online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
felso sarok kategória jobb felso sarok
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   jobb also sarok
felso sarok   jobb felso sarok
 




































 
bal also sarok   jobb also sarok

Az SI-mértékrendszer

fizikai





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Magneses jelenségek
REOLÓGIA
Lézeres tavolsagmérés
FIZIKAI. KOLLOKVIUMI TÉTELEK
Az SI-mértékrendszer
 
bal also sarok   jobb also sarok

aLAPFOGALMAK


A fizika a jelenségeket mennyiségileg is jellemzi.

fizikai mennyiség = mérőszám mértékegység

Ahhoz, hogy egy mennyiséget mérni tudjunk, a mennyiségnek valamely rögzített értékét kell alapul választani. A mennyiségnek ezt az alapul választott, rögzített értékét mértékegységnek nevezzük.

A mérés a megmérendő mennyiség és a mértékegység összehasonlítása.


Az SI-mértékrendszer


System International (SI):

A fizika minden területére alkalmazható, nemzetközileg egységes mértékrendszer.

Alapmennyiségek:

Azok a fizikai mennyiségek, melyek más mennyiségekkel nem fejezhetők ki.

Az SI rendszer 7 alapmennyiséget használ. Ezek jele mellett meg kell ha 515e46f tározni a mértékegységet is (alap mértékegységek ), pontosan meg kell adni, hogy mit veszünk egységnyinek. (Pl. 1kg- on a Nemzetközi Súly és Mértékügyi Hivatalban, Sevres-ben őrzött platina-iridium henger tömegét értjük.)



A 7 alapmennyiség a következő:

név jel mértékegység

hosszúság l (s , r , d ) 1 m (méter)

idő t 1 s (másodperc)

tömeg m 1 kg (kilogramm)

anyagmennyiség n 1 mol

hőmérséklet T 1 K (kelvin)

áramerősség I 1 A (amper)

fényerősség Iv 1 cd (kandela)

Származtatott mennyiségek:

Olyan fizikai mennyiségek, melyek más mennyiségek segítségével értelmezhetők.

A származtatott mennyiségek mértékegységei levezethetők az alapmennyiségek mértékegységeiből. Pl. sebesség = út/idő , a sebesség mértékegysége = út mértékegysége/idő mértékegysége = m/s

Kiegészítő mennyiségek:

Melyekről még nem eldöntött, hogy alap, vagy származtatott mennyiségek.

Ezek : a síkszög és a térszög. Jelük valamelyik görög kisbetű ( a b g

A síkszög mértékegységeként a fizikai képletekben mindig a radiánt (rad) használjuk. 1 radián a kör sugarával egyenlő hosszúságú körívhez tartozó középponti szög.

Egy szög radiánban mért értékét egyszerűen meghatározhatjuk a szöghöz tartozó ívhossz és sugár hányadosával. ( pl. a 360 -hoz tartozó körív a kör kerülete , azaz 2rp, így a= 2rp/r = 2p rad )

a = i / r

 



Prefixumok:

Az SI-egységek a gyakorlatban igen sokszor túlságosan kicsinek vagy nagynak bizonyulnak. Ilyenkor az egységeket 10 pozitív vagy negatív egész kitevőjű hatványával szorozzuk és egy a mértékegység elé írt betűvel jelöljük. Pl. cm (centiméter)

A prefixum neve jele szorzótényező

exa E 1018

peta P 1015

tera T 1012

giga G 109

mega M 106

kilo k 103

hekto h 102

deka da 101

deci d 10-1

centi c 10-2

milli m 10-3

mikro m 10-6

nano n 10-9

piko p 10-12

femto f 10-15

atto a 10-18


kinematika


A fizikának a mozgások időbeli leírásával foglalkozó ága.


Az egyenes vonalú egyenletes mozgás


Egyenes pályán mozgó test egyenlő időközönként egyenlő utakat tesz meg.

s t

v: sebesség

mértékegysége:

( 1 sebességgel 1s alatt 1 m utat tesz meg a test )

Mértékegységként használni szoktuk a is.

(A képletet kivéve csak a használható képletbe történő behelyettesítéskor.)













A sebesség vektor mennyiség. Nagysága mellett iránya is jellemzi.

A sebesség az elmozdulás vektornak és az időnek a hányadosa.

A sebesség relatív mennyiség. Számértéke függ a vonatkoztatási rendszer megválasztásától.

(Ha a feladat nem említi a vonatkoztatási rendszert, akkor értelemszerűen a földhöz viszonyított vonatkoztatási rendszert használunk.)








A sebesség-idő függvény görbe alatti területe megadja az utat.


(  a sebesség-idő függvény integráljával adható meg az út.)

 


Változó mozgások



egyenes vonalú görbe vonalú

a sebesség vektor nagysága változik, iránya nem változik


a sebesség vektor iránya változik, nagysága is változhat



Pillanatnyi sebességen azt a sebességet értjük, amivel a test tovább mozogna, ha a mozgásváltozást okozó erőhatás megszűnne. A pillanatnyi sebesség iránya mindig a pálya érintőjének irányába mutat.









Átlagsebesség az a sebesség, amivel a test az adott utat ugyanannyi idő alatt tenné meg, mint a változó mozgással. Jele:   (vagy vátl. )

Vigyázat! Az átlagsebesség nem egyezik meg a sebességek átlagával!



Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás


A test egyenes vonalú pályán halad és sebessége az idővel egyenes arányban változik, a megtett út pedig az idő négyzetével arányos.

v t                            s t2

Egyszerűbb a mozgás vizsgálata, ha a kezdősebesség nélkül mozog a test.

v0 = 0

állandó azt jelzi, hogy mennyire gyorsan változik a sebesség, ezért gyorsulásnak nevezzük.

A gyorsulás jele : a 

mértékegysége: : s

A pillanatnyi sebesség : v = a t képlettel számítható ki.










Az út a sebesség-idő függvény görbe alatti területével meghatározható:









Az egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgás út-idő függvénye:

a függvény egy parabola

a megtett út az idő négyzetével arányosan változik

 

t

 

s

 



Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás általános összefüggései


v0 ¹

v0 v          Dv = v - v0    

v

 
képlettel határozható meg a test pillanatnyi sebessége

Az út a sebesség-idő függvény görbe alatti területével kiszámítható

(a pontozással jelölt trapéz területe)

     Ez a négyzetes úttörvény.


 

t

 












Lassuló mozgás:

A kezdősebesség nagyobb, mint egy későbbi időpontban a sebesség, ezért a gyorsulás negatív előjelű.

A gyorsulásra, a pillanatnyi sebességre, az útra felírható összefüggések alakja változatlan.

A lassuló mozgás grafikonjai:












Az egyenlő időközönként megtett út egyre kisebb.

 

t

 

s

 

Szabadesés


Testek légüres térben történő esése. ( légüres térben a különböző alakú, tömegű tárgyak egyformán esnek - Galilei)

A szabadesés egyenletesen gyorsuló mozgás.

Gyorsulását nehézségi gyorsulásnak nevezzük (g). Iránya függőlegesen lefelé mutat, értéke függ a földrajzi helytől.

Magyarországon az átlagos értéke: g = 9.81

g értéke a sarkok felé haladva nő, az egyenlítő felé haladva csökken, a tengerszinttől mért távolság nővekedtével csökken. Helyi értékét a közetek sűrűsége kismértékben befolyásolja ( vasérc kőolaj lelőhely felkutatásánál figyelembe veszik - Eötvös féle torziós inga)

A szabadesés matematikai összefüggései:

v0 = 0


Hajítások


Függőlegesen felfelé


















Függőlegesen lefelé










Vízszintes hajítás:




a földetérés sebessége: v (Pitagorasz tétellel számolható)



Ferde hajítás:







vízszintes irányban (X) : egyenes vonalú egyenletes mozgás v0x sebességgel


d = v0x t           t = 2tem (tem: emelkedés ideje = esés ideje)


függőleges irányban (Y): függőleges hajítás felfelé v0y kezdősebességgel


tetőponton: 0 = v0y -gtem tem =

h = v0yt-






: 4962







Felhasználási feltételek