kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
Sejttan = Cytologia
A szervezet sejtekből és sejt közötti állományokból épül fel. A szervezet működési alapja és működési egysége.
Cytoplasmamátrix
Membránstruktúrák
a. Sejthártya
b. Endoplasmaticus reticulum
c. Golgi - apparátus
d. Mitokondriumok
e. Lizoszómák
f. Peroxiszómák
Membránnal nem rendelkező struktúrák
a. Microtubulusok
b. Filamentumok
c. Centriolumok
d. Riboszómák
Plasmaticus inclusiok
Félfolyékony kolloidális rendszer.
Alkotórészei -75-80% - a víz
szerves és szervetlen anyagok
egyszerű szénvegyületek
fehérjék
nukleinsavak
ásványi anyagok stb.
A sejtet elválasztja a környezetétől. Meghatározza a sejt alakját sejt és környezete közötti fizikai - kémiai kapcsolatot. Fontos szerepe van az anyagcserében és az ingerület vezetésében is. Az egyes sejtek membránjai eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.
Az ectoplasma része. Felépítése szerint lipoproteid membrán.
3 réteg -külső (elektronsűrűbb)
belső (elektronsűrűbb)
középső (elektronritkább)
Ezt a hártyát elemi membránnak (unit membránnak) nevezzük. Sejtmag és a sejtorganellumok falát alkotja. A sejthártya szerkezetileg kettős unit membrán.
Singer - Nicolson - félelipoproteid membránok vázát két párhuzamosan elhelyezkedő lipoid rendszer alkotja.
koleszterin
glükoproteid
glicerinből álló nyakrész
foszforsav és szerves bázisok
A membránok felépítésében résztvevő fehérjék 80 %-a ún. integráns fehérje (perifériás fehérje).
Integráns fehérjék - endoproteinek: - póluskialakító
hordozó
ectoproteinek: - jelző fehérjék
receptorfehérjék
enzimek
~ -hoz poliszacharidok kötődnek, amik a sejthártya glikolipidjeinek szénhidrát
komponenseivel a sejt külső felszínén burokszerű képződményt hoznak létreè
glycocalix.
Szerepe: anyagcseérben, hormonreceptor és -marker funkciójában.
Speciális képződmény a hámszövet és kötőszövet határán. Hámsejtek basalis felszínén alakul ki. Szűrőként viselkedik.
Azonos szerkezetű és azonos működésű sejtek szövetet hoznak létre. Kapcsolószerkezetek alakulnak ki. Lehetnek időleges vagy tartós kapcsolatok.
zonula adhaerens
macula adherens
Ectoplasmának a belső részét endoplasmának nevezzük. Benne lemezes szerkezet helyezkedik elàendoplasmatikus reticulum, ami csatornákból és tágult üregekből áll. elszínén riboszómák vannak RNS tartalommal.
Ahol a Palade-szemcsék találhatókàGranularis endoplasmaticus reticulum (gER)
Szemcsék nélkül, sima felszínűàAgranularis endoplasmaticus reticulum (sER)
lipidek anyagcsréjéban
szteroid hormonok képzésben
izomszövet kontrakciójának szabályozásában
Lamelláris szerkezet. Csatornákból és tágult ciszternákból áll. A mirigyekben található nagy mennyiségben.
összetett szénhidrátok létrehozásában
Pálcika alakú képletek a protoplasmában. Azt a sejtalkotórészt veszik körül, amelynek legtöbb energiára van szüksége.
Falát kettős membrán alkotja, az oxidatív anyagcsere enzimjeit tartalmazzák. Sejtek energiaforásai, de a mitokondriális fehérje és nukleisav- szintézishez szükséges enzimek is megtalálhatók bennük.
Osztódással szaporodnak, saját genetikai apparátusuk van.
Növekedése - duzzadással: reverzibilis ill. irreverzibilis
összeolvadással: több kisebb mitokondrium olvad össze
A sejten belüli emésztés legfontosabb tényezői. Müködést egy ATP -függő enzim biztosítja.
szecunder lizoszómák
tercier lizoszómák
mutáció következtében nincs vagy kevés enzim van bennükàfelvett a.-at nem képesek lebontanièraktározási betegség
sok bontandó anyag került a sejtbe, melyet nem tudnak lebontaniàfelsza-porodnakàkárosítják a sejtet
a lizoszómák membránja megsérül vagy átjárhatóvá válikàkikerülő enzimek önemésztődést indítnak meg (autoimmun betegség)
Gömb alakú testecskék. A legnagyobb mennyiségben a máj és a vese sejtjeiben fordulnak elő. Szerepük a zsírsavak lebontásában van.
Csövecskék. A csillók, ostorok és a cytosceleton felépítésében vesznek részt.
szekrétumszemcsék sejten belüli szállításában
sejtosztódás után a kromoszómamozgásban
Csoportosításuk - mikrofilamentumok: - vékony filametumok: aktin + tropomiozin
vastag filamentumok: miozinból épülnek fel
intermedier filamentumok: fehérjekomponensük alapján:
hámsejtekbenàtonofibrillumok
idegsejtekbenàneurofibrillumok
vvt.-benàspectrin
A sejtek alapvázát hozza létre, feltételeket teremt a múködéshez.
Sejtközpontàa sejtek mozgását és osztódását irányítja.
Gömb alakú testecskék, RNS-ből és fehérjékből épülnek fel. Spirális alakban, poliszómákat alkotva fordulnak elő. Az endoplasmatikus retikulum felszínén helyezkednek el, a maghártya külső felszínén is megtalálhatók.
Cytoplasmába ágyazott raktározott anyagokból álló alkotórészei. Ide tartoznak a szekrétumszemcsék, pigmentszemcsék, zsír- és lipoid szemcsék, glikogén.
Szekrétum- és pigment szemcséket membrán veszi körül, a glikogént és a zsírcseppeket nem.
A pigmentszemcsék bekerülhetnek a szervezetbe vagy ott keletkezhetnek.
Glikogénszemcsék az izomsejtekben és a májsejtekben figyelhetők meg.
A zsírcseppek a zsírsejtekben, de a porcsejtekben is megtalálhatók.
Sejtmag = Nucleus
Fő építő komponens. Az örökletes információk hordozója, az anyagcsere vezérlő - szabályozó központja. Különböző az alakja. Helye jell., de nem mindig állandó. Nagysága különböző.
magnedv
magvacska
kromatinállomány
Elválasztja a cytoplasmától.
Karyoplasma, a magnedv un. stabil része. A labilis részt a kromatinállomány alkotja.
Sejtosztódáskor jön létre, több is előfordulhat. Fehérjét és RNS- t tartalmaz. Fehérjeszintézisben van szerepe. A riboszómális RNs itt szintetizálódik.
fonalas rész
DNS-ből és fehérjéből épül fel.
RNS képzés meggátlása a DNS kettőződésének megakadályozása nélkül A sejtmagot nem hagyják el. Csoportosításuk: - enzimek
regulátor fehérjék
strukturfehérjék Állandó áramlásban vannak a mag és a cytoplasma között. ~ lehet egynemű, fonalas vagy szemcsés szerkezetű.
A metafázisban vannak a legjobban felspiralizálódva, ekkor láthatók legjobban és ennek alapján beszélünk kromoszómákról.
Karyogramm: több sejtosztódás alapján kapott kromoszómakép.
Kromoszóma-szerelvény: egy sejtben található összes kromoszóma. Ez lehet egyszeres és lehet kétszeres.
Az ember kromoszómaszáma: 46. 44 testi (22 pár), 2 ivari (1 pár) kromoszóma.
A sejtek életjelenségei
Alapvető életjelenségek: 1., Anyagcsere
2., Növekedés
3., Ingerlékenység
4., Mozgás
5., Szaporodás, sejtosztódás
anyaglebontás = disszimiláció
A sejtben lejátszódó biokémiai folyamatok összege (intermedier anyagcsere). Anyagátalakítást az enzimek hajtják végre. A lebontó folyamatok energiatermelők, a felépítő
Folyamatok energiát igényelnek.
Phagocytosis: egyes sejtek képesek kisebb szilárd részecskéket is felvenni, úgy hogy a sejt
körülveszi és bekebelezi.
A sejtek táplálkozása során az asszimilációs folyamatok eredményeként a sejtek növekednek.
A felszín nem bírja a tömegében jelentősen növekedett sejtetà sejt osztódik vagy elpusztul.
Amelyik osztódásra képtelen, csak meghatározott nagyságig növekszik. Ezután az asszimiláció és a disszimiláció egyensúlyba kerül.
Ingerek hatására képesek megváltoztatni anyagcseréjüket.
belső inger
fizikai
biológiai
kémiai
Ingerületi állapotnak nevezzük a sejtekben az inger hatására kialakult anyagcsere-változást és az azt kísérő jelenségeket.
Ingerlékenység - ingerfelvétel (recepció)
ingerületvezetés (kondukció)
válaszadás (reakció)
~ érzékeléssel kezdődik és válaszreakcióval fejeződik be. A válasz leggyakrabban mozgásban vagy szekrécióban nyilvánul meg.
belső ( a sejtek cytoplasmájának a mozgása) vagy külső (hely- vagy helyzetváltoztatás)
aktív (a sejt anyagcseréjének megváltozása következtében) vagy passzív
helyváltoztató vagy helyzetváltoztató
a., Állábakkal (amoeboid mozgás): a sejt kitüremkedik az ingerforrás feléà felületi feszültség
itt csökkentàállábakat bocsát kiàbeleáramlik a sejt.
b., Csillókkal (ciliaris mozgás): felszínén csillószőrökàevezőszerű csapkodásàmozgás
folyékony közegben.
c., Ostorral ( flagellumos mozgás): ostorszerű nyúlványuk vanàforgó vagy hullámzó mozgás
àhelyzetváltoztatás folyékony közegben.
A sejtek önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre.
Sejtciklus: egyik osztódásvégétől a másikig végéig tart.
Két fázisa van - osztódások közötti szakasz
sejtosztódás (mitózis)
A sjetciklus hossza igen eltérő és sejtenként változó.
Nem minden sejtnek van osztódási képessége (pl. idegsejt).
Vannak állandóan osztódó sejtek (pl. csontvelő), ezek érzékenyek a sugárzásra, de más károsító anyagokra is (gyógyszerek).
Osztódó sejt = blast
Differenciált sejt = cyta)
direkt sejtosztódás (amitosis): kromoszómák ill. kromatoidafonalak kialakulása nélkül zajlik le. Cytoplasmacentrumàa sejtmagàcytoplasma fűződik beàválik ketté.
indirekt sejtosztódás (mitosis): leggyakoribb forma.
4 fázisa van: - profázis: leghosszabb. Vízfelvételàmegduzzadàkromoszómák
kialakúlnakàmaghártya eltűnikàcytocentrum ketté
osztódikàosztódási orsó.
metafázis: kromoszóma struktúra ekkor a leg kifejezettebbàkro-moszómák a sejt egyenlítője mentén helyezkednek elà kapcsolat az osztódási orsóval.
anafázis: a kromoszómák hosszukban ketté szakadnakàkromati-dák a sejt két pólusa felé vándorolnakàcytocentrum kö-rül csillagszerűen elrendeződnek. Legrövidebb szakasz.
tekofázis: kromoszómák ismét fonalakká alakúlnakàgombolyagba rendeződnekàkromatinrögàosztódási orsó eltűnikà magvacska, maghártyaàGolgi-apparátu és a mitokonriu-
mok megkezdik önálló szaporodásukat. Plasma is oszlik àsejt közepén befűződikàkét teljes értékű utódsejt.
számfelező vagy redukciós ( meiosis):az ivarsejtek osztódási formája. A sjtek második osztódását nem előzi meg a DNS tartalom meg-duplázásaàfele kromoszómaszámmal rendel-kező ivarsejtek jönnek létre.
a kromoszóma állomány újrarendezése
a sejtek megfiatalítása (petesejt egyidős a hordozójával)
:
3757