online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

Online dokumentumok - kep
  
felso sarok kategória jobb felso sarok
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom
Menedzsment Humán erőforrás Marketing Politikatudomány
Receptek
Vegyes

 
bal also sarok   jobb also sarok
felso sarok   jobb felso sarok
 




































 
bal also sarok   jobb also sarok

A gazdasagi vilagvalsag és a politikai-tarsadalmi következményei

politikatudomány





felso sarok

egyéb tételek

jobb felso sarok
 
A Gazdasagi és Monetaris Unió kialakulasa és szerepe a regionalis politikaban.
EURÓPAI INTEGRÁCIÓ
A gazdasagi vilagvalsag és a politikai-tarsadalmi következményei
 
bal also sarok   jobb also sarok

A gazdasági világválság és a politikai-társadalmi következményei


Az 1920-as évek második felének kedvező politikai folyamatait mindenekelőtt az amerikai gazdaság töretlen fejlődése és a német demokrácia erősödése alapozta meg. Ha e két pillérnek csak egyike is kidől, az egész folyamatnak vége. Az 1929 és 1933 közötti világválaság szétzilálta azt a békülési folyamatot, ami a húszas évek közepétől a világ megbékélésének reményéhez ve 858f53i zetett.

1929 októberében összeomlotta New-York-i tőzsde, ami egy soha nem látott 4 éves válságot vont maga után. A szükségessé vált új gazdaságpolitika elméleti megalapozója John Keynes brit közgazdász volt, aki a túltermelési válságot és az ebből fakadó munkanélküliség okait az addigiaktól eltérő módon értelmezte. Az alapvető gondot az okozta, hogy a telítettsége miatt visszafogott termeléssel nagyobb munkanélküliség jár együtt. Ez csökkentette a keresletet, s így - ördögi körként - még inkább vissza-esett a termelés. A válság tehát egyre mélyebbé vált. Ugyanakkor a kormányok nem avatkoztak be a gazdaságba, mert ezzel sértették volna az iparűzés és kereskedés szabadságának több évszázados elvét. Keynes ezzel szemben azt hirdette, hogy a kormányoknak be kell avatkozniuk a gazdaságba. Nem elég, ha a költségvetés egyensúlyán őrködnek, sőt, akár az egyensúly felborulása, akár a túlkölte-kezés árán is meg kell fékezniük a válságot.

Az első világháború utáni évek legnagyobb haszonélvezője az Egyesült Államok volt, melynek gazda-sági termelése a fellendülés éveiben (1922-29) átlagosan 40 %-al növekedett, s ez az életkörülmények nagyarányú javulását is maga után vonta.

A válság mélypontján, 1932 novemberében az amerikaiak megvonták bizalmukat a 12 éve kormányzó Köztársasági Párttól, és a demokrata párti Franklin Roosevelt-et választották meg az Egyesült Államok elnökévé. Roosevelt választási programjában New Deal-t, azaz új irányt ígért az amarikai népnek. Ez mindenekelőtt a válság új, poltitikai megközelítését és kezelését jelentette, amit New York állam kormányzójaként a gyakorlatban már kipróbált. Roosevelt elnök beiktatásának napján általános bank-válság volt az országban. Az új elnök első intézkedésével négynapos bankzárlatot rendelt el, majd összehívta a Kongresszus rendkívüli ülését, és új banktörvényt fogadtatott el. Ez lehetővé tette a bankbetétek tömeges kivételének megakadályozását, s megtiltotta az arnay kivitelét az országból. A bankok újboli megnyitását pénzügyminiszteri engedélyhez kötötte, s ezzel megakadályozta több mint 2000 gyenge bank újranyitását. Az erősebb bankokkal szemben viszont lassan helyreállt a bizalom. Elnökségének első száz napja során Roosevelt reformok sorát veztte be. Közülük a legjelentősebbek egyike a Polgári Tartalék Hadtest megalakítása volt. A munkanélküli fiatalok munkáját műszaki személyzet irányította, melynek során erdőket ültettek, utakat, hidakat építettek és javítottak, parkokat létesítettek, stb.



A mezőgazdaság elhúzódó válásga külön is nagy gondot okozott. Roosevelt elfogadtatta a Kongresz-szussal a mezőgazdaság helyreállításáról szóló törvényt a vetésterület és az állatállomány cökkentésére vonatkozóan.

A harmadik, talán legnagyobb horderejű New Deal-törvény a nemzeti ipar helyreállítását tűzte ki célul. A törvény az akkori viszonyokhoz képest hatalmas összegeket biztosított közmunkákra és új létesít-ményekre. Ugyanakkor a túltermelési válság arra is rádöbbentette a szakértőket, hogy olyan új, alapozó beruházásokra van szükség, amelyek új munkahelyeket teremtenek, de termékeik nem jelennek meg az árukkal amúgy is zsúfolt piacon (utak, autópályák, repülőterek, szolgáltatások). A nemzeti ipar helyre-állításáról szóló törvény - beavatkozva a gazdaságba - megteremtette a tisztességes verseny szabálya-inak és alkalmazásának feltételeit.

Roosevelt azzal is tisztában volt, hogy a gazdasági és társadalmi reformjait csak a közvélemény támogatásával tudja megvalósítani. Nagy gondot fordított tehát az amerikaiak tájékoztatására és önbizalmuk növelésére.

Bár Roosevelt és Keynes között nem volt szellemi kapcsolat, de az amerikai elnök a gyakorlatban mégis azt valósítoota meg, amit a brit közgazdász elméletben javasolt. A New Deal határozottan szembeszállt a hagyományos kapitalista felfogással, a szabad vállalkozás féltve őrzött dogmájával, és általá-nossá tette az állami beavatkozás politikáját, a kereslet és kínálat egyensúlyának szabályozott fenntartását.

Találat: 2071







Felhasználási feltételek