kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
|
|||||||||||||||
A ZELEMÉRY LÁSZLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA
KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
A dokumentum Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésben foglalt adatok alapján készült. Az intézkedési terv összhangban van vonatkozó Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervben foglaltakkal (a települési intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását támogatja az intézményi intézkedési terv), és az intézmény működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, különös tekintettel az intézmény pedagógiai programjára és intézményi minőségirányítási programjára.
1.BEVEZETŐ
1.1.Iskolánk története
Iskolánk, a Zeleméry László Általános Iskola Hajdú-Bihar megyében, Hajdúböszörményben található, annak résztelepülése kb. 1800 lakossal. Bodaszőlő Hajdúböszörménytől 12 km-re található zsáktelepülés, mely igen nagy mértékben meghatározza mozgásterünket. A település története 1801-től kezdődik, amikor Hajdúböszörmény városa a legszegényebb lakosai között földet osztott szőlőtelepítés céljából. Az ideköltöző családok fokozatos növekedése következtében 1920 körül felvetődött Bodán az iskola létesítésének gondolata. Ebben az időben 67 iskoláskorú gyereket írtak össze itt. Hajdúböszörmény Város Közgyűlése végül 1921. szeptember 1-jétől engedélyezte a bodaszőlői református elemi népiskola 1 tanítói állással történő megszervezését. Az első tanév az iskola épületének elhúzódó megvásárlása miatt 1921 októberében kezdődött, az anyakönyvek tanúsága szerint 68 beíratott tanuló volt a 3 osztályban. Ezután a tanulói létszám fokozatosan növekedett, 1928/29-es tanévben 92 fő, az 1942/43-as tanévben már 119 tanulója volt az intézménynek.
1960-ig az oktatás 2 tanteremben volt megoldva, 2-2 osztály járt együtt, így délelőtt és délután is foglalt volt mindkét terem. 1961-ben felépült az új kéttantermes iskola, amelyhez folyosó, szertár és szolgálati lakás is tartozott. Így már lehetővé vált, hogy egy teremben csak egy osztály járjon. 1993/94-ben 2 új tanterem kialakítása történt meg a tanítói szolgálati lakásból, a következő tanévben 2 újabb tanteremmel bővült az iskola. Az épületekben ezután több mint 10 évig semmilyen beavatkozás nem történt. A továbbra is rohamosan növekvő gyereklétszám miatt 2005-től folyamatosan bővül az intézmény, mely során korszerűsítve lettek a tantermek, 2 új tanteremmel bővültünk, közel 10.000 kötetes könyvtárat hoztunk létre internet-elérhetéssel, fejlesztőszobát alakítottunk ki. A komoly fejlesztések ellenére iskolánk komoly lemaradásban van a többi intézményhez viszonyítva. Nem rendelkezünk tornateremmel, sportudvarral, ezért a téli időszakban a város által biztosított tornatermet vesszük igénybe.
A megnövekedett tanulói létszám következtében szükséges volt a pedagógus-létszámot is növelni, míg 2001-ben 11 pedagógus végezte az oktató-nevelő munkát, addig 2007-re már 18 pedagógusa van az intézménynek. Az ezredfordulóig nagy volt a fluktuáció, amely napjainkra megszűnni látszik.
1996-ban vette fel iskolánk Zeleméry László nevét, azóta hagyományosan minden évben megrendezzük a Zeleméry-napokat.
Iskolánk egyéb hagyományai és ezek ápolása általában jeles napokhoz kötődnek. Karácsonyi gála, farsang, Zeleméry-napok, nemzeti ünnepeink, kulturális rendezvényeink, versenyeink.
Intézményünk arculatára jellemző a fentiek alapján is, hogy a széles körű ismeretszerzés és tehetséggondozás mellett nagy hangsúlyt fektetünk a testedzésre, mozgáskultúrára, hagyományápolásra.
Nagy problémát jelent számunkra a halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű gyerekek számának rohamos növekedése. Ezért Pedagógiai Programunkban kiemelt hangsúlyt fektetünk ezen gyerekek esélyegyenlőségének a biztosítására is. 2005-től felmenő rendszerben bevezettük az iskolaotthonos és az integrált oktatást is.
Kedvezően változik a pedagógusok szemlélete, külső és belső motiváltsága, rugalmassága, módszertani kultúrája.
Változik pozitív irányban az iskola hangulata, légköre, kapcsolata a szülőkkel és az intézményt körülvevő tágabb közösséggel, valamint a munkájukat segítő szakemberekkel.
1.2. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv célja
1.2.1. Általános célok
A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése Magyarország számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy minden állampolgár, a nők, a fogyatékos személyek, a hátrányos és halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű gyerekek, a roma emberek számára is megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az oktatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is.
A Zeleméry László Általános Iskola kinyilatkozza, hogy Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményben a szegregáció- és diszkriminációmentesség, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. A nevelési-oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a városban élő hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében - a következő területeken:
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének "A gyermekek jogairól."szóló egyezménye figyelembe vételével biztosítjuk a fogyatékos gyermekeknek/tanulóknak:
az emberi méltóságát,
a különleges gondozáshoz való jogát és
a személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatását kulturális és szellemi területen egyaránt.
Határozott célkitűzésünk az, hogy intézményünkben folyamatosan kiterjedjen:
a diszkriminációmentesség,
a szegregációmentesség,
a halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása,
a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása és az integrált nevelés-oktatás érvényesülése.
1.2.2. Konkrét célok az országos és a városi közoktatás-politikai koncepciók alapján
1.2.2.1..Szakmai célok:
1.2.2.2.Személyi fejlesztési célok:
A pedagógusi továbbképzési beiskolázási tervekben preferált területek:
fejlesztő pedagógus képzés támogatása,
az IPR bevezetésének megalapozása,
a nem szakrendszerű oktatás szakmai/pedagógiai elősegítése,
a módszertani kultúra további bővítése.
Közös továbbképzések szervezése az iskolai és óvodai pedagógusok számára.
Speciális szakmai tudás megszerzésének támogatása (nyelv,informatika,tehetséggondozó, logopédus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő)
1.2.2.3.Tárgyi feltételek terén:
A Zeleméry László Általános Iskola Vákáncsos u. 43. sz. alatti épületegyüttesének teljes rekonstrukciója
ˇ A kötelező taneszköz- és felszerelési jegyzékben előírt elemek beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elavult eszközök folyamatos cseréje a mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében.
Az aktuális jogszabályi előírások szerint minden érintett tanulónak ingyenesen kell biztosítani a tankönyveket
1.2.2.4. Iskolaszervezési célkitűzések:
A szegregáltságot tanúsító iskolai mutatók folyamatos megszüntetése, a beiskolázás megfelelő szabályozása.
A halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű gyermekek/tanulók "beazonosítása" feltételeinek maradéktalan megteremtése, a dokumentáltság érvényesítése
A 3H-s tanulók arányának növelése az Útravaló program beindításában, megvalósításában.
A kompetenciamérési eredmények dokumentáltságának és nyilvánosságának biztosítása.
Az esélykülönbségek csökkentésének és az oktatási esélyegyenlőség megteremtésének fontos célcsoportjai az oktatási intézményünkben:
A.) Hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók - hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek
B.) Halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű gyerekek/tanulók - az a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, továbbá az a gyermek, az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek.
C.) Fogyatékos gyerekek/tanulók.
D.) Cigány gyerekek/tanulók.
Egyenlő bánásmód
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 27. § (2) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben különösen a következő területeken kell érvényesíteni, amelynek a település óvodái és iskolái igyekeznek megfelelni:
a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,
b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,
c) a teljesítmények értékelése,
d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,
e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,
f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,
g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,
h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint
i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.
2. Az esélyegyenlőséget biztosító célok az IMIP alapján
- Az intézmény mindent megtesz azért, hogy az önként vállalt, illetve a jogszabályban előírt közoktatási feladatainak ellátása magas szakmai színvonalon valósulhasson meg. Olyan tevékenységre törekszik, melyre jellemző a szolgáltató jelleg, a nyitottság, átláthatóság és a minőség iránti elkötelezettség.
Fontos, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka színvonala, hatékonysága a szülő, a fenntartó és a helyi társadalom számára egyaránt átlátható és az eredményessége nyilvános legyen.
Az önkormányzat közoktatási szolgáltató rendszerével szembeni elvárások:
biztosítania kell az esélyegyenlőséget,
képesnek kell lennie az oktatás új kihívásainak való megfelelésre,
teljesítenie kell a makro- és mikro-társadalmi igényeket.
3. Kötelezettségek és felelősség
Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben pontosan meg kell fogalmazni, hogy az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében milyen kötelezettségeket vállal az intézmény.
Szükséges annak pontos megjelölése is a dokumentumban, hogy a kötelezettségek teljesítéséért ki/kik milyen körben felelősek. Ezért az alábbiakat rögzítjük:
A Zeleméry László Általános Iskola Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének irányításáért és végrehajtásáért felelős vezető személy:
Sőrés István igazgató
Igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők
Az ők feladata és felelőssége a program megvalósításának koordinálása (a programban érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása.
4. Akcióterv
Az intézmény, mérlegelje Hajdúböszörmény Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv részfejezetében rögzített célkitűzéseket és feladatokat, s azokat jelenítse meg az Intézményi Közoktatási Intézkedési Tervében.
Az iskolánk intézményi és szervezeti együttműködések értékelése folyamatában a következő általánosítható megállapításokat tettük:
Gyermekvédelem
Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi munka számos szakmai partner együttműködésére épül, így különösen a jelzőrendszer tagjainak összefogására. Ennek érdekében tagozatonként ifjúság-és gyermekvédelmi tanár működik közre.
Javaslatok:
A helyzetelemzésben felmerült esélyegyenlőségi kockázatok és problémák
Problémák
Beavatkozások
Azonnali intézkedést követelő (rövid távú, 1 év határidejű) feladatok:
Középtávú feladatok (3 év határidővel):
Hosszútávú feladatok (6 év határidővel):
Általános iskolai nevelés-oktatás
Az esélyegyenlőség biztosítására iskolánkban különféle programok, foglalkoztatási formák működnek:
Ingyenes tankönyvellátás
Az ingyenes tankönyvellátás bevezetésére 2002-ben került sor, a rászorultsági elven juttatott támogatás jelenleg a közoktatás 1-8. évfolyamán tanulókra terjed ki:
Kedvezményes gyermekétkeztetés
Jelenleg az iskola alsó tagozatán és az ötödik évfolyamon a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők ingyenes étkezést kapnak, az intézményi térítési díj 50%-át kell fizetni a 3 és többgyermekes családokban nevelkedő, a tartósan beteg és fogyatékos, illetve felső tagozaton a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók után.
Ingyenes étkezésben alsó tagozaton a tanulók 86 %-a, 50 %-os étkezési kedvezményben 5 %-a , felső tagozaton 35%-a , 50%-os kedvezményben 39,5%-a részesült a 2007/2008-as tanév vonatkozásában.
Egyéni rászorultság alapján az iskolánk további kedvezményt az étkezéshez nem tud biztosítani.
Útravaló ösztöndíj program
A program célja a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítése, az anyagi támogatás mellett mentortanárok segítik a programban részt vevő diákok iskolai sikerességét. Az ösztöndíjprogramra jelenleg általános iskolában a 7. és 8. osztálytól lehet jelentkezni.
Szakszolgálatok
Az iskolánk által a Hajdú-Bihar Megyei Gyógypedagógiai Szakértői Központ által igénybe vett pedagógiai szakszolgáltatások között 1. helyen szerepel a nevelési tanácsadás, 2. helyen a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység. Viszonylag ritkán, de előfordul gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás.
Helyi pedagógia program
Iskolánk pedagógiai programja tartalmazza előírásokat a hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek javítására, amelyet igyekszünk maradéktalanul megvalósítani.
5.Intézkedési terv
3.1. Általános rész (általános célok, célcsoportok, etikai elvek)
a) Nevelési/oktatási program jellemzői
b) Gyakorlatban megvalósuló tevékenységek: (évismétlések csökkentése, egyéni fejlesztési programok, migráció, kisebbségek befogadása)
c) Erőforrások elosztása: (pl. SNI normatíva, IPR pályázat, egyéni, csoportos foglalkozás, anyagi támogatás, ingyenes részvétel)
3.2. A konkrét célok meghatározása
a beiratkozásnál,
tanításban, ismeretközvetítésben
a gyerekek / tanulók egyéni fejlesztésében
az értékelés gyakorlatában
tanulói előmenetelben
a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában
a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében
a továbbtanulásban, pályaorientációban
a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében
a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel
3.3. Kötelezettség és felelősség
6. Akcióterv
Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia. E célkitűzéseket, és az elérésük érdekében tervezett beavatkozásokat (intézkedéseket) kell kidolgozni. Az akciótervnek átgondoltnak és megvalósíthatónak kell lennie, vagyis a tervezett beavatkozásokkal (tevékenységekkel) el kell tudni érni a kitűzött fejlesztési célokat.
Mindenegyes célkitűzéshez rögzíteni kell a rövid (1 év), közép (3 év) és hosszú távon (6 év) elérendő értékeket, indikátorokat.
GAz indikátorokat úgy kell meghatározni, hogy azok a beavatkozások eredményességének mérésére alkalmasak legyenek. Amennyiben az esélyegyenlőségi kockázat, probléma olyan jellegű, hogy az a vizsgált adatokból kiolvasható (pl. párhuzamos osztályok közötti HH arány eltérése; országos mértéket meghaladó SNI arány stb.), indikátorként a vizsgált adatban bekövetkező javulást kell meghatározni Azokban az esetekben, ahol a helyzetelemzésben feltárt probléma nem számszerűsíthető konkrét adatokkal (pl. szülőkkel, társadalmi partnerekkel való együttműködés hiányosságai), az indikátorokat úgy kell meghatározni, hogy valóban az egyes beavatkozások, intézkedések eredményességét mutassák, de konkrétak és számszerűek legyenek (pl. szülői nyílt napokon résztvevő HHH tanulók szüleinek száma; nevelési tanácsadó munkatársának részvételével zajlott konzultáció, szakmai egyeztetés stb. száma).
GGAzonnali beavatkozást igényel:
- Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. Törvény A közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény rendelkezéseire);
- Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét;
- Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl: tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű tanulók részére;
- Ha az intézményben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %-nál).
7. Problémalista intézkedési terve
Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás |
Cél konkrét szöveges megfogalmazása |
Intézkedés leírása |
Az intézkedés felelőse |
Az intézkedés megvalósítá sának határideje |
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor rövidtávon (1év) |
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor középtávon (3év) |
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor hosszútávon (6év) |
Szükséges a külterületen, illetve etnikailag szegregált környezetben élő 3H-s gyermekek felmérése, |
A 3 éves népesség körében a halmozottan hátrányos helyzetűek felmérése. 2009-2012 között történjen meg az érintett gyerekek teljes körű beóvodáztatása |
Felmérés készítése, egyeztetése a jegyzői adatokkal |
Intézményvezetők, |
|
Pontos kimutatás a 3H-s gyermekekről, óvodáztatási arányuk növekedése |
Pontos kimutatás a 3H-s gyermekekről, óvodáztatási arányuk növekedése |
Pontos kimutatás a 3H-s gyermekekről, óvodáztatási arányuk növekedése |
Gyermekvédelmi feladatok pontosítása Gyermekvédelmi felelősök felkészítése az esélyegyenlőségi programból |
Felkészítés tartása a gyermekvédelmi felelősök részére, további konzultáció biztosítása |
Felkészítés tartása a gyermekvédel mi felelősök részére, további konzultáció biztosítása |
igazgató |
|
Év végi beszámolók |
Év végi beszámolók |
Év végi beszámolók |
Szülői háttér felmérése, teljes körű, megbízható adatszolgáltatás biztosítása |
Legyen pontos , megbízható adatbázis, a szülői Nyilatkozat szövegének újragondolása |
Felmérés készítés |
intézményvezető |
|
Pontos kimutatás, megbízható adatbázis |
Pontos kimutatás, megbízható adatbázis |
Pontos kimutatás, megbízható adatbázis |
A halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű tanulók előírt arányok szerint heterogén csoportokba szervezése. , mivel jelenleg az iskolák és osztályok között nem a törvény által előírt arányoknak felel meg. |
Jogszerűség feltételeinek biztosítása |
Osztályok kialakításánál figyelembe kell venni a törvényi előírásokat. |
Intézményvezetők |
|
Jogszerűségnek való megfelelés |
Jogszerűségnek való megfelelés |
Jogszerűségnek való megfelelés |
Hatékonyabb együttműködés az esélyegyenlőség biztosítására |
Együttműködések felülvizsgálata a társszervezetekkel |
Fórumok, konzultációk szervezése |
intézményvezető |
|
Fórumok, konzultációk száma |
Fórumok, konzultációk száma |
Fórumok, konzultációk száma |
A lemorzsolódási, és a továbbtanulási mutatók javítása |
Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása a lemorzsolódások csökkentésére, a pályairányításra |
Az érintett tanulókra egyéni fejlesztési tervek készítése |
intézményvezető |
|
Fejlesztési tervek megléte |
Lemorzsolódás csökken, továbbtanulási mutató javul |
Lemorzsolódás csökken, továbbtanulási mutató javul |
Együttnevelést célzó hosszú távú oktatásszervezés kialakítása |
A különböző támogatások és normatívák igényjogosultjainak számba vétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges adminisztratív feltételek megteremtése |
igénylési terv készítése |
intézményvezető integráció felelősök |
|
Integráció végrehajtása |
Integráció végrehajtása |
Integráció végrehajtása |
Az esélyegyenlőség biztosítása az intézményben |
Intézmény esélyegyenlőségi programjának elkészítése |
Felkészítése az esélyegyenlőségi programok elkészítésére |
intézményvezető |
augusztus |
Intézményi esélyegyenlőségi programok |
|
|
Az országos kompetenciamérések eredményei |
Az átlageredmények javítása szövegértésből és matematikából |
Nevelőtestületi /munkaközösségi szintű elemzés és felkészítés |
intézményvezető |
június |
A mérési eredmények |
A mérési eredmények |
A mérési eredmények |
SNI arányok csökkentését célzó beavatkozások |
Csökkenjen az SNI tanulók száma. |
Szülők tájékozódásának segítése, kiegészítő egészségügyi és szociális beavatkozások tervezése, oreventív óvodai és iskolafejlesztési program kialakítása |
intézményvezető |
|
SNI gyerekek létszámának csökkenése. |
SNI gyerekek létszámának csökkenése |
SNI gyerekek létszámának csökkenése |
Érettségit adó középiskolába, illetve minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulási utak megerősítése |
Érettségit adó középiskolába, illetve minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulási utak megerősítése |
A HHH 7. és 8. osztályos tanulók részére szervezzenek az intézmények továbbtanulást támogató felkészítést. |
intézményvezető |
|
Nő az érettségit adó középiskolába, illetve minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulók aránya |
Nő az érettségit adó középiskolába, illetve minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulók aránya |
Nő az érettségit adó középiskolába, illetve minőségi szakképzést biztosító szakiskolában történő továbbtanulók aránya |
Közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése |
Források keresése a szolgáltatások bővítéséhez |
Önkormányzat, intézményvezetők |
|
|
Nő a beadott pályázatok száma |
Nő a beadott pályázatok száma |
Nő a beadott pályázatok száma |
Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása az intézményben |
Az intézmény esélyegyenlőségi programjának kimunkálása |
A program elkészítése, véleményezése elfogadása |
intézményvezető |
|
Elkészül az esélyegyenlőségi program |
A programban foglaltak megvalósítása |
A programban foglaltak megvalósítása |
8. Megvalósítás
8.1.Fenntartói megvalósítás
Hajdúböszörmény Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve alapján a fenntartónak
biztosítania és vizsgálnia kell, hogy minden - a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó - stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései.
A fenntartó értékeli, visszacsatolja és nyilvánosságra hozza az Intézkedési Terv megvalósítása során szerzett információkat; meghozza elismerő/szankcionáló intézkedéseit. Biztosítja az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészítését a programban végrehajtandó feladatokra, illetve folyamatos továbbképzésüket és felkészültségük értékelését az érintett területeken - az alábbi alapelveknek megfelelően:
8.2. Az Intézkedési Terv megvalósítása a társintézményekkel közösen
8.2.1.Gyermek - és ifjúságvédelem feladata:
6.2.2. Egészségügy:
8.3. Az Intézkedési Terv megvalósítása intézményi szinten
A közoktatási intézményként vizsgálnunk kell, hogy nem folytatatunk-e szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot, biztosított-e a halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű tanulók eredményes oktatása, biztosítottak-e a feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatáshoz.
9. Várható eredmények
A hátrányos helyzetű és leszakadó rétegek társadalmi integrációja erősödik, a társadalom szemlélete, e rétegek elfogadási szinte kedvezően változik. Az ellátást biztosító alkalmazottak létszámban és szakképzettségben a követelményeknek megfelelnek.
Az önkormányzat feladatellátási kötelezettségének magasabb szinten tesz eleget. A civil szféra bevonásával hatékonyabb együttműködés jön létre a szociálpolitika és a közoktatás szereplői között, s ez elősegíti az ellátotti jogok érvényesülését, a modell értékű programok elterjesztését.
10. Monitoring és nyilvánosság
A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv monitoring vizsgálata az alábbiak szerint történik:
Nyilvánosság
11. Konzultáció és visszacsatolás, disszemináció
Az intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben az adatok gyűjtése az intézmény feladata, az OKM által közzé tett adattáblák segítségével. ,
Az első elkészített dokumentumot 2008. augusztus 31-ig kell véglegesíteni. Felülvizsgálata 2009. augusztus 31-ig történik.
A intézkedési terv elfogadását megelőzően biztosítani kell a konzultáció és véleményformálás lehetőségét a fenntartó, szülők, tanulók és a megvalósításban érintett szakmai partnerek képviselőinek bevonásával. Itt fogalmazza meg a nyilvánosság folyamatos biztosításának eszközeit, feltételeit!
A intézkedési terv eredményes megvalósulását döntően befolyásolja, az érintettek (tanulók, szülők, pedagógusok, pedagógiai munkát segítők, fenntartó stb.) elkötelezettek-e és aktív részvételükkel támogatják-e az intézkedési terv végrehajtását. Éppen ezért szükséges minden, az intézmény számára elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, intézményi tájékoztató kiadványok, faliújság, rendezvények, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. A nyilvánosság folyamatos biztosítására javasolt legalább évente tájékoztatni az intézkedési terv megvalósításában elért eredményekről a fenntartó, szülők és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.
12. Szankcionálás
Az intézmények beszámolóinak kötelező részeként szerepel, hogy milyen módon garantálható a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak érvényesülése. Konkrétan megjelenik, hogy milyen intézkedéseket tesz az intézmény, ha az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni; illetve, hogy milyen következményekkel járhat a program be nem tartása a megvalósításban résztvevőkre nézve.
Fontos annak meghatározása is a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervben, hogy milyen módon garantálható az abban foglaltak érvényesülése, konkrétan leírva, hogy milyen intézkedéseket tesz az intézmény, ha az évenkénti önértékelés során kiderül, hogy a vállalt célokat nem sikerült teljesíteni; illetve, hogy milyen következményekkel járhat az intézkedési terv be nem tartása a megvalósításban résztvevőkre nézve.
Konkrét jogorvoslati lehetőségek (a 2003. évi CXXV. Tv. Jogorvoslati lehetőségei alapján), esélyegyenlőségi referens eljárási módjai, ha működik esélyegyenlőségi bizottság, annak működési rendjéről.
12. Nyilvánosság: Az Intézményi Esélyegyenlőségi Terv 1 példánya megtalálható az igazgatói irodában, 1 példánya pedig informatikai hordozó formában az intézmény könyvtárában ill. az előzőekben említett módon.
13. Legitimáció
Az Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet a Zeleméry László Általános Iskola tantestülete 2008. augusztus 28.-án elfogadta.
A tervet a DÖK 2008. szeptember 5-én megtárgyalta, s elfogadta.
Dátum: 2008. augusztus 28.
Sőrés István
DÖK Igazgató nevelőtestület
Mellékletek
1. Intézményi alapadatok
OM azonosító: |
|
||
Intézmény neve, címe: |
Zeleméry László Általános Iskola 4224 Hajdúböszörmény-Bodaszőlő, Vákáncsos u. 43. |
||
Fenntartó neve, címe: |
Hajdúböszörmény Város Önkormányzata 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 1. |
||
Főállású pedagógusok száma: |
|
||
Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma |
|
||
Sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek száma |
|
||
ebből |
Integráltan |
|
|
gyógypedagógiai csoportban |
|
||
Hátrányos helyzetű (HH) /Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)* óvodás gyermekek száma: |
|
||
Tanulók száma az intézmény körzetében |
|
||
ebből |
HH / HHHH |
|
|
Az intézménybe járó tanulók száma: |
179 fő |
||
Magántanulók száma: |
|
||
Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): |
5 |
||
ebből |
Integráltan |
|
|
gyógypedagógiai tagozaton |
|
||
HH / HHH tanulók száma: |
|
||
Más település(ek)ről bejáró általános iskolás tanulók száma: |
|
||
ebből |
HH / HHH |
|
|
* n.a.-val jelöljék, ahol a hhh gyermekek számát illetően nem áll rendelkezésre adat, a hh tanulók számát minden esetben meg kell adni
2. Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma
Kérjük, nevezze meg, milyen feladatot lát el az intézmény az egyes feladatellátási helyeken (pl. tagintézmény, másik telephely) A nem oktatási (ill. óvodai nevelési) célú feladatellátási helyeket nem szükséges feltüntetni (pl. pedagógiai szakszolgálat, diákotthon, stb.)
Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető
Feladatellátási hely (megnevezése és címe) |
Funkció |
Főállású pedagógusok létszáma |
Gyermekek, tanulók száma |
HH / HHH gyermekek, tanulók száma |
SNI gyermekek,tanulók száma |
001 Vákáncsos u. 43. |
Általános isk. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen: |
|
18 fő |
179fő |
|
|
|
|
|
|
|
|
3. Gyermekek, tanulók száma ÉVFOLYAMONKÉNT (az intézmény egésze, azaz az összes feladatellátási hely vonatkozásában)
Kérjük, hogy az évfolyamokat a legalacsonyabb életkorú csoporttól/osztálytól kiindulva tüntessék fel.
Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető.
évfolyam és/vagy óvodai csoport foka |
gyermek és/vagy tanulólétszám az évfolyamon |
gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) |
|||||||
Normál (általános) tanterv |
Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás |
Gyógypedagógiai csoport, tagozat |
|||||||
Összesen |
HH / HHH |
SNI |
Összesen |
HH / HHH |
SNI |
Összesen |
HH / HHH |
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Alsós Összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
19 |
|
|
|
|
|
|
|
|
18 |
|
|
|
|
|
|
|
|
Felsős összesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Int.Össz: |
179 |
|
54 |
|
|
|
|
|
|
A gyermekek, tanulók létszámának osztályonkénti megoszlását a 2. számú intézményi adatlap megnevezésű adatlap kitöltésével kell megadni
4. gyógypedagógiai nevelés, oktatás
Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen: |
|
Ebből a gyógypedagógiai tagozaton tanít | ||
| ||||
ebből |
oligofrén pedagógus |
|
| |
tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos |
|
| ||
értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos |
|
| ||
logopédus |
|
| ||
pszichopedagógus |
|
| ||
szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos |
|
| ||
szomatopedagógus |
|
| ||
tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos |
|
| ||
SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: |
|
Ebből gyógypedagógiai csoportban, tagozaton | ||
| ||||
ebből |
Enyhe fokban értelmi fogyatékos |
|
| |
Középsúlyos értelmi fogyatékos |
|
| ||
Diszlexia, egyéb részképesség zavar |
|
| ||
Súlyos magatartási, tanulási zavar |
|
| ||
Egyéb |
|
| ||
A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban |
|
| ||
5. Lemorzsolódás ARÁNYA az intézményben
|
Évfolyamismétlők aránya (%) |
Magántanulók aránya (%) |
Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) |
|||
|
összlétszámon belül |
HH / HHH-tanulók körében |
összlétszámon belül |
HH / HHH-tanulók körében |
összlétszámon belül |
HH / HHH-tanulók körében |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5% |
2007/2008 (tervezett) |
|
|
1 |
|
|
|
2008/2009 (tervezett) |
|
2% |
1 |
1% |
2 |
4% |
|
|
|
|
|
|
|
országos átlag 2005/2006 |
|
|
|
6. Továbbtanulási mutatók az intézményben
A végzősök hány százaléka tanult tovább az egyes iskolatípusokban?
|
Gimnázium |
Szakközépiskola (érettségit adó képzés) |
Szakiskolai képzés |
Speciális szakiskola |
Nem tanult tovább |
|||||
|
összlétszámon belül |
HH / HHH-tanulók körében |
összlétszámon belül |
HH / HHH-tanulók körében |
összlétszámon belül |
HH / HHH-tanulók körében |
összlétszámon belül |
HH / HHH-tanulók körében |
összlétszámon belül |
HH / HHH-tanulók körében |
|
|
|
|
|
71,5% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2007/2008 (tervezett) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2008/2009 (tervezett) |
18% |
|
|
|
|
|
10% |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
országos átlag 2005/2006 |
|
|
|
|
|
|
7. tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban
A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban?
|
Létszám |
tervezett létszám |
||||||
Programok |
|
|
|
|
||||
Összlét-számon belül |
HH / HHH tanulók körében |
Összlét-számon belül |
HH / HHH tanulók körében |
Összlét-számon belül |
HH / HHH tanulók körében |
Összlét-számon belül |
HH / HHH tanulók körében |
|
Alapfokú művészet-oktatás |
|
|
|
|
|
|
|
|
Kisebbségi program |
|
|
0% |
|
0% |
|
|
|
Napközi |
|
|
|
|
|
|
|
|
Szakkör |
|
|
|
|
|
|
|
|
Iskolai nyári tábor |
|
|
|
|
|
|
|
|
Erdei iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
8. Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel
A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban?
|
Létszám |
tervezett létszám |
||||||
Programok |
|
|
|
|
||||
Összlét-számon belül |
HH/ HHH tanulók körében |
Összlét-számon belül |
HH / HHH tanulók körében |
Összlét-számon belül |
HH / HHH tanulók körében |
Összlét-számon belül |
HH / HHH tanulók körében |
|
Útravaló Program |
|
|
|
|
|
|
|
|
Arany János Program |
|
|
|
|
|
|
|
|
Tanoda |
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb |
|
|
|
|
|
|
|
|
9. Kompetencia mérések eredményei
|
|
|
|
|
|||||
Országos kompetencia-mérés eredménye |
Iskola átlaga |
Országos átlag |
Iskola átlaga |
Országos átlag |
Iskola átlaga |
HH / HHH tanulók átlaga |
Országos átlag |
Iskola átlaga |
HH / HHH tanulók átlaga |
Szövegértés |
|||||||||
6. évfolyam |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8. évfolyam |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10. évfolyam |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Matematika |
|||||||||
6. évfolyam |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8. évfolyam |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10. évfolyam |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10. Humán-erőforrás hiánya az iskolai oktatásban
Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető.
Nem megfelelő képesítésű pedagógus által oktatott tantárgy |
érintett tanulók száma |
||
összes tanuló |
HH / HHH tanulók |
SNI tanulók |
|
nincs |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
11. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben
eszköz/létesítmény |
darab |
az eszközt / létesítményt használó |
|||
gyermekek, tanulók száma |
HH / HHH gyermekek, tanulók száma |
sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma |
|||
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba |
|
|
|
|
|
nyelvi labor |
|
|
|
|
|
szükségtanterem |
|
|
|
|
|
számítástechnikai szaktanterem |
|
|
|
|
|
számítógép (min. P4 szintű) |
|
|
|
|
|
ebből |
internet hozzáféréssel |
|
|
|
|
tornaterem |
|
|
|
|
|
11b. infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken (darabszám)
Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető
Feladatellátási hely (megnevezése) |
építés vagy legutóbbi felújítás éve |
logopédiai foglalkoz-tató, egyéni fejlesztő szoba |
nyelvi labor |
szükség-tanterem |
számítás-technikai szaktanterem |
számítógép (min. P4 szintű) |
tornaterem |
vízöblítéses WC |
étkező vagy ebédlő |
001. Vákáncsos u. 43. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
12. Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást?
Évfolyam |
tanulók létszáma |
|||||||||||
|
|
|
|
|||||||||
összlétszám |
képesség-kibonta-koztató |
integrációs |
összlétszám |
képesség-kibonta-koztató |
integrációs |
összlétszám |
képesség-kibonta-koztató |
integrációs |
összlétszám |
képesség-kibonta-koztató |
integrációs |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
össz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
13. Módszertani képzettség az intézményben
Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés)
Módszertani terület |
Résztvevő főállású pedagógusok |
Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés |
|
Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés |
|
Kooperativ tanulás |
|
Projektpedagógia |
|
Drámapedagógia |
|
14. intézményi és szervezeti együttműködések
Van-e kapcsolat, együttműködés az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel
Amennyiben szükséges, a táblázat tetszőleges számú sorral bővíthető
Szervezetek, intézmények |
Együttműködés jellege |
||
Rendszeres kapcsolat (gyakoriság) |
Alkalmi találkozók (jelölje X-szel) |
Nincs kapcsolat (jelölje X-szel) |
|
Cigány kisebbségi önkormányzat |
havonta |
|
|
Családsegítő |
Heti, napi |
|
|
Gyermekjóléti szolgálat |
Heti, napi |
|
|
Védőnők |
napi |
|
|
Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) |
|||
|
|
|
|
Sillye G. Műv.Ház |
heti |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kérjük, hogy az adatlapot intézményegységenként egy-egy példányban töltsék ki. A kitöltés szükséges akkor is, ha az intézmény egy intézményegységből áll az adott intézménytípusban. Ebben az esetben a telephelyre/tagintézményre vonatkozó adatok alatt az intézményi adatokat kell érteni, amelyek ez esetben megegyeznek az 1. számú adatlapon szereplő adatokkal.
JOGSZABÁLYGYŰJTEMÉNY
Fogalomtár
ALKOTMÁNY 1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY)
Alapvető jogok
Az alábbi felsorolások a Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján mutatják be az (egyébként nemzetközi szerződéseknek megfelelően kötelezően biztosítandó) alapvető emberi jogokat, típusaik szerint csoportosítva.
Kollektív szabadságjogok
A kollektív szabadságjogokat a polgárok valamely közössége gyakorolhatja. Sem az államnak, sem másnak nem áll jogában megakadályozni a különböző célokkal létrehozott közösségek létezését és működését, illetve a polgárok kapcsolatba kerülését az adott közösségekkel. Ezek a jogok a következőek:
Személyi szabadságjogok
Ahogy azt a Magyar Köztársaság Alkotmánya XII. fejezetében (Alapvető jogok és kötelességek) kimondja, minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, és ettől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Ezen túl a következő személyi szabadságjogok vannak rögzítve:
Gazdasági, szociális és kulturális jogok
Ez a jogcsoport olyan társadalmi igények hatására jött létre, amelyek az államtól kifejezetten előre tervezett pozitív cselekvést kívánnak meg. Ezek vállalásával az állam a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében a különböző mozgalmak, a szakszervezetek és az egyházak követeléseinek tett eleget. A következő jogok tartoznak ebbe a csoportba:
A polgárok részvételi joga
A részvételi jogok biztosítják az állampolgár számára az állami-társadalmi élet befolyásolásának lehetőségét, és értelemszerűen többnyire csak az adott állam állampolgárait illetik meg. Ezek a jogok a következőek:
ASSZIMILÁCIÓ
Az asszimiláció az a folyamat, amelynek során egy kisebbségi csoport saját akaratából vagy kényszer hatására átveszi a többségi csoport értékeit és viselkedési mintáit. E folyamat eredményeként a többségi csoport magába olvasztja a kisebbségi csoportot. Az asszimiláció ideológiaként is leírható, melynek formája: A+B+C=A. Ez azt jelenti, hogy a többségi A csoport domináns, B és C kisebbségi csoport tagjai igyekeznek azonosulni a domináns csoporttal. Ilyenformán az etnikai viszonyokban asszimilációs politikáról is beszélhetünk. Időnként az asszimiláció politikai eszközökkel kikényszerített folyamat. A kényszeres asszimiláció legerőszakosabb formája az etnikai tisztogatás.
Az asszimiláció fajtái:
Egyedi beolvadás
Olyan folyamat, melynek során egy adott nemzethez, nemzetiséghez vagy népcsoporthoz tartozó személy elveszti eredeti nemzeti azonosságát és egy másik - általában a többségi - nemzet tagjává válik. Ennek során először általában a nyelvét, majd kulturális igényét, legvégül nemzetiségi tudatát veszti el az ember. Az egyén identitásának a megőrzését legjobban az befolyásolja, hogy a boldogulásához az anyanyelvének a használata mennyire szükséges.
Csoportos beolvadás
Alkalmazkodásuk következtében különböző eredetű, különféle kultúrájú, közös vagy szomszédos területen élő népcsoportok általános kulturális közelséget, majd azonosságot ér el, és ennek eredményeként köztük egység jön létre.
Önkéntes asszimiláció
Ha az asszimilációt nem a hátrányos megkülönböztetés miatti félelem vezérli, akkor lehet beszélni önkéntes beolvadásról. Ebben az esetben a vegyes házasságoknál egy adott, több nemzetiségű tájékban a beolvasztódás mindkét irányban majdnem azonos.
Erőszakos, kényszerített asszimiláció
Akkor beszélünk erőszakos vagy kényszerített asszimilációról, hogyha a pillanatnyi hatalom különböző hátrányosan megkülönböztető törvények (negatív diszkrimináció), rendeletek segítségével és megfélemlítő politikával, melyek sértik az egyenlő jogok és az emberi méltóság elvét (pl. az anyanyelv használata terén), nyelvhasználati és gazdasági nyomást fejt ki az egyénre a nemzetiségi vagy etnikai identitásának feladására. Egy számbeli kisebbségben élő közösség beolvasztásának a hátrányos nyelvi megkülönböztetés (lingvicizmus) a legfontosabb eszköze.
BESZÉDHIBA
A beszédszervek anatómiai sérülésének vagy fejletlenségének következtében, vagy a működés zavara miatt kialakult ejtési hibák.
BESZÉDZAVAR
A beszédhibák speciális formái, amelyek az idegrendszer sérülése, károsodása vagy genetikai ok miatt, ill. pszichés traumák következtében alakulnak ki. Ide soroljuk a hadarást és a dadogást. Tágabb értelemben az elektív mutizmus is ide tartozik. Mindhárom esetben szükséges a pszichoterápiás kezelés (lásd még: dadogás, hadarás, elektív mutizmus)
CSALÁDSEGÍTŐ
A családsegítés a szociális és mentális problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megelőzése céljából nyújtott szolgáltatás." (1993. évi III. törvény 64§(2))
A Családsegítő Szolgálat a családsegítés tevékenységi körében az egyének és családok életében jelentkező problémák megelőzése és megszüntetése érdekében:
CÉLTERÜLET
Az esélyegyenlősítés célterületei:
CÉLCSOPORTOK
A törvény 5 hátrányos helyzetű csoportot emel ki, amelyekre különösen tekintettel kell lenni, ezek:
A kiemelt csoportokon kívül, a munkáltatónál jelen lévő más hátrányos helyzetű csoportok is bevonhatók a tervbe (pályakezdők, nagycsaládosok, hajléktalanok stb.).
DEVIENCIA
Bármely történelmi korban és időben, bármely társadalmi szerkezetet vizsgálunk, mindig találkozunk olyan emberekkel, akik "kilógnak" a fennálló társadalmi rendbol. Mindig vannak olyan személyek, csoportok, akikre lehet azt mondani, hogy "olyan mások", a viselkedésük indítékai érthetetlenek. Amikor a domináns csoportok kulturális, ideológiai, szabály- és normarendjétől idegen és érthetetlen viselkedéssel állnak szemben, akkor a válaszreakció mindenképpen olyan minősítés, amely az adott egyén és/vagy csoport viselkedését deviánsnak, a társadalmi kategorizáció szempontjából negatívnak ítéli meg. Ugyanis minden társadalomnak szüksége van arra, hogy bizonyos viselkedéseket, magatartásformákat tiltson tagjai számára.
DISZKRIMINÁCIÓ
A latin eredetű diszkrimináció szó önmagában szétválasztást, megkülönböztetést jelent.
Modern használatban egyes személyek vagy embercsoportok többségtől eltérő tulajdonságai, illetve helyzete (mássága) ürügyén történő megkülönböztetése másik személy által. Az egyenlő elbánás elvével ellentétes eljárás. A megkülönböztetés hatása lehet pozitív vagy negatív, illetve módszere nyílt vagy burkolt.
Pozitív diszkrimináció:
A pozitív diszkrimináció társadalmi csoportokra vonatkozó jogi vagy egyéb adminisztratív megkülönböztetést, előnyben részesítést jelent, melyre gyakran, de nem feltétlenül a csoport valamilyen szempontból hátrányos helyzete ad indokot. A világ sok országában ismert és alkalmazott fogalom a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására vonatkoztatva. A pozitív megkülönböztetés célja az esélyegyenlőség megteremtése vagy privilégium létrehozása. Idegenszóval nevezhetjük protekciónak, vagy a gazdaságpolitikában protekcionizmusnak.
Negatív diszkrimináció:
A hátrányos megkülönböztetés (diszkrimináció vagy negatív diszkrimináció) ösztönös vagy tudatos kirekesztő vagy megalázó cselekedet. Indítéka a fölérendeltség (uralom, elsődlegesség, dominancia) megszerzése vagy megtartása az embercsoporton belül vagy csoportok között. Ürügye pedig a személy vagy embercsoport másiktól eltérő tulajdonságáról (másságáról) szerzett ismeret. A negatív diszkrimináció ürügye: az embertípus, nem
fogyatékossága, beszédhiba, életkor, megjelenési módja, viselkedés, társadalmi helyzete, beszélt nyelv (lingvicizmus), szaga, eszméje, nemi irányultsága, etnikai származása
A megkülönböztetés módszere szerint :
Nyílt:
Amikor valakit az összehasonlítható helyzetben lévő többieknél, nyíltan kedvezőbben vagy kevésbé kedvezően kezelnek.
Burkolt:
Burkolt diszkrimináció akkor fordul elő, amikor egy látszólag semleges előírás, ismérv vagy gyakorlat kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe hoz valakit. A burkolt megkülönböztetés egyik példája: amikor munkára jelentkező embereket vizsgára köteleznek valamely nyelvből, noha a nyelv ismeretére nincs is szükség a munka ellátásához. Az ilyen vizsga sok olyan embert kirekeszthet, akinek más az anyanyelve.
DISSZEMINÁCIÓ
Számtalan kísérlet történt a fogalom definiálására, illetve tartalmának körülírására. Szűkebb értelmezésben a disszemináció mint a projektek végtermékeinek közzététele határozható meg. Az egyik legközkeletűbb definíció szerint a disszemináció olyan különféle tevékenységeket jelent, amelyeknek célja, hogy egy projekt eredményeit hozzáférhetővé tegyék mindazok számára, akik nem voltak közvetlen résztvevői az adott projektnek.
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD
Ezen elv szerint emberek vagy embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni. A jogi szabályozás fő kérdése, hogy mi minősül indokolatlan különbségtételnek, hogy ki köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, illetve annak megsértése hogyan szankcionálható.
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG
A Hatóság tevékenységének célja az emberi méltóság védelme, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem a jog eszközeivel. A hatóság feladata az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél kérelmére vagy törvényben meghatározott esetekben hivatalból lefolytatja a hatósági eljárást annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés.
EGYENLŐSÉG
Az egyenlőség a politikai értékek egyik kulcsfogalma, melynek jelentése három különböző értelmezésre vezethető vissza. A legszűkebb értelemben mint jogi-politikai egyenlőség a minden emberi lény egyenlőségét jelenti, az adott politikai részvétel jogi keretein belül. A törvény előtti egyenlőség mellett ez azt az erős normatív igényt is magában foglalja, hogy semmiféle társadalmi, vallási, etnikai, faji, nemi vagy más hasonló jegy nem indokolhat egyenlőtlen bánásmódot vagy diszkriminációt. A második jelentéstartomány az esélyegyenlőségre utal, s mint ilyen arra az állapotra, hogy gazdasági vagy társadalmi státuszától függetlenül mindenkinek egyenlő esélye van a társadalmi és személyes önmegvalósításra. A harmadik interpretáció ideológiai jellegű, miszerint az egyenlőség minden valós tulajdon egyforma megosztását követeli (akár azonos tulajdonrészt, akár az összes javak fölötti állami tulajdont), továbbá egyenlő 'politikai súlyt' mindenki számára.
ELŐÍTÉLET
Az előítélet egy más csoport tagjaira vonatkozó értékítélet, amely sem érvényes tapasztalatra, sem racionális érvre nem támaszkodik, viszont érzelmi telítettségű, nem változik és érzéketlen az egyéni különbségekre. Az előítéletek erősen pozitív vagy (többnyire) negatív viszonyt tükröző, merev sztereotípiákból származnak, amelyek alapja valamilyen érdek, történelmileg örökölt frusztráció, ellenőrizetlen eszme - leggyakoribb forrásuk az etnocentrizmus és a xenofóbia.
EMPÁTIA
Empátia az embernek az a képessége, hogy egy másik ember szempontját felfogni és megérteni képes. Az empátia érzése például akkor jelenik meg, ha valaki egy másik bánatát hallgatva úgy nyilvánul meg, hogy az adott helyezetet elképzelve saját élményként ő is úgy (azonosan) érez vagy gondolkodik, következésképpen hasonlóan cselekszik is.
Ettől különbözik a szimpátia, a rokonszenv vagy együttérzés, amelynek lényege, hogy az ember pl. egy panaszkodó beszámolóját elfogadja vagy amiatt megsajnálja, és esetleg emiatt segít rajta. Az empátia képessége nélkül az ember nem számít lelkileg teljesen kifejlett, egészséges személyiségnek.
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. CXXV. törvény (a továbbiakban: esélyegyenlőségi törvény) a hátrányos megkülönböztetés csökkentése érdekében előírja, hogy az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 70/A. §-a szerinti esélyegyenlőségi tervet elfogadni (esélyegyenlőségi törvény 36. §).
A törvényi előírás szerint az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalók, így különösen a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a romák, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és azok eléréséhez szükséges eszközöket [Mt. 70/A. § (2) bekezdés].
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TÖRVÉNY
A 2003-ban elfogadott esélyegyenlőségi törvény célja a korábban szétszabdalt, töredékes ágazati szabályozás helyett átfogó és részletes antidiszkriminációs szabályokat előírni a jogrendszer egésze számára. A törvény kifejezett célja az Európai Unió joganyagával való minél erősebb összhang megteremtése, ugyanakkor a törvény több ponton túlmutat a létező európai szabályozáson, mivel az összes védett tulajdonság esetén érvényre juttatja a 2000/43/EK irányelvben található, ott csak a faji- vagy etnikai származás esetére előírt szigorú és átfogó szabályokat. A törvény az általános szabályok mellett külön fejezetben foglalkozik a foglalkoztatás, az oktatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az egészségügyi ellátás, valamint az áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele területén tapasztalt hátrányos megkülönböztetéssel.
A törvény hatálya:
A törvény az állami szerveket és más közfeladatot ellátó szervezeteket arra kötelezi, hogy minden jogviszonyuk tekintetében megtartsák az egyenlő bánásmód követelményét. A nem állami szereplők számára a törvény csak bizonyos jogviszonyok esetében írja elő a követelmény megtartását, így a foglalkoztatási jogviszonyokban, szolgáltatás nyújtása vagy áru forgalmazása esetén, állami támogatás felhasználásával végzett tevékenység esetén, illetve azok számára akik előre meg nem határozott személyek számára tesznek ajánlatot szerződés kötésére. A törvény 19 védett tulajdonságot sorol fel, az Alkotmányban említetteken kívül többek között külön nevesíti a szexuális irányultságot, a nemi identitást, az életkort, és a fogyatékosságot. A lista az Alkotmányhoz hasonlóan nyílt végű, magában foglalja az egyéb tulajdonság szerinti megkülönböztetést is.
ETNIKUM
Etnikum vagy etnikai csoport alatt történelmileg kialakult, az összetartozás tudatával, valamint közös nyelvvel, kultúrával és hagyományokkal rendelkező népességet értünk. Az őket érő soviniszta támadás a mi-ők ellentétből indul ki, csakhogy ebben az esetben az egyenlőtlenség, a nemzeti felsőbbrendűség dominál, összekapcsolódva a másik nemzet lekicsinylésével, esetenkénti megsemmisítésének szándékával. A hátrányos helyzetűek nem csak etnikai származásuk miatt kerülhetnek hátrányba, hanem döntő szerepet játszik sorsuk irányításásban a település is. Nem mindegy, hogy az adott hátrányt szenvedő család vagy csoport,közösség a települési forma kisebb verziójában, tehát falun éli mindannapjait avagy a nagyvárosban, ugyanis az előbb említettnek sokkal kevesebb esélye van a társadalom integrációjába,mint az utóbb említettnek. [1]
ETNOCENTRIKUSSÁG
Etnocentrikusság azon tendencia, miszerint az emberek más kultúrák képviselőinek viselkedését saját kultúrájuk mércéje szerint ítélik meg, és úgy hiszik, hogy saját kultúrájuk értékrendje feljebb való.
FOGYATÉKOSSÁG
A fogyatékosság annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az emberek átlagától. Főbb csoportjaik: értelmileg akadályozottak; látássérültek; hallássérültek; mozgáskorlátozottak; beszédben akadályozottak; a halmozottan sérültek (a fogyatékosság több területre terjed ki), valamint a teljesítmény- és viselkedészavarral küzdők.
GETTÓSÍTÁS
Gettósításnak a szegregáció azon fajtáját nevezzük, melyet olyan diszkriminációs politika eredményez, amely bizonyos (általában faji, nemzeti és vallási) közösségeket vagy csoportokat arra kényszerít, hogy egy város vagy terület meghatározott részében éljenek. Tágabb értelemben a gettósítás kifejezés minden olyan politikai eljárást és módszert jelöl, mely a társadalmi rend szempontjából zavaró jelenségekhez vezet, mint például egy társadalmi vagy kulturális csoport elszigetelődése vagy idegenként való kezelése
HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZET
Az 1993. évi LXXIX. törvény 121 § (1) bekezdésének 14. pontja szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket megillető kedvezmények, vonatkozó jogszabályi kötelezettségek:
Normatívák/támogatások:
képesség-kibontakoztató támogatás; integrációs támogatás; óvodai fejlesztő programok támogatása
HÁTRÁNYOS HELYZET
A hátrányos helyzet fogalmának tisztázása különösen fontos, ha iskolai körülmények között kell eldöntenünk, ki jogosult a különféle szociális kedvezmények igénybe vételére. Általában az alábbi tényezők fennállása esetén gyanakodhatunk arra, hogy a tanuló hátrányos helyzetű családi háttérből érkezik:
- a család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy tekintet alá eső bevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem;
- szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület; egészségtelen lakhatási feltételek (pl. vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén); rossz felszereltség (pl. konyha, fürdőszoba, beltéri WC, alapvetőnek tartott háztartási készülékek hiánya);
- a szülők alacsony iskolai végzettsége (csak általános iskolai, vagy olyan érettségit nem igénylő szakképzettség, amelynek nincs munkaerőpiaci értéke);
- deviáns környezet szocializációs ártalmai (pl. alkoholista, drogfüggő közeli hozzátartozók; játékszenvedély és következményei);
- család hiánya (állami gondoskodásba vett, illetve onnan kikerült fiatalok), az ép család hiánya (egyszülős család, elvált szülők, elhalt szülő), vagy éppen a több generáció, illetve távolabbi rokonsági fokokhoz tartozók együttélése;
- a beteg vagy korlátozott képességű szülők, akik fizikailag nem képesek gyermekeik megfelelő ellátására, gondozására.
A munkanélküliség, a szegénység, a szociálisan inadaptált emberek, az etnikai kisebbséghez tartozás növeli a hátrányos helyzetre való esélyeket.
A következő szempontok alapján vizsgálható a hátrányos helyzet:
HOMOFÓBIA
A homofóbia szó jelentése félelem, idegenkedés a homoszexualitástól, illetve a homoszexuálisoktól. Tágabb értelemben a homoszexuálisok elleni diszkrimináció általános megnevezése, hasonlóan a faji diszkrimináció esetében használt rasszizmus és a nők elleni diszkrimináció esetében használt szexizmus kifejezéshez. - A transzneműektől való hasonló félelem neve transzfóbia.
Május 17-e a homofóbia-ellenes világnap. A dátum onnan ered, hogy 1990-ben ezen a napon törölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a homoszexualitást a Betegségek Nemzetközi Osztályozásából. 2005 óta a világnapot Magyarországon is ünneplik.
IDENTITÁS
Az azonosság fogalmának megközelítése két perspektívában, a tökéletes hasonlóság és a megkülönböztetés, két párhuzamos vizsgálódást tesz lehetővé, ha személyek vagy tárgyak identitásáról van szó: egyfelől a hasonlóságot, és a különbözőséget másfelől. Némelykor az identitást egyszerű adottságként fogják fel, ám ez a megközelítés sem az identitás dinamikáját, sem az identitás számára meghatározó társadalmi körülmények között végbemenő interaktív folyamatokat (és az esetleges intézményi aspektusokat) nem veszi figyelembe. Éppen ezért az identitás megértése számára elengedhetetlen, hogy mint létrejövés, vagy valamivé válás legyen értelmezve. Az identitás soha nem valamilyen teljes és befejezett meghatározottság, olyannyira nem, hogy még a halállal sem válik véglegessé, hiszen mindig lehetőség van a post mortem átértékelésre, és vannak olyan identitások is, amelyek kifejezetten a halál révén válnak valóra (pl. a mártírok). A kortárs használatban bizonyos stiláris rugalmasság érhető tetten, miután a 'társadalmi identitás' és az identitás közel azonos jelentésre tett szert. Ez viszont azért lehetséges, mert az identitás elengedhetetlenül társadalmi identitás.
INKLÚZIÓ
Az inklúzió eleve más pedagógiai szemléletet feltételez. A kulcsszó és a kiindulási alap az egyéni differenciálás. A pedagógus minden gyermekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátosságokat keresi és látja meg. Természetesnek veszi, hogy a legtöbb gyermeknek valamikor, valamilyen témában tartósan vagy csak rövidebb ideig tanulási nehézségei támadnak, vagyis a tanulási nehézségeket a tanulási folyamat természetes velejárójának kezeli, s nem feltétlenül a gyermekben magában keresi a hátráltató okokat. Az egyéniesített segítséget minden gyermeknek meg kell adni, ill. minden gyermeket képességei szerint kell terhelni. Ez tehát éppen ellentmond az átlagoshoz igazodó, egyetlen ütemet diktáló fejlesztési stílusnak. A pedagógus eszköztára gazdag, kiterjed:
a tanítási program változatos feldolgozására
a gyermekek sokoldalú tevékenykedtetésére
a tananyag differenciált feldolgozására
az egyéni tanulás stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a gyermekek által önállóan kiválasztott feladatokra
a teljesítményszintek széles sávjának elfogadására
a tanári irányítás mellett az együttműködő tanulás, azaz a gyermeki pármunka és csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldások sűrű érvényesítésére
Az ilyen pedagógus amikor problémát lát, igyekszik saját eszköztárán változtatni.
INTEGRÁCIÓ
Az integráció kifejezés általános értelemben egységesülést, beilleszkedést, vagy beolvasztást, hozzácsatolást jelent.
Az integrációnak több formája, célja, módja létezik. Pédául Magyarországon a rendszerváltás után fellépett a cigányság társadalmi integrációjának igénye avagy szegregációjának megszüntetése, a deszegráció; ezzel párhuzamosan az ország nemzetközileg megindult az integráció útján: a világbanki és Nemzetközi Valutaalapbeli tagság gazdasági, a NATO védelempolitikai, az Európai Unió gazdasági éspolitikai integrációt jelentett.
A faji (racial integration) és az etnikai (ethnic integration) integráció egyik része a deszegregáció, amely megállítja a folyamatos faji vagy etnikai alapú elkülőnítést, szegregációt. Ezen túl fellép a tárdalom faji vagy etnikai alapú belső ellentéteinek megszüntetése, a mindenki számára elérhető egyenlő lehetőségek, a sokszínű, különböző hagyományokon alapuló kultúrák fenntartása és békés együttélése érdekében. Az intergráció soha nem lehet a kisebbség belekényszerítése a többség kultúrájába. A deszegregáció tekinthető jogi problémának, míg az integráció inkább társadalmi vonatkozású.
INTEGRÁLT OKTATÁS
A közoktatási törvény 1993. óta lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű - régebben fogyatékos - gyermekek, tanulók elkülönítetten, kifejezetten a fogyatékosság típusa szerint létrehozott gyógypedagógiai intézményben, vagyis szegregáltan - illetve a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagyis integráltan történő nevelését, oktatását. Tehát integrált oktatásról a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében beszélünk.
Jelenleg az integrált nevelés-oktatásnak több típusa, szintje létezik a magyar közoktatás rendszerében.
JOGEGYENLŐSÉG
A jogegyenlőség azt is jelenti, hogy a Magyar Köztársaságban minden ember a születésétől a haláláig jogképes, azaz a saját jogán jogokat és kötelezettségeket vállalhat és szerezhet. A gyermekeknek és a fogyatékossággal élő személyeknek is teljes körű a jogképessége, ugyanúgy és ugyanannyi joga és kötelezettsége lehet, mint a többi állampolgárnak. Az adott személy korlátozottsága nem a jogok tartalmában, hanem csupán azok érvényesítési módjában jelenik meg. Jogképessége korlátozatlan, jogai maradéktalanul megvannak, de életkora vagy egyébállapota miatt azok egy részét csak törvényes képviselője útján tudja gyakorolni.
KÉPESSÉGKIBONZAKOZTATÓ, ILL. INTEGRÁCIÓS FELKÉSZÍTÉS
Az említett rendelet 11/1994 (VI.8.) MKM rendlelet 39/D § (1) pontja határozza meg, hogy az iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik.
Az (5) pont szerint pedig ebben a képzésben a hátrányos helyzetű tanulók vehetnek részt,
Az integrációs felkészítés és a képességkibontakoztató felkészítés közötti különbség a felkészítésben részesülő és nem részesülő tanulók - tehát a hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű tanulók - arányában van, melyet a jogszabály - a további feltételekkel együtt - pontosan megfogalmaz.
Tehát az integrációs felkészítés esetén a hátrányos helyzetű tanulók együttnevelését értjük.
Képességkibontakoztató, ill. integrációs felkészítés:
létrejött az Országos Oktatási Integrációs Hálózat, mely szakmai segítséget nyújt az iskoláknak
a költségvetési törvény a képességkibontakoztató felkészítésben résztvevő intézményeknek, az integrációs felkészítésben résztvevő intézmények részére kiegészítő hozzájárulást biztosít.
a kt. 2003. évi módosítása az integrációs felkészítést vállaló iskoláknak teszi 2005. szept. 1-től kötelezővé fejlesztőpedagógusok alkalmazását.
KISEBBSÉG
Kisebbségnek nevezünk egy nagyobb közösségen belül többé-kevésbé elkülöníthető, sajátos azonosságtudattal rendelkező (pl. etnikai, vallási vagy egyéb) csoportot, ha annak létszámaránya a nagyobb közösségen belül az egyenként vizsgált sokaságok nagyság szerint sorbaállított listájának az alsó végén szerepel, (a csoportok számától függően valahol az 1-49% között van).
KISEBBSÉGI TÖRVÉNY
1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól.
Az 1993. LXXVII. számú, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben (továbbiakban kisebbségi törvény) felsorolt 13 hazai kisebbség egységes szabályozás alá esik. E törvény keretei között kell megtalálni a magyarországi romák kisebbségi jogainak biztosítását, akiknek helyzete alapvetően különbözik a többi hazai kisebbségétől. A romákat számarányuk, szociális helyzetük és az őket érő diszkrimináció mellett még az is megkülönbözteti a többi hazai kisebbségtől, hogy olyan szórványban élő népcsoport, amely nem rendelkezik anyaországgal.
A törvény a szabad identitásválasztás jogát egyéni jogként biztosítja. Ennek keretén belül valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozását bárki önként kinyilváníthatja, vagy kinyilvánítását megtagadhatja. Sajátos egyéni jog továbbá a családi és utónév anyanyelven való anyakönyveztetése. A kisebbségeknek joguk van nyelvük, kultúrájuk megismeréséhez, ami szorosan összefügg a kisebbségek közösségi jogaival. Elidegeníthetetlen közösségi jog az önazonosság megőrzése: a történelmi hagyományok és az anyanyelv ápolása, fejlesztése; a kultúra megőrzése, valamint a művelődési és oktatási önigazgatáshoz való jog. A kisebbségek önszerveződését előmozdítandó a törvény biztosítja a kisebbségek politikai vagy más jellegű szerveződését. A törvény elismeri a kisebbségek nyelvét mint közösség-összetartó tényezőt. A szülő, illetve a gondviselő dönthet, hogy gyermeke milyen nyelvi oktatásban részesüljön. Nyolc tanuló szülőjének kérésére kisebbségi osztály vagy tanulócsoport indítása kötelező, amelyben a kisebbségi önkormányzatok kötelesek együttműködni. Emellett a kisebbségi önkormányzatok jogosultak oktatási intézményt működtetni. A kisebbségi oktatás garanciáját nyújtja, hogy az állam biztosítja megfelelő tankönyvek megjelentetését és taneszközök előállítását.
A kisebbségek kulturális autonómiájának másik sarkalatos pontja a nyelvhasználat. "A Magyar Köztársaságban anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja." A nyelvhasználat feltételeit az állam köteles biztosítani. Ez nemcsak a magánkörben vagy iskolában használt anyanyelvhez való jogot jelenti, hanem azt is, hogy a hivatalos - közigazgatási, büntető és polgári - eljárások során az anyanyelv használata biztosított.
KOMPETENCIA MÉRÉS
Kompetenciamérés céljai
A kompetenciamérések főbb jellemzői
A tesztek a diákok matematikai eszköztudását és szövegértési képességeit vizsgálják;
A diákok önkéntes alapon kitölthetnek egy rövid háttérkérdőívet, amely lehetőséget biztosít a Hozzáadott Pedagógiai Érték vizsgálatára (2003-as méréstől). A Core-teszt alkalmazásával lehetőség nyílik az egymást követő évek eredményeinek összehasonlítására (2003-as méréstől).
KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY 2007-ES MÓDOSÍTÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA
Az egyik legfontosabb változás 2007. szeptember 1-jétől az lesz, hogy a pedagógusokat nem kötelezhetik külön díjazás nélküli órák megtartására. A munkáltató továbbra is elrendelheti a heti kötelező óraszám feletti két plusz órát, ám kizárólag külön óradíjért. Fontos lépés az is, hogy a pedagógusoknak adható, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésnél előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján jobban dolgozott. A minőségi munkát tehát ezentúl konkrét anyagi elismerés követi. Lényeges változás áll be a sajátos nevelési igényű tanulók ügyében. Az volt a cél, hogy ezek a gyerekek valóban az állapotuknak, helyzetüknek megfelelő foglalkozást, oktatást kapják, ezért a törvénymódosítás szigorítja ezeknek a tanulóknak a vizsgálatát, a besorolási feltételeiket, és konkrétabban meghatározza az ellátásukban közreműködő szervezetek feladatait is. Az óvodák, iskolák, kollégiumok szerepe például nőni fog: a módosítás szerint elsősorban ezen intézmények felelnek azért, hogy a náluk lévő sajátos nevelési igényű gyerekeknek megszervezzék a megfelelő foglalkozásokat.
Az esélyegyenlőség érdekében tett fontos lépés, hogy hazai és nemzetközi közoktatási kistérségi pályázatokon ezentúl előnyben kell részesíteni azt a társulást, ahol hátrányos helyzetű település van, vagy a halmozottan hátrányos he 646f53g lyzetű gyerekek aránya eléri a 25 százalékot. A pályázatokon egyébként is kizárólag akkor indulhat el bármilyen intézmény, ha a pályamunkába beletesz egy konkrét esélyegyenlőségi intézkedési tervet. Végül fontos változás áll be a jogkövető magatartás ellenőrzésében és a visszaélések szankcionálásában is. A törvénymódosítások jelentősen kibővítik az Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzési jogkörét. A hivatal által kiszabható felügyeleti bírság például az eddigi százezer forintról egymillió forintra emelkedik. A hivatal feladata továbbra is az lesz, hogy vizsgálja az egyenlő bánásmód megvalósulását, az alkalmazási feltételek törvényességét, illetve hogy betartassa a közoktatás ingyenességére vonatkozó előírásokat.
MÁSODLAGOS (ISKOLAI) SZOCIALIZÁCIÓ
Az iskolai szocializáció a késői vagy másodlagos szocializáció. Ez nem alárendelt szerepet jelent, hanem az időbeli egymásutániságra utal. Személyi közvetítője a pedagógus, közege pedig az iskolai osztály. Ennek alapján az iskolai szocializációt két szempontból tudjuk megközelíteni
Az iskolai szocializáció, ha rá tud épülni az elsődlegesre. Minél nagyobb az eltérés a családi és az iskolai elvárások között, nagyobb az egyén ellenállása az utóbbival szemben.
MEDIÁCIÓ
A mediáció alapötlete, az az elképzelés, hogy az ellenséges és antagonisztikus kétoldalú kapcsolatok konfliktus megoldásához egy "harmadik semleges felet" hívnak segítségül egyáltalán nem új keletű.
A mediáció az idők során a különféle törzsi és más etnikai vagy kulturális csoportok között, Afrikától Európán át Ázsiáig, Közép- és Dél-Amerikától Japánig, mindig is igénybe vették a család vagy a közösség bölcs öregjeit, hogy békítő szerepet vállaljanak a konfliktushelyzetekben.
Kínában az egymást követő uralkodói dinasztiákban a mediáció a konfliktusmegoldás egyik legfőbb eszköze volt.
A szó - mediare - eredeti jelentése:
A mediáció egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben.
A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő.
A mediáció főbb elemei:
MEGKÜLÖNBÖZTETÉS (lsd. diszkrimináció)
Az Alkotmány 70/A. § kimondja, hogy az emberi és állampolgári jogok mindenkit különbségtétel nélkül megilletnek, illetve előírja a hátrányos megkülönböztetés büntetését. Az Alkotmány 10 olyan szempontot emel ki nevesítve (faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési helyzet), amely alapján tilos diszkriminálni, de a felsorolás nyílt végű, az egyéb helyzet kategóriába számos más megkülönböztetés is beletartozhat. Így például az Alkotmánybíróság a több esetben[7][8] is egyéb helyzet szerinti diszkriminációnak ítélte a szexuális irányultság szerinti megkülönböztetést. Az Alkotmány 66. § emellett külön is kiemeli a nők és férfiak egyenlőségét, a nemi alapú diszkrimináció tilalmát.
MIGRÁCIÓ
Migrációnak nevezik azt a folyamatot, melynek során egyes személyek vagy csoportok úgy váltanak lakókörnyezetet; illetve társadalmat, hogy ez a váltás időlegesből tartóssá, huzamossá válik. A népességmozgás tipikus esete az évszázadok óta szinte észrevétlenül folyó munkaerő-migráció. A munkavállalási szándék mellett számos egyéb körülmény is növeli-növelheti a migrációs potenciált. Ugyancsak évszázados, ha éppen nem évezredes múltra tekint vissza a vallási; etnikai és politikai okokból üldözött személyek migrációja. Az utóbbi időben mind gyakrabban keverednek egymással a migrációs motivációkban a gazdasági és politikai jellegű tényezők. Ennek ellenére a politikai és a jogi megkülönböztetés mellett a vándorlásszociológiában is használatos a két alapesetet elkülönítő fogalomhasználat. A "push"-faktorok a taszítóerőket, a "pull"-faktorok a vonzótényezőket foglalják össze.
A gyakran túl általánosnak tartott migráció fogalom konkretizálására és differenciálására több tipológia született.
1. Térbeli szempontból megkülönböztetnek belső (intern) vándorlást - ez többnyire vidékről városba irányul -, valamint nemzetközi (extern) vándorlást. (Az utóbbi esetben további elkülönítési lehetőséget jelent a kontinentális és az interkontinentális kategória.)
2: Időtartam szempontjából megkülönböztetnek korlátozott vagy időszakos vándorlást (ilyen például a szezonmunka) és tartós vagy folyamatos vándorlást. Ez utóbbihoz sorolódik természetesen a ki-, illetve a bevándorlás és a letelepülés.
4. Terjedelem szempontjából megkülönböztetnek egyes vagy egyéni vándorlást, valamint csoportos vagy kollektív migrációt. Az utóbbi esetben - társadalmi méreteknél - beszélnek tömegvándorlásról is. De a választóvonalak ebben a vándorlási típusban is képlékenyek. Sokan egyéni vándorlóként szerepelnek a statisztikában, holott valójában egész család, rokonság kitelepülésének a láncszemei ők, akik a célországban ismét együtt kívánnak élni. A vándorlások mintaképe a modern társadalmakban gyakran minősül individuális vándorlásnak. Mindenesetre a hagyományos megkülönböztetésnek "klasszikus" bevándorlás és munkaerő-migráció között a mai vándorlási folyamatokban alig maradt érvénye. Az Egyesült Államokban á bevándorlás például sok esetben időszakos marad, miközben Európában sok vendégmunkás tartósan letelepül, és gyakorlatilag bevándorlóvá válik.
MULTIKULTURALITÁS
Viszonylag új kifejezés a politikaelméletben, mely a kulturális sokszínűség egy adott állapotára utal. Will Kymlicka definíciója szerint a multikulturalitás számára az jelenti az igazi kihívást, hogy a modern társadalmak egyre többször találják szembe magukat az identitásuk elismerését és különbségeik elfogadását követelő kisebbségi csoportokkal. Mindazonáltal a "multikulturális" a kulturális pluralizmus sokféle formáját fedi, ezek mind másfajta kihívást jelentenek, és sokféle módja van a kisebbségeknek a politikai közösségbe való beépítésének.
A korábban önrendelkezéssel bíró, területileg koncentrált, illetve az önkéntesen bevándorolt egyénekből és családokból álló társadalmak meghódításának és gyarmatosításának két alapvető formáját határozzák meg. Az első esetben a csoportok jellemzően a többségi kultúra mellett létező különálló társadalmakként szeretnének megmaradni, és az autonómia vagy önrendelkezés különféle formáit követelik, hogy biztosíthassák a különálló társadalomként való fennmaradást. A másik esetben a kulturális különbségeket az egyének és családok bevándorlása okozza. Az efféle bevándorló csoportok gyakran laza szervezetbe. etnikai csoportokba tömörülnek. Az identitásuk általános elismerését kérik, és nem a domináns társadalom mellett élő, különálló és önrendelkezéssel bíró nemzetté szeretnének válni, hanem az adott politikai közösség intézményeit és jogrendszerét szeretnék úgy megváltoztatni, hogy azok jobban illeszkedjenek a kulturális különbségekhez.
MULTIKULTURALIZMUS
A közügyekben a multikulturalizmus kifejezés általában három jelentést takar.
Demográfiai leíró értelemben a kulturális vagy nemzeti sokszínűségre utal. Ideológiai-normatív értelemben azokra a filozófiai érvekre utal, melyek alátámasztják egy bizonyos identitáscsoport elismerésére való törekvés legitimitását.
Elvi-politikai értelemben azokhoz a politikákhoz kapcsolódik, melyek a sokszínűség által okozott problémákra hivatottak választ adni.
A multikulturalizmus nem más, mint a kulturális pluralizmus elismerése és támogatása minden társadalomban. Üdvözli a kulturális sokszínűséget és igyekszik megőrizni azt, ugyanakkor a kisebbségi és a domináns kultúrák gyakran egyenlőtlen viszonyára helyezi a hangsúlyt. A multikulturalizmus posztmodern diskurzus, mely a sokszínűség és a pluralizmus társadalmi megtapasztalását jelenti. Az globalizációt és a homogenizációs elméleteket ellenző gondolatmenetet képviseli, valamint hangsúlyozza a kulturális, nemzeti és nemi különbségeket és sokféleséget
NEMZET
A nemzet "az emberek olyan csoportja, amely tudatosan alkot közösséget, közös kultúrával és közös múlttal rendelkezik, pontosan kijelölt területhez köthető, közös jövőképpel rendelkezik, illetve jogot formál az önrendelkezésre". Fontos továbbá az a "társadalmi-történelmi összefüggés-egész, amelybe egy kultúra beágyazódik, és amely meghatározza egy kultúra fejlődését, átadását és befogadását", illetve, hogy az "az érzelmi beruházás, amellyel az egyének a földjüket, nyelvüket, szimbólumaikat és hiedelmeiket illetik, az önmeghatározás igényét teremti és erősíti meg".
NEMZETISÉG[
A nemzetiség szót két értelemben használhatjuk. Általánosabb értelmében valamely nemzethez tartozást jelent (pl. valakinek a nemzetisége). Szociológiai, politikai kifejezésként ugyanakkor valamely meghatározott etnikumhoz tartozó kisebbségre használják.
Típusai
A nemzetiségeket két csoportba lehet osztani, beszélhetünk nemzeti kisebbségről és etnikai kisebbségről. Európaban a legnagyobb arányban az albánok laknak anyaországuk határain kívül, a legnagyobb számban pedig az oroszok, orosz kisebbség jelentős számban él Észtországtól Örményországig, csak Ukrajnaban 1o millió feletti létszámban.
PREVENCIÓ (MEGELŐZÉS)
Szociáli munkások és mások által tett lépések, melyek minimalizálják, illetve kiküszöbölik azokat a társadalmi, pszichológiai és egyéb feltételeket, melyekről tudják, hogy fizikai és érzelmi betegségeket, illetve néha társadalmi-gazdasági problémákat okoznak, vagy hozzájárulnak ezek felléptéhez. Ebbe beletartozik azon társadalmi feltételrendszer létrehozása, amely lehetővé teszi az egyének, családok és közösségek számára a változás lehetőségét. Formái az elsődleges-,másodlagos-, illetve harmadlagos prevenció.
RASSZ
A rassz szó a francia race kifejezés magyarosított alakja, amely emberfajtát jelent. Az emberi rasszokat a 20. század első felében külön fajoknak tartották, ami a rasszista ideológia előretörése idején szinte uralkodó nézetté vált. Ma már közismert, hogy minden ma élő ember egyetlen fajhoz (Homo sapiens) tartozik.
RASSZIZMUS
Emberfajták szerinti megkülönböztetés. Helytelen kifejezéssel fajok (faji) vagy rasszok szerinti megkülönböztetés.
RÁSEGÍTŐ SZABÁLYOZÁS
A pozitív diszkriminációs modell lényege, hogy a "törvény hátránykompenzációs célú kedvezményeket és többletjogokat biztosít valamely kiemelt védelemre szorulócsoport számára.
REHABILITÁCIÓ
Az egészséges és hasznos képességi szint vagy lehető legkielégítőbb állapot helyreállítása. A szociális munkások általában az olyan embereknek nyújtott segítséggel kapcsolatosan használják ezt a kifejezést, akik valamilyen sérülés, betegség vagy diszfunkció okozta károsodásban szenvednek. Ez a segítő folyamat történhet kórházakban, szociális intézményeknél, szervezeteknél klinikákon, iskolákban, börtönökben és még sok egyéb környezetben, és állhat fizikoterápiából, pszichoterápiából, tornából, képzésből és az életstílus változásaiból.
SAJÁTOS NEVELÉSŰ GYEREKEK (SNI)
A közoktatási törvény 121.§ 29. pontja szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)
SZEGREGÁCIÓ
A szegregáció a társadalmi távolságtartás intézményesített, fizikai elkülönülésben kifejeződő formája. A szegregáció "két csoport lakóhelyének, munkahelyének, szociális intézményeinek vonatkozásában fennálló fizikai elkülönítésére vonatkozik", általában valamely domináns csoport kényszeríti rá egy kisebbségi csoportra. Mindazonáltal a szegregáció ritkán valósul meg teljes mértékben: elkerülhetetlenül előfordul csoportok közötti érintkezés a megkülönböztetést gyakorló társadalmak legtöbbjében. Kontextustól függetlenül létezik a lakóhely és iskoláztatás szerinti megkülönböztetés, amelyet nem feltétlenül a törvény kényszerítő ereje tart fenn, hanem gazdasági és társadalmi diszkrimináció eredményezi, amint többnyire a gettósítás példái mutatják. A fentiek mellett a szegregáció kifejezést valamelyest eltérő kontextusban is használták. Bizonyos elméletek állítják, hogy a háztartásokon belüli munkamegosztás nemi megkülönböztetést teremt, erre hivatkozva Elisabeth Bott új kifejezés bevezetését ajánlotta a feminizmus-diskurzuson belül, mégpedig a háztartásban hátrányosan megkülönböztető szegregatív házastársi viszony fogalmát.
SZEXUÁLIS KISEBBSÉG
A szexuális irányultság (szexuális orientáció, nemi irányultság, szexuális beállítottság) dönti el, hogy az egyén társkereső aktivitása döntően milyen partnerre (elsősorban, hogy melyik nem képviselőire) irányul.
Egy személyt általánosan heteroszexuálisnak tekintünk, ha szexualitásuk elsősorban ellentétes nemű partnerekre irányul, homoszexuálisnak, ha azonos neműekre, és biszexuálisnak, ha mindkettőre számottevő mértékben. A kevésbé formális "meleg" és "leszbikus" szavakat korábban csak a hétköznapi társalgásban használták, de ma már a tudományos életben is elfogadottá váltak. Szolgálhatnak arra is, hogy a szexuális irányultságot mint társadalmi identitást hangsúlyozzuk.
Aszexuálisnak nevezzük azokat az embereket, akiknek egyáltalán nincs vagy alig van szexuális érdeklődésük, és a cölibátus vagy szexuális absztinencia kifejezéseket azok esetében, akik szexuálisan nem aktívak (akár meglévő nemi érdeklődésük ellenére). Az autoszexualitás szintén tekinthető önmagunkra irányuló szexuális orientációnak. Ritkán, de előfordul a monosexualitás szó is a csak egy nemre korlátozódó szexualitásra, a biszexualitás ellentétpárjaként.
A szexuális jogok elismerése még nem valósult meg teljesen.
SZOCIALIZÁCIÓ
A szocializáció, mint alapfogalom a társadalmi környezetbe való beilleszkedést jelenti, ami valójában egy társadalom által kikényszerített állapot. Az ember születésétől kezdve folyamatosan válik "emberré" és sajátítja el a viselkedési normákat. A kisgyermekeknél különböző kényszerítési szankciókat alkalmaznak. Ez persze kultúránként változik, és nem biztos, hogy két különböző országnak ugyanazok a társadalmi normái. Ezek a normák a társadalmi fejlődés során alakultak ki. A társadalmi normának egy lehetséges felépítését az alábbi tagolás mutatja.
SZUBKULTÚRA
Ez a kifejezés a társadalom bizonyos részeinek. kulturális értelemben vett sajátos voltát fejezi ki szabályainak, életvezetésének, értékrendjének, meggyőződéseinek, szokásainak tekintetében.
TÁRSADALMI REPREZENTÁCIÓ
A társadalmi reprezentáció olyan tartalmak kifejezése és megnevezése, melyek révén az egyéni tudat a rajta túlterjedő, társadalom és intézmények által megjelenített valósághoz viszonyul. E folyamat során az egyén megteremti társadalmi kapcsolatait a társadalom egészével. A folyamat fordított irányban is végbemegy, hiszen a társadalom kinyilvánítja azokat a viselkedési mintákat, kommunikációs formákat, amelyek a társadalmi reprezentáció révén kifejezésre jutnak.
TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS
A foglalkoztatás, vagy más társadalmilag hasznos tevékenység során semmilyen korú, nemű, nemzetiségű, családi vagy egészségügyi állapotú munkavállaló sem értékesebb a társadalom számára a másiknál.
Társadalmunk minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit.
TOLERANCIA
A tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, illetve más egyebek iránt. A műszaki életben a megadott méretektől, mennyiségtől, vagy minőségtől való megengedett legnagyobb eltérést jelenti. Orvosi szempontból a szervezet ellenálló képességét, vagy gyógyszertűrő képességét értjük alatta.
Az általános tolerancia szó ellentéte az intolerancia, ami bizonyos dolgok iránti türelmetlenséget, valakivel, vagy valamilyen, (főleg vallási) nézettel szemben. Orvosi értelemben is használják, itt főképp a gyógyszerekkel való összeférhetetlenséget jelöli.
Az intoleráns is (vallási, politikai stb.) nézetekkel szembeni türelmetlenséget jelentett, ma már inkább ezek teljes elutasítását értjük alatta.
XENOFÓBIA
A xenofóbia
idegenekkel, külföldiekkel szemben, illetve valamennyi általuk képviselt
értékkel, szokásaikkal, külső megjelenésükkel és általában viselkedési
gyakorlatukkal szembeni erős, irracionális gyűlöletet és gyanakvást jelent. A
xenofóbia szó szerinti jelentése: idegenekkel szembeni ellenszenv vagy irtózás.
Az idegen ebben az esetben minden olyan személy, aki különbözik tőlünk, akár mint
kulturális csoport, nemzet tagja stb.
A xenofóbia valamely közösség vagy egy társadalom egészének elszigetelődéséhez
vezet, abból a célból, hogy fenntartsa függetlenségét, és elejét vegye a létét
fenyegető (ilyennek tekintett) idegen befolyásnak. Az etnikai és vallási
előítéletek, a rasszizmus, a nacionalizmus és a sovinizmus erősítik a
xenofóbiát. A xenofóbia szélesebb körben elterjedt alacsonyabb iskolázottságú
emberek és autoriter típusú személyiségek körében.
A xenofóbia többnyire etnikai sztereotípiák és előítéletek eredményeként jött
létre, másfelől ilyeneket használ fel félelmei igazolásául.
Találat: 2385