A FEJLŐDÉS ÁRA - AZ INNOVÁCIÓ AKADÁLYAI

A FEJLŐDÉS ÁRA - AZ INNOVÁCIÓ AKADÁLYAI

Látjuk, hogy jelentős különbség van a két változat között. Nagy a tét. A technika fejlődése hasznos lehet, és az egész emberiség ja­vát szolgálja hosszú távon, ám rövid távon az átmenet jelentős megpróbáltatásokkal, emberi tra 818h79i gédiákkal járhat. A történelemben a technika fejlődése nem volt mindig igazán hasznos rövid távon. Egy ismert példa erre a Whitney-féle gyapotmag-tisztító berende­zés elterjedése az Egyesült Államokban. Ennek a gépnek a segítsé­gével a múlt század elején és közepén igen jó minőségű gyapotot lehetett termeszteni, és a nagy haszon miatt erősen megnőtt a rab­szolgamunka iránti igény. Ez Afrika nagy területeinek elnéptelene­désével, kipusztulásával járt, és számos emberi tragédiát okozott. (Ezek a tragédiák később már az emberi szabadság és tisztesség fogalmának mély megértéséhez és kiteljesedéséhez is hozzájárul­tak.) A gőzgép elterjedése, a vasúti szállítás fejlődése, a gőzhajózás terjedése a szén iránti keresletet növelte. Így az egyre szaporodó bányákban embertelen körülmények között dolgoztak gyermekek ezrei, és egyes iparvidékeket a sűrű füst úgy beborított, hogy dél­ben is csak alig lehetett látni.

Szokták mondani, hogy minden mindennel összefügg: a techni­ka a gazdasággal, a gazdaság a tudománnyal, a gazdaság a politi­kával és életminőségünkkel számos ponton kapcsolódik. Számos erősebb, gyöngébb szál köt össze mindent mindennel. Így egy új elvi felfedezés a fizikában számos új találmányra ad lehetőséget, így új iparágak keletkeznek, s régóta meglevőek enyésznek el.

Felelni kell arra a kérdésre, hogy mi a különbség az optimista és egy pesszimista változat között, tudnunk kell, hogy mindig több fejlődési változat létezik.

Ezért meg kell határozni jelenlegi fejlődésünk innovációs hatás­fokát, azaz a megvalósult/megvalósítható hasznos találmányok hányadosát. Ebben a könyvben elsősorban a nevezőről beszéltünk, azaz a gyakorlatban megvalósítható találmányokról. Senki nem tudja azonban teljes felelősséggel megmondani, hogy hányféle, miféle találmányok lehetségesek, még milyen találmányokat tesz lehetővé a természet.

Ha ezt nézzük, akkor lényegében megint csak az élővilág adhat támpontot a megvalósítható találmányok számát és minőségét illetően. Igaz, hogy sok fontos találmány nem létezik az élővilág­ban (pl.: gázturbina vagy propeller sem), ugyanakkor ezek az el­vek más módon mégis megtalálhatók. Így az innovációs folyamat hatásfokát végül is a természetben megvalósult találmányoknál, a technika/élővilág találmányi arányában kell keresnünk. Ez a há­nyados becslésem szerint közelít a nullához. Ez azt jelenti, hogy mindazok a "találmányok , amelyek az élővilágban megtalálha­tóak és hasznosak, alig-alig jelentek meg a második évezred technikájában. Ez az alacsony hatásfok többek között kétségtele­nül visszavezethető az innovációs folyamat gyengeségére is, és ez a lassú innovációs folyamat, a sok-sok akadály is felelős Földünk mai, szomorú állapotáért.