online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
felso sarok kategória jobb felso sarok
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   jobb also sarok
felso sarok   jobb felso sarok
 




































 
bal also sarok   jobb also sarok

TANULUNK-E A HIBÁKBÓL?

fizikai





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
REOLÓGIA
Lézeres tavolsagmérés
Villamos tér
Az SI-mértékrendszer
FELÜLETI FESZÜLTSÉG
Elektromagneses indukció
A TERMÉSZETTUDOMÁNY ORFFYREUS KORÁBAN
MIT TANULHATNÁNK AZ ÉLŐVILÁGTÓL
TÖBBLETENERGIA POLARIZÁLT DIELEKTRIKUMOKBAN
TANULUNK-E A HIBÁKBÓL?
 
bal also sarok   jobb also sarok

TANULUNK-E A HIBÁKBÓL?


Abba Ebban egykori izraeli külügyminiszter mondta: "Az ember nagyon értelmes, nagyon okos, kompromisszumképes tud lenni - ha már minden más lehetőséget kimerített." Ez a mély bölcsesség természetesen a tudományra is érvényes. Szeretnék egy ismert 919j95j tör­ténelmi példát mutatni arra, hogy a legnagyobb veszély esetén sem tudnak mindig alkotó módon gondolkodni az emberek.


1347-től 1357-ig egy rettenetes betegség, a fekete himlő söpört végig Európán. Tíz év alatt a kontinens arca örökre megváltozott. Egész vidékek néptelenedtek el, falvak, városok tucatjai pusztul­tak ki. Családi, emberi kötelékek tűntek el, mindaz, ami biztos és működőképes volt régebben, a dögvész járvány után megválto­zott. A rettenetes pusztulást látván az emberek megkérdőjelezték Isten, az egyház és a társadalmi felépítés létét, jogosságát is. Sen­ki nem tudott választ adni arra, hogy miért következett be ez a szörnyűség. Néhányan Isten haragjával, mások a rothadó leve­gővel, megint mások a csillagok baljós állásával magyarázták a járványt.


Pedig fél órás gondolkodással és néhány egyszerű óvintézke­déssel gátat lehetett volna vetni a járványnak. Észrevették, hogy télen mindig csökken a járvány hevessége (mert ilyenkor meg­döglöttek a járványt hordozó bolhák és patkányok).


Ki lehetett volna így következtetni, hogy patkányok és tetvek közvetítik a betegséget, és ezek kipusztításával meg lehetett volna előzni a terjedést. Sőt, a tapasztalat útján a védekezést is meg lehetett vol­na oldani, hiszen Kínában már régen észrevették, hogy aki átvé­szelte a járványt, az másodszor már nem betegedett meg. A kö­zépkor óta mégis sokszor pusztított a járvány.


Néhány száz év múlva Edward Jenner angol orvos jött rá, hogy hogyan lehet egy veszélytelen védőoltást nagyon egyszerű eszkö­zökkel létrehozni. Jenner azt tapasztalta ugyanis, hogy fejőasszo­nyok, pásztorok, istállógondozók nem kapják meg az emberi himlőt, ha korábban az enyhe tehénhimlővel fertőződnek.


1796-ban emiatt egy fejőasszony karjáról a tehénhimlő váladé­kát átoltotta egy fiúra, akit utóbb emberi himlőnyirokkal is fertő­zött, a fiú azonban már nem betegedett meg. Ez az egyszerű eljá­rás elegendő lett volna, hogy emberek millióinak életét megment­se, de mindez évszázadokon keresztül nem történt meg. A gon­dolkodás hiánya itt jót tetten érhető. Az, hogy gondolkodással el lehet érni valamit, a középkorban még nem született meg az em­beri fejekben.




A himlőoltás ötletét a hivatalos tudomány szokás szerint nem karolta fel, elutasította. 1798-ban hiába közölte felfedezését Jenner az angol Royal Society-vel, a társaság nem merte közre­adni az alig bizonyított hipotézist, mire az orvos saját költségén nyomtatta ki az eljárás leírását. Így a szamizdatként terjesztett könyvecske nyomán a vakcinálás megkezdte diadalútját.


Több mint ötszáz évbe került ezért, mire eljutottunk idáig, pedig bár­mely kor technikai színvonalán el lehetett volna készíteni ezt az egyszerű védőoltást. Azóta már többen is tökéletesítették Jenner módszerét. Napóleon is felismerte hadászati jelentőségét, így las­san-lassan világszerte mindenütt létesültek oltóintézetek. Mégis teljes háromnegyed évszázadba telt, míg a civilizált országokban sikerült kötelezően általánossá tenni a megelőző himlőoltást, és ezáltal legyőzni a középkornak ezt az utolsó szörnyűségét. A pat­kányokat persze több száz évvel ezelőtt is össze lehetett volna fogdosni, a mosdás is lehetséges lett volna (legalábbis technikai­lag), és így a bolháktól, tetvektől megszabadulva az emberiséget nem pusztította volna a himlő. Ám mindehhez gondolkozni és cselekedni kellett volna, ami mindig a legnagyobb nehézség.


Az újat akaró ember, a feltaláló mindig alapvető nehézséggel küzd: valami olyat akar, ami még nem létezik, ami csak az ő munkájának, gondolatainak a segítése árán kerülhet az emberek kezébe. Ezért nem véletlen, hogy a feltalálók sokszor nem tudják megvalósítani találmányaikat, szegényen, sértődötten halnak meg. Ismeretes a törvényszerűség is: az ellenállás az újdonság négyzetével arányos. Tiltott találmányok esetén inkább exponen­ciális az ellenállás mértéke.


Valamit segíthetne a valódi piacgazdaság - azaz egy olyan gaz­daság, ami lehetővé teszi például a könyvben említett energiater­melési módszerek elterjedését, és nem csupán húsz féle üdítőital közti választásban rejlik az emberek szabadsága. Az, hogy sokféle autó van á piacon, a gyakorlatban semmit nem jelent, mert a sok­féle, sokszínű burkolat mögött mindig pontosan ugyanazok az el­vek, ugyanazok a konstrukciós megvalósítások rejlenek.


Mindez arra mutat, hogy a tudományos vezetésben is kell egy "éhségi" szint az új elvek, új megoldások, új találmányok, megér­téséhez, elfogadásához, befogadásához.


Találat: 1570