online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 




































 
 

Angol polgari forradalom

történelem

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
HÁBORÚ A CSENDES-ÓCEÁNON ÉS ÁZSIÁBAN 1944-BEN
Vilagvalsag; hatasa (1929-33)
A MOSZKVA ELLENI ÁLTALÁNOS TÁMADÁS MEGHIÚSULÁSA. A 'VILLÁMHÁBORÚ' CSŐDJE
A köztarsasag valsaga Rómaban, megoldasi kísérletek
Dentumagyaria
A VOLGAI CSATA
ZSIDÓK VOLTAK-E ERDÉLY KERESZTÉNY ŐSLAKÓI?
MILYEN NYELVEN BESZÉLTEK A HUNOK?
A Rakóczi-szabadsagharc 1703-1711 között zajlott. Két szakaszra lehet bontani.
A Szafavida Birodalom - iszlam
 
 

Angol polgári forradalom

Angliában a XVII.sz. elejére kezdett kialakulni a tőkés világrend a bekerítések következtében.

1603-ban új, skót származású uralkodócsalád került a trónra: a Stuart-ház (I.Jakab 1603-1625; I.Károly 1625-1649). Második uralkod 757b16h ója 1629-töl nyílt abszolutizmust vezet be. A gazdaság fejlett volt, a mezőgazdaság és a ipar is alapjaiban tőkés jellegű. A társadalom átalakult: a földesurak arisztokratákra és újnemesekre váltak szét, a jobbágyokból pedig bérlők vagy bérmunkások lettek. A politikai hatalom a király és hívei kezében volt, a gazdasági hatalom az újnemességé és a polgárságé volt. Utóbbi két társadalmi réteg a politikai hatalmat is meg akarta szerezni. Ebben a helyzetben alakul ki egy vallási színezetű politikai mozgalom, a puritanizmus. Két részre oszlottak: presbiteriánusok (újnemesség és polgárság) és a radikálisabb irányzat, az independensek (közép- és kispolgárság). A katolikus szertartások megszüntetését és teljes személyi és vagyonbiztonságot követelték. A radikálisabbak önálló egyház megteremtését akarták (anglikán egyház reformja).

1637-ben Skóciában felkelés tör ki. 1640-re elérik Angliát. Tavasszal I.Károly összehívta a parlamentet, hogy a védekezéshez szükséges adókat megszavaztassa, de a parlament jogokat követelt, ezért rögtön fel is oszlatta: ez volt a "rövid parlament". Ősszel a skótok már Londont fenyegették, ezért újra összehívta a parlamentet, ezúttal megadva nekik a követelt jogokat, amelyek a következők voltak:



- a parlamentet csak a saját határoztat alapján  lehet feloszlatni

- adót csak a parlament beleegyezésével lehet kivetni

- a hadsereg és miniszterek ellenőrzésének joga a parlamenté

Az első pont miatt a parlament 1640-1653-ig ülésezett: ez volt a "hosszú parlament". Így a parlament lett a legfőbb hatalom és ezzel megkezdődik az angol polgári forradalom első szakasza (1640-1642), amelynek eredményeképpen felszámolták az abszolutizmust.

1642-ben a király elhagyja Londont, hadsereget szervez a parlament ellen. Ugyanekkor megbomlik a parlament egysége, mivel a király híveitől a politikai hatalom a presbiteriánusok kezébe került, ők viszont nem akarják ezt megosztani az independensek-kel, inkább kiegyeznének a királlyal. Ez nem sikerül.

1642-ben Edge Hillnél a király legyőzi a parlament csapatait. Az independensek közül Cromwell Oliver szervezi át a hadsereget: a fő változás az, hogy a katonák tudják, miért harcolnak, és hisznek is abban; egyházi szervezésű.

1644 Marston Moor

1645 Nasbery

1648 Preston

Mindhárom csatában megverik a királyt, akit a skótok elfognak és jó pénzért kiadják a parlamentnek. A parlament tovább bomlik, megjelennek a levellerek, akik teljes jogegyenlőséget akarnak. A presbiteriánusokkal együtt támadják az independenseket. 1648-ban az independensek szövetséget kötnek a levellerekkel és december 2-án fegyverrel eltávolítják a parlamentből a presbiteriánus képviselőket. Ez a "csonka parlament". Így a teljes politikai hatalom az independensek kezébe kerül, akik felszámolnak minden feudális maradványt. Megszüntetik a földbért és a felsőházat, kivégzik a királyt. Ezzel lezárul az angol polgári forradalom második szakasza.

A harmadik szakasz a protektorátus időszaka. 1649 után az independensek meg akarnak szabadulni korábbi szövetségesüktől. Ezt kegyetlen leszámolással meg is teszik. 1653-ban Cromwell egyedül ragadja kezébe az irányítást, katonai diktatúrát vezet be. Ö a Lord Protector (védnök). Két fontos intézkedése van:


- 1651 hajózási törvény: csak angol hajó hozhatja be az árut az angol kikötőkbe, vagy annak az országnak a hajója, ahonnan az áru származik. Védi az angol kereskedőket, sérti a hollandokat és a franciákat. Vezető szerepet biztosit a tengeri kereskedelemben.

- Anglia, Skócia és Írország politikai egységének megteremtése. Jól szolgálja a fejlődés érdekét.

Cromwell halála (1658) után a diktatúra szétesik, a presbiteriánusok politkai hatalomhoz szeretnének jutni.

1660-1688: a restauráció (visszaállítás) időszaka. Visszahívják az országba II.Károlyt és II.Jakabot. Megígértetik velük, hogy nem vezetnek be abszolutizmust. Ezt persze hülyék lesznek betartani, csak addig, míg meg nem szilárdítják hatalmukat.

1688-ban a polgárság Orániai Vilmost hívja meg a trónra. A földbirtokosok és a nagypolgárság kompromisszumot köt a hatalom megszilárdítása érdekében, elősegítve a tőkés fejlődést. Ez a "dicsőséges forradalom".

1689-ben új angol alkotmány jön éltre: a Jognyiltkozat. A király uralkodik, de nem kormányoz. A törvényhozó hatalom a parlamenté, a végrehajtó hatalmat a király és a kormány együtt gyakorolja. A kormányt a király nevezi ki a legerősebb párt tagjaiból. A kormány a parlamentnek tartozik felelősséggel. A parlament hatáskörébe tartozik a pénzügyek és a hadsereg ügyeinek intézése. A bírói hatalom önállóvá válik. A Jognyilatkozat alapvető emberi szabdságjogokat is megfogalmaz: szólás-, sajtó-, gyülekezési- és vallásszabadság. Ez az első, igazi, demokratikus polgári alkotmány. Ettől kezdve Anglia alkotmányos monarchia, pontosabban alkotmányos királyság.

Találat: 1768