A vezetői döntések etikája a szervezet felelősségteljes tevékenységeiben.

A vezetők helyzetüknél fogva sok és fontos döntést hoznak. Olyan eszközök állnak a rendelkezésükre, melyeket jó vagy rossz, helyes vagy helytelen célokra használhatnak. Az etikánál azonban nemcsak a cél, hanem az eszköz is fontos. Etikus célok elérhetőek etikátlan módon i 151b19b s. Etikusan eljárni azonban időnként nehezebb, mint törvényesen, mert bár az sem mindig világos, hogy mi a törvényes, az azonban, hogy mi az etikus, még ritkábban az.

A vezetőnek döntéshozatalkor kompetitív értékeke kell összehangolniuk. A döntés, amit hoznak, hatással lesz önmagukra, az általuk vezetett szervezetre, és a társadalomra, amelyben a szervezet létezik. A maximális személyes nyereségre törekvés önmagában is megalapozhatja a döntést. Az egoista vezető az alternatívákat a személyes nyereség szempontjából fogja értékelni. Ha a cselekmény hasznos a szervezetnek és a társadalomnak is, ez nem hátrány. A maximális társadalmi nyereség (altruizmus) lehet a döntés egyetlen kritériuma.

Az altruista beállítódású vezető döntését a legnagyobb jó a legtöbb embernek alapelv vezérli. A gyakorlatban tisztán altruisztikus döntést rendkívül nehéz hozni, mert például az altruizmus nem biztosít eszközt a különböző egyének viszonylagos nyereségének megítélésére, hacsak fel nem tételezzük, hogy érdekük és nyereségük azonos. Mindkét etikai vezérfonal kritériuma az eredmény. Egy formális alapelve melletti elkötelezettség az egoizmus és altruizmus szélsőségei között helyezkedik el. Az etikus viselkedés itt azt jelenti, hogy egyensúlyba hozzuk azt, ami jó az egyénnek és azt, ami egy formális alapelv mellett jó a társadalomnak.

A formális alapelv mellett való elkötelezettség szerint a cselekedet helyessége vagy helytelensége az alapelvtől függ, és nem az eredménytől. Sokak számára azonban az egyetlen alapelv szerint való döntésnek már a gondolata is elfogadhatatlan. Ezek előnyben részesítik a pluralisztikus megközelítést, ami több alapelv együttes alkalmazását jelenti. Ilyen alapelv lehet: helyezd a társadalom érdekeit a szervezet érdekei elé; helyezd a szervezet érdekeit az egyén érdekei elé; tárd fel az igazságot minden szervezeti vagy egyéni érdek esetében.

Ez a három elv útmutatást ugyan ad az etikus döntésekhez, de választ nem ad arra, hogy milyen döntés az etikus. A társadalom, a szervezete és az egyén viszonylagos érdekeit a vezetőnek kell meghatároznia, ez pedig ritkán egyszerű számadás. Ennek ellenére a pluralisztikus megközelítés előnye, hogy a jó szándék fennállása esetén alapot nyújt a vezetőnek a döntés előzetes értékeléséhez.

Az etika és a társadalmi fogékonyság egymással összefüggenek. Az etika szolgáltat alapot a potenciális cselekvés helyességének megítéléséhez. A vállalati vezetők feladata minden elvárás viszonylagos helyességének eldöntése és az etikai mértékeik képezik a döntéseik alapját.