online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

Szerződéses kikötés hianyaban kamat csak a kötelezett késedelembe esésétezdve jar. A masik fél tulajdoni hanyadat magahoz valtó tulajdonostars mindaddig nem esik késedelembe

jogi





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
Külön eljarasi szabalyok
Kartérítési felelősség a munkajogban
A SZERZŐDÉSEK KÖZÖS SZABÁLYAI
A FENNTARTÁSOK
A VÁLASZTOTT BÍRÁSKODÁS
A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETEI
A NEMZETKÖZI- ÉS A NEM NEMZETKÖZI FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉSEK
A NEMZETKÖZI SZOKÁSJOG FOGALMA
AZ ENSZ TITKÁRSÁG
A NEMZETKÖZI FOLYÓK JOGÁNAK FEJLŐDÉSE
 
bal also sarok   jobb also sarok

Szerződéses kikötés hiányában kamat csak a kötelezett késedelembe esésétezdve jár. A másik fél tulajdoni hányadát magához váltó tulajdonostárs mindaddig nem esik késedelembe, amíg a bíróság a tulajdonostárs által fizetendő összeget nem határozta meg, és a teljesítésre megszabott határidő nem telt el [Ptk. 301. § (1) bek., 148. § (2) bek.].

A felek volt házastársak. Életközösségük fennállása alatt a közös tulajdonukban álló telekre családi házat építettek. Házasságuk felbontását követően a. felperes pert indított az alperes ellen, amelyben a házingatla 353f52d non fennálló közös tulajdon megszüntetését kérte.

A megyei bíróság a felek tulajdonközösséget úgy szüntette meg, hogy 142 136 Ft ellenében az alperest feljogosította a felperes illetőségének 30 napon belüli magához váltására. A határidő eredménytelen eltelte esetére viszont akként rendelkezett, hogy a megváltásra a felperes jogosult. Az alperes a jogerős ítélet alapján a felperes részére a megváltási árat lététbehelyezéssel - megfizette. Az alperes kérelmére a járási és városi földhivatal az 1975 október 16-án kelt határozatával a megváltott ingatlanhányadra az alperes tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezte.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapján a Legfelsőbb Bíróság határozatával a jogerős ítéletnek az ingatlan közös tulajdona megszüntetésére, valamint a perköltség és illeték viselésére vonatkozó rendelkezését - az első fokú bíróság rendelkezéseire is kiterjedően - hatályon kívül helyezte és e körben az első fokú bíróságot új eljárásra utasította. Az új eljárásra adott iránymutatás szerint a megváltási ár összege további tisztázásra szorul, mérlegelni kell, hogy a bennlakás értékcsökkentő hatása mennyiben hárítható a bennlakóra, továbbá fel kell deríteni a felperes által az ingatlanba a különvagyonából teljesített beruházások értékét.



Az új eljárásban lefolytatott bizonyítás eredményeként az első fokú bíróság arra kötelezte az alperest, hogy a felperes javára letétbehelyezéssel biztosított 143 888 Ft-on felül 21 491 Ft megváltási árat fizessen meg 60 napon belül. Az alperes viszontkeresete alapján a bíróság a felperest 45 609 Ft lakáshasználati díjban marasztalta. Az ítélet a kamatfizetésre rendelkezést nem tartalmaz.

A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet részben megváltoztatta, az alperest terhelő megváltási ár összegét 214 614 Ft-ra felemelte, egyidejűleg arra kötelezte öt, hogy fizesse meg a marasztalási összegnek 1975. október 15. napjától járó évi 5%-os kamatát. A felperest terhelő lakáshasználati díj mértékét a bíróság 22 774 Ft-ra leszállította.

A jogerős ítéletnek az alperes kamatfizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezése ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.

A másodfokú bíróság nem adta indokát annak, hogy a megváltási ár után járó kamat esedékességének időpontját miért fűzte az alperes tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzése időpontjához. Feltehető azonban, hogy erre a Legfelsőbb Bíróságnak a perben hozott korábbi törvényességi határozatában adott az a helyes iránymutatása vezette, amely szerint "... a felek érdekének és a jogbiztonság követelményének az felel meg, ha az ítélet a megváltási ár fizetése, illetőleg a megváltott ingatlanrész birtoka és telekkönyvi tulajdonba adása tekintetében a feleket kölcsönösen és egyidejű teljesítésre kötelezi".

Tévesen értelmezte a másodfokú bíróság a felek kölcsönös szolgáltatásai esedékességének időpontját, amikor úgy találta, hogy a felperes a teljesítési kötelezettségének akkor tett eleget, amikor - az alperes részéről a megváltási ár megfizetésével - lehetővé vált az alperes tulajdonszerzésének az ingatlannyilvántartásba bejegyzése. Tény, hogy a felperes a korábbi jogerős ítélet alapján a házingatlant nem ürítette ki, azt nem adta az alperes birtokába, sőt az új eljárásban is elzárkózott az elöl, hogy az alperesnek akár csak részben is lehetővé tegye a felperesi tulajdonból már kikerült családi ház használatát. Az alperes számára tulajdonjogának az ingatlannyilvántartásban történt feltüntetése még nem jelent teljesítést, mert a felperes továbbra is kizárólagos birtokában tartja az ingatlant.

A kamatfizetés mint az alperes szolgáltatásához járuló mellékkötelezettség kezdő időpontja a fentieken túl amiatt sem számítható a tulajdonszerzés hatályától, mert a jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás az alperes tulajdonszerzését ugyan nem érintette, viszont éppen annak további felderítésére irányult, hogy milyen mértékű a megváltási ár törvényes összege amelyet a felperes az alperestől jogszerűen követelhet. Az alperest terhelő szolgáltatás összegét - éppen a felperes érdekével összhangban, az általa teljesített beruházás értékének feltárásával - a másodfokú bíróság csak az új eljárás eredményeként állapította meg. Ennek időpontja előtt tehát az alperes semmiképp sem eshetett késedelembe.



A Legfelsőbb Bíróság iránymutatása szerint szerződéses kikötés hiányában kamat csak a kötelezett késedelembe esésétől kezdve jár. A másik fél tulajdoni hányadát magához váltó tulajdonostárs viszont mindaddig nem esik késedelembe, amíg a bíróság a magáhozváltási összeget meg nem határozta és a teljesítésre megszabott határidő nem telt el [P. törv. II. 20 401/1976. sz. BH1977. 273.].

Az alperes karmatfizetésre kötelezése amiatt is jogszabálysértő, mert - a tényállás szerint - 142 136 Ft-ot a megváltási árból a felperes részére még 1975 október 15 napja előtt letétbehelyezéssel teljesített. Ez feltétele volt tulajdonjoga ingatlannyilvántartási bejegyzésének. A részteljesítésére figyelemmel 142 136 Ft tekintetében 1977. július 22. napja után sem tartozik a felperesnek kamatokkal. Ezért az alperes csak a megváltási ár felemelt része után, tehát 72 478 Ft után tartoznék a teljesítési határidő lejártától évi 5%-os kamatot megfizetni.

A teljesítési határidő azonban még nem telt el. A felperes tulajdoni illetőségét az alperes beköltözhető állapotban váltotta magához. A felperes az ingatlant még nem üríthette ki, tehát a jogerős ítéletnek maradéktalanul nem tett eleget, ezért az alperes nincs késedelemben, ennek folytán a hátralékos megváltási ár után sem kötelezhető kamatfizetésre.

Eljárási szabályt is sért a jogerős ítéletnek a kamatfizetésre kötelező rendelkezése. Az első fokú bíróság ítélete kamatfizetésre kötelező rendelkezést nem tartalmaz. Az ítélet ellen a felperes és az ügyész fellebbezett, az alperes csatlakozó fellebbezést nyújtott be. A fellebbezések és a csatlakozó fellebbezés a kamatfizetés tekintetében fellebbezési kérelmet nem tartalmaznak, de nincs e vonatkozásban fellebbezési kérelem a fellebbezési tárgyalásról felvett jegyzőkönyvekben sem. A Pp. 253. §-nak (3) bekezdése szerint a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között változtathatja meg (247. §). Tévedett és eljárási szabályt is sértett tehát a másodfokú bíróság, amikor az alperest kamat megfizetésére kötelezte.

Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-nak (3) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletének az alperest kamatfizetésre kötelező részét hatályon kívül helyezte és az ítéletnek az alperest kamatfizetésben marasztaló rendelkezését mellőzte. (Legf. Bír. P. törv. I. 20 518/1978. sz.)


Találat: 1308







Felhasználási feltételek