online kép - Fájl  tube fájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat online fedezze fel a legújabb online dokumentumok Kapcsolat
   
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
   
kategória
 

Biológia állatok Fizikai Földrajz Kémia Matematika Növénytan Számítógépes
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 













































 
 

Internetes keresőrendszerek hasznalata (kulcs szavas, tematikus keresés)

számítógépes

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
Halózatok kapcsolastechnikaja
Be és Kivitel
Adatvédelem a szamítógépekben. Milyen védelmi mechanizmusok vannak konkrét helyi halózatnal?
A digitalis elektronika alapjai
Part Design CATIA V5 – Start
Az operaciós rendszerek illesztése
A szamítastechnika ipari alkalmazasai
Egyéb internetes szolgaltatasok
Memória technológiak*
A prezentació bemutatasa, az előadas
 
 

Internetes keresőrendszerek használata (kulcs szavas, tematikus keresés)

Egymástól távoli számítógépek összekapcsolásának igénye már akkor felmerült, amikor a világon működő gépek még megszámlálhatók voltak. 1957-ben az első műhold, a szovjet Szputnyik felbocsátása okozta megrázkódtatás egy szenátusi vizsgálóbizottság felállításához vezetett az Egyesült Államokban. A bizottság feladata annak kiderítése volt, hogyan veszíthették el a második világháború végén még megvolt technikai előnyt. A bizottság jelentésének címlapján egy szám volt: 0,67.

Kiderült, mivel nincs rendszeres és átfogó kapcsolat a hatalmas ország egyetemei és kutatóintézetei között, sokan dolgoznak ugyanazon a témán anélkül, hogy tudnának egymásról. Ennek következménye, hogy minden ú 535i84f jdonságot átlagban másfélszer fejlesztenek ki, találnak fel, vagyis a hatékonyság átlagosan 0,67. (A Szovjetunióban egyszerű volt, az ugyanazzal a témával foglalkozók egy telepen laktak.)

A kutatók közötti rendszeres kommunikáció már akkor a számítógépek összekapcsolásával tűnt a leghatékonyabbnak, ezek a hatvanas évek elején már minden egyetemen ott voltak. Itt természetesen a hadiipari cégeknek is végeztek fejlesztéseket, amelyek a hidegháború éveiben kiemelt fontosságúak voltak.

1969-ben a védelmi minisztérium elindított egy négy állomásból álló, csomagkapcsolt eleven működő távolsági hálózatot ARPANET néven. Az elnevezés egy a hadiipari kutatásokat koordináló ügynökség, az ARPA és a hálózat (network) összevonásából származott. Az APANET gyors ütemben növekedett, 1972-ben más ötven számítógépet és húsz kapcsolóegységet tartalmazott. Protokollja egy NCP program volt.


A TCP a hetvenes években a UNIX operációs rendszerhez kapacsolódóan fejlődött és a UNIX gépek ARPANET-be kapcsolásával kezdték használni. 1983-ban a teljes forgalmat a TCP protokollra helyezték, ekkor az ARPANET-re már olyan sokan kapcsolódtak, hogy biztonsági okok miatt két részre osztották. A MILNET szolgálta tovább a katonai kutatásokat, a másik rész pedig Internet néven hosszú ideig általános egyetemközi hálózatként működött.

A protokollcsalád másik fontos tagja az IP. Ez a protokoll lett az Internet névadója, ami szó szerint a hálózatok közötti hálózatot jelent.

Az Internet robbanásszerű fejlődése két tényező eredménye. Az első, hogy a személyi számítógépek a fejlett világban gyakorlatilag mindenki számára elérhetővé váltak és teljesítményük a nyolcvanas évekbelinek a sokszorosára nőtt.

A második tényező pedig egy olyan grafikus felület - a WEB- kifejlesztése, amelyen keresztül számítástechnikai ismeretek nélkül lehet elérni a hálózaton tárolt információt.

1984-ben még csak ezer volt az Internet-kiszolgálók száma, 1987-ben átlépte a tízezret, 1989-ben a százezret. 1992-benjelent meg a Web, a kiszolgálók száma pedig meghaladta az egymilliót. 1997 végére közel húszmillió volt a bekötött kiszolgáló, és azóta is terjed az Internet.

Az Internet mai formájában nem áll egyetlen kormány vagy szervezet ellenőrzése alatt sem, noha fizikai eszközei, a számítógépek, a távközlési vonalak mind egy-egy vállalat vagy szervezet birtokában vannak.

Az Interneten információt cserélnek a bekapcsolódott számítógépek. A világ különböző pontjain elhelyezkedő számítógépek között rengeteg információ áramlik. Ez az információtömeg alapvetően kétféle céllal indulhat el.

Célzott információküldéskor valakinek szánjuk az információt. Ekkor a címzés segítségével a rendszer célba juttatja a küldeményt. A másik mód az információk kihelyezése. Ilyenkor a hálózat valamelyik pontjára „kitűzzük” az információt, esetleg gondoskodunk arról, hogy ne férhessen hozzá bárki, csak az Internethasználóknak egy szűkebb köre.

Az Internet által jelenleg biztosított lényegesebb szolgáltatások a következők:

-         Archie: szoftverkereső szolgáltatás.

-         Ejournals: hálózaton keresztül terjesztett újságok.

-         E-mail: elektronikus levelezés.

-         IRC: többcsatornás, többirányú párbeszédes kapcsolat.

-         FTP: távoli gépek közötti állománycsere.

-         Gopher: menüvezérelt szolgáltatás, amellyel szintén egy szerver adataihoz férhetünk hozzá. Jelentősége a Web terjedésével csökken.

-         Telnet: távoli gépeken történő munka.

-         WWW: az egész világot összekötő dokumentum.

Az 1980-as években kialakult a TCP/IP protokoll család, amely elősegítette az Internet fejlődését.

A TCP az Internet szállítási rétege. Fogadja a tetszőleges hosszúságú üzeneteket a felhasználói folyamattól és azokat maximum 64 KByte-os darabokra vágja szét. Ezeket a darabokat egymástól függetlenül küldi el. Feladata, hogy az időzítéseket kezelve szükség szerint újra adja őket, hogy helyes sorrendbe rakja azokat össze az eredeti üzenetté.

Az IP az Internet hálózati rétege, a 80-as években jelent meg. A szállított csomagok a forrástól a célig kerülnek továbbításra, esetleg több hálózaton keresztül is. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés-mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti megbízható összeköttetést.



IP működése: A szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket 64 KByte-os csomagokra (datagramokra) tördeli. Amikor az összes csomag elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté. A csomag két részből áll: egy fejrészből (20 Bájt rögzített + változó hosszúságú opcionális rész) és egy szövegrészből.

Címzési rendszer.

A címzési rendszer kialakításánál azt a valóságos tényt vették figyelembe, hogy a címzés legyen hierarchikus: azaz vannak hálózatok, és ezen belül gépek. Így célszerű a címeket két részre bontani: egy hálózatot azonosító, és ezen belül egy, a gépet azonosító címre. A cím hossza 32 bit , ezért ezt kellett két részre bontani, olyan módon, hogy a nagy hálózatokban lévő sok gépet is meglehessen címezni.

Amikor a hálózathoz újabb gép csatlakozik, négy tagból álló azonosítószámot, Internet címet (IP-address) kap, és ezt követően az Internet központi adminisztrációja, az INTERNIC, valamint a körzeti központok az adott gépet ezen a számon tartja nyilván. A címeket általában decimális formában adják meg 4*8 bitre tagolva a különböző részeket ponttal elválasztva (255.255.255.255). Az Interneten így maximum 232-en darab számítógép lehet bekötve. (Tervezik az Ipv6 rendszert, ahol a cím 128 bit hosszú lesz.)

A címben szereplő egyes bájtok a domént, aldomént és a hostot jelölik ki.

Domén: egy ország globális hálózati egysége vagy hálózati kategória. Használják a network nevet is.

Aldomén: a doménen belül egy különálló hálózatrész. Másik megnevezése: subnet.

Host: az adott hálózatrészen belüli felhasználókat kiszolgáló szervergép azonosítószáma

Az ilyen azonosítószámon (IP címen) alapuló címzési mód használata a számítógép számára természetes, mi inkább a név alapján történő címzést szeretjük, ahol a sok számjegyből álló IP cím helyett egy karakterlánc, az FQDN használható.

FQDN: teljes szöveges doménnév, amit doménnév rendszer szerint képeznek (DNS- Domain Name System). Hierarchikus felépítésű, formailag több ponttal elválasztott tagokból áll.

Pl.: alpha0.iki.kfki.hu (kiszolgálógép. hostgép.aldomén. domén).

Míg az egyes hostgépeket a címük egyértelműen meghatározza, aligha van olyan eset, hogy egy gép csak egyetlen felhasználót szolgálna ki, tehát a hozzájuk kapcsolódó felhasználókat is meg kell különböztetni egymástól. Erre azok felhasználói neve (login- vagy felhasználónév), vagyis az adott hostgépen egyedi azonosítónév szolgál, amely a jelszóval együtt egyben az egyes felhasználók Internet használati jogosítványa is.

Egy személy Internet címe két részből áll: felhasználónév@ host.aldomén.domén.

@: Az angol „at” szót jelenti, vagyis arra utal hol (melyik gépen) található a felhasználó:

Az aldomén képzésére nincs általános szabály. Természetesen az angol abc betűit kell használni, s végig kisbetűkből kell állnia.

A doménekre az ISO-3166 szabvány érvényes. Az országok azonosítására például a következő domén nevek szolgálnak:

us: USA

ye: Jemen

uk: Egyesült Királyság

sk: Szlovákia

hu: Magyarország

 d: Németország

Domének utalhatnak az intézmény jellegére is.

edu: oktatási intézmény

com: kereskedelmi cég

gov: amerikai kormányszervezet

net: nagyobb Internet szolgáltató

mil: katonai szervezet



org: egyéb vállalat (non-profit szervezet)

World Wide Web

Jelenleg a leggyorsabban terjedő, legnépszerűbb szolgáltatás az Interneten a Világméretű Háló, a WWW. Annyira általános a használata, hogy sokan nem is tudják, hogy nem ez az egyetlen internetes szolgáltatás. Legegyszerűbben elektronikus faliújságnak lehet nevezni, amelynek a lapjai össze vannak kötve egymással (kereszthivatkozások -hypertext), így egyik lapról átugorhatunk egy másikra, majd egy harmadikra stb. Ezt nevezzük szörfözésnek.

A lapokon különféle információkat találunk, ezek főként szövegesek, de multimédia elemeket is tartalmaznak. A szövegek között képek, hangok, videofelvételek találhatók.

A WWW általános ügyfél-kiszolgáló hálózati koncepcióra épül. Az információszolgáltató gépeken egy WWW kiszolgálóprogram (Web szerver) program fut, amely a felhasználók gépein futó böngésző-programok (Netscape, Explorer) által küldött kérésnek megfelelően elküldi a kért információt az adott gépre, amely ebben az esetben az ügyfél (kliens).

Minden információkérés és az arra adott válasz független a többitől, vagyis a kapcsolat csak az átvitel idejére jön létre. A kiszolgáló nem figyeli külön az egymás után beérkező igényeket, minden új kérésként kezel, még akkor is, ha az esetleg azonos helyről érkezett. A WWW működését a gyakorlatban több tényező biztosítja:

Egyetemes leírás, amellyel a különböző forrásokra lehet hivatkozni. Minden információs egység - kép, grafika, animáció, szöveg - forrásként jelenik meg a hálózaton. Ezekre a forrásokra olyan módon lehet hivatkozni a kapcsolatok felépítése során, hogy meg kell adni a forrás helyét, és annak módját, hogy a használt program hogyan tudja megjeleníteni, használni ezt a forrást. Az alkalmazott megjelenítési módot az URL (Uniform Resource Locator - egységes forrásazonosító) adja meg.

Ahhoz, hogy a weben megtalálható információkat meg tudjuk jeleníteni, és a lapok között mozogni tudjunk, egy kapcsolatra és egy segédeszközre van szükségünk. Ez az eszköz a böngésző. A böngészőprogramok grafikusan megjelenítik a weblapok információit, képesek adatokat letölteni a webhelyekről, a hiperhivatkozások használatával egyszerű mozgást biztosítanak az egyes oldalak között. Általánosan ismert böngésző programok:

·        Internet Explorer

·        Netscape Navigator

·        Mozilla

·        Opera.

Keresés a Weben

Az Internet óriási hálózatán ma már szinte minden információ, adat megtalálható. Ahhoz, hogy igényeinknek megfelelő információkat kigyűjthessük keresőrendszereket ún. keresőgépeket vehetünk igénybe. A keresőrendszerek segítségével a világ bármely pontjáról rövid idő alatt megszerezhetik azoknak a helyeknek a címét, ahol az őket érdeklő témák megtalálhatók.

A keresőrendszerek már a korai internetes alkalmazások között megtalálhatók voltak. Ma már agyon sok keresőrendszer létezik, és szabadon válogathatunk közöttük. Használatuk ma már a webböngészéshez kapcsolódik, így a böngészőnk segítségével könnyen tudunk kereséseket végezni. Ezeket a keresőgépeket ugyanúgy érhetjük el, mint bármely más weboldalt.

A webes keresőszolgáltatásokat két nagy csoportba soroljuk: az egyik a klasszikus, adatbázis alapú kulcsszavas keresés, a másik csoport a tematikuskeresés, azaz katalógus alapú keresők

Kulcsszavas keresők

A klasszikus keresőalkalmazások adott időközönként végig böngészi az Interneten fellelhető dokumentumokat, a bennük előforduló szavakat indexelik, és kigyűjtik egy adatbázisba. Az oldalakon levő hivatkozásokat követve feltérképezik azokat a dokumentumokat, amelyekre hivatkozás történik.

Ha keresni akarunk a hálón, akkor valamelyik keresőben meg kell adni a keresendő témával kapcsolatosan egy vagy több jellemző szót, és el kell indítani a keresést. A keresőrendszerek a megadott szavak alapján összeállítanak és megjelenítenek egy listát azokról a weboldalakról, amelyek a vagy feltételnek megfelelnek. Ha túl sok olyan hely van, amelyik megfelel a keresési feltételnek, akkor a program a


i listát több oldalon jeleníti meg.

Legismertebb keresők:

·        Google                                  www.google.co.hu

·        Vizsla                                    www.altavizsla.hu

·        Heureka                                www.heureka.hu

·        Yahoo                                   www.yahoo.com

·        Excite                                    www.excite.com

Tematikus keresők (katalógus jellegű hivatkozásgyűjtemény)

Ez a típusú kereső a kiszolgáló szerkesztői által kigyűjtött és rendszerezett hivatkozások gyűjteménye. Felépítése hasonló a számítógépen használt könyvtárszerkezethez. Az elnevezése is innen származik: könyvtár, katalógus. A nyitó oldalon kategóriák találhatók, amelyek további alkategóriákat tartalmaznak. A tematikus keresőt a rendszer üzemeltetői tartják karban, de a weboldal készítői is hozzáfűzhetik lapjaikat a rendszerhez.

Néhány téma szerinti kereső:

·        Startlap                                 www.startlap.hu

·        Vizsla                                    www.altavizsla.hu

·        HuDir                                    www.hudir.hu

·        Index                                     www.index.hu

·        Webmania                             www.webmania.hu

A katalógus jellegű keresők előnye a kulcsszavas keresőkkel szemben, hogy egyszerűbb a használata, csak a hivatkozásra kell kattintani. Átláthatóbb, logikusabb a szerkezete, mivel a keresőrendszer üzemeltetői állítják össze. Hátránya, hogy nem naprakész, időnként elavult oldalakat is tartalmaz és emellett sok olyan oldal lehet, amely nem kerül bele a kereső katalógusába. A kulcsszavas kereső előnye a tematikuskeresőkkel szemben, hogy naprakész adatbázisban keres, mivel a programok automatikus, emberi beavatkozás nélkül frissítik az adatokat. Hátránya, hogy túl sok a találat és nehéz megtalálni a keresett információt. A keresők egy része rendelkezik klasszikus és katalógus jellegű keresővel is

A keresőprogramok elindítása után lehetőségünk van kiválasztani, hogy milyen témát keresünk: Web, Kép, MP3, Video. Ezenkívül szűkíthetjük a keresett lapokat: Teljes Weben vagy magyar oldalak között.

Ha a keresett információt nem tudjuk egyszerűen kulcsszavakkal megadni, akkor lehetőségünk van összetett keresési feltételek beállítására. Hátránya, hogy keresőnként más és más módon kell leírni a feltételeket.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy az összetett kifejezések a keresendő információ kulcsszavaiból és a köztük értelmezett operátorokból épülnek fel. A kifejezésekben a következő operátorokat használhatjuk:szóköz, idézőjel, csillag, +, -, AND, és OR.

Találat: 1719