online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  

A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS

jogi



felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A szakmai vizsga szóbeli tantargyai: Gazdasagi, munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek Gépszerkezettan
Polgari eljaras jog
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI
Büntetöeljarasi kényszerintézkedések
KÖZTISZTVISELŐI JOGVISZONY
A KÖZIGAZGATÁS FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE TÉMAKÖR
KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG A POLGÁRI JOGBAN
Az egyes bizonyítasi eljarasok
A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A FELEK KÖZÖS AKARATA ALAPJÁN
A KÉPVISELŐ KIVÁLTSÁGAI ÉS MENTESSÉGE
 
bal also sarok   jobb also sarok

A Gazdasági és Szociális Tanács


Szervezete

A Gazdasási és Szociális Tanácsnak 54 tagja van, melyeket a Közgyűlés választ - évente tizennyolcat - 3 évre. A választás a méltányos földrajzi meg­oszlás figyelembevételével történik: Afrika 14, Ázsia 11, Latin-Amerika 10, Kelet-Európa 6 és Nyugat-Európa és más országok 13 hellyel rendelkeznek. Miután nincs újraválasztási tilalom, létezik a felállandó tagság intézménye: a Biztonsági Tanács állandó tagjait és más fontos államokat (Németország, Japán, India, Argentína, Brazília, Mexikó, Ausztrália stb.) rendszeresen új­ 656d37g raválasztják, viszont jelentős számú ENSZ tagállam még sohasem volt a Gaz­dasági és Szociális Tanács tagja.

A Gazdasági és Szociális Tanács munkáját ülésszakokon fejti ki: 1946. évi ügyrendje évente egy szervezeti és két érdemi ülésszakot határoz meg: minden év elején ülést tart, melyen az adott évre megválasztják a Tanács elnökét és a négy alelnököt az 5 földrajzi csoport általi jelölés alapján. Az első érdemi ülésszak február harmadik keddjén kezdődik és április végéig tart, ezt követi májustól a második érdemi ülés­szak, melyet augusztus elején, 6 héttel a Közgyűlés rendes ülésszaka előtt kell befejezni. Ezen kívül vannak speciális ülésszakok is.


Segédszervei

. regionális gazdasági bizottságok (Európai, Latin-Amerikai, Afrikai-, Nyu­gat-Ázsiai, valamint Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Bizottság),

. állandó bizottságok: természeti erőforrások bizottsága, transznacioná­lis vállalatok bizottsága, nem kormányközi szervezetek bizottsága, új és megújuló erőforrások bizottsága stb.,

. technikai bizottságok: emberi jogok bizottsága, a kisebbségek és faji diszkrimináció albizottsága, gazdasági, szociális és kulturális jogok bizott­sága, nők helyzetének bizottsága, gyermek jogainak bizottsága, társadalmi fejlődés bizottsága, kábítószer-bizottság, bűnmegelőzési és igazságszolgál­tatási bizottság, statisztikai bizottság stb.


A Gazdasági és Szociális Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Határozatait a jelen levő és szavazó tagok egyszerű több­ségével hozza. A gyakorlatban az a tendencia érvényesül, hogy a Tanács az érdemi kérdéseket a Közgyűléshez utalja, kérve határozatainak megerősí­tését vagy saját, illetve segédszerve jelentései alapján kér döntést. A Gazda­sági és Szociális Tanács növekvő alárendeltsége és nem kellő reprezenta­tivitása szerepének csökkenését idézte elő, melynek orvoslására különböző javaslatok készültek.


Funkciói

A Gazdasági és Szociális Tanács funkciói felölelik az univerzális szintű gazdasági és szociális együttműködés valamennyi területét. Ez az általános megállapítás azonban további pontosítást követel:

Nem terjedhet ki a lényegileg belső joghatósági körbe tartozó ügyek­re, így p1. az em­beri jogi ügyekben valamely állam területén vizsgálat tartásához ezen or­szág hozzájárulása szükséges, ugyanakkor minden kérdésnek lehet nemzet­közi hatása, ennél fogva már nem hozható fel a ,,belső joghatóság" kifogása.

A gazdasási és szociális együttműködés területén működő szakosított feladatköre elvileg elsőbbséget élvez, nincs azonban szó fenntartott hatáskörről, tehát nincs jogi akadálya annak, hogy a Gazdasá­gi és Szociális Tanács az elvileg szakosított intézményi feladatkörbe tartozó ügyekkel foglalkozhasson. E következtetést a gyakorlat is megerősíti: a Gaz­dasági és Szociális Tanács gyakorolta hatáskörét élelmezési, mezőgazdasági, egészségügyi, oktatási, tudományos és kulturális területeken.

A Közgyűlés - általános és speciális felhatalmazás alapján - a Gazdasági és Szociális Tanács feladatainak jelentős részét célsze­rűségi megfontolásokból magához vonta. A Közgyűlés ezen eljárása olyan követ­kezményekkel járt, hogy a Gazdasági és Szociális Tanácsnak csak reziduális funkciói maradtak, e feladatkör a körülmények szerint változó, végül a Gaz­dasági és Szociális Tanács, illetve a szakosított intézmények funkciói közötti feladat- és hatáskör-megosztási vitává transzformálódott.


A Gazdasági és Szociális Tanács igen széles feladatkörének megvaló­sításához igen szerény eszközökkel rendelkezik. Legfontosabb eszközei a következők:

Tanulmányozás, azaz a Gazdasági és Szociális Tanács az adott ügy, téma objektív megismerése érdekében tanulmányokat készíttet vagy jelen­téseket kér leginkább az ENSZ Titkárságától, saját segédszerveitől, esetleg kül­ső szakértőktől.

Ajánlástétel, mellyel a Gazdasági és Szociális Tanács a nemzetközi együttműködésből adódó különböző kihívásokra fogalmaz meg válaszo­kat. Az ajánlások címzettjei az államok és/vagy a szakosított intézmények. Az ajánlások tartalmilag nagyon különbözőek: vannak normatív tartalmú­ak, szólhat közös vállalkozások és rendelkezhet különböző intéz­mények, főleg segédszervek felállításáról.

Egyezménytervezetek kidolgozása, mely azt jelenti, hogy a leendő nemzetközi egyezmény szövege a Gazdasági és Szociális Tanács keretében készül el. Az elkészült egyezménytervezetről a Közgyűlés dönt abban az ér­telemben, hogy az államok elé viszi-e nemzetközi szerződés megkötése érdekében.

Konferenciák összehívása is fontos eleme a Gazdasági és Szociális Tanács funkcióinak azzal a megszorítással, hogy a Közgyűlés diszkrecionális módon osztja meg a konferencia-összehívási jogot maga és a Gazdasági és Szociális Tanács között. Pl. a Közgyűlés hívta össze az 1972. és 1992. évi kör­nyezetvédelmi konferenciákat. Ezzel szemben a Gazdasági és Szociális Ta­nács égisze alatt ültek össze egyes szakosított intézmények megalakításával, valamint a népesedéssel, a nők hely­zetével, az élelmezéssel, a vízügyekkel, a kábítószerrel foglalkozó nemzet­közi konferenciák. Az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Kon­ferenciáját is a Gazdasági és Szociális Tanács hívta össze, mely később nemcsak önállósult, de a Tanácstól elvette a konferenciatartási jo­got p1. a nyersanyagok területén.

A koordináció biztosítása egyrészt az ENSZ, másrészt a szakosított in­tézmények között, melynek jogi kereteit az ENSZ és az egyes szakosított intézmények közötti megállapodások szabják meg. E meóállapodás tárgya­lásában az ENSZ részéről a Gazdasági és Szociális Tanács vesz részt (a má­sik oldalon az adott szakosított intézmény releváns szerve), e meóállapo­dások azonban közgyűlési jóváhagyásra szorulnak. A koordináció eszközei a konzultációk és ajánlások (lehet általános és konkrét), rendszeres jelen­tések kérése az egyes szakosított intézményektől, ülésekre való kölcsönös meghívás és tanácskozási jog biztosítása.

Operatív tevékenység, mely az Alapokmány szövegében szolgálatok tételeként jelenik meg.

A nem kormányközi szervezetek bekapcsolása az ENSZ munkájába. a Gazdasági és Szociális Tanács 1968. és 1996. évi határozatai sza­bályozzák a NGO-k kiválasztásának feltételeit és sorolják be 3 kategóriába, jelesül van általános és speciális konzultatív státusú, illetve listára felvett nem kormányközi szervezet. Míg minden ilyen szervezet küldhet megfigyelőt a Tanács és segédszervei ülésére, csak az első két kategóriába tartozók te­hetnek írásos észrevételeket, felszólalási joga és napirend-javaslattételi joga csak az első kategóriába felvett NGO-knak van.

A Gazdasági és Szociális Tanács funkcióinak áttekintése után lehet határozatainak jogi természetét tisztázni. A Gazdasági és Szociális Tanács esetében is érvényesül a már ismert különbségtétel a külső ügyekre vonat­kozó és a belső szervezeti kérdéseket érintő határozatok között és ez utób­binál a normatív és egyedi aktusok megkülönböztetése. E képletet azon­ban bizonyos mértékig árnyalni kell:

A segédszerveket létesítő egyedi aktus magába foglalhatja az ajánlás­tételi, szerződéskezdeményezési, konferencia-összehívási jogot, p1. a regio­nális gazdasági bizottságok esetében;

A külső és belső ügyek közötti határ átjárható, p1. az emberi jogok megsértésével kapcsolatos eljárásról



Találat: 3890


Felhasználási feltételek