online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI

jogi



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A munkavégzés szabalyai
A bizonyítas altalanos szabalyai
A nyomozas lefolytatasa
JOGI ALAPFOGALMAK
Az egyes bizonyítasi eljarasok
Nemzetközi bíraskodas
Polgari jogi alapfogalmak
A bűnmegelőzés modellje
A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI
 
bal also sarok   jobb also sarok

A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI


2.1. A szerződés fogalma


A szerződés fogalma hosszú múltra tekint vissza. Akkor jöhetett létre, amikor az ember a létfenntartásához szükségesnél többet tudott termelni, és ezt a többletet elcserélte, eladta. A fejlődés további fokát jelzi, amikor már kifejezetten azzal a céllal termelnek, hogy a terméket, szolgáltatást eladják. Napjainkra a világ legtöbb országára az árubőség a jellemző, amely árút, szolgáltatást a cégek igyekeznek a reklám eszköztárának felhasználásával "hasznosítani" emberi oldalról pedig a hihetetlen mértékű fogyasztás a jellemző.

A szerződés azért jött létre, hogy a különböző szükségletek kielégítést nyerjenek. Az állam szabályozza a szerződéskötés, teljesítés kérdéseit, jogi védelmet nyújt a szerződési igények kielégítéséhez.

A szerződés két vagy több személy jogi hatást kiváltó, egybevágó akaratnyilatkozata. A szerződés meghatározott személyek között jön létre, amely kötelezettséget keletkeztet valamely szolgáltatás teljesítésére és jogosultságot ennek követelésére.

A szerződés fogalmának három lényeges eleme van: az akarat, a nyilatkozat és a jogi hatás elérése.

a)            A szerződési akaratról. A szerződés létrejöttének mozgatói ugyan a szükségletek, de nem minden áruszükséglet nyert kielégítést. Ennek különböző okai lehetnek, többek között anyagiak is. Ahhoz azonban, hogy a szerződés létrejöjjön, elengedhetetlen az akarat mint "belső tényező", amely átfogja az egész szerződéskötés folyamatát, annak következményeivel együtt. A szerződési akarat hiányához fűződő következmény a szerződés érvénytelensége. Nincs meg a szerződési akarata pl. a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személynek, ezért az általuk kötött szerződés semmis.

b)            A szerződési nyilatkozatról. A szerződési akarat a nyilatkozattal válik mások számára is megismerhetővé. Ez a nyilatkozat többféle formában történhet: ráutaló magatartással, szóban, írásban. A szerződések körében a polgári jog a nyilatkozati elv elsőbbségét vallja, vagyis, ha a nyilatkozat eltér az akarattól, a nyilatkozatot tevő fél a nyilatkozatának tartalma szerint köteles eljárni. Ennek az elvnek az a célja, hogy a nyilatkozatát nyilatkozatának alapos megfontolására ösztönözze, ezáltal megkímélje másokat attól, hogy előttük rejtve maradó akarat érvényesüljön.

c)            A jogi hatásról. A szerződés célja valamely szükséglet kielégítése és ezzel érdek-megvalósítás. Pl. bérleti szerződésnél használati jog, adásvételnél tulajdonjog megszerzésével érhető el a kívánt jogi hatás.


2.2. A szerződés alanyai, több alany a szerződésben


Polgári jogi szerződés alanya az lehet, aki jogképes. Jogképességgel rendelkezik a természetes személy, a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és az állam.

A szerződésben részt vevő alanyokat feleknek nevezzük. Mivel a szerződések többségében a szolgáltatással szemben ellenszolgáltatás áll, a szerződések visszterhesek, ennek megfelelően a felek szerepe is más. Aki a szerződés következtében valamit elvárhat, követelhet, ő a jogosult, akit pedig valamilyen kötelezettség terhel, ő a kötelezett. Megjegyzendő azonban, hogy a fenti pozíciók szétválasztása fontos, de a gyakorlatban a jogosultnak is vannak kötelezettségei és fordítva, a kötelezettet is megilletik jogosultságok. Kivétel az ingyenes szerződés, pl. ajándékozás, amelyben a szolgáltatást ellenszolgáltatás nem követi.

Nem minden szerződés "kétszemélyes, több alany is szerepelhet benne, akár a jogosulti, akár a kötelezetti oldalon. Van olyan esetkör is, amikor nem ugyanabban a jogosulti, ill. kötelezetti pozícióban szerepel több személy, hanem önálló pozíciót töltenek be, pl. életbiztosításnál a biztosító, a szerződő fél mellett a biztosított, ill. kedvezményezett, vagy fuvarozási szerződésnél a feladó, a címzett és a fuvarozó. Ismerünk olyan szerződésfajtát is, amelyben járulékos pozíciót tölt be harmadik személy. Ennek tipikus esete a kezesség, amely azért járulékos pozíció, mert a kezesnek csak akkor kell teljesítenie, az adós felé ha a kötelezett nem teljesít.


2.3. A szerződés tárgya


A szerződés tárgya többnyire valamilyen vagyoni értékű szolgáltatás, amelyet a kötelezett nyújt a jogosultnak. Ezek a szolgáltatások pénz vagy más dolog adására vagy valamely tevékenység kifejtésére irányulnak. A tevékenység megnyilvánulhat valamely eredmény létrehozásában, pl. vállalkozás, tevékenységre irányuló eljárásban pl. megbízás. A szolgáltatás irányulhat valamitől való tartózkodásra, valaminek az eltűrésére is. Pl. eladó az eladott dolgot nem használhatja, bérlő használhatja a bérbevett dolgot, ezt a bérbeadó tűrni köteles.

A szolgáltatás megnyilvánulhat egyszeri tevékenységben és tartós, időszakonként visszatérő magatartásban is. Pl. adásvétel, bérlet.



2.4. A szerződéskötés


A szerződéskötés nyilatkozatok sorozatából áll, amelynek eredményeként a felek megegyezésre jutnak.


2.4.1. Elvek,

amelyek jellemzőek a szerződésekre, ill. amelyeket a szerződéskötéssel foglalkozóknak ismerniük kell és alkalmazni.

Az egyik ilyen elv a szükséglet-kielégítési elv. A felek azért kötnek szerződést, mert az egyik félnek arra van szüksége, amire a másiknak nincs.

A másik fontos elv a szerződési szabadság elve, amelynek több összetevője van.

a) A szerződéskötési szabadság azt jelenti, hogy a személy maga dönti el, akar-e szerződést kötni vagy sem. Ez alól az általános elv alól a törvény kivételt állapít meg, mert megengedi, hogy jogszabály a szerződéskötést kötelezővé tegye. Pl. gépjármű felelősségbiztosítás.

b) A szerződési partner megválasztásának szabadsága, amely a szerződő fél személyének megválasztását jelenti.

c) A szerződési típusszabadság elve szerint a felek döntik el, milyen típusú szerződést kívánnak kötni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a Ptk-ban nevesített szerződéseket köthetik meg, hanem a legváltozatosabb tartalmi, érdekeiknek leginkább megfelelőt, ugyanis nincs típuskényszer.

d) A tartalmi szabadság elve alapján a felek a szerződés tartalmát szabadon állapíthatják meg, így egy szerződés több szerződéstípus elemeit is tartalmazhatja. Pl. ajándékozással vegyes adásvétel. Gyakran előfordul a gyakorlatban, hogy vállalkozási szerződésnél a mű elkészítéséhez az anyagot a vállalkozó adja, pl. varrónő adja a ruhaanyagot, ez az adásvétellel vegyes vállalkozási szerződés.

A harmadik fő elv, amely a szerződésekre jellemző, az együttműködési elv. A felek a szerződési akarat kinyilvánításától a szerződés teljesítéséig együttműködnek, tájékoztatják egymást, a kölcsönösen jó viszony alapján segítik a szerződésben foglaltak megvalósítását. Ezen elv tartalma pontosan nem határozható meg, csupán körülírható.


2.4.2. A szerződési ajánlat, ajánlati kötöttség


Az ajánlat olyan szerződéskötésre irányuló indítvány, amelyben az ajánlattevő közli a másik féllel, hogy milyen tárgyban és milyen feltételekkel kíván szerződést kötni. Szerződéskötésre irányuló ajánlatot többféle alakban lehet tenni. Ez lehetséges szóban, pl. együttesen jelenlévő felek között vagy telefonon, írásban, pl. szórólapok, prospektusok, katalógusok szétosztása és ráutaló magatartással, pl. önkiszolgáló üzlet árukínálata.

Ajánlatot megbízott ú 212j94c tján is lehet tenni.

Aki szerződéskötésre tesz ajánlatot, ajánlatához meghatározott ideig kötve van, kivéve, ha ő ezt a kötöttséget kizárta. Ez az időtartam nem lehet korlátlan, nem tarthat örök időkig, az ajánlattevő nem lehet hosszú ideig bizonytalanságban. Szükséges tehát egy ésszerű időtartam meghatározása. Ha az ajánlattevő nem határozta meg az ajánlati kötöttség időtartamát, akkor a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

A jelenlévők között vagy a telefonon tett ajánlatot ("múló eszköz") nyomban el kell fogadni.

Távollevőnek tett ajánlat ("maradandó forma") esetében azon idő elteltével szűnik meg az ajánlati kötöttség, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta.

Levélben tett ajánlatnál az ajánlati kötöttség időtartama annyi, amennyi a postafordultával való levél megérkezéséhez szükséges.

Távirat, telex esetén is annyi idő áll rendelkezésre az ajánlat megfontolásához, amennyi idő a válasz megérkezéséhez kell.

Az ajánlati kötöttség kezdete az az időpont, amikor az ajánlat a címzett tudomására jutott. A címzett reagálása az ajánlattételre háromféle lehet.

a) Az ajánlatot változatlan tartalommal elfogadja és erről értesíti az ajánlattevőt.

b) Válasznyilatkozata eltér az ajánlattól, ilyen esetben szerződés nem jön létre, az eltérő választ új szerződési ajánlatnak kell tekinteni.

c) Nem válaszol az ajánlatra, vagyis szerződés nem jöhet létre, ugyanis a hallgatás nem beleegyezést jelent a szerződéskötésbe.

Az ajánlattevő ajánlatát visszavonhatja, de csak akkor, ha a visszavonás legkésőbb az ajánlattal egy időben érkezik meg. Pl. levél útján tett ajánlatot megérkezése előtt telefonon hatálytalaníthatjuk.

Előfordulhat, hogy elfogadó idejében megtett nyilatkozat késve érkezik meg az ajánlattevőhöz. Erről a tényről, vagyis, hogy késés miatt nem jött létre a szerződés, az ajánlattevő köteles értesíteni a másik felet. Ha ezt az értesítést elmulasztja, a szerződés létrejön.

Az ajánlattétel a szerződéskötés kezdeményezésének egyik lehetséges módja. Szerződéskötés kezdeményezése gyakran szükségleti oldalról indul ki, vagyis megrendelést küld az egyik fél a másiknak, mert tisztában van vannak lehetőségeivel. Gyakori az a mód is, hogy a megrendelő közli igényeit és ezzel kapcsolatban kér ajánlatokat. Ez rendszerint pályázat formájában történik. A benyújtott pályázatok közül a legjobb, leggazdaságosabb megoldás lehet a nyertes.


2.4.3. A szerződés létrejötte


Szerződés az ajánlat és az elfogadás, a felek akaratának egybevágó volta esetén jön létre. A szerződés megkötéséhez a feleknek a lényeges kérdésekben meg kell állapodniuk, vagyis azokban, amelyeket jogszabály vagy bármelyikük ilyennek minősít.


Vannak olyan feltételek, amelyek a jogszabály rendelkezése miatt lényegesek, pl. ingatlan adásvétel írásbafoglalása, ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzés.

Az egyes szerződéstípusok sajátosságai is meghatározók lehetnek, hogy mi a lényeges elem, pl. szállítási szerződésnél az időpontok, hely.

Általában azonban minden szerződéstípusra vonatkozóan meghatározható azon minimális, lényeges pontok köre, amelyek nélkül nem beszélhetünk szerződésről.

a) Felek neve, személyi adatok, pozíciójuk (jogosult, kötelezett a szerződés típusoknak megfelelően elnevezéssel pl. bérbeadó-bérlő, megrendelő-vállalkozó).

b) A szerződés tárgya, vagyis a szolgáltatás pontos megnevezése, mennyiség, minőség stb. paraméterekkel.

c) Az ellenszolgáltatás meghatározása, amely a legtöbbször pénz.

A feleknek nem kell megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez, elegendő csupán az arra való hivatkozás. Pl. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. Szabályai az irányadók.


2.4.4. A szerződés alakja


Szerződést bármilyen alakban lehet kötni, létrehozása nincs meghatározott alakhoz kötve. A felek szerződési akaratukat bármilyen formában, szóban, írásban és rámutató magatartással is kifejezhetik. Mégis a szerződéseknek csak egy bizonyos csoportját szokták szóban kötni, mégpedig azokat, amelyeknél ritkán keletkezik jogvita. Ilyenek az azonnal teljesedésbe menő szerződések, pl. a kiskereskedelmi adásvételek. Ezekben az esetekben is a vevő az eladótól pénztári bizonylatot, számlát, jótállási jegyet kap, amely bizonyítja, hogy mikor, mit vásárolt. Ezeknek a bizonylatoknak hibás teljesítés esetében van jelentőségük.

A szerződések nagy részénél jogszabály vagy a felek akarata kívánja meg bizonyos alaki feltételek meglétét. Ez az alakiság az írásbeliséggel kapcsolatos alakiság, vagyis írásbafoglalás.


Az alaki feltételek (írásbafoglalás) egyrészt a nyilvántartás és az ellenőrzés megkönnyítését szolgálják, másrészt az akaratnyilvánításrra kisebb fokban képes személyek védelme érdekében szükségesek. Leggyakoribb írásos alakhoz kötött szerződések az ingatlan tulajdonjog átruházással kapcsolatosak, pl. adásvétel, ajándékozás, csere ugyancsak írásos alakban érvényes pl. a kötbér kikötése, jogvesztés kikötése, jelzálog alapítása, kezességvállalás, elővásárlási-, visszavásárlási jog, vételi jog, biztosítási szerződés, bankhitel szerződés, tartási- és életjáradék szerződés.

A szerződés írásos formája lehet egyszerű írásbafogalás, amely csupán a szerződő felek aláírását tartalmazza, pl. biztosítási szerződés, tartási- és életjáradéki szerződés, vállalkozási-, megbízási szerződés, kölcsön-szerződés. Jogszabály több esetben az egyszerű írásbeliségen túlmenően ír elő különleges alakot, vagyis a szerződés minősített írásbafoglalását, pl. gazdasági társaságot alapító szerződés érvényességéhez, házassági vagyonjogi szerződéshez ügyvéd vagy jogtanácsi ellenjegyzés kell, meghatalmazáshoz két tanú aláírására van szükség. A minősített írásbafoglalás a fentiek alapján azt jelenti, hogy a szerződést tanúk vagy más személyek, ügyvéd, jogtanácsos, közjegyző hitelesíti. Abban az esetben, ha a fél írástudatlan vagy nem képes írni, pl. eltört a karja, a szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagyis az utóbbi alapján a fél aláírását bíróság, közjegyző hitelesíti vagy két tanú aláírásával igazolja, hogy a fél az okiratot előttük írta alá vagy aláírását előttük sajátjának ismerte el. A közokirati forma a leghitelesebb okirat, mert pótolja az egyszerű vagy minősített írásbeli alakot is. Különleges formája a szerződéseknek, mert pl. bírósági határozat nélkül is végrehajtásnak van helye, ha a kézizálog szerződést közokiratba foglalták. A közokirat fogalma úgy határozható meg, hogy a szerződésnek közjegyző, bíróság vagy más állami hatóság által való írásbafoglalása. Közokirat elkészítéséhez a felek leggyakrabban közjegyző közreműködését kérik. Közokirathoz kötött ügyletek pl. akaratnyilvánításra kisebb fokon képes személyek (a fél vak, néma, süketnéma) ügyletei, házasságon kívül született gyermek teljes hatályú atyai elismerő nyilatkozata, korlátozottan cselekvőképes személy végrendelete, ingó dolgokat terhelő jelzálogjog alapítása.

Az írásbeli alak megsértésével kötött szerződés semmis. A szerződés megszüntetéséhez és felbontásához is ugyanolyan forma szükséges, mint a megkötéséhez.


2.4.5. Előszerződés, keretszerződés, általános szerződési feltételek


Előszerződésben a felek arra kötelezik magukat, hogy egy későbbi időpontban szerződést fognak kötni egymással. Az előszerződést egy olyan megállapodásnak kell tekinteni, amelyből szerződéskötési kötelezettség keletkezik. Az előszerződés tartalmi kellékeinél elegendő, ha csak annyit határoznak meg, hogy mely felek között, mikor, milyen szolgáltatásra jött létre szerződés és mikor fogják a végleges szerződést megkötni. Nem követelmény tehát az, hogy a szerződés lényeges elemeit az előszerződés tartalmazza, de annyit mindenképpen kell, hogy a későbbi megkötendő szerződés tartalmára támpontot adjon. Erre azért van szükség, mert a bíróság vita esetén az előszerződés alapján létrehozhatja a szerződést, megállapíthatja annak tartalmát, ha az az előszerződés, a felek tárgyalásai alapján megállapítható. A Ptk. 208 § (4) bekezdése szerint erre akkor kerülhet sor, ha a létrehozást nemzetgazdasági érdek vagy a felek különös méltánylást érdemlő érdeke indokolja.

Gyakran létesül előszerződés árucikkel (termékek), szolgáltatásokkal kapcsolatban, de nem idegen a kulturális szférától sem ez a gyakorlat. Pl. zenekarok, színházak turnéi, amelyekben a művészek előszerződés alapján kötelezik el magukat egy későbbi időpontra.

A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

Az előszerződések egyedi szerződések, amelyektől lényegében különböznek az általános szerződési feltételek. A termékek tömeges értékesítésével foglalkozó cégek előre, egyoldalúan kidolgozzák azokat a feltételeket, amelyek alapján a fogyasztókkal szerződnek. A szerződő fél döntési lehetősége nem sok, csak annyi, hogy eldöntse, kíván-e szerződést kötni ezekkel a feltételekkel. Ezeknek a feltételeknek, un. blanketta-szerződéseknek az alkalmazása elkerülhetetlen, mert a vállalkozó-kereskedelem nem tud széles vevőkörével külön-külön tárgyalni. Szokásos alkalmazása a tartós fogyasztási cikkek adásvételénél, utazási irodáknál, közszolgáltatásoknál, pl. gépjárműjavítás, gáz- és villamosenergia szolgáltatás, vegytisztítás, utazási feltételek.

Az általános szerződési feltételek csak akkor válnak a szerződés részévé, ha azokat a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.

Az általános szerződési feltétel előnye mellett hátránya az, hogy a vállalkozás a feltételeit túlzottan egyoldalúan dolgozza ki, bár érdekében áll olyan előnyös feltételek adása, amelyek árújának, szolgáltatásának kelendőségét jelenthetik. Túlzottan egyoldalú előny kikötése esetén bírósághoz fordulhatunk, a bíróság a megtámadás alapossága esetén a sérelmes kikötés érvénytelenségét megállapítja, mindenkire kiterjedő hatállyal.

A keretszerződés a tömeges szerződéskötés megkönnyítésének másik módja, de jellegében eltér az előbbitől. Az eltérés abban jelentkezik, hogy a felek állapodnak meg a későbbikben történő, teljesedésbe menő szerződések ismétlődő feltételeiben. Leegyszerűsíti tehát a szerződés létrejöttét, mert a feleknek alkalmanként csak a lényeges pontokban kell megállapodniuk. A keretszerződés a szerződéskötés leegyszerűsített technikáját teszi lehetővé, de meghatározott partnerek között.


2.4.6. Képviselet


Szerződést kötni vagy más jognyilatkozatot tenni nemcsak személyesen lehet, hanem képviselő útján is. A képviselet azt jelenti, hogy a felet képviselő helyettesíti, a nyilatkozó személy helyett a képviselő jár el, akinek nyilatkozata által a képviselet válik jogosítottá illetve kötelezetté.

Általános szabály, hogy képviselet bármilyen akaratnyilatkozatnál lehetséges, ugyanis a polgári jog körébe tartozó tárgykörök nem igénylik a felek közvetlen közreműködését. Kivételek persze vannak, ezek az un. Legszemélyesebb jellegű jognyilatkozatok, mint pl. a házasságkötés, végrendelet.

A képviselet alapulhat törvényen vagy hatósági rendelkezésen, jogügyleten, jogi személy alapszabályán, ill. szervezeti szabályzatán. A képviseletnek tehát három formája van: a törvényes képviselet, a szervezeti képviselet és a meghatalmazáson alapuló képviselet.

Törvényes képviselet esetén a képviseleti jogkört jogszabály, ill. hatósági határozat állapítja meg. Törvényes képviselő a szülő, a gyám, a gondnok. Ez a képviseleti jog a kiskorú gyermek, a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen nagykorú személyek képviseletét jelenti.

Szervezeti képviselettel minden jogi személynél találkozunk, mert a jogi személy minden fajtájánál meghatározott, hogy mi a jogi személy képviselő szerve, pontosabban, ki az az egyén, aki a jogi személy képviselője. Általában ez a legmagasabb beosztáshoz kötődő jogosultság, de nem szükségképpen. Képviselő nélkül gyakran a jogi személy nem is tudja működését megkezdeni, pl. egyesülés, közös vállalat igazgatója.

A meghatalmazáson alapuló képviselet egyoldalú jogügylet, amelyet a képviselt ad képviselője számára. Ez a meghatalmazás lehet általános, de terjedelmében korlátozott is, pl. ingatlan csak meghatározott felső határösszegig vásárolható meg. A képviseleti jogkör terjedelme a meghatalmazástól függ.

Ha a képviselő képviseleti jogát túllépve, vagy annak hiányában jár el, álképviseletről van szó. Az álképviselő által kötött szerződés érvénytelen lesz, kivéve, ha a képviselt személy utólag jóváhagyja.

Meghatalmazás adható határozott időre és határozatlanra is, amelyek bármikor visszavonhatók. Képviselőként akár polgári-, akár büntető-, akár családjogi ügyben gyakran jár el ügyvéd.


2.5. A szerződés érvénytelensége és kikényszeríthetetlensége


A szerződések az áruviszonyok mozgatói, közvetítői, ezért az állam elismeri és támogatja azokat. Vannak azonban olyan szerződések, amelyeket az állam elismer, de kikényszerítésüket nem segíti, azaz a teljesítésekhez bírói utat nem lehet igénybe venni; ezek az államilag nem érvényesíthető szerződések. Előfordul az is, hogy az állam nem ismeri el a szerződéseket, ezt a kört nevezzük érvénytelen szerződéseknek.


2.5.1. Érvénytelen szerződések


Az érvénytelenség azt jelenti, hogy a szerződéssel elérni kívánt jogi hatás elmarad, vagyis az érvénytelen szerződés törvényes ok miatt nem váltja ki azt a jogi hatást, amelyet egyébként a törvény a szerződésektől remél.

Érvénytelen a szerződés akkor, ha a szerződési akaratban, a szerződési akaratnyilatkozatban vagy a célzott joghatásban lévő fogyatékosság miatt nem alkalmas valamely érdek kielégítésére.

Akkor érvénytelen a szerződés, ha az érvénytelenség oka a szerződéskötéskor áll fenn.

Az érvénytelenségnek két fajtája ismeretes; a semmiség és megtámadhatóság.

A semmisség feltétlen érvénytelenséget jelent, azt, hogy az ilyen szerződés önmagában véve érvénytelen, a törvény erejénél fogva. Semmisségre bárki, határidő nélkül hivatkozhat, bármely állami hatóság vagy bírósági hivatalból veszi figyelembe, mindenféle külön eljárás nélkül.

A semmisség okai

a) A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személyek által kötött szerződés, mert nem rendelkeznek ügyeik viteléhez szükséges belátási képességgel.

b) Színlelt szerződés esetében a színlelés célja rendszerint a jogszabály vagy harmadik személy jogvédte érdekének kijátszása. Pl. az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyait tartozása behajtásának meghiúsulása céljából színlelt adásvételi szerződéssel ismerősére, hozzátartozójára ruházza át.

c) Fizikai kényszer esetében nincs meg a szerződési akarat. Ilyen remélhetőleg ritkán fordul elő, mert ilyenkor a szerződést aláíró csak eszközül szolgál anélkül, hogy akarata kifejezésre jutna. Pl. erőszakkal vezetik a kezét, hogy a szerződést írja alá.

d) Álképviseletnél a képviseleti jogkor hiányáról vagy annak túllépéséről van szó.

e) Alaki hiba miatt, mert a szerződéskötés nem a törvényben megkívánt alakszerűségek betartásával történt, pl. ingatlan adásvételt nem foglalták írásba.

f) Uzsorás szerződés esetében szerződéskötéskor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötöttek ki a felek.

g) A szerződés lehetetlen szolgáltatásra irányulásakor is semmis a szerződés. Fizikai lehetetlenség áll fenn, ha a szolgáltatás a technika adott fejlettségi fokán nem teljesíthető, jogi lehetetlenség áll fenn, ha jogszabály tiltja a szolgáltatást, pl. nyilvánosház üzemeltetése.

h) Jogszabályba, jó erkölcsbe ütköző szerződés is semmisséget von maga után.

Az érvénytelenség másik fajtája a megtámadhatóság, amely szerint a megtámadható szerződés feltételesen érvénytelen, csak akkor, ha az arra jogosult vagy érdekelt fél egy éven belül sikerrel megtámadja a bíróságon.

A megtámadási határidő kezdete a tévedés, megtévesztés felismerésekor, fenyegetésnél a kényszerhelyzet megszüntekor, a szolgáltatás feltűnő aránytalansága esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor, kényszerhelyzetnél ennek megszüntekor.

A megtámadhatóság okai:

a) Tévedés. Ha valaki az akaratát hamis, nem a valóságnak megfelelő feltételezés, körülmény hatására alakítja ki. Ez akkor megtámadási ok, ha a tévedés lényeges körülményre vonatkozik és azt a másik fél okozta vagy felismerhette. A szerződés alanyában, tárgyában való tévedés mindig lényeges. Pl. valaki abban a feltevésben köt tartási szerződést, hogy az eltartója szakképzett és munkabíró ápoló.

b) Megtévesztés. Szándékos tévedésbe ejtés, amelyet a másik fél tudatosan, szándékosan okoz lényeges körülmény tekintetében. Pl. a reklámozott sütőben leragad a palacsinta.

c) Fenyegetés. Hasonlóságot mutat a fizikai kényszerrel, de itt lelki kényszerről van szó.           Ezt a lelki kényszert a szerződő féllel vagy hozzátartozójával szemben helyezik kilátásba, amely irányulhat élet, testi épség, vagyontárgy ellen is.

e) A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné. A bírói gyakorlat szerint 40-50 %-os értékkülönbség már feltűnően nagy.

Az érvénytelenség jogkövetkezménye az, ha még nem történt teljesítés, úgy kell tekinteni a szerződést, mintha létre sem jött volna. Amennyiben történt teljesítés, az eredeti állapotot vissza kell állítani, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás kölcsönösen visszajár.

Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést érvényessé nyilvánítja, ha az érvénytelenség oka megszüntethető, pl. a feltűnő értékaránytalanság, egyoldalú előleg kiküszöbölésével.

Előfordulhat, hogy a szerződés csak részben érvénytelen, ez rendszerint az egész szerződést azzá teszi, kivéve, ha a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna.


2.5.2. Államilag nem érvényesíthető szerződések


Ezek olyan szerződések, amelyek nem érvénytelenek, önkéntesen teljesíthetők, de államilag, bírósági úton teljesítésük nem kényszeríthető ki.

Két fajtája ismeretes: a természetes kötelmek és az elévült kötelmek.

A természetes kötelmek körébe tartozó szerződések kötése nem tilos, de a jog nem segít lebonyolításában, mert jellegük, jelentőségük ezt nem indokolja. Ezek tehát olyan szerződések, amelyek sohasem voltak érvényesíthetők. Három esetköre van:

a) Játékból vagy fogadásból eredő követelések, kivéve az államilag engedélyezettet.

b) Kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelés

c) Szeszesital fogyasztására kölcsönadott pénzösszeg, az ún. "kocsmai" hitel.

Az elévült kötelmek olyan szerződések, amelyek eredetileg érvényesíthetők voltak, de erre hosszú időn keresztül nem került sor, ezért az érvényesíthetőségük megszűnt.

Az elévülés jogintézményét az indokolja, hogy az idő múlásával a szerződéshez fűződő jogosultságot mind nehezebb tisztázni, de a jogbiztonság is azt követeli meg, hogy az adós egy időn után ne éljen bizonytalanságban.

El nem évülő követelések

a) A tulajdoni igények és ezek gyakorlásával kapcsolatos követelések, pl. haszonélvezet, használat, telki szolgalom, túlépítés, elbirtoklás, ráépítés, élettársak és közös háztartásban élő más hozzátartozók vagyoni viszonyai, házassági vagyonközösségből eredő követelések.

b) A takarékbetét összegének visszafizetése és a kamat, továbbá a nyeremény kifizetésére vonatkozó követelés a Ptk. 533. § (4) bek. alapján.

A követelések általános elévülési ideje öt év.

Öt évnél hosszabb az elévülési idő a bűncselekménnyel okozott kár esetén, mindaddig érvényesíthető a követelés, amíg a bűncselekmény büntethetősége nem évül el. Pl. A károkozóval szemben a büntetőeljárás befejezése után lépnek fel a károsultak követeléssel. Ha a büntetőeljárás kimenetele a kárigényre kihatással lehet, ez az elévülési idő meghosszabbítására alapul szolgálhat.

Három év alatt évülnek el a veszélyes üzem működésével, emberi környezetet veszélyeztető tevékenységgel okozott kár megtérítése iránti követelések.

Egy év az elévülési idő a gazdálkodó szervezetek egymás közötti pénzköveteléseinek. Ugyancsak ennyi idő alatt évülnek el az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítési, a fuvarozási és szállítmányozási szerződésekből származó igények.

Hat hónap az elévülési ideje a kötbér követeléseknek, tartásdíjaknak.

Az elévülés a követelés esedékességének időpontjától számítandó, de nyugszik az elévülés, ha a jogosult követelését menthető okból nem tudta érvényesíteni. Ilyenkor azonban az akadály megszüntetésétől számított egy éven belül ezt meg kell tennie.

Az elévülés megszakad, ha

a) a jogosult írásban követeli a teljesítést,

b) A jogosult a követeléséhez bírói utat vesz igénybe,

c) A felek módosítják a követelést, vagy

d) a kötelezett a tartozást elismeri.

A megszakadás után az elévülés újból kezdődik.


2.6. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek


2.6.1. A szerződés megerősítése


A szerződések teljesítését ösztönzi egyrészt az a gazdasági érdek, amiért a felek egymással szerződést kötnek, másrészt pedig az, hogy bírósági úton is kikényszeríthető a szerződésben vállalt kötelezettség.

A felek sokszor nem tartják elegendőnek ezeket a biztosítékokat, ezért további, a jog által nyújtott eszközökkel igyekeznek a kötelezettet szerződésszerű teljesítésre bírni.

A szerződés megerősítésének eszközei: a foglaló, a kötbér, a jogvesztés kikötése, a jótállás (garancia).


2. 6.1.1. Foglaló


A foglaló a szerződés megkötésekor, a kötelezettségvállalás jeléül átadott pénzösszeg vagy más dolog. Foglalóval bármilyen szerződés megerősíthető (az előszerződés is), a gyakorlatban adásvételi szerződés megkötésekor terjedt el az adása. A foglaló fogalma nem szűkül le csupán a pénzösszegre, foglalóként más dolog (tárgy) pl. ékszer, festmény is adható.

A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeg vagy más dolog csak akkor tekinthető foglalónak, ha azt foglalóként adták és ez a rendeltetése a szerződésből kitűnik.

A foglaló jelentősége, joghatása abban áll, hogy védelmet nyújt a szerződés meghiúsulása esetére.

Ez esetben az érvényesülő szabályok:

a) Ha a szerződés meghiúsulása a foglalót adó félnek róható fel, a foglalót elveszti és az a másik félnek marad kárátalányként.

b) Ha a szerződés meghiúsulása a foglalót kapó félnek róható fel, a foglaló összegének kétszeresét kell visszafizetnie a foglalót adó félnek. (Vagyis vissza kell adnia a foglalót és ezen összegnek megfelelő kárátalányt.)

c) Ha a szerződés meghiúsulása egyik félnek sem, vagy mindkét félnek felróható, felelősségük közös, ezért a foglaló visszajár.

A szerződés teljesítése esetén a foglaló összege az ellenértékbe beszámít. A foglaló összege a gyakorlat szerint, a szerződésben szereplő ellenérték kb. 10-25 %-áig terjedő összeg.

A foglalónak kárátalány funkciója van, ezért feleslegessé teszi a kár összegszerű bizonyítását. Ha a keletkezett kár nagyobb a foglaló összegénél, a többletkár követelhető.

A foglaló járulékos jellegű, az érvénytelen szerződést nem teszi érvényessé, vagyis, ha érvénytelen szerződés megkötésének jeléül adták, az eredeti állapot helyreállítása jogcímén visszajár.


2.6.1.2. Kötbér


A kötbér a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére kikötött pénzösszeg, amely érvényesen csak írásban köthető ki.

A foglalóból több vonatkozásban különbözik, mert nemcsak a szerződés meghiúsulása esetére, hanem a szerződésszegés más eseteiben is, pl. ha a kötelezett késedelmesen teljesít, vagy hibásan teljesít, követelhető.

Késedelmes teljesítésnél a kötbér és a teljesítés is követelhető.

Hibás teljesítésnél a hiba kijavítása és a kötbér, lehetetlenülésénél, a dolog természetéből adódóan csak kötbér követelhető.   

A fentiek alapján a kötbérnek három fajtája van: a késedelmi, a minőségi és a meghiúsulási kötbér.

Kötbér kikötése a szerződésekben nagyon elterjedt, mert a szerződésszegésből eredő károk bizonyítása sokszor nehéz, nagy munkával jár, időtrabló, költséges. Ezért a gyakorlat a kártérítés szabványosítására törekedett. Ez a kötbér.

Kötbér a szerződésben fix összegben vagy a szolgáltatás meghatározott százalékában ill. a jegybanki alapkamat meghatározott mértékében (egy, másfél, kétszeresében) határozzák meg a felek. Az utóbbi időben a jegybanki alapkamat meghatározott mértéke az elterjedt kikötés.

Kötbér kikötése azért is fontos és a szerződés megerősítéséül szolgál, mert fizetése miatt ösztönöz a teljesítésre, a másik fél számára is előnyös, mert kárpótlást nyújt, vagyis reparál.

Minimum kártérítésnek is nevezhetjük, ugyanis kötbért akkor is kell fizetni, ha kár nem keletkezett, vagy az kisebb mértékű a kötbér összegénél. Ha a keletkezett kár nagyobb, mint a kikötött kötbér, úgy a kötbért meghaladó kár érvényesíthető.


2.6.1.3. Jogvesztés kikötése


Jogvesztés kikötésekor a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné.

Jogvesztés csak írásban köthető ki érvényesen, és a fél a kedvezményt a jövőre nézve veszíti el. Ilyen kedvezmény lehet pl. a részletfizetési kedvezmény, ha a kötelezett késlekedik a részlet megfizetésével, tartozását egy összegben köteles megfizetni.

A jogvesztés kiköthető a szerződésszegés tényével, tehát minden külön nyilatkozat nélkül beáll a jogkövetkezmény, de a jogosult egyoldalú nyilatkozata is létrehozhatja a jogvesztést.

A bíróságnak lehetősége van a joghátrány mérséklésére, ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná.


2.6.1.4. Jótállás (garancia


A jótállás hibás teljesítésért való feltétlen helytállást jelent. Mentesül a jótállásra kötelezett a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett helytelen tárolás, kezelés miatt..

Jótállás alapján a kötelezett a szerződés teljesítésénél a Ptk-ban foglaltaknál szigorúbb felelősséggel tartozik. Ezért a jótállás a minőségvédelem fontos eszköze.

Jótállási kötelezettség keletkezhet a felek megállapodása alapján, de jogszabály is elrendelheti. Az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szól a 117/1991. (IX.10.) Korm.r., amelyet módosított a 6/1997. (I.22.) Korm. rendelet.

Az említett rendelet néhány fontosabb rendelkezése:

a) A rendelet hatálya annak mellékletében felsorolt termékekre terjed ki, így gépgyártási termékek, háztartási villamos berendezések és készülékek, híradástechnikai és elektronikai termékek, kultúrcikkek.

b) A kereskedő a rendeletben foglaltaknál a vásárlóra nézve kedvezőbb jótállási feltételeket is vállalhat.

c) Jótállás legrövidebb időtartama 12 hónap, maximálisan 24 hónap. Jótállási idő kezdete az átadás napja, ill. jótállásra kötelezett által végzett üzembe helyezés esetén az üzembe helyezés napja.

d) Termék kijavítási határideje 15 nap. 30 napra a kijavítás meghosszabbodhat, de a vásárlónak kölcsönkészüléket kell adni. Jótállás időtartama meghosszabbodik a kijavítás idejével.

e) Üzemeltetés helyén kell megjavítani: a rögzített bekötésű, valamint a 10 kg-nál súlyosabb, vagy a helyi közlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket. Ha a javítás helyben nem végezhető el, a le- és felszerelésről, el- és visszaszállításról a jótállásra kötelezett gondoskodik.

f) Vásárlástól számított 3 napon belüli meghibásodás esetén kicserélés azonos típusú új termékre.

g) Ha cserére nincs lehetőség, vételárat vissza kell adni, vagy vételár-különbözet elszámolása mellett más típusú terméket adni (vásárló választhat)!

h) A terméknek vagy jelentős részének kicserélése esetén a jótállás időtartama a kicserélt termék tekintetében újra kezdődik.

i) A vásárló jótállási igényét a jótállási jeggyel és a vásárláskor kapott fizetési bizonylat egyidejű bemutatása esetén érvényesítheti.


2.6.2. A szerződés biztosítékai


A szerződés megerősítésének jogintézményei megkönnyítik a szerződésben foglaltak érvényesíthetőségét (bírói út nélkül is), ez is egyfajta biztosíték, de mégis előfordul, hogy a jogosultnak érdekében állhat további biztosítékok követelése. A jogosult pl. azért köt ki biztosítékokat, mert előfordulhat, hogy a kötelezett vagyoni helyzete megromlik, állását elveszíti, munkanélküli lesz, vagy szándékosan elajándékozza a vagyonát; ne legyen miből szerződéses kielégítését keresni.

Szerződéses biztosítékok: a bankgarancia, a zálogjog, az óvadék, a kezesség.


2.6.2.1. Bankgarancia


2.6.2.1. Bankgarancia


Bankgarancia esetén a bank arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek bekövetkeztekor határidőn belül, meghatározott értékhatárig a kedvezményezettnek fizet.

A bankgarancia lényege, fizetési kötelezettség elvállalása bank által. A bank arra kötelezi magát, hogy pl. a saját pénzeszközei terhére vállal fizetési kötelezettséget.

A garanciavállalás alapvető feltétele a hitelképesség, a bank csak hitelképes személyekért, szervezetekért vállal garanciát. A garanciavállalást biztosítékhoz is kötheti, pl. zálogjog, pénzeszközök elkülönítése.

A kötelezettnek (megbízónak) a bankgarancia elvállalását megbízás formájában kérni kell és nyilatkozatot adni, amelyben tudomásul veszi, hogy a bank a helyette kifizetett összeget leemeli a bankszámlájáról, fedezet híján a hitelkamaton felül késedelmi kamatot is felszámol.

A bank a kötelezettel (megbízóval) való megállapodásban foglalt feltételek beállta, pl. okmányok bemutatása, bizonyos esemény beállta vagy elmaradása (szerződés összegének kiegyenlítése) esetében fizet a jogosultnak határidőn belül és meghatározott összeghatárig.

A bankgarancia fontos jogintézmény, mert komoly érdekek fűtődnek ahhoz, hogy a szerződésből eredő fizetési kötelezettségeket kellő időben teljesítsék.

2.6.2.2. Zálogjog


A zálogjog azt jelenti, hogy a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőzően kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

A zálogjog valamilyen követelés biztosítéka ezért járulékos jellegű, a felelősség terjedelme a főkötelezettség terjedelméhez igazodó, de nemcsak a főkövetelést biztosítja, hanem annak kamatát, a felmerült költségeket is, amelyek a zálogjog érvényesítésével kapcsolatban keletkeztek, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségeket is. A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. Fő szabályként a zálogjogot csak a követeléssel együtt lehet átruházni

A zálogjog abszolút hatályú, vagyis mindenkivel szemben hatályos, bárkinél is van a zálogtárgy, az abból való kielégítést tűrni köteles más követeléseket megelőző sorrendben.

Zálogjog az alapjául szolgáló követelés nélkül vagy annak megszüntetésével is alapítható. Ilyenkor a zálogjogosult kizárólag csak a zálogtárgyból kereshet kielégítést a szerződésben meghatározott összeg erejéig.

A zálogjogosultnak a zálogjog alapján történő kielégítésében a zálogszerződés felmondása kell, a felmondás ideje mindkét fél részéről 6 hónap.

Zálogjog keletkezhet szerződéssel (ez a leggyakoribb keletkezési mód) jogszabály alapján, pl. a vállalkozót megillető zálogjog a megrendelőnek hozzá került vagyontárgyain a vállalkozási díj biztosítására, bérbeadó zálogjoga a bérlő vagyontárgyaira a bérleti díj és járulékai erejéig és hatósági határozat alapján, pl. ha bírósági határozat alapján végrehajtásnak van helye, a kötelezett ingó vagyonát elfoglalják, ingatlanára végrehajtási jogot jegyeznek be.

A zálogjognak két fajtája van a kézizálogjog és a jelzálogjog. Jogunk ismeri még a jogokon és követeléseken fennálló zálogjogot és a bankhitelt biztosító zálogjogot.

Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés.

Kézizálogjog létrejöttéhez a zálogszerződésen felül a zálogtárgy átadása is szükséges, vagy a zálogjogosultnak vagy harmadik személynek, az ún. zálogtartónak. Kézizálogjog tárgya csak forgalomképes ingó dolog lehet. Célszerű olyan értékes dolgot (pl. ékszer, műszaki cikk) zálogba adni, amely viszonylag kis helyen elfér, nem igényel különösebb kezelést, táplálást.

A zálogjogosult a zálogtárgyat csak akkor használhatja és hasznosíthatja, ha erre külön felhatalmazást kap. Gyümölcsöző dolognál elszámolási kötelezettség terheli.

A kézizálogjog hátránya az, hogy a tulajdonos a saját tulajdonát nem használhatja, mert az másnál van, a jogosultra ill. a zálogtartóra pedig őrzési kötelezettséget ró, köteles a zálogtárgy épségét megőrizni, a zálogjog megszűnésekor visszaadni.

A jelzálog intézménye a kézizálogjognál sokkal jobb megoldás, mert a felismerhetővé tétel érdekében a zálogtárgyat csupán megjelölik.

Ingatlant terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés írásbefoglalása és a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Ingó dolgokat terhelő jelzálogjog, valamint vagyont terhelő zálogjog (követelés biztosítékául jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyona vagy annak meghatározott része is szolgálhat) alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratban foglalása és a zálogjognak az Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.

Az 1996. Évi XXVI. törvénymódosítás fontos szabálya az, hogy ha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a zálogtárgy helyreállítását, vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő újabb biztosíték adását. Ha a kötelezett ennek nem tesz eleget, a jogosult kielégítési jogával élhet.

A zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik.


6.2.3. Óvadék


Az óvadék pénzben, értékpapírban, takarékbetétkönyvben nyújtott zálog, amelyet valamely kötelezettség biztosítására adnak.

Az óvadék vagy kaució lényege az, hogy amennyiben a kötelezett visszatérő pénzbeli kötelezettségét pl. bérleti díj fizetését nem teljesítené vagy nem szerződésszerűen teljesíti, úgy a jogosult bírói út igénybevétele nélkül az óvadék összegéből a ténylegesen felmerült összeget, tartozást elveheti, felhasználhatja.

Óvadékkal csak érvényes és bírósági úton érvényesíthető követelést lehet biztosítani. A felek megállapodásától függ, hogy az óvadékot a jogosult átveszi-e, vagy azt harmadik személy kezeli.

Az óvadékból a jogosult közvetlenül kielégítést kereshet, de a kár, tartozás mértékét mindig bizonyítania kell. Csak olyan nagyságú összeg illeti meg az óvadékból, amennyi a bizonyított kára, több nem.

Az óvadékot csak kielégítés céljára lehet felhasználni, másra nem.


2.6.2.4. Kezesség


A zálogjog és az óvadék a szerződés tárgyi biztosítékai voltak, a szerződés személyi biztosítéka a kezesség.

Kezesség vállalása esetén a kezes a jogosult felé arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, ő maga fog helyette.

A kezesség tehát a jogosult pl. pénzintézet és a kezes között jön létre, a kötelezett hozzájárulása nem szükséges. A gyakorlatban azonban a kötelezett feladata az, hogy kezes állításával biztosítsa ki a jogosulttal kötendő szerződését.

Elvileg bármilyen tartalmú jövőbeli kötelezettségért vállalhat helytállást a kezes, a lényeg az, hogy a követelés bírósági-úton érvényesíthető legyen.

Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni.

A kezes kötelezettségének tartalma és terjedelme a főkötelezettséghez igazodó, vagyis, a kezes csak annyit köteles teljesíteni, mint a főkötelezett. A kötelezettnek adott kedvezmény pl. fizetési halasztás, kihat a kezesre is, de a kötelezett terhének átvállalása a kezesség megszűnését eredményezi. A kötelezett halála azonban nem szünteti meg a kezességet, mert a kötelezettség az örökösre átszáll.

A kezességnek két fajtája lehet: az egyszerű- és a készfizető kezesség.

Egyszerű kezesség esetén a kezes csak akkor köteles teljesíteni, ha a követelés nem hajtható be a kötelezetten. Tehát az egyszerű kezes helytállása másodlagos, ún. "sortartási kifogás" illeti meg mindaddig, amíg úgy látja, hogy a követelés a kötelezetten behajtható. Azonban a jogosult részéről lehetőség van a kötelezett és a kezes együttes perlésére, csak ilyenkor a bíróság a kezest feltételesen marasztalja.

Készfizető kezességnél a kezesnek a kötelezettel egy sorban kell helytállnia, nem emelhet "sortartási kifogást" sem, kötelezettsége a kötelezett nem fizetése esetén azonnal beáll, a bíróság is őt feltétel nélkül marasztalja.

Előfordulhat, hogy ugyanazért a tartozásért többen vállaltak kezességet. Ha egyidejűleg, egymásra tekintettel vállalták, akkor a felelősségük egyetemleges, ha egymást követően vállalták a kezességet, a kezességvállalás sorrendjében felelősek.

A jogosultat kielégítő kezesre a követelés a törvény erejénél fogva száll át, vagyis megtérítési igénnyel fordulhat a kötelezett ellen.

Kezesség nemcsak szerződésen, hanem, jogszabályon is alapulhat, pl. tárgynak a lakásból való kidobása esetén a károsulttal szemben a lakás bérlője, használója a felelős. Ha a bérlő, használó a károkozót megnevezi, ő csak kezesként felel.


2.7. A szerződés módosítása


A szerződés módosítására különböző okokból kerülhet sor, Két vagy több fél megállapodásáról van szó, akiknek jogukban áll megállapodásukat újraértékelni, esetleg újabb igényeikhez igazítani. A felek tehát módosíthatják szerződéseiket. Szerződést módosíthat azonban maga a jogszabály, valamint a bíróság is.

Jogszabály által történő szerződésmódosításra ritkán kerül sor. Tipikusan akkor, ha a hatósági árak változnak, ez a már korábban létrejött szerződéseket is érinti. Pl. energiaárak változása.

A bíróság szerződést akkor módosít, ha több feltétel együttes jelenléte azt szükségessé teszi. A bíróság csak akkor "lép be" a felek kinyilvánította akaratába, amikor az egyik félre nézve a szerződés fenntartása súlyos teher lenne. Pl. a bíróság az egyösszegű tartozás helyett részletfizetést engedélyezhet.

A szerződés bírósági módosításának három feltétele van:

a) a felek között tartós jogviszony álljon fenn,

b) a szerződéskötés után olyan változás történjen,

c) amely miatt a szerződés valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti.

A bíróság a szerződést visszamenőleges hatállyal nem módosíthatja, csak a kereset benyújtásától kezdődően a jövőre nézve.

A felek által történő szerződésmódosítás a leggyakoribb eset.

A felek a szerződést alanyában, tartalmában és jogcímében módosíthatják.

A szerződés alanyában történő módosításkor változás történik valamelyik fél személyében. Ennek két esete van: az engedményezés és a tartozásátvállalás.

Az engedményezés a jogosulti pozícióban történő változás, amely az eredeti és az új jogosult közötti megállapodással jön létre. Ehhez a kötelezett hozzájárulása nem szükséges, de tájékoztatni kell, hogy tudja, kihez kell teljesítenie. Feltétel az, hogy az eredeti jogosult tájékoztassa a kötelezettet, mert ha nem tájékoztatja, vagy csak az új jogosult tájékoztatja, a kötelezett bírói letéttel teljesíthet azon a jogcímen, hogy a jogosult személye bizonytalan, vitás. A kötelezett helyzete az engedményezéssel nem lehet súlyosabb.

A tartozásátvállalás a kötelezetti pozícióban történő változás, amely az eredeti kötelezett és az új kötelezett között jön létre.

Feltétele a jogosult hozzájárulása, hiszen az ő számára nem közömbös, ki a kötelezett, tud-e időben teljesíteni, árúja ugyanolyan jó minőségű-e stb.

A felek a szerződésüket annak tartalmában is módosíthatják, bármely kérdésben, pl. teljesítés idejével, helyével, módjával, minőséggel, mennyiséggel kapcsolatosan.

Mindez egyezséggel történik, amelyet a felek úgy rendeznek el, hogy kölcsönösen engednek egymásnak, vagyis a szerződés feltételeit újból rendezik, az eredetitől eltérően.

A szerződés jogcímében történő módosításának az a lényege, hogy a felek a megállapodásukat, a szerződést új jogalapra helyezik. Pl. a bérleti szerződést adásvételivé alakítják át.

Módosító szerződés is köthető akár szóban, akár írásban. Az írásban létrejött szerződést csak írásbeli formában lehet módosítani.


2.8. A szerződés teljesítése


A szerződés a teljesítéssel tölti be rendeltetését. Ha a teljesítés a szerződésben meghatározottaknak megfelelően bonyolódik, a szerződésben meghatározott helyen, időben és módon történik, azt mondjuk, hogy a fél szerződésszerűen teljesített. A teljesítéssel a szerződés meg is szűnik.

A teljesítésnek három lényeges eleme van: a teljesítés helye, ideje és módja.


2. 8.1. A teljesítés helye


A felek szerződéseikben általában meghatározzák a teljesítés helyét, bár némely szerződésfajtáknál pl. az építési szerződésnél ez egyértelmű.

A teljesítés helye két okból is fontos, egyrészt a szerződéses határidő szempontjából, hogy meghatározott határidőre az adott helyen legyen pl. az árú és késedelem ne következzen be, másrészt a kárveszély viselése is a teljesítéssel száll át a jogosultra.

Ha a teljesítés helyében a felek nem állapodtak meg, a Ptk. általános szabályai érvényesülnek, mely szerint a teljesítés helye:

a) a kötelezett lakóhelye, ill. székhelye

b) ha a dolgot fuvarozó szállítja el, az a hely, ahol a fuvarozónak átadják,

c) ha a kötelezett viszi el a saját fuvareszközével, az a hely a teljesítés helye, ahol a jogosultnak átadja,

d) gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéseinél a teljesítés helye a jogosult székhelye (telephelye), ill. a jogosult által megjelölt hely,

e) pénztartozásnál a teljesítés helye a jogosult székhelye, lakhelye.


2.8.2. A teljesítés ideje


A felek a szerződésben általában meghatározzák a teljesítés idejét is.

Ez az idő meghatározható határnapban és határidőben. A határnapban való teljesítés egy meghatározott napot jelent, amelyet általában dátumszerűen határoznak meg a felek.

A határidőben való meghatározás általában egy időtartamot, időszakot jelöl. Pl. teljesítendő május hónap utolsó két hetében.

Amennyiben a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap lenne, a határidő a következő munkanapon jár le.

Előfordulhat, hogy a kötelezett előszállításra törekszik, ez csak a jogosult beleegyezésével lehetséges, kivéve a pénztartozást.

Abban az esetben, ha a teljesítés idejét a felek nem határozzák meg a szerződésben, a Ptk. Szabálya alapján bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti, ha ingyenes szerződésről van szó, a jogosult a kötelezettet bármikor felhívhatja teljesítésre.

Egyidejű teljesítés esetén mindegyik fél mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a másik fél az ellenszolgáltatást fel nem ajánlja.

Ha részletekben vagy folyamatosan kell teljesíteni és a másik fél a szolgáltatásával késik, a kötelezettől nem várható el, hogy a következő részletet is teljesítse, azt visszatarthatja.

A létfenntartást célzó szolgáltatásokat, pl. tartásdíj, életjáradék, baleseti járadék időszakonként előre kell fizetni. a a Ha Ha


2.8.3. A teljesítés módja


A felek a szerződés teljesítésekor is kötelesek együttműködni, egymás számára az átadással, átvétellel kapcsolatban mindenfajta tájékoztatást megadni, pl. mikor érkezik az árú, a csomagolás módja miatt milyen raktározási mód ajánlatos stb.

A jogosult az átvételkor köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés szerződésszerű-e, minőségileg, mennyiségileg megfelelő-e. Ez a "tájékoztatás" érdeke a kötelezettnek is, mert probléma esetén hamarabb, kisebb kárral tudja megoldani annak kijavítását.

A kötelezett a teljesítés megtörténtéről nyugtát követelhet, amelyben a jogosult a teljesítés megtörténtét igazolja. Egyébként az általános forgalmi adóról szóló többször módosított 1989. Évi XL. Tv. nyugtakibocsátási kötelezettséget ír elő.

Ha a tartozásról kötelezvényt állítottak ki, azt a teljesítés után a jogosult köteles a kötelezettnek visszaadni.

A teljesítéssel járó költségek általában mindkét felet terhelik. Az átadással járó költségek, a csomagolást, mérlegelést is beleértve a kötelezettet, az átvétellel járók pedig a jogosultat terhelik.


2.8.4. Bírói letét


Bírói letéttel történő teljesítésről akkor beszélünk, ha a kötelezett a szolgáltatást a bíróságnál a jogosult részére letétbe helyezi.

A bírói letétbe helyezés a teljesítéssel egyenlő hatályú.

A bírói letétbe helyezés feltételei:

a) ha a jogosult személye bizonytalan,

b) a jogosult lakóhelye, székhelye ismeretlen,

c) ha a jogosult késedelembe esik.


A gyakorlatban többnyire akkor fordul elő bírósági letétbe helyezés, ha a jogosult oldalán alanyváltozás következik be és a jogutód személye tisztázásra szorul, pl. jogutód halálát követő öröklési vita.

Bírói letét tárgya: pénz, értékpapír, más okirat lehet.

Letétbe helyezéskor a kötelezett kikötheti, hogy a letétet csak akkor adják oda a jogosultnak, ha a jogosult az ellenszolgáltatást teljesítette.

A letétbe helyezés a teljesítés helye vagy a kötelezett lakóhelye, ill. székhelye szerint illetékes bíróságnál történik.


2.8.5. A beszámítás


Kölcsönös tartozások esetén lehetőség van az értékkülönbözet kiegyenlítésére, azaz beszámítására.

A beszámítás egyoldalú nyilatkozat, amelyben a kötelezett, az adós azt kéri a jogosulttól, hogy tartozásába számítsa be a kötelezett követelését. A beszámításnál mindketten jogosultak és kötelezettek is.

A beszámítás feltételei:

a) A követeléseknek kölcsönösnek kell lenniük (pl. az egyik követelésnek a kötelezettje, a másiknak jogosultja legyen a fél).

b) A szembenálló követelések egyneműek legyenek, pl. pénzzel szemben pénz álljon.

c) Az ellenkövetelésnek lejártnak kell lennie, pl. a teljesítési határidő lejárt.

Vannak esetek, amikor nincs helye beszámításnak:

a) A létfenntartást adó követelésekkel szemben, pl. tartásdíj, életjáradék, baleseti járadék.

b) Szándékos károkozás esetén fennálló kártérítési kötelezettségbe nem számítható be a jogosulttal szemben fennálló követelés.

A beszámítás jogintézménye elvileg nem korlátozódik a pénztartozásokra, de gyakorlati jelentősége a pénztartozások körében van.

Ha a felek éltek a beszámítással, az úgy tekintendő, mintha a szerződésüket teljesítették volna, a beszámítás erejéig ugyanis megszűnik a felek kötelezettsége.

2.9. A szerződésszegés


Szerződésszegés minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely szerződésbe ütközik, vagy sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.

A szerződésszegés lehet objektív és szubjektív alapú.

Objektív szerződésszegésről akkor beszélünk, ha a teljesítés elmaradása egyik félnek sem róható fel, pl. külső ok miatt nem történt teljesítés.

Szubjektív szerződésszegés esetén a szerződésszegés valamelyik félnek felróható, aki nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható lett volna.

A szerződésszegésnek szankciói vannak, a felróható szerződésszegésnél a jog további szankciókat is alkalmaz.

A szerződésszegés fajtái:

a) a kötelezett késedelme

b) a jogosult késedelme

c) hibás teljesítés

d) lehetetlenülés

e) teljesítés megtagadása a kötelezett részéről.


2.9.1. A kötelezett késedelme


A kötelezett késedelméről akkor beszélhetünk, ha a szerződésben meghatározott határidő vagy határnap eredménytelenül telt el, illetve kötelezettségét a jogosult felszólítására sem teljesítette.

A késedelem jogkövetkezményei:

a) a jogosult továbbra is követelheti a teljesítést,

b) a jogosult elállhat a szerződéstől,

c) pénztartozás után kamat jár, akkor is, ha a szerződés ezt nem tartalmazta,

d) a késedelemmel okozott kárt köteles megtéríteni a kötelezett.


2.9.2. A jogosult késedelme


A jogosult akkor esik késedelembe, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, elmulasztja azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, amelyek a kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek, a teljesítés megtörténtéről nem állít ki nyugtát, ill. az értékpapírt nem adja vissza.

Jogkövetkezmények:

a) kötelezett továbbra is követelheti az átvételt,

b) kötelezett bírói letéttel teljesíthet, ha a szolgáltatás tárgya erre alkalmas

c jogosult téríti meg a késedelme miatt felmerült költségeit a kötelezettnek

d) pénztartozás után kamat akkor sem jár, ha ezt kikötötték

e) a késedelemmel okozott kár megtérítése.

2.9.3. Hibás teljesítés


Hibás teljesítésről akkor beszélünk, ha a szolgáltatás nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban előírt követelményeknek.

A hibás teljesítés a szerződésszegés számos esetét felöleli, így pl. a minőségileg hibás teljesítést, a mennyiségileg hibás teljesítést, ha más dolgot szolgáltatnak, használati utasítás, veszélyekre felhívás elmulasztását.

A hibás teljesítés leggyakrabban előforduló esete a minőségileg hibás teljesítés. A kötelezett köteles helytállni azért, hogy a szolgáltatás a teljesítéskor rendelkezik a törvényes és a szerződésben kikötött kellékekkel. Ez az ún. kellékszavatosság.

Ismerjük a jogszavatosság fogalmát is, amely nem más, mint a kötelezett felelőssége a szolgáltatott dolog tulajdonjogának átruházásáért, per- és tehermentességéért.

Minőségi hiba esetén a jogosultat megillető szavatossági jogok:

a) kijavítás

b) árleszállítás

c) csere

d) elállás.

A jogosult elsősorban a kijavítás és az árengedmény között választhat. Ha a hiba nem javítható vagy csak értékcsökkenéssel javítható, akkor cserélni kell. Élelmiszereknél, kozmetikumoknál a kifogást azonnal el kell intézni szintén szerével.

Elállásnak van helye érdekmúlás esetén, ha a hiba nem javítható, ha a javítás a jogosult érdeksérelmével jár, ha csak értékcsökkenéssel javítható. A jogosult a választott szavatossági jogról áttérhet egy másikra, de az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérés indokolt volt vagy arra a kötelezett adott okot.

Szavatossági határidők

a) A teljesítéstől számított 6 hónapon belül

b) Ha a jogosult menthető okból nem tudja igényét érvényesíteni (a hiba jellegénél fogva nem volt felismerhető) a teljesítéstől számított 1 év ez a határidő.

c) Tartós használatra rendelt dolog esetén 3 év.

d) Ha a kötelező alkalmassági idő 3 évnél hosszabb, a szavatossági határidő is ez lesz.

e) 6 hónapnál rövidebb határidő is lehet, ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás, szabvány, kötelező műszaki előírás határozza meg. Pl. élelmiszerek, tejtermékek.


2.9.4. A lehetetlenülés


Lehetetlenülésről akkor beszélünk, ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, válik lehetetlenné, amely a szerződés megkötését követően következett be.

A lehetetlenülésnek többféle oka lehet:

a) fizikai, pl. a szolgáltatás megsemmisül

b) jogi, pl. importengedélyt visszavonják

c) érdekbeli, pl. ha a szerződés csak aránytalanul nagy áldozatok árán teljesedhetne be.

A lehetetlenülés jogkövetkezménye attól függ, hogy objektív okból, vagy a felek valamelyikének felróható okból következett-e be.

Objektív lehetetlenülésnél a szerződés meghiúsulása egyik félnek sem róható fel. Ilyen esetben a szerződés megszűnik.

Kötelezettnek felróható okból történő meghiúsulás esetén, pl. a dolog a kötelezett hibájából megsemmisül, a jogosult teljes kártalanításra tarthat igényt.

Jogosultnak felróható okból történő lehetetlenülésnél a kötelezett mentesül a teljesítési

kötelezettség alól, követelheti az ellenszolgáltatást és a felmerült kárának megtérítését is, pl. ha a leszállított, de a jogosult által át nem vett gyümölcs megromlik, a jogosultnak mind az árút, mind a fuvardíjat ki kell fizetnie.

2.9.5. Teljesítés megtagadása a kötelezett részéről


Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a legsúlyosabb szerződésszegésről beszélhetünk.

A Ptk. Ilyen esetben a jogosult választására bízza, hogy a kötelezettel szemben a késedelem vagy a lehetetlenülés jogkövetkezményeit alkalmazza-e.

Késedelem a szerződést nem szünteti meg, a jogosult teljesítést követelhet továbbra is, vagy elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.

Lehetetlenülés esetén a szerződés megszűnik és kártérítés követelhető.


2.10. A szerződés megszűnése


A szerződések többsége teljesítéssel szűnik meg. Ha a szerződés nem felel meg a felek akaratának, meg kell szüntetni.

Megszűnési módok:

a) A felek akaratából történő megszűnés történhet

aa) kétoldalú nyilatkozattal: megszüntető és felbontó szerződés,

ab) egyoldalú nyilatkozattal: felmondás és az elállás.

b) Az egyéb okból történő megszűnés esetei a confusio és a halál.


2.10.1. A szerződés megszűnése a felek akaratából


A felek saját akaratukból megszüntethetik vagy felbonthatják szerződésüket.

A megszüntető szerződés a felek kétoldalú nyilatkozatán alapszik, amellyel a jövőre nézve szüntetik meg a szerződést. Fontos az egyensúly teremtése az addig történt szolgáltatás és annak ellenértéke között.

A felbontó szerződés is a felek kétoldalú nyilatkozatával történik, de itt a szerződést megkötésére visszamenőleges hatállyal szüntetik meg.

Felbontó szerződésnél olyan helyzetet kell teremteni, mintha a felek a szerződést meg sem kötötték volna, vagyis mindkét fél a kapott szolgáltatás vagy más vagyoni előny visszaszolgáltatására köteles. Ha kizárt az eredeti állapot helyreállítása, pl. a téglát beépítették az építménybe, ilyenkor a felek csak a jövőre nézve szüntetik meg a szerződést.

A felmondás olyan egyoldalú nyilatkozattal történő megszüntetési módja a szerződésnek, amely azt a jövőre nézve szünteti meg.

A felmondásnak két fajtája van: a rendes- és a rendkívüli felmondás.

A rendes felmondás a határozatlan időre szóló szerződések megszüntetési módja, amelynél a szerződés a felmondási idő eltelte után szűnik meg.

Rendkívüli felmondáson a másik fél súlyos szerződésszegése vagy a körülmények lényeges megváltozása esetében van helye. A rendkívüli felmondás a szerződést a közlés időpontjában nyomban megszünteti.

Kivételesen előfordulhat, hogy a szerződés azonnali hatállyal indoklás nélkül is felmondható, pl. megbízási szerződésnél a megbízó súlyos szerződésszegése esetén.

Az elállás a másik félhez címzett egyoldalú nyilatkozat, amely a szerződést keletkezésére visszaható hatállyal szünteti meg.

Az elállásnak jogszabály alapján beálló esetei:

a) Valamelyik fél súlyos szerződésszegése esetén, pl. kötelezetti késedelemnél érdekmúlás miatt, hibás teljesítésnél, ha a hiba nem javítható ki, vagy a kötelezett a hiba kijavítását nem vállalja, vagy a hiba kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges.

b) Ingyenes, valamint bizalmi viszonyon alapuló szerződéseknél a körülmények lényeges megváltozása, a bizalom súlyos megrendülése esetén, pl. kölcsönszerződésnél a kölcsönösszeg átadását a hitelező megtagadhatja.

c) Indoklás nélkül korlátlan elállási jog illeti meg a vállalkozási szerződés megrendelőjét.

Az elállási jog szerződésen is alapulhat, de ez a jog csak bánatpénz lefizetése ellenében lehetséges. A bánatpénz az elállás jogát elismerő fél kártalanítására szolgál. Ha kára mégis nagyobb lesz a bánatpénz összegénél, többre nem tarthat igényt, mert károsodását maga akarta, tehát nincs jogsérelem.


2.10.2. A szerződés megszűnése egyéb okból


Itt olyan megszűnési módokról lesz szó, amelyek nem a szerződés megszüntetésére irányulnak, de mégis megszüntetik a szerződést.

Az egyik eset az, amikor a követelés és a tartozás egy kézben egyesül (confusio), vagyis ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. Ez a szerződés megszűnését eredményezi, pl. ha a jogosult a kötelezettnek, vagy a kötelezett a jogosult örököse lesz, vagy jogi személyek egyesülése.

A halál csak akkor szünteti meg a szerződést, ha nincs jogutód, vagy a szerződés személyes szolgáltatásra alapulhat, pl. művészi alkotás elkészítése, az eltartott halála esetén, megbízási szerződésnél bármelyik fél halála esetén.


Találat: 6168


Felhasználási feltételek