|
||
|
|||||||||||||||||||
Az Európa Tanács égisze alatt az emberi jogok impozáns rendszere épült ki. Az Emberi jogok Egyetemes Deklarációjának (1948) hatására 1950-ben Rómában írták alá az emberi jogok európai egyezményét, mely az ún. klasszikus emberi jogokat, azaz a szabadságjogokat és a politikai jogokat tartalmazza. E jogok körét további, ún. fakultatív jegyzőkönyvek (1., 2., 4., 6. és 7. sz. jegyzőkönyvek) bővítették.
Az egyezmény I. fejezete és a releváns fakultatív jegyzőkönyvek taxatív módon határozzák meg a szerződés hatálya alá eső, a szerződéssel biztosított és védett emberi jogokat és alapvető szabadságokat. Ebből következik az, hogy csak ezen jogok megsértése miatt lehet az egyezménnyel létesített európai emberi jogi fórumokhoz folyamodni. Ilyenre nincs lehetőség pl., ha nem érvényesülnek szociális vagy kulturális jogok vagy valaki nem kap diplomáciai védelmet.
Az egyezményben rögzített emberi jogok a következők:
az élethez való jog, mellyel kapcsolatban a 6. sz. jegyzőkönyv eltörli a halálbüntetést,
a kínzás vagy embertelen, megalázó bánásmód, vagy büntetés tilalma a rabszolgaság vagy szolgaság, valamint a kényszer- vagy kötelező munka tilalma,
jog a szabadságra és a személyi biztonságra, melytől senkit nem lehet megfosztani törvényes ok (p1. szökés megakadályozása) és törvényben meghatározott garanciák (pl. haladéktalanul bíró elé állítás) nélkül,
jog az ügynek független és pártatlan bíróság általi tisztességes, nyilvános és ésszerű időn belüli tárgyalására és eldöntésére
garanciák a büntető eljárásban
jog a magán- és családi élet, lakás és levelezés tiszteletben tartására,
a gondolat-, a lelkiismereti és vallásszabadság joga,
a véleménynyilvánítás szabadsága,
a békés célú gyülekezés szabadsága,
a házasságkötés és családalapítás joga,
jog hazai bíróság előtt a jogsérelem hatékony orvoslására,
senkit nem lehet tulajdonától jogtalanul megfosztani,
az oktatáshoz való jog,
az ésszerű időközönként titkos szavazással szabad választások tartása,
a mozgás szabadsága és a lakhely szabad megválasztásának joga, ide értve az ország területének szabad elhagyását,
az állampolgár kiutasításának tilalma, mely a külföldi esetében csak jogszabályon alapuló határozattal és jogorvoslati lehetőség után megengedett.
Találat: 1313