online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Regionalis politika Olaszorszagban

politikatudomány



Fájl küldése e-mail




egyéb tételek

 
A Gazdasagi és Monetaris Unió kialakulasa és szerepe a regionalis politikaban.
A gazdasagi vilagvalsag és a politikai-tarsadalmi következményei
A politikai piac (szavazóbazis) feltérképezése
Európai Unió – Pro és Kontra
Az athéni demokracia
Regionalis politika Olaszorszagban
 
 

Regionális politika Olaszországban

Terület: 301 302 km2

Lakosság: 57,6 millió fö

XIX. század

n      Európa elmaradott, szegény területe

n      a fejlödés az északi tartományokban indul (Piemont)

n      a déli területek elmaradottsága számottevö

1861 – az olasz egység létrejötte

Az I. Világháborút megelözö két évtized jelentös fejlödést hoz, de nem akkorát, mint Európa több más országában. Ugyanakkor É és D fejlödésében fokozódtak a különbségek !!!




Északon Piemont, Lombardia és Liguria a nagyip 535b13f ari fejlödés központja lett.

Torinó-Milánó-Genova háromszögben gép- és vegyipari bázisok.

Délen a kezdetleges müvelési viszonyok maradtak fenn (extenzív gabonaterm.)

A településhálózat fejlödésére jellemzö az urbanizációs szint jelentös emelkedése (19,5 34,2 %), de ennek mértéke sem érte el a fejlettebb ny-eu-i értékeket.

É-D urbanizálódási ütemében nem volt jelentös különbség, ugyanakkor Délen megnött az elvándorlók száma.


Az I. Világháború után a gazdasági növekedés üteme lelassult.

1922-töl újabb fellendülés indul.

Fasiszta kormány kerül hatalomra (Mussolini).

Autark gazdaságpolitika.

Fö cél a mezögazdaság és az olasz falu fejlesztése.

ez elmélyítette a déli területek agrár-túlnépesedéséböl származó gondokat

Ugyanakkor jelentös infrastrukturális beruházások valósultak meg, talajmeliorációs és városfejlesztési programok indultak.

Az iparpolitika továbbra is az északi területeket támogatta.

II. Világháború

A 40-es évek végére érte el Olaszország a háború elötti fejlettségi szintet.

Marshall-segély 11,3 mrd Európa / 11,4 % Olaszo.

Olaszország még mindig Európa egyik elmaradott országa.

É és D közötti különbségek ekkorra érik el a legnagyobb mértéket.


50-es évek     gyors gazdasági fejlödés indul el

tényezöi:

n      nagyszámú, mozgékony munkanélküli és alulfoglalkoztatott népesség

n      az állam gazdaságfejlesztö tevékenysége
ENI – Nemzeti Szénhidrogén Társaság (vegyipar, atomenergia-ipar)
Állami Vállalatok Minisztériuma

n      gyenge munkaeröpiac, erötlen szakszervezeti és munkásmozgalom

n      a gáz- és olajtermelés növekedése (megtakarítások)

n      az elavult géppark 44 %-ának lecserélése modern gépekre

A fejlödést gátló kedvezötlen tényezök:

n      ingatag állami költségvetés

n      fejletlen köz- és szakoktatás

n      bürokratikus állami közigazgatás

n      instabil politikai rendszer (kormányválságok)

n      területi közigazgatás lassú átalakítása


A gyors fejlödés ellenére Európa fejlett államaihoz képest elmaradott.

Mind a mezögazdaságban, mind az iparban a kis üzemméret a jellemzö.

A népesség jelentös területi átrendezödése figyelhetö meg.

D ÉNY

Jelentösen nött a városi népesség: 1961 – 47,8 %

A déli országrész Európa legelmaradottabb területe.

Gazdaságpolitika Mezzogiorno kiemelt fejlesztése

DÉL fejlesztése

Dél – Mezzogiorno

(Abruzzo, Molise, Campania, Puglia, Basilicata, Calabria, Szicília, Szardínia)

az ország területének: 40,9 %-a

lakosságának: 35,7 %-a

Az elmaradottság okai:

n      kedvezötlen természetföldrajzi adottságok

n      a mezögazdaság tipikus üzemi formája a latifundium

- tökés latifundium

- parasztlatifundium

n      sajátos településstruktúra („agrárvárosok” városi funkció nélkül)

magas munkanélküliségi ráta a jellemzö

Mezzogiorno fejlesztése:

Két szervezet felállítása - Dél Fejlesztésének Miniszteri Bizottsága

- Dél Alap

talajjavítás, vízrendezés, alagcsövezés, útépítés, idegenforgalom fejlesztése

cél a magánszektor fejlesztése

A fejlesztések döntöen az agrárszférának jutottak, közvetlen iparfejlesztés nincs.

Az ipar szerkezete maradt kézmüipari jellegü !!!

Csak részleges eredmények vannak. Nem sikerült megállítani az elvándorlást.


Déli Iparfejlesztési Törvény

n      direkt támogatások, vámkedvezmény, alacsony kamatlábú hitelek



n      állami vállalatok befektetéseinek 60 %-a Délen

n      növekedési pólus-stratégia       - iparfejlesztési körzet

- iparosítási góc

A déli területek 29 %-a fejlesztendö térség

Kezdetben (1958-1963) a munkaerö és nyersanyagigényes, környezetszennyezö technológiákat telepítették Délre.

Energetikai, petrolkémiai és acélipari beruházások.

Taranto – acélgyártás

A déli iparfejlesztés második szakaszában (1965-1970) már megjelentek a húzóágazatok is. Pl.: gépkocsiipar (Alfa Romeo, FIAT)

A Mezzogiorno-program összességében kedvezöen befolyásolta a déli területek fejlödését. A legnagyobb eredmény a modern ipari struktúra megjelenése. Növekedtek a vállalatméretek (modern középvállalatok), de továbbra is a kisvállalatok túlsúlya a jellemzö.                   É-D kohéziója erösödött.

DE:

n      A jövedelem egy része É-ra, ill. külföldre vándorol.

n      A mezögazdaság termelési szerkezete nem versenyképes.

n      Az EU agrártámogatásainak elönyeit Észak élvezi.

n      A tercier szektor nem képes a szabad munkaerö felvételére.

-töl új finanszírozási forrás: ERFA

A legjelentösebb támogatásokat a délolasz régiók kapták !!!

1975-1988 összes támogatás 34,8 %-a (7 milliárd ECU)

1989-1993 Olaszországnak 11,9 milliárd ECU

n      - elmaradott Dél

n      - strukturális problémákkal küzdö Észak

n      - rurális területek

n      - közösségi programok, magas munkanélküliségü területek

A Délre került közösségi támogatások felét iparfejlesztésre és humán eröforrás fejlesztésre fordították.

A területfejlesztési programok nem hoznak jelentös változást a két országrész viszonyában (maffia, bürokrácia, megalapozatlan beruházások).

Ennek ellenére vannak kedvezö változások:

n      ár- és bérpolitika, szociális kedvezmények, támogatási rendszer

n      hitel- és részletfizetési rendszer

n      kivándorlók átutalásai

n      idegenforgalom

Második olasz gazdasági csoda”

n      az ipar regionális átrendezödése

n      kis- és középüzemi szektor a fejlödés motorja

A periférián indul el az újabb modernizáció, ami a középsö és az északkeleti régiókat jelenti. A hangsúly az exportorientált gazdaságfejlesztésen van.

A területi fejlödés tényezöi:

n      a tercier szektor

n      az ipar innovatív ágazatainak fejlödése

n      regionális közigazgatás változása

Kiemelt feladat lett a K+F tevékenység fejlesztése.


Szükség van-e a régiókra? Küzdelem a minisztériumokkal! (1972, 1977)

A régiók törvényhozási hatalommal rendelkeznek. (A régiók törvényei nem állhatnak ellentétben a nemzet vagy más régió érdekeivel és a központi kormánynak jóvá kell azt hagyni.)

a régió korlátozott jogosítványokkal rendelkezö közigazgatási forma


Rendkívül fontos az önkormányzatokkal való kapcsolat szabályozása, mivel a közigazgatás átalakítása során az alsóbb szintü önkormányzatok és a régió között feszül a legnagyobb ellentét.

A régiók innovatív szerepe nem tud „maradéktalanul” érvényesülni.

Már nem az a kérdés, hogy kellenek-e a régiók, hanem az, hogy milyen régiókra van szükség?


Találat: 2070