A Nemzetközi Bíróság mint intézmény

A Nemzetközi Bíróság összetétele

A Nemzetközi Bíróságnak 15 bírája van, mely testületben mint egészben biztosítani kell a civilizáció nagy alakzatainak és a világ fő jogi rendszerei­nek képviseletét. Egy újabb munka ide sorolja az európai, a hin­du, a buddhista, az iszlám, a latin-amerikai és afrikai jogrendszereket.

A Nemzetközi Bíróságnak ezen ambivalens, többféleképpen értelmez­hető reprezentativitása a gyakorlatban úgy jelenik me 535b14f g, hogy a Bíróság összetétele lényegében a Biztonsági Tanács összetételéhez igazodik: az ál­landó tagok állampolgárai mellett 5 helyük van az afroázsiai országoknak, 2-2 helyük a latin-amerikai, illetve nyugat-európai és más országoknak és 1 helye Kelet-Európának. A Nemzetközi Bíróság összetétele úgy is jellemez­hető, hogy 5 bíró (illetve a kelet-európai bírót is számítva 6 bíró) kötődik az európai jogi kultúrához, a többieknél más jogi hagyományok is - elté­rő súllyal - jelen vannak.

A Nemzetközi Bíróság választott bírái mellett a Statútum ismeri az ad hoc bírói intézményt is. Ad hoc bírót jelölhet az a peres fél, akinek nincs ál­lampolgára a Bíróság tagjai között. Ha bármelyik oldalon több fél van, ak­kor közösen jogosultak ad hoc bíró kijelölésére. Kivételesen véle­ményező eljárásban is szerepelhet ad hoc bíró. Az ad hoc bírói intézmény következtében az eljáró bíróság esetleg 17 tagból is állhat.

A bírák választása

Minden harmadik év őszén kerül sor a Nemzetközi Bíróságon belüli he­lyek egyharmadának betöltésére. A legutóbbi választás 1999 őszén volt. Ezen kívül választásra kerül sor, ha egy bírói hely valamilyen okból - p1. ha­lál, lemondás - megüresedik.

A bírák megválasztásának első lépcsője a jelölés. A Statútum meghatá­rozza a jelölhetőség feltételeit, mely magába foglal egyrészt morális köve­telményt ("nagy erkölcsi tekintélynek örvendő személy"), másrészt a szak­értelem szükségességét ("akik hazájukban a legmagasabb bírói tisztek betöltéséhez megkívánt követelményeknek megfelelnek vagy akik a nemzetközi jog terén elismert jártassággal bíró jogtudósok"). Miután a Bí­róság hivatalos nyelve az angol és a francia, választhatóságnak ezen nyelvek ismerete ki nem mondott feltétele. Nem szerepel viszont a követelmények között meghatározott életkor betöltése. Az elmúlt fél évszá­zadban a Nemzetközi Bíróság bírái között voltak a nemzetközi jog pro­fesszorai, diplomaták, külügyminisztériumi jogtanácsosok, a Nemzetközi Jogi Bizottság korábbi tagjai, miniszterek, legfelsőbb bírósások elnökei.

A bírák jogállása

A bírákat 9 évre választják és újraválaszthatók. Nem ritka az, hogy egyes bí­rók több cikluson keresztül tagjai a Nemzetközi Bíróságnak. A bírói tisztség megszűnése esetén is be kell fejezniük azokat az ügyeket, amelyek el­intézését megkezdték. A bírói megbízatás megszűnik, ha lejár a 9 év (kivé­ve, ha újra megválasztják), a bíró halálával, lemondással vagy - kivételesen - elmozdítással.

A bírák függetlenek, mely magától értetődő követelményt a Statútum rögzíti. A bírói függetlenség biztosítását szolgálja - a hosszú szol­gálati idő és a magas tiszteletdíj mellett - annak kimondása, hogy tisztük gya­korlása tekintetében diplomáciai kiváltságokat és mentességeket élveznek, továbbá az összeférhetetlenség szabályozása, jelesül a Bíróság tagjai semmiféle politikai vagy közigazgatási feladatot nem gyakorolhatnak és semmiféle más hivatalos jellegű foglalkozást nem vállalhatnak, semmiféle ügyben sem szerepelhetnek mint kormánymegbízottak, tanács­adók vagy ügyvédek. Nem jelent összeférhetetlenséget ugyanak­kor a tudományos tevékenység vagy választott bírói funkció betöltése. Vé­gül említendő a kizárásra vonatkozó rendelkezés, mely szerint a Bíróság egy tagja sem vehet részt olyan ügy elbírálásában, melyben előzőleg, mint a felek egyikének kormánymegbízottja, tanácsadója vagy ügyvédje, vagy va­lamelyik nemzeti vagy nemzetközi bíróságnak vagy vizsgálóbizottságnak tagja, vagy bármilyen más minőségben már közreműködött. A bírák jogállásának bemutatása a bírák kötelezettségeinek felsorolásá­val zárható: a bírák hivatalba lépésükkor esküt tesznek, a törvény­kezési szünet kivételével a Bíróság rendelkezésére kell állniuk.

A Nemzetközi Bíróság belső szervezete

A Nemzetközi Bíróság tagjai titkos szavazással három évre elnököt és alel­nököt választanak a 3 éves ciklus első napján 2000 februárjá­tól az elnöki tisztet francia bíró tölti be. Az elnök elnököl a Bíróság ülésein, irányítja és ellenőrzi a Bíróság adminisztrációját, jelentős szerepe van az eljárásban és a határozathozatalban. Akadályoztatása eseté­ben vagy akkor, ha az adott ügyben a felek egyikének állampolgáraként nem gyakorolhatja elnöki funkcióit, az alelnök helyettesíti, illetve az ún. doyen bíró, aki a Bíróság legrégibb és legidősebb tagja.

A Nemzetközi Bíróság rendszerint teljes ülésben jár el. Ezenkívül a Bí­róság öttagú sommás tanácsot alakít az ügyek gyors elintézése érdekében, melynek az elnök és az alelnök ex officio tagjai. Ezen kívül a Bíróság idő­ről időre három vagy több bíróból álló tanácsot is alakíthat. 1993 óta mű­ködik a 7 tagú környezeti tanács.

Az említett tanácsok csak a felek kérelmére járhatnak el, gyakorlati al­kalmazásukra eddig nem került sor.

A különleges rendeltetésű alap

1989-ben a főtitkár ENSZ-alapot hozott létre abból a célból, hogy segítsék azokat az államokat a Nemzetközi Bíróság igénybevételében, akiket a ma­gas eljárási költségek (tanácsadók, szakértők tiszteletdíjai, a periratok kidol­gozása stb.) esetleg visszariasztanának. Az alap önkéntes befizetésekből jön létre. Bármely ENSZ-tagállam és a Statútum más részesei kérhetnek az alap­tól pénzügyi segélyt közös megegyezéssel induló perben.

Már korábban is előfordult az, hogy valamely állam anyagi segítséget nyújtott peres feleknek. Pl. a Burkina-Faso és Mali közötti határvitában (1986) a felek a határ delimitációjának, azaz az ítélet végrehajtásának költ­ségeit a Svájc által adott pénzből finanszírozták.