online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 




































 
 

Az SI-mértékrendszer

fizikai

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Magneses jelenségek
REOLÓGIA
Lézeres tavolsagmérés
FIZIKAI. KOLLOKVIUMI TÉTELEK
Az SI-mértékrendszer
 
 

aLAPFOGALMAK


A fizika a jelenségeket mennyiségileg is jellemzi.

fizikai mennyiség = mérőszám mértékegység

Ahhoz, hogy egy mennyiséget mérni tudjunk, a mennyiségnek valamely rögzített értékét kell alapul választani. A mennyiségnek ezt az alapul választott, rögzített értékét mértékegységnek nevezzük.

A mérés a megmérendő mennyiség és a mértékegység összehasonlítása.


Az SI-mértékrendszer


System International (SI):

A fizika minden területére alkalmazható, nemzetközileg egységes mértékrendszer.

Alapmennyiségek:

Azok a fizikai mennyiségek, melyek más mennyiségekkel nem fejezhetők ki.

Az SI rendszer 7 alapmennyiséget használ. Ezek jele mellett meg kell ha 515e46f tározni a mértékegységet is (alap mértékegységek ), pontosan meg kell adni, hogy mit veszünk egységnyinek. (Pl. 1kg- on a Nemzetközi Súly és Mértékügyi Hivatalban, Sevres-ben őrzött platina-iridium henger tömegét értjük.)



A 7 alapmennyiség a következő:

név jel mértékegység

hosszúság l (s , r , d ) 1 m (méter)

idő t 1 s (másodperc)

tömeg m 1 kg (kilogramm)

anyagmennyiség n 1 mol

hőmérséklet T 1 K (kelvin)

áramerősség I 1 A (amper)

fényerősség Iv 1 cd (kandela)

Származtatott mennyiségek:

Olyan fizikai mennyiségek, melyek más mennyiségek segítségével értelmezhetők.

A származtatott mennyiségek mértékegységei levezethetők az alapmennyiségek mértékegységeiből. Pl. sebesség = út/idő , a sebesség mértékegysége = út mértékegysége/idő mértékegysége = m/s

Kiegészítő mennyiségek:

Melyekről még nem eldöntött, hogy alap, vagy származtatott mennyiségek.

Ezek : a síkszög és a térszög. Jelük valamelyik görög kisbetű ( a b g

A síkszög mértékegységeként a fizikai képletekben mindig a radiánt (rad) használjuk. 1 radián a kör sugarával egyenlő hosszúságú körívhez tartozó középponti szög.

Egy szög radiánban mért értékét egyszerűen meghatározhatjuk a szöghöz tartozó ívhossz és sugár hányadosával. ( pl. a 360 -hoz tartozó körív a kör kerülete , azaz 2rp, így a= 2rp/r = 2p rad )

a = i / r

 



Prefixumok:

Az SI-egységek a gyakorlatban igen sokszor túlságosan kicsinek vagy nagynak bizonyulnak. Ilyenkor az egységeket 10 pozitív vagy negatív egész kitevőjű hatványával szorozzuk és egy a mértékegység elé írt betűvel jelöljük. Pl. cm (centiméter)

A prefixum neve jele szorzótényező

exa E 1018

peta P 1015

tera T 1012

giga G 109

mega M 106

kilo k 103

hekto h 102

deka da 101

deci d 10-1

centi c 10-2

milli m 10-3

mikro m 10-6

nano n 10-9

piko p 10-12

femto f 10-15

atto a 10-18


kinematika


A fizikának a mozgások időbeli leírásával foglalkozó ága.


Az egyenes vonalú egyenletes mozgás


Egyenes pályán mozgó test egyenlő időközönként egyenlő utakat tesz meg.

s t

v: sebesség

mértékegysége:

( 1 sebességgel 1s alatt 1 m utat tesz meg a test )

Mértékegységként használni szoktuk a is.

(A képletet kivéve csak a használható képletbe történő behelyettesítéskor.)













A sebesség vektor mennyiség. Nagysága mellett iránya is jellemzi.

A sebesség az elmozdulás vektornak és az időnek a hányadosa.

A sebesség relatív mennyiség. Számértéke függ a vonatkoztatási rendszer megválasztásától.

(Ha a feladat nem említi a vonatkoztatási rendszert, akkor értelemszerűen a földhöz viszonyított vonatkoztatási rendszert használunk.)








A sebesség-idő függvény görbe alatti területe megadja az utat.


(  a sebesség-idő függvény integráljával adható meg az út.)

 


Változó mozgások



egyenes vonalú görbe vonalú

a sebesség vektor nagysága változik, iránya nem változik


a sebesség vektor iránya változik, nagysága is változhat



Pillanatnyi sebességen azt a sebességet értjük, amivel a test tovább mozogna, ha a mozgásváltozást okozó erőhatás megszűnne. A pillanatnyi sebesség iránya mindig a pálya érintőjének irányába mutat.









Átlagsebesség az a sebesség, amivel a test az adott utat ugyanannyi idő alatt tenné meg, mint a változó mozgással. Jele:   (vagy vátl. )

Vigyázat! Az átlagsebesség nem egyezik meg a sebességek átlagával!



Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás


A test egyenes vonalú pályán halad és sebessége az idővel egyenes arányban változik, a megtett út pedig az idő négyzetével arányos.

v t                            s t2

Egyszerűbb a mozgás vizsgálata, ha a kezdősebesség nélkül mozog a test.

v0 = 0

állandó azt jelzi, hogy mennyire gyorsan változik a sebesség, ezért gyorsulásnak nevezzük.

A gyorsulás jele : a 

mértékegysége: : s

A pillanatnyi sebesség : v = a t képlettel számítható ki.










Az út a sebesség-idő függvény görbe alatti területével meghatározható:









Az egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás út-idő függvénye:

a függvény egy parabola

a megtett út az idő négyzetével arányosan változik

 

t

 

s

 


Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás általános összefüggései


v0 ¹

v0 v          Dv = v - v0    

v

 
képlettel határozható meg a test pillanatnyi sebessége

Az út a sebesség-idő függvény görbe alatti területével kiszámítható

(a pontozással jelölt trapéz területe)

     Ez a négyzetes úttörvény.


 

t

 












Lassuló mozgás:

A kezdősebesség nagyobb, mint egy későbbi időpontban a sebesség, ezért a gyorsulás negatív előjelű.

A gyorsulásra, a pillanatnyi sebességre, az útra felírható összefüggések alakja változatlan.

A lassuló mozgás grafikonjai:












Az egyenlő időközönként megtett út egyre kisebb.

 

t

 

s

 

Szabadesés


Testek légüres térben történő esése. ( légüres térben a különböző alakú, tömegű tárgyak egyformán esnek - Galilei)

A szabadesés egyenletesen gyorsuló mozgás.

Gyorsulását nehézségi gyorsulásnak nevezzük (g). Iránya függőlegesen lefelé mutat, értéke függ a földrajzi helytől.

Magyarországon az átlagos értéke: g = 9.81

g értéke a sarkok felé haladva nő, az egyenlítő felé haladva csökken, a tengerszinttől mért távolság nővekedtével csökken. Helyi értékét a közetek sűrűsége kismértékben befolyásolja ( vasérc kőolaj lelőhely felkutatásánál figyelembe veszik - Eötvös féle torziós inga)

A szabadesés matematikai összefüggései:

v0 = 0


Hajítások


Függőlegesen felfelé


















Függőlegesen lefelé










Vízszintes hajítás:




a földetérés sebessége: v (Pitagorasz tétellel számolható)



Ferde hajítás:







vízszintes irányban (X) : egyenes vonalú egyenletes mozgás v0x sebességgel


d = v0x t           t = 2tem (tem: emelkedés ideje = esés ideje)


függőleges irányban (Y): függőleges hajítás felfelé v0y kezdősebességgel


tetőponton: 0 = v0y -gtem tem =

h = v0yt-






: 3105