|
||
|
|||||||||||||||||||
A jogi értelemben vett nemzetközi szervezetek mellett a nemzetközi élet fontos szereplői a nemzetközi társadalmi szervezetek, azaz a nemzetközi egyesületek, szövetségek, mozgalmak stb., 757g61h melyekre az ENSZ terminológiája a nem kormányközi szervezet (NGO) kifejezést alkalmazza. E szervezetek száma különösen az elmúlt évtizedekben növekedett meg figyelemre méltóan: egy évente megjelenő kiadvány több mint 12500 NGO-t tart nyilván. A dolog természete szerint nagyon eltérő célkitűzésű és feladatokat ellátó, különböző struktúrájú és földrajzi kötődésű nemzetközi társadalmi szervezetek működnek, melynek következtében lehetetlen egységes és általános meghatározásuk.
Az alábbi példák illusztrálhatják a nem kormányközi szervezetek gazdagságát:
. Nemzetközi tudományos testületek: p1. a Nemzetközi jogi intézet, a Nemzetközi Jogi Egyesület, az orvostudomány különböző ágazataiban működő tanácsok;
. Szakmai érdekképviseletek p1. a Nemzetközi Ügyvédszövetség, Nemzetközi jogászbizottság, World Jurist Association, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara, a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség;
Politikai szervezetek: p1. az interparlamentáris Unió, a Szocialista Internacionálé, a Kereszténydemokrata Pártok Nemzetközi Szövetsége;
Egyházi szervezetek: p1. az Egyházak Világtanácsa;
A munkavállalók nemzetközi érdekvédelmi szervezetei: p1. a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, a Szakszervezeti Világszövetség;
Kulturális szervezetek: p1. a Nemzetközi Pen Klub;
Nemzetközi sportszövetségek: p1. a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség;
Környezetvédelmi szervezetek: p1. a Greenpeace, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió, a Nemzetközi Természetvédelmi Alap;
. Emberi jogi és humanitárius szervezetek: p1. Aynnesty International, Orvosok Határok Nélkül és különösen a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Ligája.
A Nemzetközi Társaságok Uniója szerint egy nemzetközi társadalmi szervezetnek három kritériumnak kell megfelelnie:
nemzetközi jellegű: több ország természetes és jogi személyei a tagjai, melynek következtében tevékenysége transznacionális jellegű;
elméletileg magánkezdeményezésből jöjjön létre, mely főszabálynak lehetnek kivételei (pl. az UNESCO számos tudományos társaságot alapított;
a tevékenység nonprofit jellege, mely inkább csak a célokra és a tagok motivációjára korlátozódik. A tevékenységük finanszírozása is magánjellegű, tagdíjakból, adományokból származik, de elterjedőben van a szubvencionálás is államok és nemzetközi szervezetek részéről. A nonprofit jelleg különbözteti meg a nem kormányközi szervezeteket a transznacionális vállalatoktól.
A nem kormányközi szervezetek nem tartoznak a nemzetközi jog tárgyába (a székhelyük államának joga vonatkozik rájuk), a nemzetközi jog diszciplínája számára irrelevánsak. A nemzetközi kapcsolatok kizárólagos államközi jellegének megszűnése, egyes nemzetközi társadalmi szervezeteknek a nemzetközi kapcsolatokban betöltött fontos szerepe miatt azonban teljesen nem hagyhatók figyelmen kívül. E felismerés tükröződik az ENSZ gyakorlatában, mely kiépítette azokat a módokat, melyekkel számos nem kormányközi szervezetet bekapcsolt az ENSZ munkájába.
Találat: 2538