Kókuszos kocka

Kókuszos kocka

1 egész tojást keverjünk habosra 20 dg barnacukorral. Adjunk hozzá 5 dg szobahõmérsékletû vajat, és tovább keverve jól dolgozzuk össze 30 dg liszttel, fél mokkáskanál szódabikarbónával, valamint egy csipet sóval. A porokat elõzõleg elegyítsük egymással. (Ennek legegyszerûbb módja, hogy a lisztre rászórjuk a szódabikarbónát, valamint a sót, és az egészet átszitáljuk, majd evõkanalanként a péphez adjuk.) Végül keverjünk bele 1 dl tejet, hogy sûrû, de kenhetõ massza legyen belõle. Egy kisebb zománcozott tepsi alját vékonyan vajazzuk ki, majd hintsük meg lisz 656e43g ttel, és különbözõ helyekre adagolva gyakran vizezett simítókanállal egyenletesen kenjük szét benne a simára kevert masszát. Mérsékelt tûzön süssük kb. negyedóráig. Ekkor szúrjunk a közepébe egy villát, és ha már nem ragad rá a még fehér massza, zárjuk el a sütõt, és hagyjuk a tésztát benne zsemleszínûre sülni. A tepsit elõmelegített sütõbe tegyük, és 10 percig ne nyissuk ki az ajtaját, mert gõz nélkül a felfúvódó massza összeesik. Ennek a tésztának a legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy könnyû és lágy, ugyanakkor nem olyan fullasztó, mint a több tojásból készült piskótatészták. A cukrot ne próbáljuk meg mézzel helyettesíteni, mivel a méz szívóssá és rágóssá teszi ezt az alapanyagot. Az így elkészített sütemény közel sem lenne olyan omlós és kellemes ízû, mint a cukorból készült változat. Ha lehûlt, a széleit vágjuk le, és a szivacsos tésztát szeleteljük fel kb. 3×5 centiméteres darabokra, majd töltsük meg fõzött csokoládékrémmel.

A krémet a Csokoládés gesztenyetortánál leírt módon készítsük el, azzal a különbséggel, hogy most a teljes mennyi­ségû tojáskrémbe mindjárt a fõzés kezdetén tegyünk 5 evõkanál jó minõségû kakaót, és a kb. fél óráig sûrített masszát 30 dg vajjal keverjük ki. Az egyes kockákat szeljük ketté, és a habosra kevert krémmel vastagon kenjük meg a közepét, majd az egymásra helyezett lapok oldalát, végül a tetejét is. A krémmel megtöltött kockákat forgassuk meg 12 dg kókuszreszelékben, és egy nagyobb tálon helyezzük õket egymás mellé. Ha idõközben a massza kilágyulna, rövid idõre tegyük a mélyhûtõbe. Amennyiben folyamatosan akarunk dolgozni, akkor állítsuk a krémes edényt jégkockával hûtött hideg vízbe. A változatosság kedvéért kókuszreszelék helyett használhatunk darált diót, -mandulát, -török mogyorót, -barackmagot és frissen pörkölt darált földimogyorót vagy -pisztáciát is. Aki szereti a különleges ízeket, az a megkent süteményt forgassa pirított szezámmagba. Elõtte azonban fagyasszuk meg a kockákat, hogy ne ragadjon rájuk olyan vastagon a szezámmag. A friss szezámmagot zománc nélküli edényben takaréklángon, és állandó kevergetés mellett addig kell pirítani, amíg aranysárga lesz. Tovább ne süssük, mert meg­keseredik.

A tortához hasonlóan a töltelék elkészíthetõ vanília, kávé, citrom vagy egyéb (pl. menta) ízesítéssel is. Az erõs mokka­ká­vét vagy az azonnal oldódó eszpresszó kávéport a sûrítés kezdetén, a citromlevet és a borsmentakivonatot pedig lehû­tés után kell a tojáskrémhez adni, ízlés szerinti mennyiségben. Finomabb lesz a kávés krém, ha keserû csokoládét is olvasztunk bele. Hûtõszekrényben tároljuk. Ennek a süte­mény­nek a jellegzetessége még, hogy minél tovább érleljük, annál jobb ízû, így már napokkal a feltálalás elõtt elkészít­hetjük. (A tárolás során polietilénfóliával légmentesen zárjuk le, különben a tésztája kiszárad.) Az ere­deti receptben még kockára vágott, és habosra kevert hideg vajkrémbe mártogatott kókuszos süteménybõl ezen a módon max. 36 db téglalap alakú minitorta készít­hetõ.

Egyébként ha a lehûlt csokoládékrémhez nem vajat, hanem 2 dl keményre felvert tejszínt keverünk, akkor a mélyhûtõben kifagyasztva nagyon finom Parfé lesz belõle. Amikor megfagyott, vékonyan öntsük le a tetejét 8 dg étkezési csokoládéból és 5 dg vajból készített olvasztott csokoládéval, és tegyük vissza a mélyhûtõbe. A tálalás megkönnyítése érdekében a fagyasztóformát béleljük ki vékony polietilénfóliával, hogy ne ragadjon rá a massza. Amennyiben nagy öntõformát használunk, akkor a visszahelyezett parfét még a bevonat teljes megszilárdulása elõtt vágjuk fel, mert a megdermedt csokoládé szeletelés közben repedezik. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a kész parfét már csak forró vízbe mártott és letörölt késsel tudjuk gusztusosan felvágni. Mellesleg a fõzött tojáskrémbõl készült parfé sokkal finomabb, mint a habosított tejszínbõl elõállított jégkrémek. Ráadásul a házi­lag készített parfé feleannyiba sem kerül, mint az agyonreklámozott gyári silányságok.

A hamisítatlan különlegességek kedvelõi a fõzött tojáskrémen kívül gesztenyébõl is készíthetnek parfét. Ez esetben a felvert tejszínhabba 25 dg gesztenyemasszát keverjünk, amit elõzõleg húsdarálón át kell hajtani, hogy minél lazább legyen. (A friss gesztenyemassza burgonyatörõn is átpasszírozható.) Ezt a Gesztenyebombaként is ismert csemegét régen speciális formába töltötték, és a tetejét fõzött tojáskrémmel kevert olvasztott csokoládéval öntötték le, a gesztenyemasszát pedig néhány szem apróra vágott kandírozott gyümölccsel dúsították.

Szintén fõzött tojáskrémbõl készül sok gyerek kedvence, a madártej. Sajnos a legtöbb szakácskönyv ennek a kellemes ízû csemegének is csak a liszttel behabart változatát közli. Kétségtelen, hogy ily módon sokkal gyorsabban készíthetünk tojáskrémet, de a fõzés útján besûrített krémek zamata messze felülmúlja a liszttel, keményítõvel vagy zselatinnal készült hamisítványok ízét. Ne sajnáljuk tehát az idõt, az eredmény kárpótolni fog bennünket a fáradságért.