online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
felso sarok kategória jobb felso sarok
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment Humán erőforrás Marketing Politikatudomány
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   jobb also sarok
felso sarok   jobb felso sarok
 




































 
bal also sarok   jobb also sarok

Az athéni demokracia

politikatudomány





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A Gazdasagi és Monetaris Unió kialakulasa és szerepe a regionalis politikaban.
EURÓPAI INTEGRÁCIÓ
A magyar-roman biogazdalkodasi együttmüködés múltjaról, jelenlegi helyzetéröl és tavlatairól
Európai Unió - Pro és Kontra
Az athéni demokracia
 
bal also sarok   jobb also sarok

Az athéni demokrácia


A görög anyaország nagy része a Balkán-hegység déli részén terül el. A magas, nehezen járható hegyek számos, kisebb-nagyobb völgykatlanra osztják a területet, amelyben rendszerint egy-egy görög állam helyezkedett el.

Miután ez a táj alkalmatlan volt nagy kiterjedésű birtokok művelésére, ezért itt a kisparaszti gazdaságok formája terjedt el. A másik meghatározó földrajzi tényező, hogy a szárazföldi Görögországot három oldalról is tenger mossa. Így ez a tengeri hajózás és a kereskedelem elterjedését segítette elő.


A közös földtulajdon eltűnésével fokozatosan kialakul a föld magántulajdon. A közösség egy-egy városállam közösségéről van szó, teljes jo 141b11b gú polgára csak a földdel rendelkezők.




I.e. VIII. századtól kezdve az árutermelés és a pénzgazdálkodás megindulásával az ipar és a kereskedelem fellendülése figyelhető meg. Ez maga után vonja a társadalom vagyoni differenciálódását. A társadalom alapvetően három rétegből áll:


- arisztokrácia (földdel és politikai joggal rendelkeznek, vezetőket közülük választják)

- parasztok (nincs politikai joga, rendelkezhet földdel, gyalogos katona)

- polgárok (iparosok és kézművesek)


A legnagyobb hatalma a nagybirtokos arisztokráciának van. Az arisztokrácia született előjogokat élvez. Kialakul az arisztokratikus köztársaság a poliszokban.

Az arisztokrácia mellett a polisz társadalmát még a városi és falusi kisbirtokos parasztság alkotja, akik egyenrangúak. A földbirtok elvesztése együtt járt a polgári jogok elvesztésével. A hatalom alapja ugyanis a föld. Éppen ezért a beköltözött kézművesek és kereskedők (polgárok) csak megtűrt, jogtalan tagjai a közösségnek.


A polisz a görög államszervezet sajátos formája, városközpontú állam. A városállam egy-egy kisebb közösség központi települést és a környező falvakat fogja össze, azaz gazdasági és politikai egységüket teremti meg. A közös nyelv, vallás és az olimpiai játékok (i.e 776-tól) tartják össze a városállamokat.


I.e. VIII. szd-tól az árutermelés következtében egyre általánosabb a parasztok eladósodása, mert nem bírják a meginduló versenyt az arisztokraták nagybirtokaival szemben. A kisbirtokos parasztok közül sokan nem tudják kifizetni tartozásaikat, s adósrabszolgákká váltak. Az adósrabszolgaság terjedésével a feszültség is növekszik a poliszokon belül. Lassan a jelentős népszaporulat következtében a földjüket vesztett parasztokat már a nagybirtok nem tudja foglalkoztatni. Megindul a kivándorlás, hogy levezesse a felesleges munkaerőt. Ez volt az egyik oka a VIII. szd görög gyarmatosítás megindulásának. A másik oka: a nyersanyag és a piackeresés.


Gyarmatosítás iránya: Dél-Itália, Szicília

Égei tenger partvidéke

Fekete-tenger partvidéke

Nílus deltája


Kereskedő városok alakultak, ezek idővel teljesen függetlenné váltak az anyavárostól.

A gyarmatosítás következménye


Fellendül az ipar és a kereskedelem, ennek hatására megnövekszik az iparos kereskedő réteg gazdasági hatalma. Viszont a politikai hatalom még az arisztokrácia kezében van.


Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata


A gazdasági hatalom birtokában a démosz (közép kézművesek, hajósok, kereskedők, birtokos parasztság, nincstelen parasztok) megindítja a harcot a politikai jogokért.

Athénban az adósrabszolgaság következében feszült a helyzet. Szükség volt a törvények írásba foglalására. A démosz nyomására i.e. 621-ben Drakon arkhon írásba foglalja a törvényeket. Írásai elsősorban a magántulajdont védik, határt szabva az arisztokrácia önkényének. Azonban az adósrabszolgaságot nem szünteti meg. Ezért a harc a démosz és az arisztokrácia között tovább folyt.

I.e. 594-ben Szolon arkhont bízták meg az állam ügyeinek rendezésével. Szolónt kivételes törvényhozói hatalommal bízzák meg. Ő valóbban a bajok gyökerére teszi a fejszét, amikor eltörölte az adósságot minden következményével együtt. Az adósrabszolgák felszabadultak, a külföldre eladottakat államköltségen vásárolták vissza.

A parasztok földjeiket visszakapták. A kisbirtok védelmét szolgálta a földbirtok maximalizálása. Szolón magát az adósrabszolgaság intézményét is megszűntette. Új alkotmányában a jogokat és a kötelességeket nem az arisztokrata származási elv, hanem a demokratikusabb vagyoni elv szerint szabta meg. Ezzel a démosz leggazdagabb rétege bekerült a politikai hatalomba. A polgárokat négy osztályba sorolta.

A démosz és az arisztokrácia között egy egyensúlyi helyzet alakult ki. Az arisztokrácia már nem tudta szilárdan tartani a kezében a politikai hatalmat, a démosz pedig még nem olyan erős, hogy megszerezze azt. Ebben az egyensúlyi helyzetben egyes arisztokraták magukhoz ragadják a hatalmat. Ezt a rendszert nevezzük türannisznak (zsarnokuralom), az élén álló személyt türannosznak (zsarnok). Ilyen türannosz volt Peiszisztratosz is, aki csellel szerezte meg a hatalmat, ám a kedvező kereskedelmi szerződéseknek köszönhetően Attika felemelkedik.

A türannoszok politikája a démosz megerősödését vonta maga után. Azonban ahhoz, hogy a démosz megszerezze a teljes politikai hatalmat, ebben már a türannosz személye akadályozza meg, azaz a démosz további fejlődésének akadályává vált. Ezért i.e. 510-ben elűzték az utolsó türannoszt, Hippiaszt.


A türannosz elűzése után Kleiszthenész szervezte újjá az athéni államot i.e. 508-tól. Attika lakosságát területi alapon osztotta fel (10 kerületre=phülére). Ezen belül minden phüle további három részből állt (város, partvidék, szárazföld), így tehát 1-1 phülébe a legkülönbözőbb lakóhelyű, foglalkozású és társadalmi helyzetű ember került. Minden phüle 50 tagot küldött (20 arisztokrata, 20 polgár, 10 paraszt) az így megszervezett ötszázak tanácsába, ahol már nem a vagyoni előjogok vagy az arisztokrata származás döntött.

Az ötszázak tanácsa (bulé) vitatta meg a népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatokat, s gondoskodott a törvények végrehajtásáról. A tanács tagjai 1 évig maradtak hivatalban, ezalatt fizetést kaptak. Phülé élére 1-1 hadügyeket irányító parancsnokot (stratégoszt) választottak. A politikai egyenlőség azonban nyilván nem járt együtt gazdasági egyenlőséggel. Egy évszázad lefolyása alatt Athén arisztokratikus államból demokratikus állammá alakult.



A demokrácia kiterjedése


Az állam legfőbb szerve a népgyűlés (ekklészia). Tagja minden húsz évet betöltött athéni  (athéni az, akinek anyja, apja athéni) férfi állampolgár. Nem lehet tagja idegen, nő és rabszolga.


A népgyűlés feladata:

  • Törvényeket hozott,
  • tisztségviselőket választott
  • ellenőrzött

Jogköre:

  • döntött háború és béke kérdésében,
  • kereskedelmi szerződésekben és
  • vallási ügyekben.

Két népgyűlés között (évente 4-et tartottak) az ötszázak tanácsa intézte az állam ügyeit, előkészítette a törvényjavaslatokat.


Bevezették a cserépszavazást (osztrakiszmosz), hogy megakadályozzák a zsarnok visszatérését. Minden közhivatalt sorsolás útján töltöttek be a demokrácia jegyében.

Az igazságszolgáltatást az esküdt bíróság (heliaia) gyakorolta. Tagjait sorsolják, megbízásuk egy napra szólt, fizetést kaptak.


A görög-perzsa háborút követő ötven esztendőt (a szalamiszi győzelemtől (i.e. 480) az athéni-spártai testvérháború kirobbanásáig (i.e. 431)) számítva a görögség viszonylagos békéje jellemzi. A fejlődés élén járó Athén ebben az időben éli fénykorát, amely elválaszthatatlanul összefonódik legnagyobb államférfija, Periklész nevével, aki 15 évig volt stratégosz.


Gazdasági élet

A mezőgazdaságban kialakul az árutermelő paraszti kisiparosok csoportja. Főbb tevékenység a kertművelés, az olajfa és szőlőtermelés volt. A rabszolgákat inkább házi munkával foglalkoztatták.

Athén gazdaságának alapja elsősorban az ipar. A termelés kisüzemi keretek között folyt. A rabszolgák száma egyre nőtt, de az athéni polgárság nagy többsége szabad kistulajdonos. Ők elsősorban saját munkájukból élnek.


Periklész reformjai:

  • sorsolják az arkhonokat, és nem választják, mint eddig
  • Csökkenti az areiosz pagosz (vének tanácsa, tagjai a volt arkhonok) hatalmát. Feladata: papi teendők, bírói ügyek előkészítése.
  • Bevezeti a napidíjat.

Az athéni demokrácia mintaértékű volt, mert itt közvetlen politikai jog gyakorlása folyt, míg a 19-20. századi demokráciákban közvetett törvényhozás van. Attikában a létszám miatt ezt meg lehetett tenni. Politikai joggal azonban csak Attika 20%-a rendelkezett, a törvények az ő érdekeit nézték, nem igaz, hogy a többség "uralkodott".


Találat: 2428







Felhasználási feltételek