Katona József: Bank ban

Katona József: Bánk bán

A dráma keletkezéstörténete

A romantika jellemző vonásai

XVIII. század végén kibontakozó új művészeti és szellemi áramlat

nemzeti küzdelmek, kapitalizmus lendülete

új világból való kiábrándulás

A romantika Magyarországon

a magyar értelmiség szűk rétege a XIX. század elején fokozatosan növekedni kezd

kritikai lapok indulnak, pl. Kossuth országgyűlési tudósításai

megalakul a Kisfaludy Társaság - pályázati felhív 454b13e ások fellendítik az irodalmi életet

megindul a színjátszás, 1837-ig (Nemzeti Színház) csak vándorszíntársulatok

a század elején népszerűek a romantikus, nemesi szemléletű múltidéző drámák

nemesi értékek: becsület, hazaszeretet, előjogok védelme

Katona József (1791-1830)

Kecskeméten születik 1791-ben, apja jómódú, majd elszegényedő takács

1802-1807: pesti és kecskeméti piarista gimnáziumban tanul

utána az egyetemre előkészítő filozófiai osztályokat végez

1810-1813: Pesten jogot tanul, közben a pesti magyar színtársulat tagja

színész, rendező, dramaturg, műfordító, valamint saját darabokat is ír

tragédiái: István, a magyarok királya, Jeruzsálem pusztulása, Ziska

reménytelenül szerelmes Széppataky Rózába

1815 - elkészül a Bánk bán első változata

az Erdélyi Múzeum (Döbrentei lapja) pályázatára küldi el, de nem ér el semmit

1820-ban megjelenik a második, javított és átdolgozott kiadás

Katona sokat merít Bárány Boldizsár Rosta című szakértő kritikájából

a cenzúra nem engedi színházban előadni

Katona alügyész, majd főügyész Kecskeméten

1821 - elemzés a magyar színjátszás fogyatékosságairól

1830 - szívszélhűdésben meghal

Bánk bán

A királynőgyilkosság vándortémája

első megjelenés 1268-ban, egy ausztriai verses krónikában

Képes Krónika, Magyarok Krónikája, Anonymus: Gesta Hungarorum

Hans Sachs, Bonfini (Mátyás történetírója), Daniel Defoe, Franz Grillparzer

A Bánk bán közvetlen előzményei

kortárs német irodalom hatása - átvett szövegrészek

Schiller Ármány és szerelem című drámája

reformkor felé mutató szellemiség, újszerű, romantikus szemlélet

Bánk a nemzeti egységet és a békét képviseli

A dráma utóélete

először 1833-ban mutatják be Kassán

1848. március 15-én este a Bánk bánt adja a Nemzeti Színház

1861-ben operaváltozat Erkel Ferenc zenéjével és Egressy Béni szövegével

elsőként Arany János ír róla elismerő szakértő kritikát (utána Erdélyi János, Gyulai Pál)

Illyés Gyula átdolgozza, elsimít néhány apróbb hibát és pontatlanságot

Szerkezet

Shakespeare-i drámaszerkezet

Katona állítólag korábban Hamletet is eljátszotta, fordított Shakespeare-t

klasszikus, szabályos szerkesztés (a dráma szerkezeti elemeinek az 5 szakasz felel meg)

a tragédiát a főhős megkésett felismerése okozza

romantikus vonások

több szálon futó, szerteágazó cselekmény

álompor, rejtekajtó, szerelmi bájital, gyilkosság a nyílt színen

akció és dikció egysége - a nyelv a helyzethez alkalmazkodik

szentimentalizmuson túllépő, romantikus formanyelv

a műben egybefonódnak a magán- és közéleti konfliktusok

fő témaköre az élősködő idegen hatalom elleni lehetséges magatartásformák

a válságos politikai helyzetből személyes tragédiák következnek

mindez a főszereplők becsületének és önbecsülésének dimenziójában tükröződik

szerelmi és történelmi tragédia egyben - a végén csak a történelmi látszik megoldódni

a Bánk bánt konfliktusos és középpontos drámának is tekinthetjük (Bécsy Tamás elmélete)

a mű és a konfliktusrendszer középpontjában a címszereplő áll

minden erő rá irányul, minden sérelem, ha áttételesen is, de őt is sérti

a helyszín és az idő egysége csak egy-egy szakaszon belül érvényesül

a szakaszoknak önálló funkciójuk van; ritmus szempontjából is eltérőek

az egyes szakaszokban váltakozva kerül előtérbe a magán- és a közélet

minden szakasz hangsúlyos jelenettel zárul

fontos szerep jut a szakaszok közti cselekménynek

Expozíció, előversengés - I. szakasz

a mű in medias res indul (az "előversengés" az első változatban még nem szerepelt)

konfliktusok, valamint a főbb szereplők bemutatása

Bánk megfigyeli Melindát, amint engedi Ottónak, hogy megfogja a kezét

eleinte Melinda kerül a dráma középpontjába

féltett testvér, hitves, vágyakozás tárgya, rivális, stb.

Gertrudis királyné saját hatalmának megszilárdításán fáradozik

minden fontosabb pozícióba saját (meráni) embereit ülteti

férje távollétében igyekszik a nádorrá előléptetett Bánkot távol tartani

a magyarok elnyomott nép, ez indulatokat szít

békételenek Petur vezetésével összeesküvést szerveznek a királyné ellen

itt jelenik meg a bojóthi (spanyol) nemzet, amely szintén elnyomott, és már-már kihal

bojóthiak hazájuknak tekintik Magyarországot

Simon feleségének 7 fia születik, akik közül hatot titokban nevel

Mindez Simon és Mikhál párbeszédéből derül ki

Gertrudis testvérével, Ottóval, beszélgetést folytat Melinda elcsábításáról

Gertrudis nem a célt, hanem a módszert és az eredményt helyteleníti

Gertrudis egyszerre beszéli le és bátorítja Ottót

valószínűleg tud Biberach cselszövéséről (hevítő és altató), de nem szól bele

Bánk a felvonást hosszú monológgal zárja, melyben széttépi tündéri láncait

lerántja a fátylat a két legfőbb értékről: haza, becsület

Bonyodalom - II. szakasz

a nagyúr (Bánk) hazatérve szembesül a magyarságot sújtó szörnyűségekkel

beszél Tiborccal és Peturral is, még nem hagyja egészen meggyőzni magát

Petur jellemét itt ismerhetjük meg

az uralkodó feltétlen híve: amikor Bánk Endrére hivatkozik, Petur leborul előtte

Biberach elárulja Ottót (látja, hogy a királyné oldalán kevesebb esélye van a "fennmaradásra")

Kibontakozás - III. szakasz

kibontakozik Bánk és Melinda konfliktusa

Bánk az érzelmeivel hinni próbál Melindának, de a józanész nem engedi

Tiborc fájdalmas monológban ismerteti a parasztság nyomorát

tragikomikus helyzet: Bánk nem képes figyelni, reakciói saját sorsára vonatkoznak

Ottó leszúrja Biberachot (lézengő ritter)

ráébred, hogy kijátszotta őt, de nem ezért, hanem félelemből öli meg

Tetőpont - IV. szakasz

Gertrudis őrültnek mondja Melindát, bár tudja, hogy igaza van

Melinda a királynő uralkodása által kiváltott magánéleti konfliktusokat jeleníti meg

Mikhál a közéleti problémákra (nyomor) helyezi a hangsúlyt

Bánk Tiborccal elküldi Melindát az udvarból

Bánk felelősségre vonja Gertrudist, és hirtelen felindulásból leszúrja

zsebre vágja a csengettyűt, amikor Gertrudis a szolgát hívná - a király távollétében ő az úr

ennek hatására kitör a nemesi zendülés

Megoldás - V. szakasz

megjön a király (deus ex machina-szerű mozzanat)

Peturra terelődik a gyilkossági gyanú, ezért családjával együtt lemészárolják (Solom hibájából)

Ottó megöli Melindát, majd elmenekül az országból

záró képben a kiegyenlítődés, a béke, a hibák beismerése, a fásultság uralkodik

a király nem ítéli el Bánkot, mivel az Isten már megtette helyette

tanulság: elnyomó idegeneket félre kell állítani

csak liberális nemzeteszme és szellemiség biztosítja a problémák emberséges megoldását

Endre legvégül gyermekeihez, a jövő királyaihoz fordul

A szereplők rendszere

a mű szereplői három csoportba oszthatók (Arany János)

mindhárom csoport egy-egy vezéregyéniség köré csoportosul

a csoportok tagjai a vezéregyéniségek elveit, véleményét képviselik

az egyes csoportok alakjai a dráma során nem, vagy alig változtatják álláspontjaikat

az egyetlen kivétel Bánk bán, aki modern, romantikus, érzékeny karakter

Bánk bán köre - Melinda, Petur, Mikhál, Simon, Tiborc

céljuk Gertrudis önkényuralmának megdöntése

mindannyian elnyomott nemzet sarjai - magyarok, illetve bojóthiaiak

Tiborc és Melinda kivételével nemesek

Melinda érzékeny, finom lelkű, hűséges, de naiv

Petur áll a nemesi ellenállás élén

a magyar nemes tipikus megtestesítője: heves, indulatos, forrófejű

Bánknál szűkebb látókörű, nem humanista (nőgyűlölő)

Bánk eleinte nem kötelezi el magát mellettük, próbál királyhű maradni

Tiborccal folytatott párbeszéde, valamint az országjáró körútja során tapasztalt borzalmak mégis meggyőzik az ellenállás szükségességéről

Tiborc a leginkább szenvedő réteg, a parasztság képviselője

Bánkhoz közvetlen, baráti viszony fűzi

helyzetüket a harmadik szakaszban található monológban fejti ki

Endre köre - a király, illetve a királypártiak

Endre: Bánkhoz hasonló szerető férj, államférfi és igazságra törekvő ember

Myska (a királyfiak nevelője), Solom (Myska fia)

az uralkodóházat, így egészen az utolsó jelenetig Gertrudist is képviselik

a végén belátják, hogy Bánk tette jogos volt

Gertrudis köre - Ottó, Biberach, Izidóra

mindenben a királynét, illetve a merániakat támogatják

Ottó elkényeztetett, döntésképtelen, gyenge, gyáva kéjenc

minden érték hiányzik belőle, hibáival gyakran kérkedik is

a mű végén elmenekül, de előtte bosszúból megöli Melindát

Biberach (lézengő ritter) embergyűlölő, ravasz, cinikus

számára a pénz az egyetlen érték: "Ott a haza, ahol a haszon"

számára nincsenek erkölcsi korlátok

Bánk alakja

Hamleti alkat

magánéleti és közéleti tragikum összefonódása

gondolat és tett konfliktusa - cselekvésképtelenség

bosszú kötelezettsége szemben állnak világszemléletével

sejtés és megbizonyosodás problémája - sejtések alapján cselekszik, gyakran hibásan

nem látja tisztán Gertrudis és körének szándékait és tetteit

feladata az egyensúly helyrebillentése, ezért saját elveit kell feladnia

Modern, romantikus személyiség

a feudalizmus és felvilágosodás határán

Bánk kényes feudális jogaira

tevékenysége a reformkort előlegezi meg, bár egyes szándékai még homályosak

legfőbb értékei a haza és a becsület

becsületére az összes szereplő közül ő helyezi a legnagyobb hangsúlyt

lobbanékony természet, gyakran ítél első benyomás alapján

Melinda egyetlen félreérthető gesztusát (engedi a homlokára tenni Ottó kezét) félreérti

feleségét és gyermekeit hirtelen felindulásból megátkozza

emberszeretet, békevágy mindvégig jellemzi

saját tetteitől is elborzad, Gertrudis megölése után a lelki összeomlás szélén áll

Gertrudist csak önvédelemből öli meg

Melinda és a haza

számára a két legszentebb érték

váltakozó erővel késztetik előre a bosszúállásig

mindkét értéket egyszerre csak Gertrudis veszélyezteti - neki kell meghalnia

a királyné halála nem jelent megoldást az időközben kibontakozó magánéleti válságra

Gertrudis alakja

Gertrudis számára az egyetlen érték a hatalom

az önkényuralom megtestesítője, a magyarok elnyomója

királynő akar lenni, nem királyné

férfias, uralkodásra termett jellem

hatalmát minden eszközzel megszilárdítani igyekszik

Bánk eltávolítása

saját hivatalnokok mindenhová

az udvar méltóságának megóvása

Bánkhoz méltó ellenféllé nagyhatalmi pozíciója, illetve politikai lehetőségei teszik

személyes értékei messze alulmúlják Bánkéit

Gertrudis a mű jellemábrázolásának csúcspontja

büszkeség

fontos számára a becsületesség látszata, az igazságosnak tűnő viselkedés

Ottóval való beszélgetésében válik nyilvánvalóvá

tudja, hogy Ottó szándéka tisztességtelen ám gőgje nem tudja elviselni, hogy Ottó sikertelenségével szégyent hozzon a királyi udvarra

hazaszeretet

a cselekmény fő mozgatórugója nem csak a királyné esetében

a tragédia közvetlen okozója

Gertrudis akkor veszti el az önuralmát, amikor Bánk a merániaiakat bírálja