kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
ALITÁLÁS (ALUMINIZARE): Olyan TERMOKÉMIAI KEZELÉS, amelyet acélokon alkalmaznak azzal a céllal, hogy a termék felületét alumíniummal feldúsítsák.
AUSZFORMING (AUSFORMING): Vasötvözetek olyan TERMOMECHANIKAI kezelése, amely során metastabilis ausztenites állapotban képlékenyen átalakítanak, mielőtt a martenzites és/vagy bénites átalakulás végbemenne.
AUSZTEMPERÁLÁS ( 616d39g AUSTEMPERING): Olyan HŐKEZELÉS, amelynek során az acél AUSZTENITES állapotból való LÉPCSŐS HŰTÉSE Ms-nél nagyobb hőmérsékletre olyan sebességgel történik, hogy a ferrites vagy perlites átalakulás elkerülhető legyen, és ezen a hőmérsékleten olyan HŐNTARTÁS, hogy a bénites átalakulás részben vagy teljesen végbemenjen.
A környezeti hőmérsékletre való HŰTÉS tetszőleges lehet.
AUSZTENITESÍTÉS (AUSTENITIZARE): Olyan MŰVELET, amelynek során a terméket felmelegítik olyan hőmérsékletre, amelyen az alapszövet ausztenites lesz. Ha a ferrit átalakulása nem fejeződik be, akkor az ausztenitesítést részlegesnek nevezik.
AUSZTENITESÍTÉSI HŐMÉRSÉKLET (TEMPERATURA DE AUSTENITIZARE): Az a legnagyobb hőmérséklet, amelyen ausztenitesítéskor a vasötvözetet hőn tartják.
ÁTALAKULÁSI HŐMÉRSÉKLET (TEMPERATURA DE TRANSFORMARE): Az a hőmérséklet, amelyen a fázisátalakulás végbemegy, és ennek kiterjesztésével olyan hőmérsékletek, amelyeken az átalakulás megkezdődik és befejeződik, ha az átalakulás adott hőmérséklet tartományban játszódik le.
ÁTALAKULÁSI MÉLYSÉG (ADÂNCIMEA DE CĂLIRE): Az EDZŐDÉS létrejötte valamely vasötvözet felületi rétegében. Ezt az ÁTALAKULÁSI MÉLYSÉGET általában EDZETT KÉREG VASTAGSÁGÁVAL jellemzik.
ÁTEDZÉS (CĂLIRE PĂTRUNSĂ): Olyan lehűtésű edzés, ahol az edzett kéreg vastagsága legalább akkora, mint az adott termék magja és felülete közötti távolság.
BETÉTBEN EDZETT KÉREG VASTAGSÁGA (ADĂNCIMEA STRATULUI CEMENTAT): Az acél felületéről mért olyan távolság, amelyen belül a megnövelt karbontartalom megfelel az előírt értéknek.
Példa: A BETÉTBEN EDZETT KÉREG VASTAGSÁGÁRA vonatkozóan ez a határérték megfelel az alapfém karbontartalmának.
BETÉTEDZÉS (CEMENTARE): CEMENTÁLÁS és ezt követő edzés.
BORIDÁLÁS (BORURARE): Olyan TERMOKÉMIAI kezelés, amely során a munkadarab felületi rétegét bórral dúsítják.
Megjegyzés: Elő kell írni azt a közeget, amelyben a boridálás végbemegy, pl. betétben történő boridálás, pasztás boridálás stb.
CEMENTÁLÁS (CARBURARE): TERMOKÉMIAI KEZELÉS vasötvözeti felületi rétegének karbonnal való dúsítása ausztenites állapotban. A cementált munkadarab (azonnal vagy később) EDZÉSRE kerül.
Megjegyzés: Elő kell írni azt a KÖZEGET, amelyben a CEMENTÁLÁST végzik, ez lehet például gáz, szilárd közeg stb.
CINKDÚSÍTÓ HŐKEZELÉS (ZINCAREA DE DIFUZIE): Olyan TERMOKÉMIAI KEZELÉS, amely az acélok felületi rétegének cinkben való dúsítására szolgál.
DEKARBONIZÁCIÓ
(DECARBURARE): Vasötvözet
felületi rétegének karbonban való
elszegényedése.
Ez az elszegényedés lehet: részleges dekarbonizáció vagy Csaknem dekarbonizáció.
A kétféle típusú DEKARBONIZÁCIÓ összegét, azaz Részleges és a Teljes dekarbonizáció együttes eredményét nevezik Totális dekarbonizációnak. (EU 140-70)
DEKARBONIZÁLT RÉTEG VASTAGSÁGA (ADÂNCIMEA STRATULUI DECARBURAT): Valamely ötvözet felülete és azon határ közötti távolság, amelyben a karbontatralom elszegényedett. Ez a hatás eltérő és definiálható a DEKARBONIZÁCIÓ típusa szerint, továbbá a szerkezeti állapotra, a keménységre vagy változás nélküli alapfém karbontartalmára vagy bármilyen előírt egyéb karbontartalomra való hivatkozással.
DIFFUZIÓS KEZELÉS (TRATAMENT PRIN DIFUZIE): Olyan HŐKEZELÉS (vagy MŰVELET), amelynek célja a termék felületi rétegébe (pl. CEMENTÁLASSAL, BORIDÁLÁSSAL, NITRIDÁLÁSSAL) bevitt elemek diffúziós úton való továbbítása a munkadarab belseje felé.
DIFFÚZIÓS RÉTEG (STRAT DE DIFUZIE): A TERMOKÉMIAI ELJÁRÁSSAL kezelt munkadarab olyan felületi rétege, amelyben a bediffundált elemek szilárd oldatban vagy vegyület formájában vannak jelen, koncentrációóójuk pedig a mag irányában folyamatosan csökken.
A diffúziós zónában lévő kiválások lehetnek nitridek, karbidok stb.
EDZETT FELÜLETI RÉTEG (STRAT SUPERFICIAL CĂLIT): Valamely vasötvözetű termék gyors lehűtéssel beedzett olyan felületi rétege, amelynek vastagságát általában az EDZETT kéreg vastagságával határozzák meg.
EDZÉS (CĂLIRE): AUSZTENITESÍTÉS, majd olyan sebességgel végzett hűtés, hogy az ausztenit többé-kevésbé teljes egészében martenzitté és esetlegesen bénitté alakuljon át, és ennek hatására a keménység növekedjék.
EDZÉSI HŐMÉRSÉKLET (TEMPERATURA CĂLIRII): Az a hőmérséklet, amelyről a munkadarabot EDZÉSKOR hűtik.
Megjegyzés: Az angol nyelvben az "edzési hőmérséklet" kifejezés azonos módon alkalmazható az edzhető vasötvözetek LEHŰTÉSI HŐMÉRSÉKLETÉNEK megjelölésére.
EDZÉSI KEZELÉS (TRATAMENT DE CĂLIRE): Olyan HŐKEZELÉS, amely AUSZTENITESÍTÉST követő HŰTÉSBŐL áll, hogy az ausztenit többé-kevésbé teljes mértékben martenzitté és esetleg bénitté alakuljon át.
EDZHETŐSÉG (CĂLIBILITATEA): Valamely acélnak az a tulajdonsága, hogy a martenzites és/vagy bénites átalakulásra alkalmas.
Az EDZHETŐSÉGET gyakran jellemzik előírt, meghatározott kísérleti feltételek között a keménységnek az edzett véglaptól mért távolság függvényében való ábrázolással (pl. a Jominy görbével).
EDZŐDÉSI MÉLYSÉG (ADÂNCIME DE CĂLIRE): Valamely vasötvözet felülete és azon határ közötti távolság, amelyet az EDZÉS behatolása jellemez.
Ez a határ a szövetszerkezettel, vagy a keménység változásával határozható meg.
EGYENÉRTÉKŰ ÁTMÉRŐ (DIAMETRU ECHIVALENT): Azonos minőségű acélból való (legalább 3d hosszúságú) d átmérőjű olyan henger, amelynek közepén a LEHŰTÉSI SEBESSÉG megfelel annak a LEHŰTÉSI SEBESSÉGNEK, amelyet azonos HŰTÉSI feltételek között a hűtött munkadarabban mérnek.
ELÉGETÉS (ARDERE): Melegítés azon hőmérsékletre, amelyen olyan káros szövetszerkezeti és tulajdonságváltozások jönnek létre (például kezdődő szemcsehatármenti olvadás), amelyek utólagos hőkezeléssel már nem javíthatók.
ELŐMELEGÍTÉS (PREÎNCĂLZIRE): Az a MŰVELET, amelynek során valamely vasötvözet hőmérsékletét a kiinduló és a legnagyobb hőmérséklet közötti egy vagy több közbenső hőmérsékletre növelik és bizonyos ideig azon tartják.
ENDOTERMIKUS ATMOSZFÉRA (ATMOSFERĂ ENDOTERMĂ): Az endotermikus kemence atmoszféra olyan változtatható KARBONPOTENCIÁLÚ tér, amely illeszkedik a HŐKEZELÉSRE kerülő vasötvözet karbontartalmához annak érdekében, hogy a termék felületén a karbonszintet csökkenteni, növelni vagy megtartani lehessen.
EXOTERMIKUS ATMOSZFÉRA (ATMOSFERĂ EXOTERMĂ): Exotermaz olyan kemence-atmoszféra, amely úgy van beállítva, hogy ne oxidálja a kezelendő vasötvözetet.
FEKETÍTÉS (ÎNNEGRIRE): Oxidáló közegben olyan hőmérsékleten végzett MŰVELET, amelyen a vasötvözet csiszolt felületén vékony, folytonos, jól tapadó, sötét színű oxidréteg alakul ki.
FELHEVÍTÉSI IDŐ (TIMP DE ÎNCĂLZIRE): Valamely vasötvözet kijelölt pontjának adott hőmérsékletre való felhevítéséhez szükséges idő.
FELÜLETI EDZÉS (CĂLIRE SUPERFICIALĂ): EDZÉS a munkadarab külső rétegére korlátozott megjelenítéssel és az azt követő hűtéssel.
Megjegyzés: Célszerű a felhevítés módját előírni, ez például lehet láng, indukciós hevítés, elektronsugár, lézersugár stb.
FELÜLETI EDZÉS UTÁNI TÉNYLEGES KÉREGVASTAGSÁG (ADÂNCIMEA CONVENŢIONALĂ A STRATULUI CĂLIT SUPERFICIAL): A felület és egy olyan pont közötti távolság, amelynek Vickers-keménysége (HV1) megfelel a felületen előírt keménység 80%-nak (EU 116-72)
Az EU 116-72 a következő lehetőségeket tartalmazza:
a szokásos terheléstől eltérő előzetes magállapodás alapján a kéregvastagság mérésére 4.9 és 49 N közötti értékek alkalmazhatók;
hasonló módon alkalmazható a felületen végzett Rockwell-vizsgálat előzetes megegyezés alapján a határkeménységi érték meghatározására.
FESZÜLTSÉGCSÖKKENTŐ IZZÍTÁS (RECOACERE DE DETENSIONARE): A munkadarab IZZÍTÁSA megfelelő magas hőmérsékleten, majd lassú HŰTÉSE a maradó feszültségek csökkentése céljából anélkül, hogy a szövetszerkezet és az anyag tulajdonságai jelentősen megváltoznának.
FESZÜLTSÉGCSÖKKENTŐ MEGERESZTÉS (REVENIRE JOASĂ DE DETENSIONARE): A teljesen vagy részlegesen martenzites szerkezetű termék MEGERESZTÉSE általában 200 C-nál kisebb hőmérsékleten a maradó feszültségek csökkentése a karbidkiválás kezdetével az anyag keménységének jelentős csökkenése nélkül.
FOLYAMATOS HŰTÉSRE ÉRVÉNYES ÁTALAKULÁSI DIAGRAM (CCT-diagram) (DIAGRAME DE TRANSFORMARE LA RĂCIRE CONTINUĂ): Olyan görbesorozat, amelyet fél logaritmusos időhőmérséklet koordináta-rendszerben ábrázolnak, amely minden egyes LEHŰLÉSRE feltünteti az ausztenit átalakulásának kezdeti és befejeződési hőmérsékletét.
Általában ábrázolják azokat a görbéket is, amelyek kimetszik az olyan hőmérsékleteknek megfelelő pontokat, amelyeken az átalakult fázis részaránya 50% . A diagramban feltüntetik a keletkezett szövetelemek százalékos részarányát és keménységét.
Végezetül minden egyes LEHŰLÉSI GÖRBÉRE fel van tüntetve a környezeti hőmérsékletre való hűtés után mérhető keménység.
Megjegyzés: CCT-diagramok előállíthatók adott lehűtési időtartamra is.
GÖMBSZEMCSÉSÍTÉS (GLOBULIZARE): Az acélok LÁGYÍTÁSA általában hosszú hőntartással az Ac1 körül váltakozó hőmérsékleten és ezt követő lassú hűtése abból a célból, hogy a kivált karbidok gömb alakúak legyenek.
HELYI EDZÉS (CĂLIRE LOCALĂ PARŢIALĂ): Valamely vasötvözet bizonyos részére korlátozott EDZÉS.
HEVÍTÉS (ÎNCĂLZIRE): A munkadarab hőmérsékletének növelése.
Megjegyzés: Ez a hőmérsékletnövelés egy vagy több szakaszban végezhető el.
HEVÍTÉSI FOLYAMAT (PROCES DE ÎNCĂLZIRE): A vizsgált munkadarab bármely pontjában a hőmérséklet változása a HEVÍTÉS során eltelt idő függvényében a felmelegítés kezdetétől a HEVÍTÉS végéig.
HEVÍTÉSI GÖRBE (CURBA DE ÎNCĂLZIRE): Hevítéskor a HŐMÉRSÉKLET VÁTOZÁSÁNAK grafikus ábrázolása.
HEVÍTÉSI IDŐ (TIMP DE ÎNCĂLZIRE): HEVÍTÉSI FOLYAMAT két meghatározó hőmérsékletét elválasztó időintervallum.
Meg kell adni a kezdeti és a végső hőmérsékletet.
HEVÍTÉSI PROGRAM (PROGRAM DE ÎNCĂLZIRE): Az a HEVÍTÉSI FOLYAMAT, amelyet meg kell valósítani.
HEVÍTÉSI SEBESSÉG (VITEZA DE ÎNCĂLZIRE): A hőmérséklet változását jellemzi a HEVÍTÉS során eltelt idő függvényében. Ezzel kapcsolatosan a következőket kell megkülönböztetni:
az adott hőmérsékleteknek megfelelő pillanatnyi sebességet;
az adott hőmérséklet-tartományban meghatározott átlagsebességet.
HOMOGENIZÁLÁS (OMOGENIZARE): Olyan hosszabb idejű, nagy hőmérsékletű IZZÍTÁS, amelynek célja kisebb vagy nagyobb mértékben jelentkező vagy összetételi inhomogenitások diffúzióval való csökkentése.
HŐKEZELÉS (TRATAMENTE TERMICE): Olyan MŰVELETEK sorozata, amelyek során a szilárd vasötvözet teljes egészében vagy részlegesen olyan TERMIKUS FOLYAMAT hatásának van kitéve, amelynek hatására létrejön a tulajdonságaiban és/vagy a szerkezetében szükséges változás.
Az adott kezelendő termék vegyi összetétele ezen MŰVELETEK során esetleg változhat.
HŐKIEGYENLÍTÉS (EGALIZAREA TEMPERATURII): A vasötvözet felmelegítésének második szakasza, amelyben a teljes keresztmetszetben közel azonos lesz a hőmérséklet.
HŐNTARTÁS (MENŢINERE LA TEMPERATURĂ): A HŐNTARTÁS a HŐNKEZELÉSI CIKLUSNAK az a szakasza, amelynek során a hőmérsékletet állandó értéken tartják.
Pontosan meg kell határozni, hogy az adott hőmérséklet például a kemence hőmérséklete, vagy a termék felületének hőmérséklete, vagy a kezelendő termék teljes keresztmetszetére vagy annak valamely adott pontjára jellemző hőmérséklet.
HŰTÉS (RĂCIRE): Az acél hőmérsékletének csökkentése. A HŰTÉSI folyamat egy vagy több fázisban végezendő.
Megjegyzés: Elő kell írni azt a KÖZEGET, amelyben a HŰTÉST végzik, például ez lehet levegő, víz, olaj, kemencében való hűtés stb.
HŰTÉSI IDŐTARTAM (TIMP DE RĂCIRE): Az az időtartam, amely a LEHŰLÉSI FÜGGVÉNY két karakterisztikus hőmérsékletét elválasztja. Mindig pontosan meg kell határozni, hogy melyek ezek a hőmérsékletek.
HŰTÉSI MÓD (MODALITATE DE RĂCIRE): Azon körülmények összessége, amelyek között a vasötvözet HŰTÉSE végbemegy: a HŰTŐKÖZEG jellemzői és hőmérséklete, relatív mozgások, keverés stb.
HŰTÉSI PROGRAM (PROGRAM DE RĂCIRE): Az a lehűlési függvény (a LEHŰLÉS során a hőmérséklet változása az idő függvényében), amelyet adott eljáráskor követni kell.
HŰTŐKÉPESSÉG (CAPACITATE DE RĂCIRE): A hűtőközegnek az a képessége, hogy adott feltételek között maghatározott sebességgel hűt.
A HŰTŐKÉPESSÉG mérőszámának pontos definíciója még meghatározásra vár.
IDŐ-HŐMÉRSÉLKET ÁTALAKULÁSI DIAGRAM (TTT DIAGRAM) (DIAGRAMA DE TRANSFORMARE TIMP-TEMPERATURĂ): Féllogaritmikus idő-hőmérséklet koordináta rendszerben megrajzolt olyan görbesorozat, amelyből minden egyes hőmérsékletre megállapítható az ausztenit átalakulása kezdetének és végének ideje izotermikus körülmények között.
Általában egy megfelelő görbével szokás összekötni azon időpontokat is, ahol az átalakult ausztenit részaránya eléri az 50% -ot. A diagramon fel szokták tüntetni a keletkezett szövetelemek részletarányát és az anyag keménységét is.
IMPULZUSEDZÉS (CĂLIRE PRIN IMPULS): Impulzushevítés alkalmazásával végzett edzés. Általában ez az edzés az ÖNEDZŐDÉS eredménye.
IMPULZUSHEVÍTÉS (ÎNCĂLZIRE PRIN IMPULS): Rövid és ismételt energiaimpulzusok által végzett olyan HEVÍTÉSI módszer, amelynek révén elérhető a hőmérséklet helyi növekedése.
Különféle energiaforrások alkalmazhatók, például kondenzátor-kisütés, lézer, elektronsugár stb.
IZOFORMING (TRATAMENT TERMOMECANIC LA TRANSFORMAREA AUSTEINEI ÎN PERLINĂ): Valamely acél olyan TERMOMECHANIKAI KEZELÉSE, amelynek során az auszterinek perlitté való átalakulása közben képlékenyen alakítják.
IZZÍTÁS (RECOACERE): Olyan HŐKEZELÉS, amely megfelelő hőmérsékletre való HEVÍTÉSBŐL, HŐNTARTÁSBÓL és LEHŰTÉSBŐL áll, azzal a céllal, hogy a fém szerkezeti állapota közel egyensúlyi legyen.
Miután ez a fogalom-meghatározás nagyon általános, ezért célszerű olyan kifejezést alkalmazni, amely a kezelés célját határozza meg.
Megjegyzés: Angolul az "izzítás dobozban" kifejezést alkalmazzák, ha a lágyítási műveletet az oxidációs veszély csökkentésére végzik a külső tértől elszigetelt tartályban.
JOMINY-VIZSGÁLAT (METODA JOMINY): Valamely acél próbadarab ausztenitesítéséből és azt követően az egyik véglapon alkalmazott vízsugárral való lehűtéséből álló szabványosított vizsgálat. A keménységnek az edzett véglaptól való távolság függvényében való változása (Jominy görbe) jellemzi az adott cél ÁTEDZHETŐSÉGÉT.
KARBONITRIDÁLÁS (CARBONITRURARE): TERMOKÉMIAI KEZELÉS, amely vasötvözetek felületének nitrogénnel és karbonnal való dúsítására, a VEGYÜLETI RÉTEG kialakítására alkalmaznak.
A VEGYÜLETI RÉTEGEN kívül nitrogénben dúsult DIFFÚZIÓS ZÓNA is létrejön.
Megjegyzés: Elő kell írni azt a KÖZEGET, amelyben a KARBONITRIDÁLÁST végzik, ez lehet például sófürdő, plazma stb.
KÉKÍTÉS (FEROXARE): Olyan MŰVELET, amelyet a fényes felületű acélon végeznek oxidáló közegben, nagyobb hőmérsékleten, egyenletes, jól tapadó kék oxidréteg (futtatási szín) képzésére.
KIVÁLÁSOS KEMÉNYEDÉS (DURIFICARE PRIN PRECIPITARE): Valamely vasötvözet olyan keményedése, amelyet a túltelített szilárd oldat egy vagy több komponensének kiválása idéz elő.
KÖZEG (MEDIUL - ATMOSFERA): Az a környezet, amelyben a munkadarabot HŐKEZELIK.
Ez a KÖZEG lehet szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú. A KÖZEG nagyon lényeges szerepet játszik hőtani jellemzői (HEVÍTŐKÖZEG, HŰTŐKÖZEG stb.) által is vegyi összetétele révén (oxidáló közeg, DEKARBONIZÁLÓ közeg). A gázhalmazállapotú közegeket gyakran nevezik "atmoszférának".
KRITIKUS HŰTÉSI GÖRBE (CURBĂ CRITICĂ DE RĂCIRE): Olyan HŰTÉSI GÖRBE, amely a megadott átalakulás teljes lefolyását még biztosítja, ennél lassúbb hűtés ezt már nem teljesíti.
Ezt a kifejezést ki kell egészíteni az adott átalakulás teljes megjelölésével, például martenzites, bénites stb.
KRITIKUS HŰTÉSI SEBESSÉG (VITEZĂ CRITICĂ DE RECIRE): A KRITIKUS LEHŰTÉSI FÜGGVÉNYNEK megfelelő HŰLÉSI SEBESSÉG.
KROMÁLÁS (CROMARE): TERMOKÉMIAI KEZELÉS a munkadarab felületi rétegének krómmal való dúsítására.
A felületi réteg csak oldott krómot tartalmazhat (kis karbontartalmú acélok esetében), vagy döntően krómkarbidot (nagy karbontartalmú acélok esetében).
LÁGYÍTÁS (ÎNMUIERE): HŐKEZELÉS valamely vasötvözet keménységének adott szintre való csökkentésére.
LEHŰTÉSI GÖRBE (CURBĂ DE RĂCIRE): A LEHŰTÉSI FÜGGVÉNY (a hőmérsékletváltozás HŰLÉSKOR az idő függvényében) grafikus ábrázolása.
LEHŰLÉSI SEBESSÉG (VITEZA DE RĂCIRE): A hőmérséklet változását jellemzi a LEHŰLÉS során az idő függvényében.
Különbséget kell tenni a következők között:
az előírt hőmérsékletnek megfelelő pillanatnyi sebesség;
az adott hőmérséklet tartományban érzékelhető átlagos sebesség.
LEHŰTÉS (RĂCIRE FORŢATĂ): A hőkezelés olyan RÉSZMŰVELETE, amelyben a LEHŰTÉS jóval gyorsabban történik, mint nyugodt levegőn.
Célszerű a lehűtés körülményeit megnevezni, például fúvott levegőn való lehűtés, vízhűtés, lépcsős hűtés stb.
Ha valamely előzetesen felmelegített vasötvözetet bizonyos részének lehűtésekor hőátvitel mutatkozik a nem felmelegített részek irányába, ezt a folyamatot ÖNEDZÉSNEK nevezik.
LÉPCSŐS EDZÉS (CĂLIRE ÎN TREPTE): Olyan edzési eljárás, amelynek során a HŰTÉST rövid időre megszakítják adott KÖZEGBEN megfelelő hőmérsékleten végzett HŐNTARTÁSSAL.
Nem célszerű alkalmazni ezt a kifejezést a MEGSZAKÍTOTT EDZÉS megjelölésére.
MARTEMPERÁLÁS (CĂLIRE ÎN TREPTE, MARTEMPERING): Olyan HŐKEZELÉS, amelynek során az AUSZTENITESÍTÉST követően az acélt olyan sebességgel LÉPCSŐSEN EDZIK Ms-nél kissé nagyobb hőmérsékletre, hogy elkerüljék a ferrites, perlites vagy bénites átalakulást, és ezen addig tartják, amíg a hőkiegyenlítés végbemegy, majd tovább HŰTIK szobahőmérsékletre.
A végső LEHŰTÉST, amelyek során gyakorlatilag a teljes keresztmetszetben egyidejűleg alakul ki martenzit, általában levegőn végzik.
MARTENZITES ÖREGÍTÉS (MARAGING): Az olyan acélok (pl. marazsing acélok) MEGERESZTÉSE, amelyekben az EDZÉST követően kis keménységű, lágy martenzites lesz a szövet. A megeresztéssel érik el a kívánt mechanikai tulajdonságokat.
MÁSODLAGOS KEMÉNYEDÉS (DURIFICARE SECUNDARĂ): A keményedés növekedése edzett acélok egyszeri vagy többszöri MEGERESZTÉSEKOR.
Ez a keményedés valamely vegyület kiválásának, vagy a maradék ausztenitnek martenzitté vagy bénitté való átalakulásának a következménye, az ausztenit MEGERESZTÉS során felbomlik, vagy destabilizálódik és HŰTÉSKOR alakul át.
MEGERESZTÉS (REVENIRE): EDZETT vagy más módon hőkezelt acél felmelegítése Ac1-nél kisebb hőmérsékletre, majd hőntartása és azt követő hűtése megfelelő tulajdonság elérése céljából.
Ez adott (Ac1-nél) alacsonyabb hőmérsékletre való HŐNTARTÁSBÓL, továbbá megfelelő sebességgel végzett HŰTÉSBŐL áll. A hőkezelési ciklus többször megismételhető.
A MEGERESZTÉS általában a keménység csökkentését idézi elő, de bizonyos estekben növekedhet a keménység.
MEGERESZTÉSI GÖRBE (CURBA DE REVENIRE): A mechanikai jellemzők és a megereszkedési hőmérséklet közötti összefüggés grafikus ábrázolása adott megeresztési időre vonatkoztatva.
Megjegyzés: Az angol nyelvben ugyanerre alkalmazzák a "megeresztési diagram" kifejezést is.
MEGERESZTÉSI RIDEGSÉG (FRAGILITATE LA REVENIRE): Bizonyos edzett és megereszkedett (nemesített) acélokban adott hőmérsékleten való hőntartás és lassú LEHŰTÉS során bekövetkező ridegedés.
Meg kell különböztetni a következőket egymástól:
IRREVERZIBILIS MEGERESZTÉSI RIDEGSÉG (KÉKTÖRÉKENYSÉG): 300 C körüli hőmérsékleten jelentkezik.
REVERZIBILIS MEGERESZTÉSI RIDEGSÉG: kb. 450-500 C közötti hőmérsékleten jelentkezik.
Ezen elridegedésnek az a közvetlen hatása, hogy az adott acél hajlítómunka-hőmérsékletgörbe alapján meghatározott átmeneti hőmérsékletek felé tolódik el. Ez az a hatás az 550 C-nál nagyobb hőmérsékletre történő ismételt felmelegítéssel és ezt követő gyors HŰTÉSSEL csökkenthető.
MÉLYHŰTÉS (TRATAMENT SUB 0 C): Az acél EDZÉSÉT követő, a szobahőmérsékletnél általában jóval kisebb (negatív) hőmérsékletre HŰTÉS és HŐNTARTÁS a maradék ausztenit martenzitté való átalakulása céljából.
NITRIDÁLÁS (NITRURARE): Vasötvözetek olyan TERMOKÉMIAI KEZELÉSE, amelynek célja a felület nitrogénnel való dúsítása.
Ha ezt a kezelést oxigént tartalmazó KÖZEGBEN végzik, akkor a neve "OXINITRIDÁLÁS"
Megjegyzés: Elő kell írni azt a KÖZEGET, amelyben a nitridálást végzik, ez lehet például gáz, plazma stb.
NITRIDÁLT KÉREG VASTAGSÁGA (ADÂNCIMEA STRATULUI NITRURAT): A vasötvözetek felülete és azon határ közötti távolság, amely a nitrogénben feldúsult réteg vastagságát jellemzi. Ezt az értéket elő kell írni.
NITROCEMENTÁLÁS (NITROCARBURARE): TERMOKÉMIAI kezelés Ac1-nél nagyobb hőmérsékleten a munkadarab felületi rétegének karbonnal való dúsítása céljából, amikor a karbonbevitel a döntő.
Ezt a műveletet általában gyors lehűtéssel történő edzés követi.
Megjegyzés: Elő kell írni azt a közeget, amelyben a NITROCEMENTÁLÁST végzik, például ez lehet gáz, sófürdő stb.
Megjegyzés: A cianidokat tartalmazó oldott sófürdőben végzett NITROCEMENTÁLÁST CIANIDÁLÁSNAK (CIANURARE) nevezik.
NORMALIZÁLÁS (NORMALIZARE): AUSZTENITESÍTÉST követő, LEVEGŐN való HŰTÉSBŐL álló HŐKEZELÉS.
Olyan alakítással egybekötött NORMALIZÁLÓ eljárás, amelynek során a végső alakítás bizonyos hőmérséklet-tartományon belül megy végbe azzal a céllal, hogy az adott anyag ugyanolyan állapotú legyen, mint NORMALIZÁLÁS után, úgy, hogy a mechanikai jellemzők előírt értékei megegyezzenek a NORMALIZÁLÁSSAL létrejött jellemzőkkel.
OLDÓLÁGYÍTÁS (MALEABILIZARE): Ausztenites acélok esetében alkalmazott hőkezelés. Nagy hőmérsékletre való FELMELEGÍTÉSBŐL, majd ezt követően gyors HŰTÉSBŐL áll, a homogén ausztenites szerkezet kialakítására.
ÖNMEGERESZTŐDÉS (AUTOREVENIRE): A HŰTÉS során a martenzitben végbemenő spontán MEGERESZTŐDÉS.
ÖREGÍTÉS (ÎNBĂTRÂNIRE): Vasötvözetek olyan HŐKEZELÉSE, amely után alkalmazott OLDÓIZZÍTÁS célja a tulajdonságoknak szükséges szintre való beállítása.
Ez a HŐKEZELÉS egy vagy több előírt hőmérsékletre való felhevítésből és hőntartásból áll, és azt megfelelő lehűtés követi.
Megjegyzés: Az angol meghatározásban ez a kezelés az OLDÓIZZÍTÁS után, de a végső ÖREGÍTÉS előtt játszódik le, olyan közbenső hőmérsékleten, amelyet Ausztenites kondicionálásnak vagy elsődleges Edzésnek neveznek.
PATENTOZÁS (PATENTARE): Vasötvözetek HŐKEZELÉSE AUSZTENITESÍTÉSSEL és megfelelő HŰTÉSSEL úgy, hogy az utána következő hidegalakításhoz kedvező szövetszerkezet keletkezzék.
Különbséget kell tenni a következők között:
FOLYAMATOS PATENTOZÁS, amikor huzal vagy szalag MELEGÍTÉSÉT és HŰTÉSÉT folyamatosan végzik;
SZAKASZOS PATENTOZÁS, amelynek során a termék tekercs vagy köteg formájában marad.
Megjegyzés: Elő kell írni azt a közeget, amelyben a PATENTOZÁST végzik, ez például lehet levegő, ólomfürdő, sófürdő stb.
STABILIZÁLÓ IZZÍTÁS (RECOACERE DE ECHILIBRU): IZZÍTÁS 850 C hőmérsékleten azzal a céllal, hogy az ausztenites korrózióálló, stabilizált acélokban a fázisok, például karbidok kiváljanak vagy gömbszemcsésedjenek.
SZILIKÁLÁS (SILICIERE): Olyan TERMOKÉMIAI KEZELÉS, amelyet vasötvözetek felületének szilíciummal való dúsítására alkalmaznak.
SZULFONITRIDÁLÁS (SULFONITRURARE): NITROCEMENTÁLÁS a VEGYÜLETI RÉTEGBE a kén szándékos bevitelével.
TERMOMECHANIKAI KEZELÉS (TRATAMENT TERMOMECANIC): Olyan alakítási művelet, amelynek során a végső képlékeny alakítás meghatározott hőmérséklet-tartományon belül történik, aminek eredménye olyan anyagszerkezeti és anyagjellemzők, amelyek egyszerű HŐKEZELÉSSEL nem valósítható vagy nem őrizhetők meg.
ÚJRAKRISTÁLYOSÍTÓ IZZÍTÁS (RECOACERE DE RECRISTALIZARE): Hidegen alakított acél izzítása, amelynek az a célja, hogy fázisváltozás nélkül, csíraképződéssel és csíranövekedéssel újrakristályosodott szemcsék alakuljanak ki.
VANÁDIUMOZÁS (VANADIERE): TERMOKÉMIAI KEZELÉS a munkadarab felületi rétegének vanádiummal való dúsítása.
VEGYÜLETI RÉTEG (STRAT DE COMBINAŢII): TERMOKÉMIAI eljárással kezelt fémes anyag felületi rétegének az a külső része, amelyben egy vagy több vegyület képződik a bediffundált elemből vagy elemekből és az alapanyag elemeiből.
Például nitridálás során nitridréteg keletkezik, boridálás során boridréteg, nagy karbontartalmú acélok kromálásakor pedig krómkarbid réteg keletkezeik.
VETEMEDÉS (DEFORMAŢIE): Valamely munkadarab HŐKEZELÉS során bekövetkező alak és méretváltozása.
ACÉL (OŢEL): Olyan ötvözet, amelynek alapanyaga a vas és amelynek széntartalma legfeljebb 2% (nagy mennyiségű jelenlevő karbidképző elemek módosíthatják a széntartalom felső határát).
A hőkezelhető ötvözetlen acélokra és az ötvözött acélokra vonatkozó nómenklatúrát az EN 10020 határozza meg.
ALFA-VAS (FIER ALFA): Stabilis állapotú tiszta vas 911 C-nál kisebb hőmérsékleten. Ennek kristályszerkezete térközéppontos köbös rácsszerkezetű.
Ez a vasmódosulat 768 C-nál kisebb hőmérsékleten (Curie-hőmérséklet) ferromágneses.
AUSZTENIT (AUSTENITA): Egy vagy több elem szilárd oldata GAMMA-VASBAN.
AUSZTENITES ACÉL (OŢEL AUSTENITIC): Olyan acél, amelynek szerkezete szobahőmérsékleten oldólágyítás után ausztenites.
Az öntött ausztenites acélok azonban tartalmazhatnak legfeljebb 20% ferritet.
ÁTALAKULÁSI HŐMÉRSÉKLET (TEMPERATURA DE TRANSFORMARE): Acélok estében a következő alapvető hőmérsékletek különböztethetők meg:
Ae1: az ausztenit jelenlétének alsó határát meghatározó egyensúlyi hőmérséklet,
Ae3: a ferrit jelenlétének alsó határát meghatározó egyensúlyi hőmérséklet,
Aem: a hipereutektoidos acél esetében a cementit jelenlétének felső határát meghatározó egyensúlyi hőmérséklet,
Ac1: az ausztenit kialakulás kezdődésének hőmérséklete MELEGÍTÉSKOR,
Ac3: a ferrit ausztenitté alakulásának befejeződési hőmérséklete MELEGÍTÉSKOR,
ACM: a cementit ausztenitben való oldódásának befejeződési hőmérséklete hipereutektoidos acélokban,
Ar1: az ausztenit ferritté és cementitté alakulásának befejeződési hőmérséklete HŰTÉSKOR,
Ar3: a ferritképződés kezdő hőmérséklete HŰTÉSKOR,
Arm: az ausztenitből való cementitkiválás kezdeti hőmérséklete hipereutektoidos acélokban hűtéskor,
Ms: az a hőmérséklet, amelyen HŰTÉS során az ausztenit martenzitté való átalakulása megkezdődik,
Mf: az a hőmérséklet, amelyen HŰTÉS során az ausztenit martanzitté történő átalakulása befejeződik,
Mx: az a hőmérséklet, amelyen az ausztenit x% -a alakul át martenzitté HŰTÉS során.
Megjegyzés: Angolul az előző hőmérsékleteket "kritikus hőmérsékleteknek" is nevezik adott ötvözetre való hivatkozáskor.
BÉNIT (BAINITA): Olyan metastabilis szövetelem, amely az ausztenit bomlásakor keletkezik a perlit átalakulása és a martenzit képződése közötti hőmérséklet-tartományban. Ez a szövetelem karbonnal túltelített ferritből áll, amelyben a karbon egy része finom eloszlású karbid alakjában van jelen.
Megkülönböztethető:
felső bénit, amely az előbb említett hőmérséklettartomány nagyobb hőmérsékletein képződik.
alsó bénit, amely az előbb említett hőmérsékleteken képződik.
CEMENTIT (CEMENTITA): Fe3C képlet szerinti vas (III)-karbid.
DELTA-VAS (FIER DELTA): Stabil állapotú, tiszta vas 1392 C és az olvadáspontja közötti hőmérséklet tartományban. Kristályos szerkezete térközéppontos, köbös, megegyezően az alfa-vaséval.
Paramágneses tulajdonságú.
FERRIT (FERRITA): Egy vagy több elem a szilárd oldata ALFA- vagy DELTA-VASBAN.
FERRITES ACÉL (OŢEL FERRITIC): Olyan acél, amely a szilárd halmazállapot teljes hőmérséklet-tartományában stabilan ferrites szövetű.
GAMMA VAS (FIER GAMMA): A tiszta vas stabil állapota 911 és 1392 C között. Kristályos szerkezete lapközéppontos, köbös.
Paramágneses tulajdonságú.
GRAFITOS ACÉL (OŢEL CU GRAFIT): Olyan acél, amelynek szövetében a karbon grafit formájában vált ki.
KRITIKUS ÁTMÉRŐ (DIAMETRUL CRITIC): Adott feltételek között edzett, a középpontjában 50% martenzitet tartalmazó, elegendő hosszúságú (legalább 3d) próbarúd, átmérője d.
LEDEBURIT (LEDEBURITA): Lédeburitos szövetelemet tartalmazó acél.
MARADÉK AUSZTENIT (AUSTENITĂ REZIDUALĂ): Az acél EDZÉSE után a környezeti hőmérsékleten visszamaradó, nem átalakult ausztenit.
MARTENZIT (MARTENZITĂ): Metastabil szilárd oldat térközéppontos tetragonális rácsszerkezettel.
MIKROKEMÉNYSÉG (MICRODURITATE): Az 1,96 N-nél kisebb terheléssel mért keménység.
ÖNTÖTTVAS (FONTĂ): Olyan termék, amely lényegileg vas alapú, és karbontartalma meghaladja a 2% -ot. (Nagy mennyiségű karbidképző elemek jelenléte módosíthatja a karbontartalom alsó határát).
ÖTVÖZET (ALIAJ): Valamely alapfémből és egy vagy több, az adott fémben folyékony halmazállapotban teljes mértékben oldható, és szilárd állapotban szilárd oldatot vagy vegyületet képező anyag.
PERLIT (PERLITA): Az auszternit eutektoidos átalakulása során keletkezett ferrit- és cementitlemezkék halmaza.
SZEMCSE (GRĂUNTE): A sokkristályos szövet egyes elemi kristálya.
SZILÁRDOLDAT (SOLUŢIE SOLIDĂ): Két vagy több elem által létrehozott homogén, szilárd, kristályos fázis.
Meg kell különböztetni a szubsztitúciós (helyettesítéses) szilárdoldatot (amelyben az oldott atomok az alapelem atomjait részben helyettesítik) az intersztíciós (beékelődéses) szilárdoldattól, amelyben az oldott anyag atomjai beékelődnek a kristályrács atomjai közé.
SZÖVETELEM (STRUCTURĂ): Egy vagy többfázisú rész, amely a folyamat közben keletkezik, és amely vagy amelyek az anyagszerkezet metallográfiai vizsgálata során egyedi jellemzővel rendelkezik vagy rendelkeznek.
TŰS SZERKEZET (STRUCTURĂ ACICULARĂ): Olyan szerkezet, amelynek alkotórészei metszetben tűszerű képződményként jelentkeznek.
Találat: 3337