online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Büntetöeljarasi kényszerintézkedések

jogi



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
JOGI ALAPISMERETEK AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE
Polgari eljaras jog
A munkavégzés szabalyai
Külön eljarasi szabalyok
Az egyes bizonyítasi eszközök
Büntetöeljarasi kényszerintézkedések
 
bal also sarok   jobb also sarok

Büntetöeljárási kényszerintézkedések


A kényszerintézkedések fogalma, csoportosítása


A hatóságok a büntetöeljárás során az eljárás sikeressége érdekében felkutatják és biztosítják a büntetöjogi felelösség megállapításához szükséges bizonyítékokat.

Az eljárás során sok esetben kényszert is alkalmazniuk kell annak érdekében, hogy az eljárási cselekmények végrehajthatók legyenek, illetve a terhelt a hatóság rendelkezésére álljon.

Kényszerintézkedések fogalma

A büntetöügyekben eljáró hatóságoknak, az eljárás sikere érdekében, a törvényi feltételek fennállásához kötött, és törvényi garanciákkal biztosított intézkedései, amelyek a törvényes idötartam alatt a személyes szabadságot és más állampolgári jogokat különbözö mértékben korlátozhatják.

Kényszerintézkedések csoportosítása


Az örizetbe vétel


Az örizetbe véte 424b12e l fogalma: a Be. 126. §-a alapján a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása.

Az örizetbe vétel elrendeléséröl és megszüntetéséröl a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság határoz. A nyomozó hatóság által elrendelt örizetbe vételröl 24 órán belül értesíteni kell az ügyészt. A büncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban öt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni, ha erre nincs mód a rendörséget értesíteni.

Az örizetbe véte 424b12e l elrendelése

Az örizetbe véte 424b12e l szabadságvesztéssel büntetendö büncselekmény megalapozott gyanúja - különösen tettenérés - esetén rendelhetö el, ha a terhelt elözetes letartóztatása valószínüsíthetö.

Ha a bíróság elé állítás feltételei fennállnak, bíróság elé állítás céljából is elrendelhetö.

Aki ellen elfogatóparancsot adtak ki, megtalálása esetén örizetbe kell venni.

Az örizetbe vétel elrendelhetö a tárgyaláson meg nem jelent vádlottal szemben, akinek elövezetését rendelték el, ha a Be. 281. § (6) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak (tárgyalási örizet).

Az örizetbe véte 424b12e l idötartama

az örizet legfeljebb 72 óráig tarthat,

az örizetbe vétel elrendelését megelözö hatósági fogva tartást az örizet tartamába be kell számítani.

A bíróság elé állítás elött elrendelt örizetbe vétel a bíróság elé állítás napján tartott tárgyalás befejezéséig tart.

Az örizetbe véte 424b12e l végrehajtása

elrendelése határozattal történik,

halasztást nem türö esetben határozat nélkül nyomban elvégezhetö,

a határozatot ki kell hirdetni, amely ellen a terhelt jogorvoslattal élhet, de annak halasztó hatálya nincs,

a terhelt által megjelölt hozzátartozót 24 órán belül értesíteni kell az elrendelésröl, és a fogva tartás helyéröl, ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személy is értesíthetö,

a terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetve az általa gondozott más személyt gondozás céljából a hozzátartozójának, illetve az arra alkalmas intézménynek kell átadni (gyámhatóság, helyi önkormányzat jegyzöje),

intézkedni kell a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséröl.

fegyveres erök, testületek, rendészeti szervek tagjának örizetbe vételéröl az elöljáróját értesíteni kell.

Az örizetbe véte 424b12e l megszüntetése

72 óra elteltével a terheltet szabadon kell bocsátani, ha a bíróság nem rendelte el az elözetes letartóztatását,

a terheltet szabadon kell bocsátani, ha a bíróság az örizet tartama alatt az elözetes letartóztatását nem rendelte el.


A NYER 57. - 62. §. alapján

Őrizetbe vétel elrendelésére a nyomozó szerv vezetöje, akadályoztatása esetén erre kijelölt helyettese, továbbá - hivatali idön kívül - az ügyelet vezetöje, illetve az ügyeletes tiszt jogosult. Az ügyelet vezetöje, illetve az ügyeletes tiszt az örizetbe véte 424b12e l elrendelését haladéktalanul köteles jelenteni a nyomozó szerv vezetöjének, illetöleg a vezetö ügyeletesnek.

Az örizetbe véte 424b12e lt elrendelö tartalmaznia kell:

a gyanúsítottnak személyi adatait,

az elözetes letartóztatás valószínü elrendelésének okát,

ha a gyanúsított bíróság elé állítása valószínüsíthetö, ennek tényét,

a fogva tartás helyét,

az elrendelést közvetlenül megelözö fogva tartás jogcímét és annak kezdö idöpontját,

az örizetbe vétel kezdetének és lejártának idöpontját (nap, óra).

A határozat indokolásában le kell írni a gyanúsítás alapjául szolgáló cselekmény lényegét, és az örizetbe véte 424b12e lt megalapozó tényeket, körülményeket.

A fogva tartott által megjelölt hozzátartozó értesítésének idöpontjáról és módjáról, illetve az értesítés elmaradásának okáról a fogva tartás alapjául szolgáló eljárást folytató szerv képviselöje feljegyzést készít, amelyet a fogva tartást foganatosító szerv rendelkezésére bocsát.

Az örizetbe vétel végrehajtására a fogva tartásért felelös, a rendörségi fogda parancsnokának ad rendelvényt, amelyben - a nyomozó szerv, illetve a nyomozásról rendelkezö ügyész elöírásai szerint - rendelkezni kell a gyanúsítottnak a más fogva tartottaktól történö elkülönítéséröl is. A rendelvényen fel kell tüntetni a fogva tartott védöjének, illetve törvényes képviselöjének nevét, címét és telefonszámát is.

A gyanúsított személyazonosító igazolványát - illetöleg ennek hiányában más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát, okmányát - az örizetbe vétel foganatosításának helyéül kijelölt fogdában, a fogva tartott letétjében kell elhelyezni. Az örizet megszüntetése, megszünése esetén - kivéve, ha a gyanúsított elözetes letartóztatását rendelték el - a személyazonosító igazolványt, illetöleg a személyazonosításra alkalmas más hatósági igazolványt, okmányt a gyanúsítottnak átvételi elismervény ellenében vissza kell adni.


3. Az elözetes letartóztatás


Az elözetes letartóztatás fogalma: a Be 129. §- a alapján a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerös ügydöntö határozat meghozatala elött.

Az elözetes letartóztatás alapvetö célja a terhelt jelenlétének a biztosítása, annak megakadályozása, hogy a terhelt kivonja magát az eljárás alól, a bizonyítékok megsemmisítésével, megváltoztatásával - vagy ezekre való törekvéssel - akadályozza, hátráltassa az eljárást, vagy a már megkezdett büncselekményt befejezze, illetve újabb, ugyancsak szabadságvesztéssel büntetendö büncselekményt kövessen el.

Az elözetes letartóztatás jellemzöje, hogy jogerös büntetés kiszabása nélkül akár relatíve hosszabb idöre vonható el általa a terhelt személyi szabadsága. Éppen ezért a törvény számos feltételhez köti az elözetes letartóztatás alkalmazását, egyben kizárja a halaszthatatlan nyomozati cselekményként alkalmazását.

Az elözetes letartóztatás elrendelésének általános és különös okai vannak. A személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendeléséhez az általános feltételek együttes megléte mellett, legalább egy különös ok megvalósulása szükséges.

Az elözetes letartóztatás általános feltételei

A konkrét személyre és a büncselekményre irányuló megalapozott gyanú,

Ne álljon fenn büntethetöségi akadály.

A megalapozott gyanú tárgyát képezö büncselekmény a Btk. által legalább vagylagosan szabadságvesztéssel fenyegetett legyen.

Fiatalkorú esetén vizsgálni kell a büncselekmény különös tárgyi súlyát is.

A vádirat benyújtása elött az elözetes letartóztatásról való döntés meghozatalakor a bíróságnak valamennyi bizonyítékot számba véve kell a megalapozott gyanú meglétének kérdésében állást foglalnia, ugyanakkor viszont nincs mód az eljárás során felmerült bizonyítékok bizonyító erejének összevetésére.

Az elözetes letartóztatás elrendelésének, vagy fenntartásának az általános okok hiánya esetén nincs helye, hiába indokolná azt bármely, vagy akár valamennyi különös ok megléte.

Az elözetes letartóztatás különös feltételei

a szökés, az elrejtözés, vagy ezek megkísérlésének ténye, valamint az újabb szabadságvesztéssel büntetendö büncselekmény miatti eljárás megindítása,

- megszökött: a terhelt a hatóságok elött ismert állandó lakhelyét, tartózkodási helyét elhagyta, ismeretlen helyre távozott, mégpedig azért, hogy kivonja magát az ellene folyó eljárás alól.

- elrejtözött: a terhelt a tágabb értelemben vett lakóhelyét, tartózkodási helyét nem hagyja el, de ottlétét a hatóságok elöl titkolja, leplezi.

a szökés, elrejtözés veszélye, illetve egyéb okból feltehetö, hogy a terhelt jelenléte másképp nem biztosítható.

A terhelt jelenléte abban az esetben sem biztosítható, amikor a szökés vagy elrejtözés veszélye nem állapítható ugyan meg, de a terhelt következetes, indokolatlan távolmaradása az egyes eljárási cselekményeknél az eljárás befejezését nagymértékben késleltetheti. Érthetö ez alatt, amikor a terhelt lakóhelye, tartózkodási helye ismert, ott fel is lelhetö, azonban következetesen vét az idézéssel szembeni követelményekkel szemben, ezzel az eljárást megnehezíti, elhúzódottá teszi;

megalapozottan feltehetö, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást,

A fenti magatartások tanúsításával a terhelt negatívan befolyásolhatja a büntetöeljárás eredményes lefolytatását, amennyiben a személyi vagy tárgyi bizonyítékokra fejt ki meg nem engedhetö hatást;

megalapozottan feltehetö, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy elökészített büncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendö újabb büncselekményt követne el.

A törvény alapvetö célja ezen rendelkezés alkalmazásával a bünismétlés megakadályozása, amelyet a letartóztatási okok vizsgálatánál fokozottan kell értékelni, és ebböl a személyes szabadságot korlátozó intézkedés elrendelése vagy fenntartása vonatkozásában kell dönteni.

Az elözetes letartóztatás elrendelése

A Be 130. §-a alapján az elözetes letartóztatásról kizárólag a bíróság jogosult, alakszerü határozattal, végzéssel dönteni. A bíróság elözetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi örizetet vagy távoltartást is elrendelhet.

A határozatban, illetve a végzésben fel kell tüntetni:

- a fogva tartás kezdetének pontos idöpontját,

- az elrendelés, hosszabbítás meddig tart,

- jogorvoslati kioktatást,

- az eljárás tárgyát képezö cselekmény leírását, minösítését,

- az elrendelés általános, különös okait.

A NYER 63. §-a alapján, ha az örizetben lévö gyanúsított elözetes letartóztatásának elrendelése indokolt, akkor az örizetbe véte 424b12e lt követ 36 órán belül elöterjesztést kell tenni az ügyésznél, hogy a bíróság az örizet határidejének lejárata elött megtudja hozni a döntést. Az elöterjesztést a nyomozó szerv vezetöje jogosult megtenni, ami alapján az ügyész indítványozza a nyomozási bírónál az elözetes letartóztatás elrendelését.

Az elözetes letartoztatás indítványozására vonatkozó elöterjesztésnek a következöket kell tartalmaznia:

az eljáró nyomozó szerv megnevezését, az ügyirat számát,

a büncselekmény Btk. szerinti megnevezését, minösítését,

a gyanúsított személyes adatait, valamint az elöéletére vonatkozó adatokat,

az örizetben lévö gyanúsított esetén az örizetbe véte 424b12e l kezdö idöpontját a nap, óra, perc megjelölésével,

a büncselekmény történeti tényállását,

a megalapozott gyanút, valamint az elözetes letartóztatás feltételeinek fennállását megalapozó körülményeket részletesen, továbbá az azt alátámasztó bizonyítékokat,

javaslatot az elözetes letartóztatás indítványozására,

mindazon körülményeket, amelyek az indítványhoz szükségesek (pl.: a gyanúsítottnak meghatalmazott vagy kirendelt védöje van, a magánindítvány beterjesztésére utalás),

ha a nyomozó szerv az elözetes letartóztatás rendörségi fogdán történö végrehajtását tartja indokoltnak, az erre tett javaslatot, az elhelyezés kért idötartamát, az ezen idötartam alatt elvégzendö nyomozási cselekmények felsorolását, és azoknak a körülményeknek a megjelölését, amelyek a rendörségi fogdán történö elhelyezést a nyomozási cselekmények elvégzése érdekében indokolttá teszik.

Az elözetes letartóztatás tartama

A Be. 131. § (1) bekezdése szerint a vádirat benyújtása elött elrendelt elözetes letartóztatás az elsöfokú bíróságnak a tárgyalás elökészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart, amit a nyomozási bíró alkalmanként legfeljebb három hónappal, összesen legfeljebb az elözetes letartóztatás elrendelésétöl számított egy év elteltéig meghosszabbíthat. Ezt követöen az elözetes letartóztatást a megyei bíróság egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok szerint, alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

A bíróság elé állítás esetén az elözetes letartóztatás idötartamára vonatkozó általános szabályok nem alkalmazhatóak. A bíróság elé állítás elött elrendelt elözetes letartóztatás a bíróság elé állítás napján tartott tárgyalás befejezéséig tart.

Az elözetes letartóztatás megszüntetése iránti indítvány elbírálása

Az eljárás során az arra jogosultak az elözetes letartóztatás megszüntetése érdekében indítványt terjeszthetnek elö, amelyet a bíróság köteles felülvizsgálni. Döntéséröl alakszerü határozattal értesíti az érdekelteket. Elutasítás esetén indokolásában az elözetes letartóztatás fennálló indokainak megjelölésén túl részletesen ki kell térni, hogy a szabadlábra helyezést kérö felvetéseit miért nem fogadta el.

Az elözetes letartóztatás végrehajtása

Az elözetes letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Az elözetes letartóztatásban lévö terheltre a büntetés-végrehajtási jogszabályok vonatkoznak, büntetöeljárási jogait annak keretei között gyakorolhatja.

Ha ezt a nyomozási cselekmények elvégzése indokolttá teszi, az ügyész rendelkezhet úgy, hogy az elözetes letartóztatás legfeljebb harminc napig rendörségi fogdában is végrehajtható. Ezt az idötartamot követöen a gyanúsított rendörségi fogdán történö elhelyezéséröl - további harminc napig - az ügyész indítványára a bíróság határoz. A gyanúsított rendörségi fogdán történö elhelyezése tárgyában hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Az elözetes letartóztatásban lévö terhelt eljárási jogainak gyakorlásában nem korlátozható. Biztosítani kell, hogy a terhelt a védöjével - és külföldi esetén államának konzuli képviselöjével - ellenörzés nélkül érintkezhessen.

Ha bizonyítható, hogy a terhelt az elözetes letartóztatásának elrendelését követöen a védöjével való kapcsolattartás felhasználásával:

- szökést készít elö,

- a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével az eljárás meghiúsítására törekszik,

- újabb, szabadságvesztéssel büntetendö büncselekmény elkövetésére hív fel,

a bíróság - a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára - a védöt az eljárásból kizárhatja.

Soron kívüli eljárás

A bíróságnak, az ügyésznek, illetöleg a nyomozó hatóságnak arra kell törekednie, hogy az elözetes letartóztatás a lehetö legrövidebb ideig tartson. Ha a terhelt elözetes letartóztatásban van, az eljárást soron kívül kell lefolytatni.

Az elözetes letartóztatás megszüntetése

Az elözetes letartóztatás megszünik:

a) ha annak tartama az egy évet eléri, és a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendö büncselekmény miatt van folyamatban eljárás,

b) ha annak tartama a két évet eléri, és a terhelttel szemben öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendö büncselekmény miatt van folyamatban eljárás,

c) ha annak tartama a négy évet eléri, és a terhelttel szemben tizenöt évig terjedö vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendö büncselekmény miatt van folyamatban eljárás,

d) ha annak tartama - az a)-c) pont alá nem tartozó esetekben - a három évet eléri,

kivéve az ügydöntö határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott elözetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.

Az elözetes letartóztatás megszünik továbbá, ha:

a tartama meghosszabbítás vagy fenntartás nélkül lejárt,

az eljárást jogerösen befejezték,

a nyomozást megszüntették,

a vádemelést elhalasztották,

az elrendelés oka megszünt.

A büntetöeljárás során az elözetes letartóztatást a bíróság szünteti meg, de a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti. Az elözetes letartóztatás megszüntetését a terhelt illetve a védö indítványozhatja, melyet a bíróság érdemben megvizsgál, és arról indokolt határozatot hoz.

A NYER 65. - 66. §. alapján

Az elözetes letartóztatás rendörségi fogdában történö végrehajtása esetén a fogda parancsnoka részére a fogva tartásért felelös ad rendelvényt, amelyben - az ügyész, illetve a nyomozó szerv vezetöjének elöírásai szerint - rendelkezni kell a gyanúsítottnak az ugyanabban az ügyben fogva tartottaktól történö elkülönítéséröl, a levelezési, a telefonon keresztül történö kapcsolattartási és látogatófogadási, valamint a csomagküldeményhez való jogának esetleges korlátozásáról vagy tiltásáról. A rendelvényen fel kell tüntetni a fogva tartott védöjének, illetve törvényes képviselöjének nevét, címét és telefonszámát is.

Ha az elözetes letartóztatás meghosszabbítása indokolt, az erre vonatkozó elöterjesztést úgy kell megküldeni, hogy az, az elözetes letartóztatás lejáratának idöpontja elött legalább tíz nappal megérkezzen az ügyészhez.

Ha az elözetes letartóztatás további fenntartása már nem indokolt, haladéktalanul elöterjesztést kell tenni megszüntetése iránt.

Az elözetes letartóztatás meghosszabbítása, illetve megszüntetése iránti elöterjesztés megtételére a nyomozó szerv vezetöje jogosult. Az elöterjesztés tartalmára a NYER 63. § (2) bekezdését kell értelemszerüen alkalmazni azzal, hogy az elöterjesztésnek tartalmaznia kell a meghosszabbítás javasolt idötartamát is.

Ha az elözetesen letartóztatott pszichiátriai kezelése szükséges, az igazságügyi elmeorvos szakértöi vélemény alapján az elözetes letartóztatásnak az Igazságügyi Megfigyelö és Elmegyógyító Intézetben történö végrehajtását kell kezdeményezni.

A nyomozó szerv vezetöje minden törvényes intézkedést köteles megtenni azért, hogy az elözetes letartóztatás az elkerülhetetlenül szükséges idöre korlátozódjon, illetve hogy a vádemelés feltételeinek megállapításához szükséges eljárási cselekményeket folyamatosan, késedelem nélkül végezzék el.


4. A lakhelyelhagyási tilalom, a házi örizet és a távoltartás


A lakhelyelhagyási tilalom

A Be. 137. § (1) bekezdés alapján a lakhelyelhagyási tilalom a terhelt mozgási szabadságát és a lakóhely szabad megválasztásának jogát korlátozó kényszerintézkedés; mely során a lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt álló személy a meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a tartózkodási helyét, illetöleg a lakóhelyét nem változtathatja meg.

Alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az elözetes letartóztatás feltételei fennállnak, de a bíróság megítélése szerint az eljárás célja enyhébb kényszerintézkedés alkalmazásával is elérhetö, így a terhelt szabadságszintje lényegesen nagyobb. Elrendeléséröl a bíróság határoz.

A lakhelyelhagyási tilalom elrendelésekor figyelemmel kell lenni:

- a büncselekmény jellegére,

- a terhelt személyi körülményeire (egészségi állapota, idös kora),

- családi körülményeire,

- a terhelt eljárás során tanúsított magatartására.

A lakhelyelhagyási tilalmat elrendelö határozatában a bíróság elöírhatja, hogy a terhelt meghatározott idöközönként a rendörségen jelentkezzék, és a lakhelyelhagyási tilalom célját biztosító más korlátozásokat is elrendelhet. A bíróság úgy rendelkezhet, hogy a lakhelyelhagyási tilalom elöírásainak megtartását a rendörség - a terhelt hozzájárulásával - a terhelt mozgását nyomon követö technikai eszközzel is ellenörizze. A lakhelyelhagyási tilalom elöírásai megtartásának ellenörzéséröl külön jogszabály rendelkezik

A lakhelyelhagyási tilalommal elrendelt korlátozás ellenörzése a rendörség feladata. Katona esetében szolgálati viszonyának tartama alatt a parancsnok vagy az elöljáró végzi az ellenörzést.

A vádirat benyújtása elött elrendelt lakhelyelhagyási tilalom az elsöfokú bíróságnak a tárgyalás elökészítése során hozott határozatáig, az ezt követöen elrendelt vagy fenntartott lakhelyelhagyási tilalom az elsöfokú bíróság ügydöntö határozatának kihirdetéséig, az elsöfokú bíróság által az ügydöntö határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott lakhelyelhagyási tilalom a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott lakhelyelhagyási tilalom az eljárás jogerös befejezéséig tart.

Ha a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a terhelt életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely miatt a tilalommal érintett terület, körzet elhagyása, vagy a tartózkodási hely, illetöleg lakóhely megváltoztatása szükséges, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követöen a bíróság a terhelt kérelmére a lakhelyelhagyási tilalmat részlegesen feloldhatja. Az erröl szóló határozatban a terhelt részére engedélyezhetö a lakhelyelhagyási tilalommal érintett terület, körzet meghatározott célból és úti célra történö egyszeri, idöszakos vagy rendszeres elhagyása, illetöleg a tartózkodási hely vagy a lakóhely megváltoztatása.

A lakhelyelhagyási tilalom megszünik, ha:

a tartama - annak meghosszabbítása nélkül - lejárt,

a nyomozást megszüntették,

a nyomozás határideje meghosszabbítás nélkül lejárt,

a vádemelést elhalasztották,

az eljárást jogerösen befejezték,

ha az elrendelésének oka megszünt (meg kell szüntetni).

A lakhelyelhagyási tilalom megszüntetésére a vádirat benyújtásáig az ügyész is jogosult.

A házi örizet

A Be. 138. §-ában meghatározott kényszerintézkedés, melynek elrendelése esetén a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet a terhelt csak a bíróság határozatában meghatározott célból, így különösen a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása vagy gyógykezelés céljából az ott írt idöben és távolságra (úti célra) hagyhatja el.

A bíróság határozatában jelöli ki azt a lakást, valamint a hozzá tartozó bekerített helyet, ahol a kényszerintézkedés tartama alatt a terheltnek tartózkodnia kell. Meg kell határoznia azokat a célokat és idöpontokat, amelyek fennálltakor a terhelt a kijelölt helyet elhagyhatja, illetve meg kell állapítania azt a távolságot is, amelyre meghatározott feltételek esetén a terhelt eltávolodhat a kijelölt lakástól.

Az elöírások megtartásának ellenörzését a törvény a rendörség hatáskörébe utalja. A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a házi örizet elöírásainak megtartását a rendörség - a terhelt hozzájárulásával - a terhelt mozgását nyomon követö technikai eszközzel is ellenörizze. Az ellenörzés szabályairól a 6/2003. (IV. 4.) IM-BM együttes rendelet határoz.

A házi örizet akkor rendelhetö el, ha a büncselekmény jellegére és a büntetöeljárás idötartamára, vagy a terhelt eljárás során tanúsított magatartására tekintettel az elözetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók.

Házi örizet elrendelése esetén e kényszerintézkedés elrendelésére, tartamára, illetöleg fenntartására, valamint megszüntetésére az elözetes letartóztatás elrendelésére, meghosszabbítására, illetöleg fenntartására, valamint megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Katonával szemben szolgálati viszonyának tartama alatt házi örizet nem rendelhetö el.

Közös szabály

Ha a terhelt a lakhelyelhagyási tilalmat, illetöleg a házi örizet szabályait megszegi, vagy az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal elözetesen nem menti ki, vagy az akadály megszünése után alapos okkal nyomban nem igazolja, örizetbe vehetö, továbbá házi örizet esetén az elözetes letartóztatása, lakhelyelhagyási tilalom esetén a házi örizete vagy az elözetes letartóztatása rendelhetö el, illetöleg ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható.


A távoltartás

A távoltartás a lakhelyelhagyási tilalomhoz és a házi örizethez hasonlóan az elözetes letartóztatás egyik alternatívája, elrendelésére - szabadságvesztéssel büntetendö büncselekmény megalapozott gyanúja esetén - akkor kerülhet sor, ha a terhelttel szemben nem rendeltek el olyan más kényszerintézkedést, amely a távoltartás elrendelését kizárttá teszi. A távoltartás elrendelését kizárttá teszi az elözetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, és a házi örizet.

A Be. 138/A. § alapján a távoltartás a terhelt szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.

A távoltartás hatálya alatt álló terhelt a bíróság határozatában megállapított szabályok szerint köteles:

a meghatározott lakást elhagyni, és onnan a bíróság által meghatározott ideig távol maradni,

a meghatározott személytöl, illetöleg e személy lakó- és munkahelyétöl, az e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytöl, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytöl, vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épülettöl a bíróság által meghatározott ideig magát távol tartani,

tartózkodni attól, hogy a meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.

Ez utóbbi a személyes találkozás, valamint a kommunikációs eszközök útján, így például a telefonon, vagy elektronikus úton történö kapcsolatfelvétel tilalmát is jelenti.

Lényeges kiemelni, hogy a terhelt az adott ingatlanból a használat jogcímétöl függetlenül eltávolítható, vagyis nem csak közös tulajdonú, vagy közösen bérelt lakás, illetve a sértett saját lakása vonatkozásában lehet elrendelni a távoltartást, hanem akkor is, ha az adott lakásnak mindkét fél szívességi használója, vagy ha a terhelt a lakás tulajdonosa, míg a lakásban maradó fél a szívességi lakáshasználó.

A távoltartást a bíróság tíztöl hatvan napig terjedö idötartamra rendelheti el. A vádirat benyújtásáig a nyomozási bíró, azt követöen az eljáró bíróság rendelkezik. A határozatban a bíróság elöírhatja, hogy a terhelt meghatározott idöközönként a távoltartás alapjául szolgáló büntetöeljárást folytató nyomozó hatóságnál jelentkezzék. A távoltartás elrendelése esetén a Be. 128. §-ban meghatározott kötelezettségek terhelik a nyomozóhatóságot, az ügyészt, illetve a bíróságot.

A távoltartás elrendelését - ellentétben más személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedésekkel - nem csupán az ügyész (magánvádló, pótmagánvádló), hanem a sértett, annak törvényes képviselöje, valamint a terhelttel közös háztartásban élö kiskorú személy törvényes képviselöje is indítványozhatja.

Ha a terhelttel szemben távoltartást rendeltek el, az eljárást soron kívül kell folytatni.

Távoltartás a szabadságvesztéssel büntetendö büncselekmény megalapozott gyanúja esetén rendelhetö el feltéve, hogy a távoltartással elérni kívánt célok ezzel biztosíthatók. További feltétel, hogy a terhelt elözetes letartóztatásának elrendelése nem szükséges, de - különösen a büncselekmény jellegére, a terheltnek az eljárás elött és az eljárás során tanúsított magatartására, valamint a terhelt és a sértett viszonyára tekintettel - megalapozottan feltehetö, hogy a lakókörnyezetben hagyása esetén:

a sértett-tanú befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást,

a megkísérelt vagy elökészített büncselekményt véghezvinné, vagy a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendö büncselekményt követne el.

A bíróságnak e tekintetben vizsgálnia kell, hogy a vád tárgyává tett büncselekmény jellege olyan-e (pl. testi épség elleni, illetve egyéb eröszakos büncselekmény), amely megalapozhatja a sértett félelmét a terhelttöl. Vizsgálni kell a terhelt és a sértett viszonyát is, azt, hogy a sértett helyzete, életkörülményei, a terheltnek a sértettre gyakorolt hatása indokolja-e a távoltartás elrendelését, illetve, hogy a sértett magatartása mennyiben idézte elö a távoltartás elrendelését megalapozó cselekményt, figyelemmel kell lennie továbbá a terheltnek az eljárás során tanúsított magatartására.

Ha a terhelt a távoltartás szabályait szándékosan megszegi, és ezt utólag nem menti ki, elözetes letartóztatása rendelhetö el, illetöleg ha ez nem szükséges, rendbírsággal sújtható.

A NYER 72/A §. alapján

A távoltartás indítványozására a nyomozó szerv vezetöje tesz elöterjesztést az ügyészhez. Az elöterjesztés tartalmára a NYER 63. § (2) bekezdését kell értelemszerüen alkalmazni. Az elöterjesztésben, a nyomozó szerv vezetöje javaslatot tehet annak indítványozására is, hogy a terhelt a nyomozó hatóságnál meghatározott idöközönként jelentkezzék.

Ha a távoltartás iránt a sértett, a cselekvöképtelen vagy korlátozottan cselekvöképes sértett törvényes képviselöje vagy a terhelttel közös háztartásban élö kiskorú személy törvényes képviselöje a nyomozó szervnél tesz indítványt, azt az ügyész értesítése mellett a nyomozó szerv az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítja.

A nyomozó szerv haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot, ha tudomására jut, hogy a terhelt a távoltartás szabályait szándékosan megszegte.

5. Az ideiglenes kényszergyógykezelés, intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására és az óvadék


Az ideiglenes kényszergyógykezelés

Az ideiglenes kényszergyógykezelés csak a terhelttel szemben alkalmazható személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés. Elrendelésére a bíróság jogosult, amennyiben megalapozottan lehet következtetni arra, hogy a terhelt kényszergyógykezelése szükséges.

Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének feltétele a Btk. 74. § (1) bekezdésében megjelölt négy feltétel együttes megvalósulása:

személy elleni eröszakos, vagy közveszélyt okozó büncselekmény elkövetése,

a terhelt büntethetösége a kóros elmeállapota miatt kizárt,

a továbbiakban fennáll a hasonló cselekmény elkövetésének veszélye,

amennyiben a terhelt büntethetö lenne, akkor a bíróságnak egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztést kellene kiszabnia.

Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének két igazságügyi elmeorvos-szakértö által készített szakvélemény alapján lehet helye. Az ideiglenes kényszergyógykezelést igazságügyi megfigyelö és elmegyógyító intézetben kell végrehajtani.

Nincs helye az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének abban az esetben, ha a terheltet a fennálló elmebetegsége nem tette képtelenné, csupán súlyos fokban korlátozta cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében.

A kényszerintézkedés célja kettös:

  • egyrészröl megakadályozza, hogy a terhelt szabadlábon maradása esetén a meglévö kóros elmeállapota következtében újabb büncselekményt kövessen el,
  • másrészröl már az eljárás kezdeti szakaszában biztosítja annak a lehetöségét, hogy a terhelt az állapotának megfelelö orvosi ellátásban, gyógykezelésben részesülhessen.

A vádirat benyújtását megelözöen elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés a bíróságnak a tárgyalás elökészítése során hozandó határozatáig tart. A határidö számítása a tényleges foganatba vételtöl kezdödik. Az ideiglenes kényszergyógykezelés kezdö napja az a nap, amelyen a beutaltat az Igazságügyi Megfigyelö és Elmegyógyító Intézetbe befogadták.

Az ideiglenes kényszergyógykezelés nem rendelhetö el, ha az elmeorvos-szakértöi szakvélemény szerint az elmebetegség a terheltet nem tette képtelenné, csupán súlyos fokban korlátozta cselekménye társadalomra veszélyes következményeinek felismerésében.

Az elözetes letartóztatás foganatosítása során felmerülhet a terhelt pszichiátriai kezelésének szükségessége. Ebben az esetben vizsgálat tárgyát képezi, hogy van-e helye az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének, vagy nincs. Amennyiben az ideiglenes kényszergyógykezelés feltételei fennállnak, akkor az elözetes letartóztatás megszüntetése mellett az ideiglenes kényszergyógykezelést el kell rendelni. Abban az esetben viszont, amikor ennek nincs helye, akkor az elözetes letartóztatás foganatosításának a helye megváltozik, és a továbbiakban az Igazságügyi Megfigyelö és Elmegyógyító Intézetben kell azt végrehajtani.

A kényszerintézkedés megszünik, illetve haladéktalanul meg kell szüntetni, amennyiben a tartama lejárt. A többi megszüntetési ok mind az ideiglenes kényszergyógykezelés alapjával van összefüggésben. Így meg kell szüntetni a kényszerintézkedést, ha a nyomozást megszüntették, az eljárást jogerösen befejezték, illetve az elrendelés oka megszünt. A vádirat benyújtásáig az ideiglenes kényszergyógykezelés megszüntetésére az ügyész is jogosult.

Intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására

Az örizetbe véte 424b12e l elrendelésekor a terhelt úti okmányát el kell venni. Ha a terhelt örizetbe vétele úgy szünt meg, hogy vele szemben elözetes letartóztatást, ideiglenes kényszergyógykezelést, lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi örizetet nem rendeltek el, a terhelt úti okmányát vissza kell adni.

Az elözetes letartóztatás, az ideiglenes kényszergyógykezelés, a lakhelyelhagyási tilalom és a házi örizet elrendeléséröl az úti okmány visszatartása érdekében az a bíróság, ügyész, illetöleg nyomozó hatóság, amely elött az eljárás folyik, haladéktalanul értesíti az útlevélhatóságot a külön törvényben meghatározott külföldre utazási tilalom biztosítása érdekében. Külföldi terhelt esetén az értesítést az idegenrendészeti hatóságnak kell megküldeni.

A külföldre utazási tilalom külön törvényben meghatározott fenntartása csak addig lehetséges, amíg az azt megalapozó kényszerintézkedés tart, ezért szükséges arról is rendelkezni, hogy e kényszerintézkedések megszüntetésekor a bíróság, ügyész, illetöleg nyomozó hatóság erröl is értesítse az útlevélhatóságot. Külföldi terhelt esetén is értelemszerüen irányadóak a rendelkezések.

Kiemelést érdemel, hogy a fenti kényszerintézkedés alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a terhelt-tel szemben elözetes letartóztatást, ideiglenes kényszergyógykezelést, házi örizetet, lakhelyelhagyási tilalmat rendelnek el. Ebböl fakadóan, amennyiben a bíróság csupán azt kívánja megakadályozni, hogy a nem magyar állampolgárságú vádlott elhagyja az ország területét - és olyan országban utazzék ahonnan nincs kiadatására lehetöség, vagy legalábbis hosszadalmas kiadatási procedúra lefolytatása szükséges -, akkor a fentebb megjelölt kényszerintézkedések egyikének elrendelése nélkül erre nem kerülhet sor.

Az óvadék

A Be. 147. § (1) bekezdése alapján, az óvadék a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja.

Óvadék alkalmazására csak abban az esetkörben van lehetöség, amikor a terhelt elözetes letartóztatására a Be. 129. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott ok miatt került sor. A bíróság óvadékot állapíthat meg, és a terhelt elözetes letartóztatását megszüntetheti, ha a büncselekmény jellegére, valamint a terhelt személyi körülményeire figyelemmel valószínüsíthetö, hogy óvadék letétele biztosítja az eljárási cselekményeknél a terhelt megjelenését.

Óvadék megállapítását a terhelt vagy a védö indítványozhatja. A bíróság hivatalból nem állapíthat meg óvadékot, és annak megállapítását a felsoroltakon kívül más nem indítványozhatja. A bíróság által jogerösen megállapított óvadékot a bíróságon készpénzben kell letenni, vagy annak letételét külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolni. Az óvadék összege tehát nem csupán készpénzben, a bíróság Gazdasági Hivatalában fizethetö be, hanem mód van az átutalással való teljesítésre is. Ennek megtörténte után a fogva lévö terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

Az természetesen nem kizárt, hogy a vádlott helyett más fizesse ki az óvadék összegét, az illetö személy bíróság elötti megjelenése azonban nem indokolt, a bíróság felé a terheltnek kell teljesítenie, a mögöttes jogviszonynak nincs jelentösége.

Az óvadék megállapításának tárgyában a bíróság általában ülésen dönt. A terhelt és a védö meghallgatása mindig szükséges, ha azonban a védö az ülésen értesítés ellenére nem jelent meg, az ülés távollétében is megtartható, és azon értelemszerüen dönteni is kell az óvadék tárgyában.

A bíróság az óvadék megállapítása mellett lakhelyelhagyási tilalmat, valamint házi örizetet is elrendelhet. A bíróság az óvadék megállapításáról az elözetes letartóztatást elrendelö határozatában is rendelkezhet.

A törvény nem határozza meg sem az óvadék legalacsonyabb, sem a legmagasabb összegét. Ebben a kérdésben a bíróság a terhelt személyi és vagyoni helyzetének is a figyelembevételével határoz. Természetesen nem mellözhetö ezen túlmenöen egyéb körülmények mérlegelése sem. Az óvadék összegének meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy az alkalmas legyen arra, hogy az intézmény célját elérje, az óvadék letételét követöen a terhelt az eljárási cselekményeken megjelenjen. Az óvadéknak olyan összegünek kell lennie, ami valószínüsíti, hogy a terhelt nem kívánja veszni hagyni. Az óvadék összegének meghatározása csak a bíróság mérlegelésén múlik, nincs tehát jelentösége annak, hogy a terhelt mekkora összeg kifizetésére képes vagy hajlandó. Az óvadék összegére nézve nem tehetö indítvány.

Az óvadék felajánlásának nincs idöbeli korlátja, a jogerös határozat meghozataláig bármikor helye van. Lehetöség van arra, hogy még az elözetes letartóztatás elrendelése elött, vagy az elözetes letartóztatás tartama alatt kerüljön sor a felajánlásra.

Az óvadék letételét követöen szabadlábra helyezett terhelt elözetes letartóztatását a bíróság elrendelheti, ha:

a terhelt az eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, és elmaradását elözetesen alapos okkal nem mentette ki, vagy az akadály megszünése után nyomban alapos okkal nem igazolta,

az óvadék letételét követöen a terhelt elözetes letartóztatásának más oka merült fel.

Az óvadékot minden esetben a terheltnek kell visszaadni, tehát nincs jelentösége semmiféle mögöttes jogviszonynak, annak, hogy a terhelt az óvadékot hitelböl, vagy valamilyen más módon fizette ki.

A jogintézmény céljából fakadóan az óvadékot elveszti a terhelt, amennyiben azért kerül sor az elözetes letartóztatása elrendelésére, mert az eljárási cselekményen szabályszerü idézés ellenére nem jelent meg, és távolmaradását alapos okkal nem mentette ki, illetve az akadály megszünését követöen nyomban alapos okkal nem igazolta. Amennyiben azonban az óvadék letételét követöen más okból rendelték el a terhelt elözetes letartóztatását, az óvadék visszajár.

Az óvadék összegét a terheltnek vissza kell adni, ha

az eljárási cselekményröl való indokolatlan távolmaradást kivéve, a bíróság az elözetes letartóztatását elrendelte,

az ügyész a nyomozást megszüntette, illetöleg annak határideje lejárt, vagy az ügyész a vádemelést elhalasztotta,

a bíróság az eljárást jogerös ítélettel vagy megszüntetö határozattal befejezte.

Szabadságvesztés kiszabása esetében az óvadékot akkor lehet visszaadni, ha a büntetés letöltését a terhelt megkezdte. A terhelt elveszti a jogát az óvadék összegére, ha az eljárási cselekményröl való indokolatlan távolmaradás miatt, a bíróság az elözetes letartóztatását rendelte el.

6. A házkutatás, a motozás és a lefoglalás


A házkutatás

A Be 149. §-a alapján a házkutatás a ház, lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített hely, továbbá az ott elhelyezett jármü átkutatása, illetöleg számítástechnikai rendszer, vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó átvizsgálása az eljárás eredményessége érdekében.

Házkutatásnak van helye, ha megalapozottan feltehetö, hogy az:

a büncselekmény elkövetöjének kézre kerítéséhez vezet,

a büncselekmény nyomainak felderítésére vezet,

bizonyítási eszköz, elkobozható vagy elkobzás alá esö dolog megtalálására vezet.

A házkutatást elrendelheti

a bíróság (a házkutatás végrehajtásához a nyomozó hatóságot igénybe veheti),

az ügyész (a házkutatás végrehajtásához a nyomozó hatóságot igénybe veheti),

a nyomozó hatóság (ha az ügyész másképp nem rendelkezik),

közjegyzöi vagy ügyvédi irodában, továbbá egészségügyi intézményben - ha az közjegyzöi vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggö hivatásbeli titkot, illetöleg egészségügyi adatot tartalmazó irat megtalálására irányul - a vádirat benyújtásáig a bíróság, ebben az esetben a házkutatás csak az ügyész jelenlétében végezhetö.

A házkutatás végrehajtása

Az elrendelése határozattal történik, melynek egy példányát az érintettnek át kell adni. A halasztást nem türö esetben a házkutatás határozat nélkül nyomban elvégezhetö.

Az ügyész a bíróság határozata nélkül tarthatja a házkutatást a közjegyzöi vagy ügyvédi irodában, továbbá egészségügyi intézményben - ha az nem kizárólag büncselekmény elkövetöjének kézre kerítésére irányul -, ha a késedelem a házkutatás céljának elérését veszélyeztetné. A bíróság határozatát utólag be kell szerezni. Ha a bíróság az indítványt elutasítja, a házkutatás eredménye bizonyítékként nem használható fel.

A házkutatást rendszerint az érintett jelenlétében kell elvégezni. Megkezdése elött közölni kell vele a házkutatást elrendelö határozatot, és fel kell öt szólítani, hogy a keresett dolgot adja elö, a számítástechnikai rendszeren vagy adathordozón tárolt adatot tegye hozzáférhetövé, illetve a keresett személyt adja át. Ha a házkutatáson az érintett, illetöleg a védöje, képviselöje vagy megbízott hozzátartozója nincs jelen, az érintett érdekeinek védelmére olyan személyt kell kirendelni, akiröl alaposan feltehetö, hogy a házkutatással érintett érdekeit megfelelöen védi. Ha az érintett a felszólításnak eleget tesz, a házkutatás nem folytatható, kivéve, ha gyanú merül fel arra, hogy a házkutatás során más bizonyítási eszköz, elkobozható vagy vagyonelkobzás alá esö dolog is fellelhetö.

A házkutatás rögzítése jegyzökönyvben történik. A jegyzökönyvben fel kell tüntetni, hogy a tárgyi bizonyítási eszközt vagy más dolgot, tárgyat hol, milyen körülmények között találták meg. Ha a házkutatás határozat nélkül történik, a jegyzökönyvben a halaszthatatlanság tényét, és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni.

Aki a házkutatást akadályozza, annak türésére kötelezhetö, és a terhelt kivételével, rendbírsággal sújtható.

A házkutatást az érintett kíméletével, lehetöleg a napnak a hatodik és huszonnegyedik órája között kell végezni. Biztosítani kell, hogy az intézkedés folytán ne kerüljenek nyilvánosságra a magánéletnek a büntetöeljárással össze nem függö körülményei, kerülni kell a szükségtelen károkozást.

A házkutatáson az érintett, a védöje, képviselöje vagy megbízott hozzátartozója lehet jelen. A felsorolt személyek hiányában az érintett érdekeinek védelmére olyan személyt kell kirendelni, akiröl alaposan feltehetö, hogy a házkutatással érintett érdekeit megfelelöen védi.

A házkutatás ténye és módja ellen jogorvoslatnak van helye.

A házkutatás során a házkutatást szenvedö, illetve annak képviselöje, a hatóság tagjai, valamint a hatósági tanúk együtt mozognak, és egyszerre csak egy helység átvizsgálása történik

Löfegyver, hideg fegyver keresése esetén nem arra szólítjuk fel a házkutatást szenvedöt, hogy a keresett tárgyat adja elö, hanem arra, hogy annak helyét mutassa meg, és a hatóság tagja fogja a megadott helyröl elvenni.

A házkutatásra annak szellemében kell felkészülni, hogy milyen jellegü tárgyat keres a hatóság, és szükség szerint szakértöt, kábítószer keresö kutyát, stb. kell igénybe venni.

A motozás

A Be. 150. §-a szerint a motozás bizonyítási eszköz vagy elkobozható, illetöleg vagyonelkobzás alá esö dolog megtalálása céljából a terhelt és az olyan személy ruházatának és testének átvizsgálása, akiröl megalapozottan feltehetö, hogy bizonyítási eszközt vagy elkobozható, illetöleg vagyonelkobzás alá esö dolgot tart magánál. A motozás során a motozás alá vont személy rendelkezése alatt álló jármü, csomag és más tárgy is átvizsgálható.

A motozást elrendelheti az ügyész, illetve a nyomozóhatóság. Ha a motozást az ügyész rendeli el, végrehajtásához a nyomozó hatóságot veszi igénybe.

A motozás végrehajtása

Ha a motozás célja meghatározott dolog megtalálása, az érintettet a motozás megkezdése elött fel kell szólítani, hogy a keresett dolgot adja át. Ha az érintett a felszólításnak eleget tett, a motozástól el kell tekinteni.

Az érintett testének átvizsgálását csak a megmotozottal azonos nemü végezheti, és a motozásnál csak ilyen személy lehet jelen. A motozásnál közremüködö orvosra ez nem vonatkozik. Ha a motozás során testüreg átvizsgálása szükséges, azt csak orvos végezheti.

A motozásnál jelen lehet a motozás helyszínén tartózkodó, az érintett által megjelölt személy, amennyiben a jelenléte a nyomozás érdekeit nem veszélyezteti.

A motozást az érintett kíméletével, lehetöleg a napnak a hatodik és huszonnegyedik órája között kell végezni. Biztosítani kell, hogy az intézkedés folytán ne kerüljenek nyilvánosságra a magánéletnek a büntetöeljárással össze nem függö körülményei, kerülni kell a szükségtelen károkozást.

Aki a motozást akadályozza, annak türésére kötelezhetö, és a terhelt kivételével, rendbírsággal sújtható.

A motozás rögzítése jegyzökönyvben történik. A jegyzökönyvben fel kell tüntetni, hogy a tárgyi bizonyítási eszközt vagy más dolgot, tárgyat hol, milyen körülmények között találták meg.

Ha a motozás határozat nélkül történik, a jegyzökönyvben a halaszthatatlanság tényét, és az ezt megalapozó körülményeket fel kell tüntetni.

A lefoglalás

A Be. 151. §-a alapján a lefoglalás a bizonyítás érdekében vagy az elkobzás, illetöleg a vagyonelkobzás biztosítására a dolognak a bíróság, az ügyész, illetöleg a nyomozó hatóság általi örzésbe vétele vagy megörzésének más módon történö biztosítása.

A törvény értelmében a lefoglalandó tárgy tulajdonosa, vagy annak kezelöje köteles azt önként átadni a hatóságnak, ellenkezö esetben rendbírsággal sújtható. A törvény a rendbírság kiszabását nem teszi lehetövé azokkal a személyekkel szemben, akik különbözö okoknál fogva nem kötelezhetök vallomás tételre. Azonban nem csupán a rendbírság áll rendelkezésére a lefoglalandó dolog megszerzése érdekében. Mindazon esetekben, amikor az érdekelt megtagadja a dolog átadását - függetlenül attól, hogy vele szemben van-e lehetöség rendbírság kiszabására, vagy a kiszabott rendbírság nem vezetett eredményre - mind házkutatásnak, mind motozásnak helye van. Az önkéntesség elömozdítása érdekében erre figyelmeztetni kell az érdekeltet.

A lefoglalás célja: a házkutatás és a motozás során elökerülhetnek olyan dolgok, amelyek a késöbbi eljárás során bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy a cselekménnyel összefüggésben elkobzásuknak van helye, illetve a birtoklásuk valamely jogszabályba ütközik. Annak érdekében, hogy az ily módon meglelt dolgokkal kapcsolatos jogszabályi lehetöségekkel, kötelezettségekkel élni tudjanak a hatóságok, szükséges ezek eredetben való biztosítása.

A lefoglalás elrendelése

A lefoglalást a bíróság, az ügyész, illetöleg a nyomozó hatóság határozattal rendelheti el. A közjegyzöi vagy ügyvédi irodában, továbbá az egészségügyi intézményben tartott - közjegyzöi vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggö hivatásbeli titkot, illetöleg egészségügyi adatot tartalmazó - iratok lefoglalását a bíróság rendeli el.

A címzettnek még nem kézbesített postai és hírközlési küldeménynek, valamint a sajtótermék szerkesztösége iratainak lefoglalását a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követöen a bíróság rendeli el. A határozat meghozataláig csak a küldemény visszatartásának van helye. Ha a lefoglalást a bíróság, illetöleg az ügyész rendeli el, végrehajtásához a nyomozó hatóságot veheti igénybe.

A lefoglalt dolog lehet (ideértve a nyomozó hatóság által saját segédanyagainak és eszközeinek a felhasználásával létrehozott dolgokat, azokat a dolgokat, amelyeket valamely tárgyról vagy tárgyból úgy különítenek el, hogy értéke nincs és önmagában hasznavehetetlen, és azokat a dolgokat is, amelyek gazdátlannak tekintendök):

számítástechnikai rendszer,

számítástechnikai rendszer felhasználásával rögzített adatokat tartalmazó adathordozó,

bizonyítási eszköz

elkobzás alá esö tárgy:

- amelyet a büncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak,

- amelynek a birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik,

- amely a büncselekmény elkövetése útján jött létre,

- amelyet a büncselekmény elkövetöje a tulajdonostól vagy ennek hozzájárulásával mástól, az elkövetésért kapott,

- amelyre a büncselekményt elkövették.

amelyre vagyonelkobzás rendelhetö el

Nem foglalhatók le

a terhelt és a védö között váltott levelek és más írásbeli közlések, valamint a védönek az ügyre vonatkozó feljegyzései,

a terhelt és a tanúvallomás megtagadására jogosult személy között váltott levelek és más írásbeli közlések, ha a dolgot a tanúvallomás megtagadására jogosult személy örzi,

azok az iratok, amelyek tartalmára a tanúvallomás megtagadható, ha az iratot a tanúvallomás megtagadására jogosult személy örzi.

Az utóbbi két esetben meghatározott korlátozás nem érvényesül, ha:

a tanúvallomás megtagadására jogosult személy az üggyel kapcsolatban magalapozottan gyanúsítható társtettességgel, részességgel, bünpártolással vagy orgazdasággal,

a lefoglalandó dolog a büncselekmény eszköze,

a tanúvallomás megtagadására jogosult személy a figyelmeztetését követöen a lefoglalandó dolgot önként átadja.

A lefoglalás végrehajtása

A lefoglaláskor az azt végrehajtó hatóság lényegében a lefoglalt tárgyat a tulajdonos, birtokos rendelkezési köréböl kivonja, és letétbe helyezi. Az eljárás során nem csupán olyan tárgyak kerülhetnek lefoglalásra, amelyek alkalmasak letétbe helyezésre. Ezt a lefoglalt tárgy jellege, mérete, állaga és más tulajdonsága egyaránt eredményezheti.

A 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet lehetöséget biztosít a bünjel örizetben hagyására a következök szerint:

Ha a lefoglalt bünjel terjedelme, súlya, jellege, kezelésének vagy gondozásának szükségessége miatt nem szállítható, díjazás ellenében a szakszerü kezelés feltételeivel rendelkezö gazdálkodó szerv, vagy egyéni vállalkozó örizetébe és kezelésébe adható.

Ha a lefoglalt bünjel költségvetési szerv, társadalmi szervezet vagy gazdálkodó szerv birtokában van és az a müködéséhez elengedhetetlenül szükséges, a bünjel a lefoglalás foganatosítása után is e szerv örizetében hagyható.

Természetesen minden ilyen esetben a hatóságnak mérlegelnie kell azt is, hogy az örizetben hagyás esetén nem áll-e fenn az adott esetben bizonyítékot képezö bünjel megváltoztatásának, eltünésének a veszélye. A használatot minden olyan esetben engedélyezni kell, amikor azt a lefoglalt tárgy jellege megkívánja, például az állatok esetében.

A kényszerintézkedések alkalmazása során az egyéni érdekek ütköznek a nyomozás, a felderítés érdekeivel. A büntetöeljárás során a tényállás felderítéséhez füzödö érdek az egyéni érdekeket megelözi, ebböl következöen, amennyiben, ilyen veszély fennáll, nem lehet helye az örizetben hagyásnak.

Lehetséges, hogy a hatóság a körülményekre tekintettel nem lát lehetöséget arra, hogy a lefoglalt bünjelet örizetben hagyja, ugyanakkor a lefoglalt tárgy elszállítása súlya, terjedelme, vagy pediglen tárolási, örzési, illetve tartási módja miatt nem vagy csak aránytalan költségek árán lenne lehetséges. Ebben az esetben a hatóság megfelelö díjazás ellenében a lefoglalás helyén müködö, a megfelelö feltételek biztosítására alkalmas gazdálkodó szervezet, vagy vállalkozó kezelésére bízza a lefoglalt dolgot.

Speciális helyzet áll elö a muzeális emlék, gyüjtemény lefoglalása esetén. Ilyen tárgyak lefoglalásakor a nyomozóhatóság haladéktalanul bejelentést köteles tenni az illetékes minisztériumnál.

Az eljárás során nemcsak iratokat, meghatározott tárgyakat lehet lefoglalni, hanem értékpapírokat, aranyat, platinát, ezüstöt, devizát. A hatályos jogszabály e tekintetben úgy rendelkezik, hogy az ilyen iratokat, értékpapírokat, dolgokat a Magyar Nemzeti Bank Emissziós Föosztályához kell megküldeni. [117/1984. (IK. 12.) IM - BM - PM - Legf. Ü. együttes utasítás 83. §]

Az általánostól részben eltérö szabályok érvényesülnek a hamis pénz, kötvény- és bélyeghamisítással kapcsolatos eljárásokban. A hamis pénz vagy pénzhelyettesítö eszköz, valamint az ezek megváltoztatására alkalmas eszközök lefoglalásáról értesíteni kell az Országos Rendör-fökapitányság Bünügyi Föigazgatóság Bünügyi Föosztályát, a Magyar Nemzeti Bankot, valamint a Magyar Posta Vállalat Vezérigazgatóságát. [117/1984. (IK. 12.) IM - BM - PM - Legf. Ü. együttes utasítás 86. §].

Az eljárás során lefoglalt személyi okmányokat - személyi igazolvány, katonakönyv, stb. - az iratokhoz kell csatolni.

A kábítószer lefoglalásával kapcsolatban speciális szabályok érvényesülnek. Kábítószert a nyomozóhatóság még átmenetileg sem tárolhat, kivéve a munkaszüneti napon történt lefoglalást. Amennyiben nem munkanapon került sor a kábítószer lefoglalására, akkor az elsö munkanapon gondoskodni kell az elhelyezéséröl.

Kiemelendö, hogy a bünjelkezelö nem jogosult a kábítószer átvételére. Azt csak a kábítószert szakértöhöz, vagy az ORFK Bünügyi Föigazgatóság Bünügyi Föosztálya által kijelölt helyre lehet szállítani.

A törvény összhangban az anyagi jogszabályok módosulásával, az ingatlan lefoglalását is lehetövé teszi. Az ingatlan azonban nem helyezhetö letétbe, ezért a törvény az ingatlan lefoglalásának elrendelése esetén a határozat végrehajtása során a zár alá vétel szabályainak alkalmazását írja elö.

A lefoglalás megszüntetése

A lefoglalást hatóság megszünteti, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség. A lefoglalást meg kell szüntetni, ha a nyomozást megszüntették, illetöleg annak határideje meghosszabbítás nélkül lejárt. Amennyiben a lefoglalt dolog birtoklása jogszabályba ütközi, akkor lefoglalás megszüntetése helyett a más jogszabályban meghatározott módon kell eljárni. Ha a dolog lefoglalására nem az elkobzás, illetöleg a vagyonelkobzás biztosítása érdekében került sor, és a lefoglalt dolgot szakértö már megvizsgálta, újabb szakértö kirendelését az arra jogosultak nem kérték, és további szakértöi vizsgálatot a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság sem tart indokoltnak, akkor a lefoglalást meg kell szüntetni.

A lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni:

aki a büncselekmény elkövetésekor a dolog tulajdonosa volt, és ezt kétséget kizáróan igazolni tudja.

aki a kiadás iránt alaposnak látszó igényt jelentett be (fenti személy hiányában)

akitöl azt lefoglalták (fenti személyek hiányában)

A terhelttöl lefoglalt dolog a bíróság határozata alapján az állam tulajdonába kerül, ha az kétségtelenül mást illet, de annak kiléte nem állapítható meg.

A lefoglalt dolog elözetes értékesítése és elkobzása

A lefoglalt dolog akkor értékesíthetö, ha a lefoglalt dolog kiadása iránt senki nem jelentett be jogos igényt. Az értékesítésböl befolyt ellenérték a lefoglalt dolog helyébe lép. Ha a lefoglalt dolog birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy a dolog birtoklása jogszabályba ütközik, a bíróság a vádirat benyújtásáig az ügyész indítványára a lefoglalt dolog elkobzásáról határoz.

A bíróság a lefoglalt dolog értékesítéséröl határoz, ha a lefoglalt dolog:

gyors romlásnak van kitéve,

huzamos tárolásra alkalmatlan.

kezelése, tárolása, illetve örzése aránytalan és jelentös költséggel járna,

értéke az elöreláthatólag hosszú ideig tartó tárolás miatt jelentösen csökkenne.

Közös szabályok

A házkutatást, a motozást és a lefoglalás érdekében tett intézkedést az érintett kíméletével, lehetöleg a napnak a hatodik és huszonnegyedik órája között kell végezni. Biztosítani kell, hogy az intézkedés folytán ne kerüljenek nyilvánosságra a magánéletnek a büntetöeljárással össze nem függö körülményei; kerülni kell a szükségtelen károkozást.

Adott esetben a házkutatás, a motozás és a lefoglalás is járhat károkozással. Az eljáró hatóságok kötelessége, hogy ez a károkozás az indokolt mértéket ne haladja meg. Különösen érvényes ez a házkutatás esetében, ahol esetleg falak lebontására, gépkocsi belsö kárpitjának leszedésére, szerkezeti elmeinek szétszerelésére kerülhet sor.

A Be. lehetövé teszi, hogy a lefoglalás tárgyát a hatóság motozás, házkutatás útján szerezze meg. Ezen kényszerintézkedések idöszerü, és zavartalan végrehajtása érdekében a hatóság az intézkedés akadályozójával szemben kényszert alkalmazhat, az intézkedés türésére kényszerítheti. Az intézkedést akadályozó személy - a terhelt kivételével - rendbírsággal is sújtható.

A bíróság jogosult a nyomozóhatóságnak a házkutatással, motozással, illetve a lefoglalással kapcsolatban utasítást adni, határidöt kitüzni.

A NYER 76 - 83 §. alapján

A házkutatást, lefoglalást, motozást elrendelö határozat egy példányát az érintettnek át kell adni. Ha a házkutatásra, lefoglalásra, motozásra a Be. 177. §-a szerint halaszthatatlan nyomozási cselekményként kerül sor, a határozatot szóban kell közölni. Az ilyen esetben a halaszthatatlan nyomozási cselekményröl készült jegyzökönyvbe foglalható a határozat, valamint a jogorvoslati jogra történt figyelmeztetés, és az arra tett nyilatkozat.

Ha a házkutatás, lefoglalás, motozás végrehajtása különleges szakismeretet igényel - így különösen államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó adatokat, számítógépben tárolt adatokat, banktitkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, távközlési titkot, ügyvédi titkot, orvosi titkot tartalmazó adathordozók lefoglalása - szaktanácsadót kell alkalmazni.

Ha a lefoglalt bünjelek tételes felsorolása a házkutatás idejét indokolatlanul megnövelné, a lefoglalt dolgokat a házkutatást szenvedö, illetve megbízottja (képviselöje), jelenlétében be kell csomagolni, illetve hitelesíteni kell.

Ha a házkutatás során a büncselekmény nyomhordozóinak vagy tárgyi bizonyítási eszközeinek csomagolására kerül sor, a csomagot a házkutatást szenvedö, illetve megbízottja (képviselöje) jelenlétében a helyszínen kell lezárni. A lezárást a nyomozó szerv eljáró tagjának és a házkutatást szenvedönek, illetve megbízottjának (képviselöjének), valamint a hatósági tanúnak aláírásával és az aláírás idöpontjának a feltüntetésével hitelesíteni kell. A hitelesítés megtörténtének, illetve megtagadásának tényét a jegyzökönyvben rögzíteni kell.

A házkutatást szenvedöt, illetve képviselöjét értesíteni kell arról, hogy hol és mikor kerül sor a csomag felbontásra.

A lezárt csomag bontatlanságát a nyomozó szerv épületében a házkutatást szenvedö, illetve képviselöje jelenlétében kell megvizsgálni, erröl a házkutatást szenvedöt, illetve képviselöjét nyilatkoztatni kell, majd a felbontást követöen - külön jegyzökönyvben - részletesen fel kell sorolni a lefoglalt tárgyakat.

Ha a házkutatást szenvedö, illetve képviselöje az értesítésre nem jelenik meg, a csomag felbontásakor célszerü hatósági tanút alkalmazni.

A házkutatásról, lefoglalásról, motozásról felvett jegyzökönyvnek a Be. 166. §-ában foglalt adatokon, illetve a bünjelkezelésre vonatkozó jogszabály által elöírtakon kívül tartalmaznia kell a nyomozási cselekmény lefolytatását, így különösen:

a) a házkutatást, lefoglalást, motozást szenvedö felszólítását a keresett dolog elöadására - illetöleg a büncselekmény elkövetöjének kézre kerítése érdekében történö házkutatás esetén a keresett személy elrejtözési helyének közlésére -, és az arra vonatkozó nyilatkozatát,

b) ha a házkutatást, lefoglalást, motozást szenvedö a keresett dolgot nem adja elö, illetöleg nem közli a keresett személy rejtözködési helyét, a figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy ez nem akadálya az eljárás lefolytatásának,

c) a házkutatást szenvedönek, illetve megbízottjának (képviselöjének) a házkutatás alatti magatartását, a házkutatás során keletkezett esetleges kárt, annak okát és mértékét (az esetleges kár mértékét indokolt esetben a nyomozási cselekmény után nyomban bevont szakértövel kell tisztázni, megállapításaira a házkutatást szenvedöt nyilatkoztatni kell, és azt jegyzökönyvbe kell foglalni),

d) a keresett személy vagy a tárgyi bizonyítási eszköz megtalálásának helyét, körülményeit, továbbá minden olyan tényt, amelynek a bizonyítás szempontjából jelentösége lehet,

e) a büncselekmény nyomainak, más tárgyi bizonyítási eszközöknek a leírását úgy, hogy azok a késöbbi eljárás során is alkalmasak legyenek a kétséget kizáró azonosításra, illetve felismerésre,

f) a nyomok és a bizonyítási eszközök rögzítésének egyéb módját, így különösen a hang-, fénykép-, videofelvétel tényét, és azt, hogy a felvételek pontosan miröl készültek,

g) ha a házkutatásra, lefoglalásra, motozásra írásbeli határozat nélkül került sor, az erre való utalást,

h) az egyes bünjeleket milyen sorszámú bünjelcímkével látták el,

i) a hatósági tanú észrevételeit,

j) a házkutatást szenvedönek, illetve megbízottjának (képviselöjének), illetöleg a lefoglalást, motozást szenvedönek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a nyomozási cselekmény ténye, illetve lefolytatásának módja miatt él-e panasszal.


7. Számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megörzésére kötelezés


A megörzésre kötelezés a büncselekmény felderítése és a bizonyítás érdekében a számítástechnikai rendszer útján rögzített adat birtokosának, feldolgozójának, illetöleg kezelöjének a számítástechnikai rendszer útján rögzített meghatározott adat feletti rendelkezési jogának ideiglenes korlátozása.

Az elrendelésre a bíróság, az ügyész, illetöleg a nyomozó hatóság jogosult.

A Btk. 300/F. § szerint számítástechnikai rendszer alatt kell érteni az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés, vagy egymással kapcsolatban lévö ilyen berendezések összességét.

Elsödlegesen azon adatok megörzése szükséges, amelyek önmagukban is bizonyítási eszközök, valamint amelyek bizonyítási eszköz felderítéséhez szükségesek. Ezenkívül az eljárási célok megvalósulása érdekében a gyanúsított kilétének, illetve ismertté válása esetén a hatóság elött ismeretlen tartózkodási helyének feltárásához szükséges adatok tekintetében is lehetséges az adatok megörzésére kötelezést

A kötelezett feladata elsödlegesen az adatok eredetben való megörzése, akár a szükségeshez mérten más adatállománytól elkülönítve. Ezen túlmenöen szinte minden olyan beavatkozás megakadályozását kötelességévé teszi a törvény, amely a megörizni rendelt adatokkal kapcsolatos, beleértve a megsemmisítéstöl kezdve a továbbításon, jogosulatlan másolatkészítésen át a jogosulatlan hozzáférésig.

A törvény az adat megörzési helyeként - fö szabályként - az adatok eredeti tárolási, kezelési helyén való megörzését írja elö.

Az intézkedés tartama alatt a megörzésre rendelt adatokhoz kizárólag az elrendelö, illetve az ö engedélyével az adat birtokosa, kezelöje jogosult hozzáférni.

A megörzésre kötelezés a bizonyítékok feltárásához szükséges intézkedés, ezért amennyiben a büntetöeljárás befejezést nyer a megörzésre kötelezés is megszünik. Amennyiben a megörzésre kötelezés tartama eléri a három hónapot, az intézkedés megszünik, hosszabbításra nincs lehetöség.

8. A zár alá vétel és a biztosítási intézkedés

A zár alá vétel

A Be. 159. §-a alapján a zár alá vétel a zár alá vett vagyontárgyak és vagyoni jogok feletti rendelkezési jogot függeszti fel. Olyan ideiglenes jellegü kényszerintézkedés, amely - bárkivel szemben - a zár alá vett vagyontárgyak, vagyoni jogok feletti rendelkezést korlátozza. A zár alá vétel az eljárás bármely szakaszában alkalmazható, akár halaszthatatlan nyomozási cselekményként is. A zár alá vételt a bíróság rendeli el.

Ha az eljárás olyan büncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban vagyonelkobzásnak van helye, illetöleg ha polgári jogi igényt érvényesítenek, és alaposan tartani lehet attól, hogy a kielégítést meghiúsítják, ezek biztosítására a terhelt egész vagyonának, vagyona meghatározott részének vagy egyes vagyontárgyainak zár alá vétele rendelhetö el.

A zár alá vétel a biztosítási jellegéböl adódóan nem terjedhet túl a biztosítani kívánt jogkövetkezményen. A zár alá vétel elrendelhetö arra a vagyonra, vagyonrészre, illetöleg egyes vagyontárgyra is, amelyre nézve vagyonelkobzás rendelhetö el, de amelyet nem a terhelt birtokol.

A zár alá vételnek a közhitelü nyilvántartásba történö bejegyzése iránt haladéktalanul intézkedni kell. Ha nincs külön jogszabály szerinti közhitelü nyilvántartás, a zár alá vétellel érintett gazdálkodó szervezetet kell értesíteni.

A zár alá vételt meg kell szüntetni, amint az elrendelésének oka megszünt, valamint ha a nyomozást megszüntették. Amennyiben az eljárás vagyonelkobzás nélkül fejezödött be, vagy az elöterjesztett polgári jogi igényt a bíróság elutasította, a zár alá vételt fel kell oldani.

Amennyiben a zár alá vételt meghatározott összeg biztosítására rendelték el, és ezen összeget letétbe helyezik, a zár alá vételt fel kell oldani.

Biztosítási intézkedés

A Be. 160. §-a alapján a biztosítási intézkedés a zár alá vétel érdekében annak ideiglenes megakadályozása, hogy a terhelt vagy más érdekelt az ingó és ingatlan vagyona, vagyoni jogot megtestesítö értékpapírjai, pénzintézetnél szerzödés alapján kezelt pénzeszközei, gazdálkodó szervezet vagyonából az öt megilletö üzletrész vagy vagyoni hányad feletti rendelkezési jogát gyakorolja.

Az ügyész, illetöleg a nyomozó hatóság biztosítási intézkedést alkalmazhat, ha a zár alá vétel feltételeinek fennállása valószínüsíthetö, és a terhelt vagyona elrejtését, rendelkezési jogának átruházását, elidegenítését vagy megterhelését megkísérli, illetöleg ha ez megalapozottan feltehetö.

Biztosítási intézkedésként a nyomozó hatóság, illetöleg az ügyész a vagyontárgyakat lefoglalja, vagy hatóságokat, szerveket, gazdálkodó szervezeteket keres meg a hatáskörükbe tartozó intézkedések elvégzése érdekében. A megkeresettek az intézkedéseket haladéktalanul kötelesek megtenni, és ennek megtörténtéröl a nyomozó hatóságot, illetöleg ügyészt haladéktalanul tájékoztatni.

A biztosítási intézkedés elsösorban azzal szemben alkalmazható, akinek a zár alá vétel a rendelkezési jogát függesztené fel. Alkalmazható más olyan személlyel szemben is, aki a terhelttel - a dolog elrejtése, rendelkezési jogának átruházása, elidegenítésének megkísérlése céljából - kapcsolatot tart, vagy megalapozottan feltehetö, hogy kapcsolatba lép. A biztosítási intézkedés nyilvántartásba vételét követöen a biztosítási intézkedést elszenvedö a rendelkezési jog átmeneti jellegü korlátozását türni köteles.

A biztosítási intézkedést követöen a zár alá vétel elrendelését haladéktalanul indítványozni kell, és - ha ez a foganatosítást nem veszélyezteti - az érintettet értesíteni kell. Ha a zár alá vételt a bíróság nem rendelte el, a biztosítási intézkedést haladéktalanul fel kell oldani.


9. Az eljárás rendjének biztosítása

A rendbírság

A rendbírság vagyoni hátrányt jelentö kényszerintézkedés, amelynek célja az eljárási cselekményen való részvétel, közremüködés kikényszerítése, illetve rend fenntartása.

A Be. 161. § (1) bekezdése alapján, az e törvényben meghatározott esetekben a rend fenntartása érdekében, valamint az eljárási kötelezettségek megszegése miatt ezer forinttól kétszázezer forintig, különösen súlyos vagy ismételt esetben ötszázezer forintig terjedö rendbírság szabható ki. A rendbírság összegének megállapításánál a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményeit kell figyelembe venni.

Rendbírság kiszabásáról a bíróság és az ügyész határoz. A rendbírság kiszabása ellen bejelentett jogorvoslatnak halasztó hatálya van.

A Be. 161. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben kiszabott rendbírságot - meg nem fizetése esetén - a bíróság elzárásra változtatja át. A rendbírság elzárásra történö átváltoztatása esetén ezer forinttól ötezer forintig terjedö összeg helyett egy-egy napi elzárást kell számítani. A rendbírság helyébe lépö elzárás egy napnál rövidebb és száz napnál hosszabb nem lehet. Erre a rendbírságot kiszabó határozatban a megbírságolt személyt figyelmeztetni kell. Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani.

Az ügyész által kiszabott rendbírság átváltoztatásáról az ügyészség székhelye szerint illetékes nyomozási bíró az iratok alapján dönt. A rendbírságot elzárásra átváltoztató határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

Az elzárás végrehajtására a szabálysértési jogszabályok irányadók azzal, hogy az elzárás végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a megbírságolt személy kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és csak ezen idötartamig engedélyezhetö.

A rendbírság a büntetöeljárás során a következö intézkedéséhez kapcsolódik

a Be. 25. § rendbírság kiszabását teszi lehetövé az ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan kizárási okot bejelentö védövel, sértettel, magánvádlóval, pótmagánvádlóval, magánféllel, vagy képviselöjükkel szemben,

a Be. 93. § a következményekre figyelmeztetés ellenére, a vallomást jogosulatlanul megtagadó tanúval szemben teszi lehetövé a rendbírság kiszabását,

a Be. 106. § (3) szerint amennyiben a sértett megszegi a szakértöi eljárás során a közremüködési kötelezettségét, rendbírsággal sújtható,

a Be. 112. § (1) és (2) bekezdése szerint, ha a szakértö kioktatás ellenére jogosulatlanul megtagadja az együttmüködést, vagy szakvéleménye elkészítésével indokolatlanul késlekedik, rendbírsággal sújtható,

a Be. 119. § (5) bekezdése szerint rendbírsággal sújtható a tanú, a sértett vagy más személy, ha a szemlének nem hajlandó alávetni magát, illetve, amennyiben a birtokában levö tárgyat a szemle céljára nem bocsátja rendelkezésre,

a Be. 139. § (1) bekezdése a házi örizetet és a lakhelyelhagyási tilalmat megszegö terhelttel szemben teszi lehetövé rendbírság kiszabását,

a Be. 139. § (2) bekezdése a távoltartás szabályait szándékosan megszegö terhelttel szemben teszi lehetövé rendbírság kiszabását,

a Be. 152. § (1) bekezdése szerint rendbírsággal sújtható a lefoglalás során a dolog birtokosa - a mentességi joggal rendelkezö tanút kivéve -, amennyiben a keresett dolgot felszólításra önként nem adja át,

a Be. 158. § (3) bekezdése alapján a házkutatás, motozás, lefoglalás érdekében tett intézkedéseket akadályozó személy - a terhelt kivételével - rendbírsággal sújtható,

a Be. 185. § (3) a nyomozási cselekmény rendjét megzavarja, vagy a helyszínen tartózkodási kötelezettségét megszegi, ugyancsak rendbírsággal sújtható,

a Be. 245. § (4) a bírósági tárgyalás rendjét, menetét megzavaró személlyel - a terheltet kivéve - teszi alkalmazhatóvá a rendbírságot,

a Be. 246. § (2) bekezdése szerint rendbírság kiszabásának lehet helye a rendzavaró védövel szemben,

a Be. 343. § (1) bekezdése a pótmagánvádló képviselöjével szemben teszi lehetövé a rendbírság alkalmazását, amennyiben az a tárgyaláson nem jelenik meg és távolmaradását elözetesen, alapos okkal nem menti ki,

a Be. 429. § (3) bekezdése szerint a rendkívüli felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védövel szemben rendbírság kiszabásának van helye, amennyiben indítványát harminc napon belül nem, vagy hiányosan nyújtja be.

A rendbírság kiszabásának elöfeltétele, hogy az idézés szabályszerü legyen. A rendbírság kiszabása során a hatóság feladata annak mérlegelése, hogy az adott esetben a mulasztás milyen következménnyel járt. A rendbírság összegének meghatározásakor a kellö hatás elérése érdekében a fentieken túlmenöen a lehetöségekhez képest figyelemmel kell lenni a megbírságolt személy jövedelmi viszonyaira. A rendbírság célja az eljárási cselekmény, eljárásszerü magatartás kikényszerítése.

Az elövezetés

A Be. 162. § (1) bekezdés alapján az elövezetés személyi szabadságot korlátozó intézkedés annak érdekében, hogy az érintettet a bíróság, az ügyész, illetöleg a nyomozó hatóság elé állítsák, vagy biztosítsák az eljárási cselekményen, illetöleg a szakértöi vizsgálaton való részvételét.

Az elövezetés feltételei

A terhelt:

- szabályszerü idézés ellenére nem jelenik meg a hatóság elött, és távolmaradását alapos okkal elözetesen, haladéktalanul nem menti ki,

- az eljárási cselekményröl engedély nélkül távozik,

- önhibájából nem kihallgatható állapotban jelenik meg.

A tanú:

- szabályszerü idézés ellenére nem jelenik meg a hatóság elött, és távolmaradását alapos okkal elözetesen, haladéktalanul nem menti ki,

- az eljárási cselekményröl engedély nélkül távozik,

- önhibájából nem kihallgatható állapotban jelenik meg.

Az elövezetés jellemzöi:

A szabadságkorlátozás csak átmeneti jellegü, csak a hatóság elé állításig tart.

A terhelttel és a tanúval szemben egyaránt lehet alkalmazni.

Az elrendeléséröl a bíróság, az ügyész illetve a nyomozó hatóság rendelkezik, és rendörség hajtja végre.

Az elrendelés határozattal történik.

A rendör, illetöleg a nyomozó hatóság az érintett személyt, az elövezetést elrendelö határozatban megjelölt helyre kíséri, ennek érdekében a reá irányadó törvény szerint szükség esetén kényszert és más intézkedést alkalmazhat.

A bíróság, az ügyész, illetöleg a nyomozó hatóság rendelkezhet úgy, hogy a rendör az elövezetés foganatosítása helyett az érintett személy útba indulását ellenörizze, ha megalapozottan feltehetö, hogy az elövezetés célja ezzel is elérhetö.

Általában a napnak a hatodik és a huszonnegyedik órája között kell végrehajtani.

Az elövezetés költségének megfizetésére az elövezetettet kell kötelezni. A költségtérítésre vonatkozó figyelmeztetést - az összeg feltüntetésével - az idézésen, illetve az elövezetést elrendelö határozaton közölni kell.

Fegyveres erök, testületek, rendészeti szervek tagját az elöljárója útján kell idézni, ezért meg nem jelenésük estén is az elöljárót kell megkeresni.

Amennyiben az elövezetés nem hajtható végre, úgy arról jelentést kell készíteni, és azt az elrendelö hatóságnak meg kell küldeni.

Az elövezetés költségét a 35/2008. (XII. 31.) IRM-PM együttes rendelet szabályozza.

Az elövezetés, illetve a hatóság elé állítás költségének mértéke kilométerenként 450 forint, de legalább 7000 forint.

Több személy egy feltalálási helyröl ugyanazon elrendelö szerv elé történö együttes elövezetése, illetve hatóság elé állítása esetén a költség az elövezetett, illetve a hatóság elé állított személyek között egyenlöen oszlik meg.

A kilométerszám megállapításánál az elövezetést foganatosító rendöri szerv székhelye, az elövezetett személy feltalálásának helye és az elrendelö hatóság által meghatározott - az elövezetésre megjelölt - hely közötti távolságot kell figyelembe venni.

Ha az elövezetésre útbaindítással kerül sor, a költséget az elövezetést foganatosító szerv székhelye és az elövezetett személy feltalálási helye közötti távolság figyelembevételével kell megállapítani.

Ha az elövezetendö személy az elrendelö szerv által meghatározott helyen nem található fel, a költséget az elövezetést foganatosító szerv székhelye és az elrendelö szerv által meghatározott hely közötti távolság figyelembevételével kell megállapítani. A ténylegesen megtett távolságot a menetlevél alapján kell megállapítani.

Az elövezetés költségtérítésének összegét az elrendelö szerv állapítja meg a foganatosító szerv igazolása alapján.

Testi kényszer alkalmazása


A Be 163. § (1) bekezdése szerint, ha megalapozottan feltehetö, hogy eljárási cselekmény biztosítása vagy bizonyítási cselekmény foganatosítása céljából testi kényszer alkalmazása szükséges, erröl az eljárási cselekmény elvégzését elrendelö bíróság, ügyész, illetöleg nyomozó hatóság rendelkezhet. A testi kényszer alkalmazásáról rendelkezhet az eljárási cselekményt vagy a bizonyítási cselekményt végzö bíróság, ügyész, illetöleg nyomozó hatóság is.

A testi kényszer fogalma

A rendörségröl szóló 1994. évi XXXIV. törvény 47. §-a szerint: a rendör - intézkedése során - az ellenszegülés megtörésére testi erövel cselekvésre vagy cselekvés abbahagyására testi kényszert alkalmazhat.

A rendörség szolgálati szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet 53. § (2) bekezdése szerint: a testi kényszer alkalmazása során a rendör felhasználhatja az önvédelmi fogásokat.

A büntetés-végrehajtási szervezetröl szóló 1995. évi CVII. törvény 18. §-a szerint: az intézkedésnek ellenszegülö személlyel szemben az ellenszegülés megtörésére testi kényszer (megfogás, lefogás, ellökés, elvezetés, önvédelmi fogás) alkalmazható.

A testi kényszer alkalmazására a bíróság és az ügyész nem jogosult, elsösorban a rendörséget veszi igénybe, kivételes esetben lehetöség van az eljárási cselekménynél jelen lévö büntetés-végrehajtási ör igénybe vételére.

Testi kényszer a terhelttel, a sértettel, a tanúval, valamint az eljárási cselekményt akadályozó más személlyel szemben alkalmazható.


Találat: 9113


Felhasználási feltételek