online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A valasztójog és a valasztasi rendszerek fejlödése

jogi



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
A szakmai vizsga szóbeli tantargyai: Gazdasagi, munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek Gépszerkezettan
Polgari eljaras jog
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK
A munkavégzés szabalyai
VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK
Az egyes bizonyítasi eszközök
Büntetöeljarasi kényszerintézkedések
KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A POLGÁRI JOGBAN
Nemzetközi bíraskodas
 
bal also sarok   jobb also sarok

A választójog és a választási rendszerek fejlödése


Mi a választójog?

  • Politikai alapjog, a közügyekben való részvétel jogát jelenti. Aktív választójog: valaki választhat. Passzív választójog: valaki választható.
  • Jogszabályok egész választási rendszerre vonatkozó összessége

A modern választójog a népképviselet elvén alapul és szorosan kötödik a polgári forradalmak gyözelméhez.

A demokratikus választási rendszer alapelvei:

  • A választójog általánossága: minden nagykorú állampolgár - az ún. természetes kizáró okokat (elmebetegség, büntetett elöélet) kivéve - szavazati joggal rendelkezik. (régen a nöket is kizárták a választásra jogosultak közül) Cenzus: a választójognak bizonyos feltételekhez (vag 828i84i yonhoz, müveltségi szinthez, nemhez, fajhoz stb.) kötése.
  • A választójog egyenlösége: minden választásra jogosult szavazata ugyanannyit ér. Plurális választójog: egyes embereknek két vagy több, míg másoknak csak egy szavazat leadását teszi lehetövé.
  • A szavazás közvetlenségének elve: a választók közvetlenül a jelöltre szavaznak.
  • A szavazás titkossága

A választási rendszerek alaptípusai

  • A többségi választási rendszer: A választókerületekben egyéni jelöltek (konkrét személyek) indulnak, s a választópolgárok szavazatainak többségét kell megszerezniük. Itt megkülönböztetjük az angolszász és a francia rendszert. Angolszász: a képviselönek elég a relatív többséget megszereznie (az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja). Francia: a jelöltnek abszolút többséget kell kapnia (50%+1). A többségi választási rendszernek az a hátránya, hogy a vesztesre leadott szavazatok elvesznek.
  • Az arányos választási rendszer lényege, hogy az egyének nem egyes személyekre, hanem pártlistákra szavaznak. Ennek is két alaptípusa van: Kötött lista: a választó az adott listák közül választ. Szabad lista: a szavazó a listán szereplök sorrendjét is meghatározhatja. Az arányos választási rendszernek az a hátránya hogy a választók befolyása az öt képviselö személyekre nagyon csekély.

Jelenleg Európában az arányos választási rendszer dominál.

A két rendszer ötvözetét jelenti a vegyes választási rendszer. Mo.-n 1989 óta ez van érvényben.


Választójogi reformok a 19. sz.-ban

1830-as évek: küzdelem általános választójogért, arányos választási rendszerért, titkos szavazásért és azonos nagyságú választási körzetekért.

1848-ban Fr. O.-ban elfogadták az általános választójogot

Angliában is több mint 50 %-al nött a választásra jogosultak száma, majd késöbb ez a szám még sokkal nagyobb lett, amikor a munkásoknak is adtak választójogot.

19. sz vége: N. o.; Fr. o.; Sp. o. -ban általános választójog, más államokban alkotmányos monarchiák alakultak ki, ahol magas vagyoni cenzushoz kötötték a szavazást. Az uralkodó által kinevezett felsöház korlátolta a képviselöház hatalmát.

Elsösorban a munkások harcoltak a választójogért, a fejletlenebb államokban, ahol még nem volt számottevö munkásság a liberális pártok vették át ezt a szerepet.

Általános volt, hogy a képviselök egyéni körzetekben nyerték el mandátumukat. A század második felében azonban megjelentek a tömegpártok (ez kapcsolatban volt a választójog kiterjesztésével) így a választásokon az egyéni jelöltek versengése mögött egyre inkább a politikai pártok kerültek elötérbe. Az arányos választási rendszert a 20. sz-ban vezetik majd be.

1906-ban Finnország kiterjesztette a választási jogot a nökre (utolsóként Svájc 1971)

Az arányos választási rendszerben eleinte nem szabtak meg minimum százalékot, amit el kellett érni ahhoz, hogy egy párt bejuthasson a parlamentbe, így nagyon sok párt volt jelen, és ez a pártrendszer széttöredezéséhez vezetett (kormányválságok; instabilitás). A II. Vh. után bevezették a 3-5%-os "minimumküszöböt".

Nagy Britannia külön utakon jár: Ma is egyéni választókerületekre alapozott relatív többségi rendszer van érvényben. Ennek eredménye a tulajdonképpen 2 párton alapuló parlament. A kormány hatalma itt jóval jobban érvényesül.


A magyar választási rendszer kialakulása


  • 1848 - népképviselet elvén alapuló országgyülés, mely vagyoni és müveltségi cenzust vezetett be. 1877-ben bevezették a vagyoni helyett az adócenzust.
  • 1918-ban vezették be az általános, titkos, egyenlö, közvetlen, és a nökre is kiterjedö választójogot. Korhatár férfi: 21, nö: 24 (+írni olvasni tudás).
  • A két Vh. között a választójogot megint erösen korlátozták. A lakosság csupán 40%-a volt választásra jogosult (müveltségi cenzus, megemelt korhatár, 10 éves állampolgárság.) vidéki választókerületekben nyílt szavazás. 1838-ban titkos szavazás, de plurális választójog (vidéki lakosság kétszeres választójogosultság). Vidéki önkormányzati választásnál virilizmus (a képviselök fele a legtöbb adót fizetök körül került ki)
  • 1945 - demokratikus, kötött listás, arányos képviseleti rendszert vezetett be, de 1947-ben az egypártrendszer bevezetésével a választójog csak formálissá vált. Gyakoriak voltak a csalások, a választási eredmények meghamisítása.
  • 1989 - ma is használt demokratikus választójog.

A magyar választási rendszer


Országgyülési választások

A hatalom három ága:

  • Törvényhozó (parlament)
  • Végrehajtó (kormány)
  • Bírói (független bíróságok, alkotmánybíróság..)

Az Országgyülésnek 386 képviselöje van, öket közvetlenül választják meg:

  • 176-ot egyéni választókörzetben,
  • 152-t budapesti/megyei listáról,
  • 58-at az országos kompenzációs listáról.

A választások elött

Ahhoz, hogy a választásokon egy párt /társadalmi szervezet /személy indulhasson, 750 kopogtatócédulákat kell gyüjtenie. A lakosságot egyéni választókörzetekre osztják, amire nagyjából ugyanannyi választópolgár jut. Választási kampány!


A választás:

Elsö forduló

  • Minden választó két szavazatot ad le, egyet egyéni jelöltre, egyet területi (párt)listára.
  • Két fordulóban folyik a szavazás: az elsö fordulóban 50% +1 fönek kell részt vennie a választóknak ahhoz, hogy érvényes legyen, és a megjelentek 50% +1 szavazatát kell megszerezniük a versenyzö pártoknak. Ha ez sikerül nincs szükség második fordulóra.
  • A listás választás érvényességéhez szintén minimum 50%-os részvétel szükséges, ha ez megvan, akkor a második fordulóban már nincs listás szavazás.

Második forduló

Szinte mindig sor kerül a második fordulóra.

  • A második fordulóban a három legtöbb szavazatot kapott képviselö vehet részt.
  • A második fordulóban egyszerü többséggel döl el a szavazás, a legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a képviselö
  • Az összes választópolgár 25% +1 föjének részt kell vennie.

Eredmény

  • Ezek alapján a többségi elv szerint az egyéni választókörzetek nyertesei 176 parlamenti mandátumot kapnak.
  • A kompenzációs lista lényege, hogy a vesztes egyéni jelöltekre szavazók is juttatnak képviselöi helyeket a nekik szimpatikus pártoknak, hogy ellensúlyozzák az egyéni körzetekben esetlegesen létrejövö aránytalanságokat. (Pl: Az 1-s választókörzetben Molnár István (FIDESZ) nyert 52 %-kal. A maradék 48 % szavazói a pártlistán a nekik szimpatikusabb (MSZP, MDF stb.) pártokra szavaznak és így a pártok a szavazataik alapján juttatnak + jelölteket a parlamentbe.) Ezért 152 helyet az arányossági elv alapján a területi listákról a szavazatok arányában azok a pártok szerezhetnek meg, akik legalább 5%-ot értek el (az 5% alatti pártok egyáltalán nem kerülnek be a parlamentbe).
  • Mivel így is maradnak töredékszavazatok, azok egy országos listára kerülnek, és ott szintén az arányosság elve szerint 58 mandátumot szerezhetnek a pártok.

Találat: 3144


Felhasználási feltételek