|  | ||||||||
|  | ||||||||
| | ||||||||
| | ||||||||
 |
kategória |  |
||||||||
|
|
||||||||||
 |
 |
|
|
|
|
|
||
|
|
A prezentáció bemutatása, az előadás
A fejezet tartalma
A szereplés előkészítése, életszerű közlések. Nyelvezet. Megszólítás és bemutatkozás. A közönség megnyerése.A táma felvezetése és kifejtése. A prezentáció lezására.
Az anyaggyűjtés, válogatás, forgatókönyvírás és prezentációkészítés után következik az előadás.
A kezdő előadók mindent el akarnak mondani, amit témájukról csak tudnak, ezért az előadás első szakaszában nagyon lassan, részletgazdagon haladnak a téma felépítésében, aztán az utolsó öt percben pedig a hátrl 424e46e évő 25 diát vetítik le (a 30-ból). Az ilyen prezentáció hasznossága több, mint kétséges. Szem előtt kell tartani a hatékonyság kérdését! Meg kell ismerni a hallgatóságot, érdeklődési körét, ismereteit az aktuális témáról és figyelembe kell venni a figyelem fáradékonyságát. Néhány megfontolandó útmutatás előadók számára:
Ne azért beszéljen, hogy tudását fitogtassa!
Ne azért adjon elő, hogy kitöltse a rendelkezésre álló időkeretet!
Szereplését csak a hallgatóság érdeke, érdeklődése vezetheti!
Fölösleges adatokkal ne terhelje közönségét, de mindig legyenek adatok. A kézzel fogható tények megteremtik a hitelességet!
Hatásos, ha előadásunkba napi benyomásainkat, tapasztalatainkat is beleszőjük. Életszerűvé válik mondanivalónk, autentikussá teszi a prezentációt, hiszen nem csak az előre megírt és begyakorolt szöveget mondjuk vissza. A szerkesztés során törekedni kell arra, hogy a közölt információk, tények, a legfontosabb adatok arányosan elosztva jelenjenek meg a prezentációba. A szemléltető ábrák, leírások, hangok és videók színesítik, lazítják a magvas mondanivalót, nem is szólva a lankadó figyelem felébresztéséről. Amennyiben ezt tapasztaljuk, ne restelljen elmondani egy anekdotát, történetet vagy személyes állásfoglalást.
Az előadás során használt - sokszor nehéz és szigorú nyelvezet - oldására kifejezetten ajánlott a hétköznapi szóhasználatból vett példákkal, analógiákkal élni, hogy rávilágítsunk az életszerű folyamatokra. Gyakorlott előadó tudja, hogy az önirónia mindig "kifizetődő". Megteremti a személyesség légkörét (pl. a tanár is ember), de soha ne legyen olcsó tréfa, alpári. A közönséggel tréfálkozni csak nagyon óvatosan szabad, különösen nem ajánlott gey konkrét személy kifigurázása a harmadik sorból - semelyikből sem. Az emberek többsége szeret beszélni, beszélgetni, ezért jó, ha megszólítjuk őket, magához közel állónak és szolgálatkésznek tekinti majd a szónokot, ha elmondhatja gondolatát.
Az előadás a megszólítással kezdődik. Amennyiben a hallgatóságban olyan személyek is helyet foglalnak, akiket rang, beosztás, életkor vagy egyéb megkülönböztető helyzet miatt egyénenként is meg kell szólítani, fokozott figyelemmel járjunk el! Ilyenkor nem illik, nem lehet tévedni (pedig hányszor előfordul, tehát ha nem tudjuk megjegyezni őket, írjuk fel egy papírdarabra és ne szégyelljük használni. Nem ismerhetünk mindenkit és nem ismerhetjük mindenkinek az életútját, különösen a jelenlegi minőségét!
A megszólítás után a bemutatkozás következik: ki vagyok és mivel foglalkozom (milyen minőségben vagyok jelen). Amennyiben lehetséges magunk mutatkozzunk be, ne engedjük át másnak ezt a szerepet. Ilyenkor gyakran elhangzik néhány olyan szó, utalás, amiről a közönség mit sem tud, ezáltal a kirekesztettség érzése támadhat benne. Előfordul az is, hogy a bemutató személy elkezd minket dicsérni, ez ellenszenvet válthat ki a hallgatóságból.
Lehetséges megoldások a megszólításra és a bemutatkozásra:
Tisztelt hallgatóság! A nevem Kiss János, a Dunaújvárosi Főiskola Déri János Kommunikációs Intézetének docense vagyok!
Tisztelt elnök úr, barátaim, kedves érdeklődő közönség! Én a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal adóügyekkel foglalkozó előadója vagyok, a nevem Nagy Pál!
Tisztelt hallgatóság! Engedjék meg, hogy szeretettel köszöntsem a körünkben jelenlévő rektor urat, a matematikai tudományok professzorát, mentoromat! A nevem Tóth Béla, a pedagógiai statisztika a szakterületem, munkahelyem a Szegedi Tudományegyetem.
A rövid és tömör bemutatkozás során - amennyiben van lehetőségünk - írjuk fel a táblára, vetítsük ki, hogy kik vagyunk. Ha a prezentációnk első diakockáján ez rajta van, akkor tegyük láthatóvá és hagyjuk a kellő ideig a képernyőn! Most röviden ismertessük előadásunk célját: ez ne legyen több egy-két mondatnál. Ne keverjük össze a célt a tartalommal!
Mindezek után próbáljuk megnyerni a közönséget, hogy az előadás elérje a célját. Amennyiben előadássorozatról van szó, akkor nem kell minden megnyernie a közönséget. Az iskolai előadások ebbe a kategóriába tartoznak. Néhány szófordulat a közönség szimátiájának felébresztésére:
Megtisztelve érzem magam, hogy.
Örülök, hogy ennyien eljöttek.
Nagyon remélem, hogy ki tudom elégíteni kíváncsiságukat.
Aggódom, hogy megfelelek-e az önök elvárásainak és számítok együttműködésükre.
Bármit is mond az előadó, igaznak kell lennie. Semmiképpen ne legyen mesterkélt, ne érződjön ki a kötelező udvariasság. Nagyon fontos az empatikus képesség!
A téma felvezetésében fel kell sorolni röviden, hogy mi lesz a prezentáció tartalma, tömören vázolni kell az előadás szerkezetét, adott esetben ezt vetített képes összefoglalóval is segíthetjük. A leghelyesebb, ha mi magunknak is készítünk vázlatot (forgatókönyvet), így tartani tudjuk magunkat a dramaturgiához és nem is futunk ki az időből. Ha számítógépes prezentációt tartunk, az egyes diák közötti időintervallumot előre beállíthatjuk.
A téma kifejtésénél ragaszkodjunk a fokozatosság, a gondolatok egymásra épülése elvéhez, az ismert információkból (redundancia) haladjunk az újdonságok felé (entrópia). Állításinkat tényekkel igazoljuk, de ha van ismert ellenvélemény, azt se felejtsük el megemlíteni. Vegyük figyelembe, hogy az általunk ismert tényekhez, igazságokhoz mi is tanulmányaink során, olvasva, kísérletek során, töprenve jutottunk el és nézeteink (pl. a tananyag) elfogadásához a halgatóságnak is hasonló utat kell bejárnia. Ezért hagyjuk kérdezni, értelmezni a hallgatóságot és mindig indokoljunk, mérlegeljünk, vitatkozzunk, így nem törik meg az érdeklődés, lendületes, divatos szóval interaktív előadásunk lesz. Legyünk tudatosak: ha valaki nekünk valamit határozottan állít, első reagálásunk általában az ellentmondás, a cáfolat.
Soha ne fojtsa bele a szót a közönségbe és mindig vegye figyelembe észrevételeiket!
A prezentáció lezárása az összefoglalás. Legyen tömör áttekintés és ne mondjuk fel még egyszer az egész tratalmat. Ha nincs szükség összefoglalásra, akkor röviden vonjuk le a következtetéseket és köszönjünk el. Ha van kérdése a hallgatóságnak, arra válaszoljunk. Ne zárkózzunk el a személyes beszélgetéstől sem, persze ésszerű időkeretek között.
Feladat: 17. feladat
Találat: 2362
