadályozása, rendjének megzavarása, eljárási kötelezettség megszegése esetén) Ismételt esetben, vagy súlyos kötelességszegés esetén a nyomozó hatóság vezetöje fegyelmi eljárás megindítása érdekében írásban értesíti az illetékes ügyvédi kamarát.

3. A sértett fogalma, jogai és kötelezettségei


A sértett fogalma: Az a személy, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a büncselekmény sértette, vagy veszélyeztette.(Be. 51. §)

Jogalanyisága:

általános értelemben vett sértett

magánvádló

pótmagánvádló

magánfél

A sértett jogai:

jelen lehet a szakértö meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál, az azokról készült jegyzökönyvet, a szakvéleményt a nyomozás során is megtekintheti, az egyéb iratokat pedig akkor, ha a nyomozás érdekeit nem sérti,

az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tehet,

büntetöeljárási jogairól és kötelességeiröl a hatóságtól felvilágosítást kérhet,

jogorvoslattal élhet,

jogait képviselöje útján is gyakorolhatja.

A sértett kötelezettségei:

idézése estén megjelenési kötelezettség,

közremüködési és türési kötelezettség a szakértöi eljárás során,

együttmüködési kötelezettség a büncselekmény felderítésében,

nem zavarhatja az eljárás rendjét.

4. A magánvádló


Magánvádló fogalma: ha a Be. másképp nem rendelkezik, könnyü testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat, mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövetö magánindítványra büntethetö.

Viszonvád kölcsönösen elkövetett könnyü testi sértés, rágalmazás és becsületsértés esetén, a magánindítványt elöterjesztö másik fél viszonvádlóként jár el.

A magánvádló jogai:

sértett jogai illetik meg,

vád képviseletével járó jogok illetik meg az általa emelt vád tekintetében,

jogait képviselöje útján is gyakorolhatja.

Viszonvád esetén a magánvádlót a vádlott jogai illetik meg.

Magánvádnak nincs helye:        

fiatalkorúak elleni büntetöeljárásban,

katonai büntetöeljárásban,

becsületsértés és a rágalmazás esetén, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve hatóság sérelmére hivatali müködésével összefüggésben követik el.

Ekkor a vádat az ügyész képviseli, mint közvádló.

A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 5000 forint, a fellebbezés illetéke 6000 forint. Ha magánvádas eljárásban több feljelentö egy beadványban tesz feljelentést, továbbá, ha több feljelentö különálló ügyeit egyesítik, mindegyik feljelentö köteles az illetéket megfizetni. Ha ugyanannak a feljelentönek több ügyét egyesítik, az egyesítést követöen csak egyszer kell az illetéket megfizetni. Viszonvád esetén az illetéket mindkét vádra vonatkozóan külön kell megfizetni.

Nem tekinthetö kizárólag magánvád alapján folytatottnak az eljárás, ha az ugyanannak a sértettnek a sérelmére elkövetett és egymással összefüggö olyan büncselekmények miatt indult, amelyek miatt részben közvádnak, részben magánvádnak van helye.

Nem kell illetéket fizetni az eljárásnak abban a szakaszában, amelyben a vádat az ügyész képviseli.




5. A pótmagánvádló


A Be 53. §- a alapján a sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha:

az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette,

az ügyész a vádemelést részben mellözte,

az ügyész a vádat elejtette,

az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendö büncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetöleg a vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként - nem vette át,

az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a büncselekmény nem közvádra üldözendö.

A pótmagánvádló halála esetén helyébe - harminc napon belül - egyenes ági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselöje léphet.

Nincs helye pótmagánvádlóként történö fellépésnek, ha a büntethetöséget a gyermekkor vagy a kóros elmeállapot zárja ki, továbbá az elkövetö halála esetén. A sértett a panaszt elutasító határozat közlésétöl számított 30 napon belül léphet fel pótmagánvádlóként. A pótmagánvádló ügyvédi képviselete kötelezö, kivéve, ha jogi szakvizsgával rendelkezik. A pótmagánvádló ügyvédje útján az ügyben eljárt elsöfokú ügyészségnél nyújt be vádindítványt.

6. A magánfél


A Be 55.§-a szerint magánfél az a sértett, aki a büntetöeljárásban polgári jogi igényt érvényesít. A magánfél a terhelttel szemben azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett.

A polgári jogi igényt érvényesítheti még:

polgári perrendtartásban meghatározott feltételek esetén az ügyész,

sértett halála esetén az örököse.

A polgári jogi igény egyéb törvényes úton is érvényesíthetö. A polgári jogi igény egyéb törvényes úton való érvényesítését nem zárja ki, hogy a sértett magánfélként nem lépett fel. A polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása ellen nincs helye fellebbezésnek.


7. Az egyéb érdekeltek


Egyéb érdekeltek alatt azokat a személyeket értjük, akinek a jogára vagy a jogos érdekére a büntetöeljárásban hozott határozat közvetlen hatással lehet. Ezen határozatok túlnyomórészt az egyéb érdekelt vagyoni viszonyaira lehetnek hatással (pl.: valamely dolog lefoglalása).

Az egyéb érdekeltek jogai:

nyomozási, bírósági szakban egyaránt indítványokat, észrevételeket tehet,

jogorvoslattal élhet az öt érintö körben,

a tárgyaláson megjelenhet, a kihallgatott tanúhoz és másokhoz is kérdéseket intézhet,

a tárgyaláson a bizonyítás befejezése után felszólalhat,

az ítélet ellen fellebbezhet.

8. A képviselök


A sértett, a magánvádló és az egyéb érdekeltek - ha a Be. nem ír elö személyes közremüködési kötelezettséget - a jogaikat a képviselöjük útján is gyakorolhatják. Képviselöként meghatalmazás alapján ügyvéd vagy a nagykorú hozzátartozó járhat el.


Ha a sértett, a magánvádló vagy az egyéb érdekelt cselekvöképtelen vagy korlátozottan cselekvöképes, a képviseletét a törvényes képviselöjének kell ellátnia, érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell figyelembe venni. Egyes esetekben a képviseletre eseti gondnok is jogosult.


Állami szervet és gazdálkodó szervezetet a képviseletre feljogosított dolgozója, illetöleg az ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is képviselheti.


Nem lehet képviselö az, aki az ügyben közvetítöként jár, vagy járt el, illetve aki közügyektöl eltiltás hatálya alatt áll. A nem ügyvéd nagykorú hozzátartozónak a meghatalmazásához hatósági erkölcsi bizonyítványt kell csatolnia.



Találat: 12476







Felhasználási feltételek