online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

A nyomozas lefolytatasa

jogi

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
A szakmai vizsga szóbeli tantargyai: Gazdasagi, munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek Gépszerkezettan
EGYES SZERZŐDÉSFAJTÁK
A munkavégzés szabalyai
Polgari jog tulajdonvédelmi eszközei
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI
VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK
Az egyes bizonyítasi eszközök
A bizonyítas altalanos szabalyai
 
 

A nyomozás lefolytatása


1. A nyomozás határideje




A Be. 176. § (1) bekezdése alapján a nyomozást a lehetö legrövidebb idön belül le kell folytatni, és az elrendelésétöl, illetve megindulásától számított két hónapon belül be kell fejezni.

Ha az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály indokolja, a nyomozás határidejét az ügyész két hónappal, ha ez a határidö letelt, a megyei föügyész legfeljebb a büntetöeljárás megindításától számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja. Egy éven túl a legföbb ügyész jogosult a nyomozás határidejének meghosszabbítására.

Ha a nyomozás meghatározott személy ellen folyik, a meghosszabbítás legfeljebb a gyanúsítottnak a kihallgatásától számított két évig terjedhet. Kivételt képez ez alól, ha az iratismertetésen indítványozott nyomozási cselekmény teljesítése ezen a határidön belül nem végezhetö, ekkor az ügyész indítványára a legföbb ügyész a nyomozás idötartamát legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítja.

Az eljárás eredményessége érdekében kell a nyomozást a lehetö legrövidebb idön belül befejezni. A törvényben megállapított nyomozási határidö egy olyan idökorlát, amelyen túl nyomozást csak akkor lehet végezni, ha az ügyész a nyomozás határidejét meghosszabbította. A határidön belül a nyomozás bármikor befejezhetö, ha azt a rendelkezésre álló adatok lehetövé teszik.

A NYER 108. §-a alapján a nyomozásra a nyomozó szerv vezetöje a Büntetöeljárási törvényben meghatározottnál rövidebb határidöt is elöírhat.

Amennyiben a nyomozás halaszthatatlan nyomozási cselekmény elvégzésével indul, akkor a határidöt a halaszthatatlan nyomozási cselekmény elvégzésének idöpontjától kell számítani.

Amennyiben a nyomozás határidejének meghosszabbítása szükséges, a nyomozóhatóság a határidö lejárta elött - a cselekmény tényállását, minösítését, a beszerzett bizonyítékokat, a meghosszabbítani kért határidöt, a tervezett eljárási cselekményeket tényszerüen tartalmazó és teljesítésük addigi elmaradásának okát is megjelölö - elöterjesztést tesz.

A NYER 109. §-a alapján a nyomozó szerv vezetöje a nyomozás határidejének hosszabbításra tett elöterjesztést a nyomozásról rendelkezö ügyészhez a nyomozás lejárata elött legalább tíz nappal küldi meg. Amennyiben a hosszabbításra a felettes 131i88b ügyész jogosult, részére tizenöt nappal elöbb kel megküldeni az elöterjesztést. Az elöterjesztéshez csatolni kell az addig keletkezett ügyirat egy példányát.

A határidö hosszabbítására jogosult ügyész, illetve megyei föügyész az elöterjesztésnek vagy helyt ad, vagy ha az indokolatlan, a nyomozás befejezése iránt intézkedik.

2. Nyomozási cselekmény elvégzése határozat nélkül


A nyomozás során minden olyan intézkedést haladéktalanul meg kell tenni, amely utóbb már nem végezhetö el, illetve nem foganatosítható.

Halaszthatatlan nyomozási cselekmény: azok a törvényben meghatározott kényszerintézkedések és bizonyítási cselekmények, amelyeket az ügyész és a nyomozó hatóság halasztást nem türö esetben elrendelö határozat nélkül nyomban elvégez.

A Be. 170. § (4) bekezdésére visszavezethetöen a törvény megadja azoknak a nyomozási cselekményeknek a felsorolását, amelyek halaszthatatlanul elvégezhetök, s ezzel kapcsolatban azok elrendeléséröl elözetesen határozatot sem kell hozni.

Halaszthatatlan nyomozási cselekményként elvégezhetö kényszerintézkedések:

örizetbe vétel,

házkutatás,

motozás,

lefoglalás,

számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megörzésére kötelezés.

Halaszthatatlan nyomozási cselekményként elvégezhetö bizonyítási cselekmények:

szemle,

bizonyítási kísérlet,

felismerésre bemutatás.

Az eljárási cselekményröl készült jegyzökönyvben a nyomozási cselekmény elrendelését utólag dokumentálni kell, feltüntetve a jegyzökönyvben a halaszthatatlanság tényét és az azt megalapozó körülményeket. Ezáltal az eljárás késöbbi szakaszában is igazolható, hogy az eljárási cselekményre jogszerüen került sor, annak eredménye aggálytalanul felhasználható a bizonyítás során.


3. A nyomozó hatóság egyéb adatszerzö tevékenysége


A Be. 178. §-a alapján a nyomozó hatóság a büntetöeljárás megindítása után annak megállapítására, hogy vannak-e bizonyítási eszközök, és ezek hol találhatók, adatszerzést végezhet.

Az adatszerzés során a nyomozó hatóság:

igénybe veheti a bünüldözö szervek külön törvényben meghatározott bünüldözési adatkezelési adatbázisait,

a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint bárkitöl okiratok és adatok rendelkezésre bocsátását, valamint felvilágosítás adását kérheti,

a feljelentö vagy a sértett állami, helyi önkormányzati szerv, köztestület, gazdálkodó szervezet, alapítvány, közalapítvány vagy társadalmi szervezet vezetöjétöl, illetöleg a vizsgálatra jogosult szervtöl vizsgálat tartását és a kár megállapítását kérheti,

a büncselekmény helyszínét megtekintheti, szaktanácsadót vehet igénybe, és a megszerzett adatokat ellenörizheti,

az adatszerzés során fénykép vagy más adathordozón rögzített kép bemutatásával személyt vagy tárgyat kiválasztathat, illetöleg a bemutatott személyröl vagy tárgyról felvilágosítást kérhet,

az ügyész engedélyével fedett nyomozót vehet igénybe, valamint a reá irányadó törvény szerint más, bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyüjtést is végezhet.

Fedett nyomozó: a nyomozó hatóság olyan tagja, aki e minöségét leplezi.

A nyomozó hatóságnak az a tagja, aki az adatszerzést végezte, erröl jelentést készít. A nyomozó hatóság adatszerzö tevékenységéröl készített jelentés a nyomozás irataihoz történö csatolást követöen az okiratra vonatkozó szabályok szerint használható fel bizonyítékként.

Ha az ügyész a nyomozó hatóság adatszerzö tevékenységének eredményét bizonyítékként kívánja felhasználni, az arról készített jelentést csatolja a nyomozás irataihoz.


A Be. 178/A. §-a alapján a nyomozó hatóság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint - ha ez az ügy jellege miatt szükséges - a gyanúsítottról (feljelentettröl, illetöleg az elkövetéssel gyanúsítható személyröl) a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatását igényelheti.

A nyomozó hatóság az adatszolgáltatást az ügyész jóváhagyásával igényelheti:

az adóhatóságtól,

az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelö szervtöl,

egyéb üzleti titoknak minösülö adatot kezelö szervtöl.

A nyomozó hatóság az adatszolgáltatást az ügyész jóváhagyása nélkül is igényelheti:

a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettöl,

a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak minösülö adatot kezelö szervtöl,

a közúti közlekedési nyilvántartásból,

az ingatlan-nyilvántartásból.

Az adatszolgáltatás nem tagadható meg.

A hitelintézetekröl és a pénzügyi vállalkozásról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) értelmében a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a büntetöeljárásban eljáró nyomozó hatóság megkeresése esetén. A törvény tehát az ügyészi jóváhagyást nem követeli meg.

A hírközlési szolgáltatást nyújtó szerv számára sincs olyan törvényi rendelkezés, amely számára titoktartási kötelezettséget ír elö a büntetöeljárás során adatot igénylö nyomozó hatóság vonatkozásában. Mivel a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervtöl beszerezhetö információk a büntetöeljárás sikeres és gyors befejezése szempontjából gyakran elengedhetetlenek, a törvény ebben a körben is eltekint az ügyészi jóváhagyás beszerzésének megkövetelésétöl.

Ha meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható büncselekmény elkövetésével, róla be kell szerezni a bünügyi nyilvántartás és a központi szabálysértési nyilvántartás adatait, és - ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak - a szervezett bünözés elleni fellépés koordinációjáért felelös közigazgatási szerv adatnyilvántartásában kezelt adatokat. A bünügyi nyilvántartást az 1999. évi LXXXV. törvény, a szervezett bünözés elleni fellépés szabályait az 1999. évi LXXV. törvény szabályozza.

A nyomozó hatóság - az ügyész hozzájárulásával - átveheti a külön törvényben meghatározott, az ügyészség büntetöjogi tevékenysége során keletkezett és ügyészségi adatnyilvántartásban kezelt személyes adatokat, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet nyilvántartásaiban kezelt adatokat.

A NYER 116. §. (1) bekezdése alapján, a ha indokolt, a nyomozás során - függetlenül keletkezésük idejétöl - be kell szerezni:

a.) az ügy történeti tényállásához kapcsolódó államigazgatási eljárás;

b.) a Rendörségröl szóló 1994. évi XXXIV. törvény, illetöleg a határörizetröl és a Határörségröl szóló 1997. évi XXXII. törvény alapján végzett

igazoltatás, ruházat- és csomagátvizsgálás,

felvilágosítás kérés,

bünmegelözési ellenörzés,

müszeres ellenörzés,

közterület, közbiztonsági célból elhelyezett képfelvevö müködtetése,

közlekedésrendészeti intézkedés,



jármü átvizsgálás,

fedett nyomozó igénybevétele, titkos információgyüjtés,

egyéb - a felderítés érdekében foganatosított - rendöri, illetve határöri intézkedés

során keletkezett iratokat, biztosított tárgyakat.


4. A hatósági tanú


Az ügyész és a nyomozó hatóság a szemle, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a lefoglalás, a házkutatás és a motozás végrehajtásánál, az írni-olvasni nem tudó személy kihallgatásáról felvett jegyzökönyv ismertetésénél - elháríthatatlan akadály kivételével - hatósági tanút alkalmazhat. Erre az érdekeltet figyelmeztetni kell.

A felsorolt eljárási cselekményeknél, ha az érintett személy nem tud írni-olvasni, illetve gyermekkorú, akkor a hatóság hivatalból, vagy a gyanúsított, a védöje, valamint a szemlével érintett személy, továbbá a lefoglalást, a házkutatást, a motozást elszenvedö személy indítványára hatósági tanút alkalmaz. Amennyiben az eljárással érintett személy az érdekeinek védelmére egyéb okból feltehetöen nem képes, akkor a hatóság hivatalból alkalmaz hatósági tanút.

Hatósági tanúként olyan érdektelen személyt kell igénybe venni, aki képes érzékelni és igazolni a nyomozási cselekmény elvégzését. Nem lehet hatósági tanú az eljáró ügyész, a nyomozó hatóság tagja, alkalmazottja vagy ezek hozzátartozója. A hatósági tanú az eljárás szereplöitöl - ügyésztöl, nyomozóhatóságtól - éppúgy el kell különüljön, mint az adott nyomozási cselekmény további érintettjeitöl, terhelttöl, sértettöl, tanútól.

A hatósági tanú feladata igazolni annak a nyomozási cselekménynek a lefolyását és eredményét, amelynél jelen volt. Részvétele arra garancia, hogy e cselekmények során az eljárási szabályok megtartásra kerültek, az arról készült jegyzökönyvek valósághüek, és a bizonyítás eredményét megfelelöen tükrözik. A nyomozási cselekményt úgy kell lefolytatni, hogy azt a hatósági tanú nyomon követhesse.

A hatósági tanúként közremüködésre senki sem kötelezhetö. A nyomozási cselekmény elött a hatósági tanút a jogairól és a kötelességeiröl fel kell világosítani. A hatósági tanú jogosult költségeinek megtérítésére, valamint személyi védelemre. A hatósági tanú a nyomozási cselekményre észrevételt tehet.

A hatósági tanút szükségképpen betekintést nyer a nyomozási cselekményekkel érintett személyek magánéletébe, olyan információk birtokába jut, melyek az érintettek Alkotmány által védett magánszférája, magántitkainak, személyes adatainak körébe tartoznak, ezért a nyomozási cselekmény során tudomására jutott tényekre, adatokra, körülményekre nézve titoktartási kötelezettség terheli. (Btk. 242/B. § Igazságszolgáltatással összefüggö titoksértés)

Amennyiben a büntetöeljárás során szükséges tanúkénti kihallgatása, az a bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság, amely elött az eljárás folyamatban van, az ügy tárgyát érintö tényekre, adatokra, körülményekre nézve a hatósági tanút a titoktartási kötelezettség alól felmentheti. Ha azonban a titoktartás alól felmentése nem történt meg, tanúként ezekre vonatkozóan, nem hallgatható ki.

A nyomozási cselekményröl készült jegyzökönyvben fel kell tüntetni a hatósági tanúk nevét, lakcímét, érdektelenségét vagy esetleges érdekeltségét. Ha a nyomozási cselekmény során a hatósági tanú észrevételt tett, a jegyzökönyvben ezt is fel kell tüntetni.

5. Jelenlét a nyomozási cselekményeknél


A nyomozati szakban föszabályként a nyilvánosság kizárása érvényesül. A nyomozási cselekményeken, az ügyészen, a nyomozó hatóság tagján és a jegyzökönyvvezetön kívül csak azok lehetnek jelen, akiknek a jelenlétét a Be. megengedi.

A védelem alapvetö jogából következöen a védö az általa védett gyanúsított, valamint az általa, illetve a védence által indítványozott tanú kihallgatásán, valamint részvételükkel tartott szembesítésen jelen lehet. A kihallgatáson közvetlenül kérdést tehet fel, a szembesítésen azonban nem. A védöi jogosultságok a nyomozási cselekményeket azonban nem késleltetheti. A védö mellett vagy helyetteseként ügyvédjelölt is jelen lehet.

A fogva terhelt jogosult arra, hogy a védöjével a kapcsolatot felvegye, vele szóban és írásban ellenörzés nélkül érintkezzen, és különösen a kihallgatása elött vele értekezzen. Ez az utóbbi rendelkezés azt hivatott biztosítani, hogy a gyanúsított minden körülmények között élhessen azzal a jogával, hogy elsö megnyilatkozása elött védöjétöl megkaphassa a szükséges, szükségesnek ítélt információkat.

Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság engedélyével és a jelenlévö gyanúsított, tanú, vagy sértett írásbeli hozzájárulásával a szakmai gyakorlatát töltö jogászhallgató, illetve rendörtiszti föiskolai hallgató a nyomozási cselekményen jelen lehet.

Amennyiben a gyanúsítottként vagy tanúként kihallgatott személy külföldi, a kihallgatásán jelen lehet államának konzuli tisztviselöje.

Nemzetközi szerzödés rendelkezése alapján külföldi gyanúsított ellen, illetöleg külföldi sértett sérelmére elkövetett büncselekmény miatt indult eljárás során lehetövé kell tenni, hogy a nyomozási cselekményen a külföldi állam hatóságának tagja jelen lehessen. Az értesítés mellözhetö, ha a késedelem veszéllyel jár. Ebben az esetben a külföldi állam hatóságát az elvégzett nyomozási cselekményröl utólag haladéktalanul értesíteni kell.

A szemlén más hivatalos személyek is jelen lehetnek, ha törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében ez szükséges.

A gyanúsított, a védö és a sértett jelen lehet a szakértö meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál. A jelenléten túl az érintetteket megilleti az indítvány elöterjesztésének, észrevétel tételének joga, valamint ezen túlmenöen a szakértö meghallgatásánál hozzá kérdéseket intézhetnek. Amennyiben a nyomozási cselekmény sürgössége indokolja, lehetöség van a részvételre jogosítottak értesítésének mellözésére. Az értesítést mellözni kell, ha ennek következtében a tanú zártan kezelt adatai a gyanúsított, a védö és a sértett elött ismertté válnának. Komolyabb érdek füzödik ugyanis a tanúvédelem érvényesüléséhez, mint ahhoz, hogy az érintett tudomással bírjon arról a nyomozási cselekményröl, amelyen jelenléte csupán lehetöség

A bizonyítási eljárás eredményességének biztosítása végett a szemlére, a bizonyítási kísérletre a gyanúsított idézhetö, míg a nyomozás elösegítése érdekében bárkit - így akár a sértettet is - a nyomozási cselekmény helyszínén való tartózkodásra kötelezni lehet. A nyomozás helyszínéröl az eljárást akadályozó személy eltávolítható, míg a helyszínen tartózkodási kötelezettségét megszegö, illetve az eljárás rendjét megzavaró személy rendbírsággal sújtható.

A nyomozási cselekményeknél való jelenlét joga az ilyen cselekményekröl készült jegyzökönyvek megismerésének jogát is megalapozza függetlenül attól, hogy magánál a cselekménynél az érintett ténylegesen jelen volt-e, vagy sem.

A terhelt és a védö a nyomozás során indítványozhatja más szakértö kirendelését, ezért már a nyomozás során megismerhetik a szakvéleményt. Egyéb iratokat akkor tekinthet meg a gyanúsított, a védö és a sértett, ha a nyomozás érdekeit nem sérti. Annak eldöntése, hogy mely iratok vonhatók ebbe a körbe és melyek nem, az eljáró ügyész, a nyomozó hatóság feladata.

A sértett, illetöleg a tanú vallomását tartalmazó iratról, illetve a sértett és a tanú személyi adatait tartalmazó bármely iratról készült másolaton –  függetlenül attól, hogy a másolat alapjául szolgáló irat milyen módon vált a nyomozati iratok részévé – nem tüntethetök fel a sértett, illetöleg a tanú személyi adatai. Nem adható másolat a hatóság határozattervezetéröl, valamint az ügyész és a nyomozó hatóság kapcsolattartása során keletkezett és lényegében a nyomozás menetét dokumentáló iratokról sem.



6. A nyomozás részbeni mellözése


A gyanúsított kihallgatása után az ügyész a további nyomozást határozattal mellözheti az olyan büncselekmény miatt, amelynek az elkövetett jelentösebb súlyú büncselekmény mellett a felelösségre vonás szempontjából nincs jelentösége.

A gyanúsítotti kihallgatás anyaga és az egyéb beszerzett bizonyítékok ismeretében, már a nyomozás folyamata során megítélhetö, hogy egyes kisebb súlyú büncselekménynek a további, jelentösebb súlyú büncselekmény mellett a felelösségre vonás szempontjából nincs - nem lesz - jelentösége.

Ilyen körülmények között felesleges terhet ró a nyomozóhatóságra e cselekmény tekintetében is a nyomozás teljeskörü lefolytatása. Ezért rendelkezik úgy a Be. 187. §-a, hogy e cselekmény miatt a további nyomozást mellözni lehet.

A nyomozás részbeni mellözése csupán lehetöség és alkalmazása során igen körültekintöen kell eljárni. Az eljárás ezen korai szakaszában alapvetö követelmény, hogy a jelentösebb súlyú büncselekmény kellöen felderített legyen, a bizonyítékok a gyanúsított felelösségét igazolják, elöre vetítve ebben a bünösségének megállapíthatóságát.

Törvényi feltétel, hogy csak a gyanúsított kihallgatása - az erre vonatkozó alapos gyanú közlése, majd arra való nyilatkoztatása - után mellözhetö a további nyomozás. Ez által biztosított, hogy az érintett cselekményre nézve is rendelkezésre álljanak a legszükségesebb adatok.


7. A nyomozás felfüggesztése


A nyomozás folyamatában, annak elörehaladása során az eljárás olyan pontra juthat, hogy annak tovább folytatása akadályba ütközik, mely átmenetileg gátolja az eljárás továbbfolytatását. Ha ugyanis az akadály véglegesen hiusítja meg a büntetöeljárás végig vitelét, úgy nem a nyomozás felfüggesztésének, hanem a megszüntetésének van helye. Amennyiben a törvényben részletezésre kerülö okok bármelyike elöáll, a nyomozást fel kell függeszteni.

A Be. 188. § (1) alapján az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha:

a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, és az eljárás a távollétében nem folytatható,

a gyanúsított tartós, súlyos betegsége vagy a büncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt,

az elkövetö kiléte a nyomozásban nem megállapítható,

az eljárás lefolytatásához elözetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni,

jogsegély iránti megkeresés külföldi hatóság általi teljesítése szükséges és további, Magyarországon elvégzendö nyomozási cselekmény már nincs,

nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett büncselekmény miatt a büntetöeljárás megindításához szükséges döntést kell beszerezni,

nemzetközi büntetöbíróság a joghatóságába tartozó ügyben a magyar hatóságot a büntetöeljárás átadása végett megkeresi.

a kábítószer-élvezö gyanúsított önként alávetette magát a kábítószer-függöséget gyógyító kezelésen, kábítószer-használatot kezelö más ellátáson vagy megelözö-felvilágosító szolgáltatáson való részvételnek, és az a büntethetöség megszünését eredményezheti, feltéve hogy további nyomozási cselekmény elvégzése nem szükséges.

A nyomozás felfüggesztésére a törvény az ügyészt jogosítja fel, de az 1, 3, 5, 8. pontban meghatározott esetekben, a nyomozóhatóság is hozhat felfüggesztö döntést. Ebben az esetben a nyomozást felfüggesztö határozatot a nyomozó hatóság az ügyésznek haladéktalanul megküldi.

Abban az esetben, ha az elkövetö kiléte a nyomozásban nem megállapítható, az ügyész és a nyomozó hatóság az ügyet nyilvántartásba veszi, és ha az elkövetö személyére utaló újabb adat birtokába jut, a nyomozást folytatja.

A nyomozás felfüggesztéséröl szóló határozatot közölni kell az ismert helyen tartózkodó gyanúsítottal, a védövel, a feljelentövel és a sértettel.

A nyomozás felfüggesztésekor az iratokat nyilvántartásba kell tenni, és folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a felfüggesztés okai még fennállnak-e. A nyomozást folytatni kell, ha a felfüggesztés oka megszünt. A nyomozás folytatását elrendelö határozat ellen panasznak helye nincs.

Az ügyész legfeljebb egy éves határidöt állapít meg a külföldön tartózkodónak a visszatérésére, illetve a személyi állapot kérdésének eldöntése ügyében. Ha a megállapított határidö eredménytelenül telt, az eljárást folytatni kell.

Az elévülés bekövetkeztekor a felfüggesztö határozat hatályon kívül helyezése mellett a nyomozást meg kell szüntetni, a lakhelykutatást, az elfogatóparancsot vissza kell vonni. A nyomozás felfüggesztése után - az elsöként felsorolt esetet kivéve, - a gyanúsított (elkövetö) személyét közvetlenül érintö nyomozási cselekmény nem végezhetö. A felfüggesztés tartama a nyomozás határidejébe nem számít be.

A NYER 134. §. alapján, amennyiben egy ügyben több gyanúsított van, akkor csak annak a gyanúsítottnak a vonatkozásában lehet a nyomozást felfüggeszteni, akire nézve a felfüggesztés okai fennállnak. A felfüggesztés ideje alatt a nyomozóhatóságnak el kell végezni azokat a nyomozási cselekményeket, amelyek gyanúsítottat közvetlenül nem érintik, valamint a vele kapcsolatos bizonyítási eszközöket be kell szerezni.

8. A nyomozás megszüntetése


A Be. 190. § (1) bekezdése alapján az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti:

ha a cselekmény nem büncselekmény,

ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg büncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásáról sem várható eredmény,

ha nem a gyanúsított követte el a büncselekményt, illetve ha a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a büncselekményt a gyanúsított követte el,

ha büntethetöséget kizáró ok állapítható meg, kivéve, ha kényszergyógykezelés elrendelése látszik szükségesnek,

a gyanúsított halála, elévülés, kegyelem miatt,

a törvényben meghatározott egyéb büntethetöséget megszüntetö ok miatt,

ha a magánindítvány, kívánat vagy feljelentés hiányzik, és az már nem pótolható,

ha a cselekményt már jogerösen elbírálták,

és megrovást alkalmaz, ha a gyanúsított cselekménye már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen.

A felsoroltak közül az 1, 2, 5, 7, 8. pontban meghatározott esetekben, továbbá ha a büntethetöséget a gyermekkor zárja ki, a nyomozás megszüntetésére a nyomozó hatóság is jogosult. A nyomozást megszüntetö határozatot a nyomozó hatóság az ügyésznek haladéktalanul megküldi.

Ha a meghatározott személy gyanúsítottkénti kihallgatásától számított két év eltelt, az ügyész a rendelkezésre álló adatok alapján dönt arról, hogy a nyomozást meg kell-e szüntetni, vagy a Be 193. § (1) bekezdése szerinti eljárási cselekmény elvégzésének és azt követöen vádemelésnek, illetve a vádemelés elhalasztásának, esetleg az ügy közvetítöi eljárásra utalásának van-e alapja.

A nyomozás megszüntetése esetén a bünügyi költséget az állam viseli. A gyanúsítottat kötelezni kell annak a költségnek viselésére, amely a mulasztása folytán merült fel.

A nyomozást megszüntetö határozatot egyidejüleg közölni kell a gyanúsítottal, a védövel, a sértettel, a feljelentövel és azzal is, aki magánindítványt terjesztett elö.

A nyomozás megszüntetése - akár az ügyész, akár a nyomozó hatóság döntésével történt - nem akadálya annak, hogy utóbb ugyanebben az ügyben az eljárást folytassák.

A nyomozás folytatását az ügyész, ha pedig a nyomozást az ügyész szüntette meg, a felettes ügyész határozattal rendeli el. Ha a gyanúsítottat megrovásban (Btk. 71. §) részesítették, az ügyész, illetöleg a felettes ügyész a nyomozást megszüntetö határozatot hatályon kívül helyezi. A nyomozás folytatásáról szóló határozat ellen nincs helye panasznak.

Ha a nyomozás megszüntetése ellen nem éltek panasszal, illetve az ügyész, vagy a felettes ügyész nem rendelte el a nyomozás folytatását, utóbb azt csak a bíróság rendelheti el az ellen, akivel szemben a nyomozást korábban megszüntették.

A nyomozás folytatását célzó, ugyanazon tényekre, körülményekre hivatkozó, vagy azonos indokú ismételt indítvány elöterjesztésének nincs helye.

A nyomozást vagy annak folytatását az illetékes ügyész rendeli el, ha az együttmüködö személy a tanúvallomásában olyan büncselekmény elkövetésével vádolja magát, amely a hatóságok elött korábban nem volt ismert, és amely miatt a büntetöeljárást kötelezöen le kellene folytatni. Döntése meghozatalakor ismételten azt kell mérlegelnie, hogy mely érdek az erösebb. Változatlanul az eredetileg megfogalmazott bünüldözési vagy nemzetbiztonsági érdek a jelentösebb, és ebböl következöen az együttmüködö személy felelösségre vonása az újabb büncselekmény miatt nem szükséges, avagy a tanúvallomással feltárt, korábban a hatóságok elött nem ismert büncselekmény miatt a legalitás elvének megfelelöen büntetöjogi felelösségre vonás az indokolt.

9. A nyomozás megszüntetése az együttmüködö gyanúsítottal és a fedett nyomozóval szemben




A büncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetében az ügyész, illetöleg a nyomozó hatóság az ügyész engedélyével a nyomozást megszüntetheti, ha a büncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy az ügy, illetöleg más büntetöügy bizonyításához hozzájárulva olyan mértékben együttmüködik, hogy az együttmüködéshez füzödö nemzetbiztonsági vagy bünüldözési érdek jelentösebb, mint az, amely az állam büntetöjogi igényének érvényesítéséhez füzödik.

A büncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható fedett nyomozóval szemben az ügyész szüntetheti meg a nyomozást, amennyiben a cselekményt szolgálati feladata teljesítése közben bünüldözési érdekböl követte el, és a bünüldözési érdek jelentösebb, mint az, amely az állam büntetöjogi igényének érvényesítéséhez füzödik.

A gyanúsított mentesül a büncselekményböl eredö büntetöjogi és vagyonjogi hátrányok alól. Ennek ellentételezéseként viszont olyan együttmüködést vállal a hatósággal, amely a bünüldözési, nemzetbiztonsági érdeket szolgálja és összhatásában társadalmilag jelentösebb elönnyel bír, mint az egy konkrét, adott büncselekmény miatt az állami büntetöjogi érdekének érvényesítése.

Nem köthetö megállapodás azzal a személlyel, illetve fedett nyomozóval, aki olyan büncselekményt követett el, amely más életét szándékosan kioltotta. Még oly jelentös bünüldözési, nemzetbiztonsági érdek sem eredményezheti, hogy emberi élet kioltásával járó büncselekmény megtorolatlanul maradjon.

Az együttmüködö gyanúsítottal, fedett nyomozóval szembeni nyomozás megszüntetése nem foszthatja meg a büncselekmény sértettjét attól a jogától, hogy kártérítésben részesüljön a polgári jog általános szabályai szerint. A nyomozás megszüntetése esetén a feljelentés elutasításra vonatkozó (Be. 175. § (3)-(5) bekezdése) rendelkezéseket kell alkalmazni. A nyomozás megszüntetése ebben az esetben sem akadálya annak, hogy ugyanabban az ügyben utóbb az eljárást folytassák.

10. A nyomozás iratainak megismerése


A Be. 193. § (1) bekezdése alapján a nyomozás elvégzése után az ügyész vagy - ha az ügyész másképp nem rendelkezik - a nyomozó hatóság a gyanúsítottnak és a védönek az erre kijelölt helyiségben átadja a nyomozás összefüzött iratait. Lehetövé kell tenni, hogy a gyanúsított és a védö az esetleges vádemelés alapjául szolgáló összes iratot - kivéve a zártan kezelt iratokat - megismerhesse.

A nyomozás iratainak ismertetése az eljárás jelentös mozzanata. Ekkor ismeri meg a gyanúsított és a védö a nyomozás teljes addigi anyagát, kivéve természetesen a zártan kezelt iratokat, így a tanúnak zártan kezelt adatait, valamint a különösen védett tanú kihallgatásáról készült jegyzökönyvet és kivonatot.

Az iratok megtekintésének határnapjáról a gyanúsítottat és a védöt értesíteni kell, a fogva levö gyanúsítottat a határnapra - kérésére - elö kell állítani. A gyanúsított és a védö a nyomozás kiegészítését indítványozhatja, egyéb indítványokat és észrevételeket tehet, az iratokról másolatot kérhet. A gyanúsítottat erre a jogára figyelmeztetni kell. A gyanúsított, illetöleg a védö indítványáról az ügyész, illetöleg a nyomozó hatóság határoz.

Amennyiben az iratismertetés során a gyanúsított illetöleg a védö által tett nyomozást kiegészítö indítvány alapos és további nyomozási cselekmény elvégzése indokolt, de az a 176. § (2) bekezdésének második mondatában megállapított két éves határidön belül nem végezhetö el, úgy az ügyész elöterjesztésére legföbb ügyész a határidöt legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja. Ezt követöen az újabban keletkezett iratokat az arra jogosultak az általános szabályok szerint megismerhetik.

Az iratismertetés erre kijelölt helyiségben történik, és a nyomozás összefüzött iratainak a tanulmányozás végett való tényleges átadásával valósul meg.

Az iratismertetés határnapja nem jogvesztö hatályú, így a gyanúsított és a védö az iratok megtekintésének határnapját követöen is jogosult az ügyirat megtekintésére.

Amennyiben az iratismertetést a nyomozó hatóság végezte, az iratokat az ismertetés megtörténte után tizenöt napon belül megküldi az ügyésznek.

A nyomozás iratainak ismertetését követöen a sértettet értesíteni kell arról, hogy a nyomozás iratait megtekintheti, és gyakorolhatja az öt a nyomozás során megilletö más jogokat.

A nyomozás iratainak átadásáról, megtekintéséröl jegyzökönyvet kell készíteni, amely a jegyzökönyv általános ismérvein túlmenöen tartalmazza:

a gyanúsítottnak és a védönek átadott iratok megjelölését, a megtekintés kezdö és befejezö idöpontját,

a gyanúsított és a védö indítványait és észrevételeit,

ha a gyanúsított vagy a védö nem él az ügymegismerési jogával, ezt a tényt.

Amennyiben a megtekintésre átadott irat bármelyikéröl a gyanúsított, vagy a védö kérésére másolat készült és számukra átadásra került, úgy ezt a tényt az adott iraton fel kell tüntetni.

A NYER 136-139. §-a alapján a nyomozás elvégzése után a gyanúsított és a védö jogosult megtekinteni a vádemelés alapjául szolgáló iratokat, a sértett pedig az öt érintö iratokat tekintheti meg. Az iratmegismerés lehetöségét elöször a gyanúsított és a védö, majd ezt követöen a sértett számára biztosítja a nyomozóhatóság. Ehhez a nyomozási iratok sorszámozott, összefüzött elsö példányát és mellékleteit kell átadni. Mindezt a nyomozásra megállapított határidön belül kell elvégezni. A nyomozást követöen a fenti személyeket arról is tájékoztatja a nyomozóhatóság, hogy a nyomozás iratait vádemelési javaslattal az ügyészségnek küldi meg. Az ügyésznek két példányban, összefüzve, oldalszámozva és iratjegyzékkel ellátva kell megküldeni az ügyiratot. Ha az értesített a megjelölt határnapon nem jelenik meg az iratok megismerése céljából, ezt az értesítés másolati példányára fel kell jegyezni.

Amennyiben a nyomozás kiegészítése indokolt, úgy a szükséges nyomozási cselekményeket a nyomozó hatóság elvégzi. A nyomozás kiegészítése során keletkezett iratok megismerését biztosítani kell a gyanúsított és védöje, majd ezt követöen a sértett számára.

Amennyiben az indítványozott nyomozási cselekmény elvégzése a törvényben szabályozott határidön belül nem lehetséges, a nyomozó hatóság a nyomozás határidejének meghosszabbítása érdekében haladéktalanul elöterjesztést tesz az ügyészhez. Az elvégzett nyomozási cselekmény folytán keletkezett iratok megismerését a nyomozás meghosszabbított határidejének utolsó napjáig a gyanúsított és a védö, majd a sértett részére biztosítani kell.

A nyomozás elvégzése után az iratismertetés alkalmával tett - a nyomozás kiegészítése iránti, illetve egyéb - indítvány teljesítése vagy elutasítása kérdésében olyan idöpontban kell dönteni, hogy a szükséges nyomozási cselekmény a nyomozás teljesítésére rendelkezésre álló határidöben elvégezhetö legyen. Az indítvány elutasításáról írásban tájékoztatni kell azt, aki az indítványt tette.

Iratismertetést a gyanúsított és a védö tekintetében értelemszerüen alkalmazni kell a nyomozás megszüntetése esetén is.


11. Jogorvoslat a nyomozás során


A jogorvoslati jogosultság általános, a büntetöeljárás egészén végighúzódó elve a nyomozás során is érvényesül. A jogorvoslati formák a panasz, az igazolási kérelem valamint a felülbírálati indítvány. A pótmagánvád intézménye ugyancsak a jogorvoslat egy speciális fajtájaként értékelhetö, amennyiben a sértett - ha nem ért egyet a feljelentés elutasításával, illetve a nyomozás megszüntetésével -, úgy igazát keresve és jogait érvényesítve önállóan léphet fel a büntetöeljárás során.

A Be. 195. § (1) bekezdése alapján, akire nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság határozata rendelkezést tartalmaz - ha a törvény kivételt nem tesz -, a határozat ellen a közléstöl számított nyolc napon belül panasszal élhet.

Többek között nincs helye panasznak a más szakértöt kirendelö és a gyanúsított vagy a védö által szakvélemény elkészítésére felkért személy szakértöként való bevonását engedélyezö határozat ellen.

A panasznak - ha a törvény kivételt nem tesz - nincs halasztó hatálya. Kivételesen indokolt esetben a határozatot hozó, illetöleg a panaszt elbíráló a határozat végrehajtását a panasz elbírálásáig felfüggesztheti. Ha a határozatot hozó a panasznak három napon belül nem ad helyt, köteles azt haladéktalanul felterjeszteni az elbírálásra jogosulthoz. Az ügyész határozata elleni panaszt a felettes ügyész, a nyomozó hatóság határozata elleni panaszt az ügyész a hozzá érkezésétöl számított tizenöt, megszüntetö határozat esetén harminc napon belül határozattal bírálja el.

A panasz elbírálásáról a panaszt tevöt - a határozat hatályon kívül helyezése, illetöleg a megváltoztatása esetén azokat is, akikkel a határozatot közölték - értesíteni kell. A panaszt elbíráló határozat ellen további jogorvoslatnak - a felülbírálati indítvány eseteit kivéve - nincs helye.


A Be.149. § (3) bekezdése, a 150. § (2) bekezdése, a 151. § (4) bekezdése, valamint a 153. § (2) bekezdése szerinti határozat, továbbá a 151. § (2) bekezdése szerinti ügyészi határozat elleni panaszt elutasító határozat ellen a kézbesítéstöl számított nyolc napon belül a határozatot hozó ügyészségnél felülbírálati indítvány terjeszthetö elö, az ügyészség a felülbírálati indítványt az iratokkal és indítványával együtt három napon belül megküldi a bíróságnak, melyröl a nyomozási bíró dönt.

A törvényben kizárt, az elkésett és a nem jogosulttól származó panaszt indokolás nélkül el kell utasítani.

A Be 196. § (1) bekezdés szerint, akit az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása érint, az a tudomásszerzéstöl számított nyolc napon belül panasszal élhet.

Nincs helye panasznak a bizonyítási eljárások, a nyomozás és a feljelentés kiegészítésének elrendelése miatt, valamint a nyomozó hatóság egyéb adatszerzö tevékenysége során végzett eljárási cselekmények, a tanú kihallgatása, és a szaktanácsadó közremüködése miatt.

Ha a panaszt az intézkedést tevö vagy az intézkedést elmulasztó, illetve a panaszt elbíráló alaposnak tartja, a panasszal sérelmezett helyzet megszüntetése érdekében szükséges és indokolt intézkedést megteszi, s erröl a panaszt tevöt határozat hozatala nélkül értesíti.

Az ügyész vagy a nyomozó hatóság intézkedésének elmulasztása miatt tett, a törvényben kizárt vagy elkésett panaszt, emiatt indokolás nélkül nem lehet elutasítani.

Ha az ügyész a nyomozást azért szüntette meg, mert a büntethetöség a hivatalból kezdeményezett eljárási kegyelem folytán szünt meg, a gyanúsított a nyomozást megszüntetö határozat közlésétöl számított nyolc napon belül kérheti a nyomozás folytatását, ebben az esetben a nyomozást folytatni kell.

A büntetöeljárást folytatni kell, ha a gyanúsított a nyomozást megszüntetö határozat ellen benyújtott panaszában a megrovás alkalmazását sérelmezi, és a büntetöeljárás megszüntetésének más oka nincs. Erre a gyanúsítottat a határozatban figyelmeztetni kell.

Ha a feljelentést a sértett tette, a sértett a feljelentést elutasító határozat ellen, a nyomozás elrendelése iránt a határozat közlésétöl számított nyolc napon belül panasszal élhet.

Ha az ügyész a nyomozást megszüntette, a sértett az eljárás folytatásának elrendelése iránt a határozat közlésétöl számított nyolc napon belül panasszal élhet.

Az ügyész, illetöleg a felettes ügyész a panasz alapján:

a feljelentést elutasító, illetöleg a nyomozást megszüntetö határozatot hatályon kívül helyezi, és dönt a nyomozás elrendeléséröl vagy folytatásáról, illetve a vádemelésröl,

a panaszt elutasítja, ha azt nem találja alaposnak.

A panasz elutasítását követöen a sértett pótmagánvádlóként léphet fel, ha:

a feljelentést a 174. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján utasították el,

a nyomozást a 190. § (1) bekezdésének a)-d) vagy f) pontja alapján szüntették meg.

Nincs helye a pótmagánvádlóként történö fellépésnek, ha a büntethetöséget a gyermekkor vagy a kóros elmeállapot zárja ki, továbbá az elkövetö halála esetén.


Találat: 26493