online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Polgari jogi alapfogalmak

jogi



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
A büntetöeljarasban részt vevö személyek
A büntetöügyekben eljaró hatósagok
A munkavégzés szabalyai
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI
A bizonyítas altalanos szabalyai
A munkaidő és a pihenőidő
A KÖZIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE TÉMAKÖR
Az egyes bizonyítasi eljarasok
 
bal also sarok   jobb also sarok

Polgári jogi alapfogalmak


1.1. A polgári jog fogalma, alapelvei, forrásai

A polgári jog az a jogág, amely az állampolgárok, az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza az egyenjogúság és a mellérendeltség rendszerében.

Az egyenjogúság azt jelenti, hogy egyik félnek sincs joga önhatalmúan, saját eszközeivel kikényszeríteni a másik fél kötelezettségeinek teljesítését, ez csak állami eszközök (bírói út) igénybevételével lehetséges.

A felek mellérendeltsége pedig azt jelenti, hogy egyik fél sincs a másik fölé rendelve, nincs közöttük jogilag biztosított hatalmi viszony, ezért egyik fél sem utasíthatja kötelező jelleggel, egyoldalúan a másik felet.

A polgári jog legfontosabb írott forrása az 1959. Évi IV. tv, a Polgári Törvénykönyv (rövidítése: Ptk.).

A Ptk. Hat részből áll. Első része a Bevezető rendelkezések, amelyek a törvény, a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének hogyanját határozza meg.

Második része a Személyekkel (ember, állam, jogi személy) és ezek polgári jogi védelmével kapcsolatos jogokat tartalmazza.

Harmadik része a Tulajdonjoggal, így a tulajdonjog tartalma, védelme, megszerzése, közös tulajdon, állami tulajdonjog, a birtok és birtokvédelem szabályaival foglalkozik.

Negyedik része tartalmazza a Kötelmi jogot, ezen belül a szerződések általános szabályait, a szerződéstípusok jellegzetességeit, a kártérítési felelősség szabályait, a jogalap nélküli gazdagodást.

Ötödik része az Öröklési jog, vagyis az általános szabályok után a törvényes és a végintézkedésen alapuló öröklés, a kötelesrész és az örökség megszerzése témakörök taglalása következik.

Hatodik része a Zárórendelkezések, amely a törvénykönyvben szereplő fontosabb fogalmak meghatározását adja.

A Polgári Törvénykönyv fontos céljai (alapelvei) között szerepel:

a)    védeni, a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogait, törvényes érdekeit,

b)   biztosítja a személyeket megillető jogok gyakorlását,

c)    védi a tulajdonnak az Alkotmányban elismert valamennyi formáját,

d)   a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműk 919d37j ödve kötelesek eljárni,

e)    a polgári jogviszonyban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható,

f)     tilos a joggal való visszaélés.

A polgári jog egyes kapcsolódó részterületeit külön törvények szabályozzák, mintegy kiegészítve ezzel a Polgári Törvénykönyvet.

Említésre érdemes az 1997. Évi CXLIV tv = A gazdasági társaságokról az 1996. Évi LVII. Tv. = A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról.



1.2. A polgári jogi jogviszony fogalma, elemei, fajtái


A jogviszony nem más, mint az emberek között létrejött kapcsolatoknak a jogi elismerése. Pl. az adófizető és az adóhatóság közötti adóügyi jogviszony (kapcsolat).

A polgári jogi jogviszony a személyek közötti jogilag szabályozott kapcsolat, amely vagyoni és ezzel összefüggő nem vagyoni jellegű tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányul, a feleket alanyi jogok illetik meg, ill. kötelezettségek terhelhetik, viszonyukra a már említett egyenjogúság és mellérendeltség a jellemző.

Minden polgári jogi jogviszonynak van alanya, tárgya, tartalma. A felsoroltakat a polgári jogi jogviszony elemének nevezzük.

A polgári jogi jogviszony alanya lehet a természetes személy (az ember), az állat, és a jogi személy.

A polgári jogi jogviszony tárgya az az érdek, amelyet valamely dolog vagy más eredmény testesít meg.

A polgári jogi jogviszony tartalma azon jogok és kötelezettségek együttese, amelyek a feleket illetik meg a jogviszony tárgyával kapcsolatban.

A polgári jogi jogviszonynak két fajtája van: a jogviszony lehet abszolút és relatív szerkezetű.

Az abszolút szerkezetű jogviszonyban csak az egyik fél (jogosult) név szerint meghatározott, mindenki más kötelezett. Pl. a tulajdonjogviszony ilyen, ahol mindenki arra köteles, hogy a tulajdonost hagyja tulajdonjoga gyakorlásában, vagy a szabadalmi jogviszonyt is említhetjük.

Relatív szerkezetű jogviszonyban mind a jogosult, mind a kötelezett név szerint meghatározott. Pl. a szerződések.



1.3. A polgári jogi jogviszony alanyai


Jogalanyok azok, akiket a jog saját neveikben jogok szerzésére és kötelezettségek vállalására feljogosít. Pl. a közkereseti társaság nem önálló jogi személy, mégis jogalany, mert jogszabály rendelkezése szerint saját tulajdona lehet, önállóan, felvett név alatt "tagjaitól függetlenül" vehet részt az üzleti életben.

Jogalanyok tehát: a természetes személyek (emberek), a jogi személyek, azok a szervezetek (cégek), amelyeket a törvény jogi személyiség nélkül is jogalanynak ismer el, és az állam, mint önálló jogi személy.

Jogképesség alatt a természetes személynek, az államnak, a jogi személynek, jogi személyiség nélküli szervezeteknek (vagyis a jogalanyoknak) azt a képességét értjük, hogy polgári jogi jogviszonyok alanyai lehetnek, vagyis jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak. Rövidebben megfogalmazva: a jogalanynak az a képessége, hogy jogai és kötelezettségei lehetnek.

A cselekvőképesség szűkebb fogalom a jogképességnél, mert csak az emberre jellemző, az embernek az a képessége, amelynél fogva saját, önálló akaratelhatározás alapján, a saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket.

A cselekvőképességet ügyleti képességnek is nevezzük.


1.3.1. Az ember mint jogalany


Az ember jogképessége azt jelenti, hogy az embernek lehetnek jogai és kötelezettségei.

A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A jogképesség jellemzője tehát hogy általános, egyenlő feltétlen.

Általános a jogképesség, mert minden embert megillet, minden ember jogképes.

Egyenlő, mert a polgári jog szabályai azonos mértékben engedik meg az embereknek minden különbségtétel nélkül pl. vagyoni jogok megszerzését.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a társadalom minden tagja egyenlő feltételekkel is rendelkezik vagyoni jogok megszerzésére, mert tényleges vagyoni helyzetük messze nem egyenlő.

Feltétlen, mert az élve született embert minden feltétel nélkül, a törvény erejénél fogva megilleti, fogamzásának időpontjától kezdve. Pl. az 1999. májusában elhunyt apa után az 1999. Szeptemberében született gyermeke örököl.

Jogunk megadja a jogképességet minden embernek, olyanoknak is, akik nem alkalmasak arra, hogy jogviszonyaikról önállóan döntsenek, pl. csecsemő, elmebeteg.

A jogképességről sem szerződésben, sem nyilatkozatban nem lehet lemondani, korlátozni sem lehet.

A jogképesség a halállal szűnik meg.

"Az eltűnt személyt bírósági határozattal holtnak lehet nyilvánítani, ha eltűntétől számítva öt év eltelt anélkül, hogy életbenlétére utaló bármilyen adat ismeretes volna." (Ptk. 23. §.) Ilyenkor a bíróság a halál napját a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg, ha ez nem vezet eredményre, a halál időpontjául az eltűnést követő hónap 15. napját jelöli ki.

Ha a holtnak nyilvánított mégis előkerülne, a bírósági határozat hatálytalanná válik és az annak alapján beállott jogkövetkezmények is hatálytalanok. Pl. vagyonát örökölte a leszármazó vagy annak hiányában a házastárs, azt vissza kell adnia. Házassága azonban nem éled fel, amennyiben házastársa időközben újabb házasságot kötött.

Az ember cselekvőképessége azt jelenti, hogy valaki saját akaratelhatározás alapján a saját nevében szerez jogokat, vállal kötelezettségeket. Ezért a cselekvőképesség már nem minden embert, hanem csak a meghatározott kort elért és belátási képességgel rendelkező embert illeti meg. A cselekvőképesek mellett léteznek korlátozottan cselekvőképesek és cselekvőképtelenek is.

Cselekvőképes

a)    az a nagykorú,

b)   aki nem áll cselekvőképességet érintő gondokság hatálya alatt és

c)    rendelkezik az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel.

Nagykorú az, aki 18. életévét betöltötte, vagy a 18. életéve betöltése előtt házasságot kötött.

A cselekvőképességet érintő gondokság kétféle lehet: vagy korlátozza, vagy kizárja a cselekvőképességet.

A belátási képesség azt jelenti, hogy a mindennapi életben az általános felfogás szerint jár-e el a személy.

A cselekvőképes ember maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. Ugyancsak semmis a cselekvőképességet korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat.

Korlátozottan cselekvőképes

a)    az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen,

b)   az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett.

A bíróság azt a személyt helyezi cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen káros szenvedélye (pl. alkohol, kábítószer-fogyasztás) miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.

A cselekvőképesség korlátozottságát a bíróság "oldhatja" fel, a gondokság megszüntetésével.

A korlátozottan cselekvőképes azonban köthet olyan szerződést, amellyel kizárólag előnyt szerez, pl. elfogadhat ajándékot. Megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezésére szolgáló kisebb jelentőségű szerződéseket, pl. élelmiszert, ruhát vásárolhat. Ugyancsak szabadon rendelkezik munkával szerzett keresményével is, ennek erejéig kötelezettséget is vállalhat.

Minden más esetben a korlátozottan cselekvőképes jognyilatkozatának érvényességéhez a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges.

Cselekvőképtelenek

a) 14 éven aluliak (kiskorúak) és az

b) akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett, pl. súlyos elmebeteg

c) aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik, pl. ittas

A bíróság azt a nagykorú személyt helyezheti cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége pl. szellemi fogyatkozása miatt állandó jelleggel, teljesen hiányzik.

Ha a gondnokságot a bíróság megszünteti, az érintett személy cselekvőképességét visszanyeri.

A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmisnek tekintendő, helyette törvényes képviselője jár el, de megkötheti önmaga nevében a csekély jelentőségű ügyleteket, amelyek megkötése különösebb megfontolást nem igényel.

Vannak esetek, amelykor a törvényes képviselő mellett a gyámhatóság hozzájárulása is kell a jognyilatkozat érvényességéhez. Pl. ha a korlátozott cselekvőképes vagy cselekvőképtelen tartása a tárgy, vagy öröklési jogviszony alapján megillető jog- vagy kötelezettségről van szó.

"Bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges." (Ptk. 19. §. (2) bek.)

Törvényes képviselőnek tekintjük a szülőt, a gyámot, a gondnokot.


1.3.2. Az állam mint jogalany


Az állam létezésétől kezdve alanya vagyoni jogoknak. Jogképessége általános, kiterjed mindenfajta jog, kötelezettség megszerzésére, kivéve amelyek természetüknél fogva az emberhez kötődnek. Pl. ha van örökös, az arra száll, házasságot csak természetes személy köthet.

Az állam a polgári jogviszonyokban közvetlenül és közvetve vehet részt.

Közvetlenül akkor jelenik meg jogalanyként, ha az a vagyontárgy, amelyre a jogviszony vonatkozik az államot illeti meg és egyik állami szerv kezelésébe sem tartozik, vagy olyan állami szerv kezeli, amelyik nem önálló jogalany, ill. a vagyontárgy rendeltetése nincs határozottan megállapítva. Ez ritka eset. Pl. az állam kötelezettséget vállal valamely tartozás kifizetéséért, vagy ha valaki örökösök nélkül hal meg, akkor az állam lesz az örökös, vagy az államnak juttatott ajándék.

Az államot ha a polgári jogviszonyban közvetlenül vesz részt, a pénzügyminiszter képviseli, de ezt a jogkörét más állami szerv útján is gyakorolhatja.

Az állam rendszerint szervei útján vesz részt a polgári jogviszonyokban. Ezek a szervek önálló jogi személyek.

Az állam és a jogi személyek jogalanyisága között különbség van:

a) Az állam jogalanyisága elsődleges, a jogi személyeké származékos, hiszen az állam akaratától függ jogalanyiságuk.

b) A jogi személyek keletkezésére, működésére vonatkozó szabályokat az állam állapítja meg, ezek a szabályok az államra nem alkalmazhatók.


1.3.3. A jogi személyek


Az állam jogi személyeknek ismeri el az állami, gazdasági, társadalmi szerveket és szervezeteket, az egyesületeket, egyéb szervezeteket, ha feladataikhoz szükséges, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek.

Jogi személyek a fentiek alapján az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más szervezetek. Pl. állami vállalat, tröszt, költségvetési szervek, szövetkezetek, leányvállalat, egyesületek, alapítványok. A jogi személy (jogképes szervezet) polgári jogi jogviszony alanya lehet, saját nevében szervezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek.

A jogi személy kritériumai az alábbiakban foglalhatók össze:

a) a) Állandó szervezettel kell rendelkeznie, amelyben (amelyen belül) van olyan szerv, amely a szervezet akaratát kialakítja, a döntéseket meghozza, végrehajtja, ez az ún. ügyintéző szerv, valamint van olyan képviselő szerve, amely a jogi személy akaratát kifelé kifejezésre juttatja.

b) Rendelkezik olyan az állam által elismert céllal, feladattal, amelynek megvalósításához az önálló jogalanyiság szükséges. Ez a feladat vagy a gazdasági fogalomban való részvétel lehet, de elképzelhető hatalmi-politikai, társadalmi jellegű cél, feladatvállalás is. A jogi személy célja lehet politikai, társadalmi, gazdasági jellegű. Jogilag tilos vagy lehetetlen célra jogi személy nem jöhet létre.

c) Kritérium a szervezet huzamossága, tartós működése.

d) Fontos dolog, hogy a jogi személy a tagok (alapítók) vagyonától elkülönített vagyonnal rendelkezzen.

A jogi személyek egyes fajtáinál a törvény meghatározhatja az elkülönített vagyon mértékét. Pl. Kft-nél legalább hárommillió forint a törzstőke minimuma.

A jogi személyt önálló vagyoni felelősség terheli, amelynek fedezete a tagok vagyonától elkülönített vagyon.

f) Állami elismerés, vagyis a jogi személyek nyilvántartásba-vétele szükséges.

Ezt a nyilvántartásba-vételt a jogi személyek fajtáitól függően más és más állami szerv végzi. Pl. gazdasági társaságokat a cégbíróság, politikai pártokat, egyesületeket, alapítványokat a szervezet székhelye szerinti megyei bíróság veszi nyilvántartásba.

A fenti kritériumok egybeolvasása után meghatározható a jogi személy fogalma, miszerint: Olyan állandó szervezet, amely huzamosabb ideig működik, feladataihoz szükséges, hogy vagyoni jogai és kötelezettségei legyenek, elkülönített vagyona van, amellyel felel jogi cselekményeiért.

Jogi személy létrejöhet

a) Jogszabállyal, ha valamely szerv alapításáról jogszabály rendelkezik. Pl. törvény új minisztérium felállításáról vagy felsőoktatási intézmény létrehozásáról, önkormányzati rendelet általános iskola létesítéséről határoz.

b) Hatósági határozattal is akkor, ha erre felhatalmazott állami szerv jogi személy létrehozását rendeli el. Pl. Rendőrség fedőszervként gazdasági hatóságot hoz létre.

a)    Önkéntes társulással és ennek állami elismerésével az utóbbi évtizedben számos gazdasági társaság, szövetkezet, egyesület, alapítvány jött létre. Azt mondhatjuk, hogy az önkéntes társulás a jogi

b)   Személyek igen gyakori keletkezési módja.

A jogi személyek általános megszűnési módja az, hogy úgy szűnik meg, ahogyan létrejött, de az önkéntes társulással létrejöttet jogszabály, hatósági határozat és megszüntetheti.

Létrejöttének, megszüntetésének feltételeit a jogszabályok konkrét jogi személy fajtákra tekintettel határozzák meg.



1.4. A polgári jogi jogviszony tárgya


A polgári jogi jogviszony tárgya az az érdek, amelynek kielégítése a jogviszony célja. Ezt az érdeket rendszerint valamely dolog vagy más eredmény testesíti meg.

Pl. Autó vásárlás vagy a cég irodái takarításának bérbe adása.

A polgári jogi jogviszonyban, de egyáltalán a polgári jogban a dolog szó gyakran használatos fogalom. Ezért fontos a meghatározása.

A dolog jogi értelemben minden testi tárgy, ami érzékszerveinkkel felfogható, látható, érinthető, tapintható. A dolog egy fizikailag létező valóság, de a jog a pénz- és értékpapírokat, az energiákat is dologként fogalmazza meg. A pénz- és értékpapírok dolgok ugyan, de a fogalomban mégsem fizikai minőségük, hanem értékük alapján vesznek részt. A dolgoknak többféle csoportosítása lehetséges.

Az egyik leggyakoribb csoportosítás azon alapul, hogy a dolgok a mindennapokban hogyan vesznek részt az áruforgalomban.

Eszerint a dolgok lehetnek forgalomképesek, korlátozottan forgalomképesek és forgalomképtelenek.

Forgalomképesek a szabadon átruházható dolgok.

Korlátozottan forgalomképesek azok a dolgok, amelyek engedéllyel kerülnek át más személy tulajdonába. Ilyenek pl. a fegyverek.

Forgalomképtelenek a polgári forgalomból kizárt dolgok, ezeken tulajdonjogváltozás nem jöhet létre. Pl. folyók, műemlékek.

A dolgok más csoportosításban lehetnek ingatlanok és ingók.

Ingatlanok a földterület és a velük összeköttetésben álló dolog, pl. ház.

Ingó, minden más dolog az.

További csoportosításai a dolgoknak:

Helyettesíthető az a dolog, amelyet mérték vagy szám szerint tartanak nyilván.

Nem helyettesíthető az, amelynek az egyedisége a lényeges. Pl. Munkácsy Mihály festményei.

A helyettesíthetőség a dolog forgalmi tulajdonsága, ezen belül szerződési meghatározásként egyediséget és fajlagosságot különböztetünk meg.

Egyedileg meghatározott a dolog, ha a szerződés meghatározza azt a konkrét dolgot, amellyel teljesíteni kell. Pl. Munkácsy egy konkrét festménye.

Fajlagos meghatározásnál a szerződés nem a konkrét dolgot határozza meg, hanem az árúfajt, ezen belül a minőséget, mértéket. Pl. 100 q I. osztályú őszi árpa.

Az egyedi szolgáltatásra azt mondhatjuk, hogy "ezt" kell teljesíteni, tehát a szerződés csak a konkrét, kijelölt dologgal teljesíthető, fajlagos szolgáltatásnál "milyenből ennyit", vagyis bármely dologgal teljesíthető a szerződés, ha az a fajtából a minőség-mennyiség feltételeknek megfelel.

Jogunk ismeri még a zártfajú szolgáltatást is, amely azt jelenti, hogy egy árúfajon belül a kötelezettség egy szűkebb körre korlátozódik. Pl. a kötelezett a 100 q őszi árpát a saját terméséből szolgáltassa.

A dolgok más megkülönböztetése alapján lehetnek állóeszközök és forgóeszközök.

Állóeszközök egy cég termelőeszközei, épületei, vagyis mindaz, ami értékét fokozatosan adja át a terméknek, ha értéke az 50.000 Ft-ot meghaladja.

Forgóeszköz minden más dolog, pl. nyersanyagok, árúk.

A fent vázolt csoportosítások ismerete elengedhetetlenül fontos a szerződéskötéssel foglalkozók számára, bár az ő elhatározásuktól függ, hogy az adott szerződés mennyire pontosan jelöli meg a szolgáltatást, a dolgot.


1.5. A polgári jogi jogviszony tartalma


A polgári jogi jogviszony tartalmát azok a jogok és kötelezettségek adják, amelyek a feleket megilletik a jogviszony tárgyával kapcsolatban. Általában ezek a jogok és kötelezettségek kölcsönösen feltételezik egymást, egymással tartalmi összhangban állnak. Pl. visszterhes szerződésnél egy kötelezettség tartalmát (értékét) a vele szemben álló jogosultság határozza meg.

Amíg a jogviszony tárgya valamely érdek kielégítése, amelyet emberi magatartás valósít meg, addig a jogviszony tartalma a feleknek e magatartásra vonatkozó jogai és kötelezettségei.

A téma kapcsán szólnunk kell a kötelezettség és a felelősség viszonyáról.

A kötelezettség az adott jogviszonyban meghatározott magatartásra irányul, a felelősség pedig helytállás valamely kötelezettségért, különösen annak megszegéséért.

A felelősségnek is többfajta csoportosítása lehetséges:

a) Egyenes felelősség az, ha a felelősség ugyanazt a személyt terheli, mint akit a kötelezettség. Pl. adásvételi szerződés vevője vételárat köteles fizetni, ha nem teszi, ezért felelős.

b) Járulékos a felelősség, ha mást terhel a kötelezettség és mást a felelősség. Pl. a kezes felelőssége az adós kötelezettségeiért.

c) Korlátlan felelősség alapján a kötelezett egész vagyonával köteles helytállni a tartozásokért.

d) Korlátozott felelősségnél csak vagyona egy részével áll helyt a kötelezett.

Ennek egyik fajtája a dologi felelősség, amelynek a lényege, hogy a követelés kielégítése csak abból a konkrét dologból lehetséges.

e) Egyetemleges felelősség esetén minden kötelezett az egész tartozásért felel.

f) Osztott felelősség fennállásakor minden kötelezett csak a ráeső résszel tartozik.






1.6. Jogi tények


A polgári jogban léteznek olyan jelenségek, amelyek jogviszonyok keletkezését, módosulását, megszűnését idézhetik elő.

A jogi tények csoportosítása lehetséges

a) emberi magatartások,

b) emberi körülmények,

c) állami intézkedések és

d) külső körülmények szerint.

Az emberi magatartások lehetnek megengedett akaratnyilvánítások, pl. a szerződéskötés, de az emberi magatartás lehet jogellenes is, olyan, amelyet jogszabály tilt. Pl. a birtokháborítás. A birtokháborítás mindenkivel szemben jogellenes, függetlenül attól, hogy ki ellen irányul, ezt abszolút jogellenes magatartásnak nevezzük.

A jogellenesség másik fajtája a relatív jogellenesség, amely csak egy meghatározott személlyel szemben jogellenes magatartás. Pl. a szerződésszegés csak a szerződő féllel szemben jogellenes.

A jogellenességtől különbözik a vétkesség. A vétkesség akarati hiba következménye, amely azt jelenti, hogy az egyén nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható lett volna. Vétkesség esetében a hangsúly az akaraton van, azon, hogy valaki mit és miért akar. Pl. nagy erővel belekönyököl az egyén a troli ablakába és az kitörik. Ezért a cselekményért őt vétkesnek mondjuk.

Jogot sérteni az adott helyzetben általában elvárható magatartással is lehet, ekkor vétlen jogellenességről beszélünk. Pl. szükséghelyzetben történő károkozás, ha a károkozás a szükséges mértéket nem lépi túl.

Emberi körülmények azok, amelyek nem nevezhetők emberi magatartásnak, mégis jogviszonyt befolyásoló (keletkeztető, megszüntethető) szerepük van. Pl. ilyen objektív emberi körülmény a születés vagy a halál.

Szubjektív emberi körülmény az ember tudati állapota, amelynek alapján az ember lehet jó- vagy rosszhiszemű. Az ember tudati állapotánál nem akaratra, hanem az ismeretekre helyeződik a hangsúly.

Jóhiszemű az, aki a látszat szerint ellenkező valóságról nem tud és nem is kell tudnia róla. Pl. üzletben használt gépjárművet vásárol, vagy abban a hiszemben vesz meg egy kerékpárt, hogy az eladó a tulajdonos.

Rosszhiszemű az, aki tud a látszattal ellentétes valóságról, vagy arról a körülmények miatt tudnia kellene. Pl. tud róla, vagy az alacsony vételár miatt tudnia kellene, hogy az utcán felajánlott video lopott termék.

Az állami intézkedések lehetnek olyanok, amelyek jogviszonyt hoznak létre, ezt konstitutív aktusnak nevezzük. Ilyen pl. a cégbejegyzés. De lehetnek olyanok is, amelyek csak megállapítják mely jogviszony fenállását vagy fenn nem állását. Ezeket deklaratív aktusoknak nevezzük. Pl. a bírói ítéletek egy része ilyen.

A külső körülmények azok, amelyek függetlenek bármely emberi magatartástól, mégis jogviszonyt befolyásoló szerepük van. Pl. villámcsapás, földrengés, amelyek miatt adott esetben a szerződés nem teljesíthető.


Találat: 7539


Felhasználási feltételek