online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Vilagvalsag; hatasa (1929-33)

történelem

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
USA kialakulasa (1775-1783)
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ EGYÉB HADSZÍNTEREINEK ESEMÉNYEI 1941-1942-BEN
A Barbarok diadala avagy 21.szazadi fasizmus Horvatorszagban
Az ókori Görögorszag
TURUL MADÁR, TURUL-TÚR NEMZETSÉG
Vilagvalsag; hatasa (1929-33)
 
 

Világválság; hatása (1929-33)



I. Ált.

1. Okok

szabadverseny --> termelés nincs korlátozva

termelés üteme meghaladja fogyasztás ütemét --> túltermelés; eladhatatlan árukészletek



1929. okt. 24.: New-York-i tőzsdén a részvények 40-60%-os árzuhanása ("fekete csütörtök") --> tőzsde összeomlik

világgazdaság és a pénzügyi világ összefonódása és ellenőrizhetetlensége hamarosan az egész tőkés világot válságba sodorja (USA Eu-ba hitelez) --> szétzilálja a békülési folyamatot, ami a világ meg 919g66j békélésének reményéhez vezetett

2. A válság kibontakozása

bankok fizetésképtelenné válnak

tőkét kivonják a beruházásokból

fogyasztási cikkeket gyártó ipar nagy része leáll

nyersanyag-kitermelés nagy része is leáll

ipari válság mezőgazdasági válságot is eredményez --> "agrárolló": mezőgazdasági termékek ára minimumra zuhan; ipari termékeké nem annyira - később ipari árak meredekebben emelkednek --> mezőgazdaság hátrányba kerül

pénzügyi és kereskedelmi világ összeomlik

3. Társadalmi következmények

kis-, középüzemek tönkremennek

további tőkekoncentráció zajlik le

óriási munkanélküliség --> fizetőképes kereslet, piac tovább szűkül --> válság tovább mélyül

általános elégedetlenség --> szélsőséges politikai megnyilvánulások felerősödése

4. Védekezés

védekezésre próba: védővám (hazai ipar védelmében)

megoldás: állam beavatkozása a gazdaságba

szükségessé vált új gazdaságpolitika megalapozója: Keynes brit közgazdász --> munkanélküliség csak átmeneti zavar; néhány intézkedéssel fel lehet számolni.

Államnak be kell avatkoznia a gazdasági életbe

II. Válság hatása országokra

1. USA

válság súlyosan érinti

1933.: válság mélypontja --> Roosevelt USA-elnök --> New Deal: új gazdaságpolitika, melynek lényege a közvetlen állami beavatkozás a gazdaságba

cél: kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtése

ország aranykivitelének megtiltása

új banktörvények: elnök közvetlenül beavatkozhat a pénzügyi és bankpolitikába --> hitelek kifizetését gátolja (bank nem köteles azonnal minden hitelt visszaadni)

ipari vállalkozások szabályozása

munkanélküliség --> nincs belső kereslet --> megpróbálja lekötni

közmunkák szervezése a munkanélküliség fölszámolására a Közmunkaügyi Hivatal irányításával, melynek célja az infrastruktúra fejlesztése --> munkanélküliség lekötése; nem fokozza túltermelést (Polgári Tartalék Hadtest)

szociális intézkedések (TB-rendszer)

mezőgazdasági termelés és fogyasztás egyensúlyának megteremtése (rögzített árak, termelési mennyiségek meghatározása; állami felvásárlás)

kárpótlás ellenében vetésterület és állatállomány csökkentése

ipar: állami iparvállalatok --> új munkahelyek; gyártulajdonosként szól bele a termelésbe

tisztességes verseny szabályainak létrehozása propaganda segítségével --> termelés mennyiségének meghatározása; technikai folyamatok szabályozása; kötelező munkavédelem; javasolt kollektív szerződés; szakszervezetek támogatása; minimálbér és maximális munkaidő meghatározása

Kék Sas-mozgalom: amelyik vállalat betartja a tisztességes verseny feltételeit; kitűzheti emblémát

2. Anglia

válság erősen érinti, mert szoros gazdasági kapcsolatban áll USA-val

1929-31.: munkáspárti MacDonald a min. eln. --> szigorú takarékosság; állami beavatkozás a gazdaságba

1931.: munkáspárt visszahívja MacDonaldot --> szakadás a pártban: többség nem hajlandó vállalni a népszerűtlen intézkedések meghozatalát



1931-35.: nemzeti koalíciós kormány --> MacDonald a konzervatívok és liberálisok élén véghezviszi a válságkezelő programot

1931.: birodalom átszervezése Westminster Statutum alapján

- domíniumok függetlenek, de az egység gazdasági-politikai előnyei megmaradnak (preferációs vámrendszer)

- Brit Nemzetközösség megalakul (Anglia, Kanada, Falkland-szk; ekkor még        India, D-Afrika - ők később elszakadnak)

- lazább államalakulat: korábban gyarmatként kezelt államoknak önkormányzat --> belső függetlenség

1935-40.: konzervatív Baldwin, Chamberlain --> fenyegető német, olasz külpolitikával szemben a megbékélést, kompromisszumot keresik; hiszik, hogy szerződéseken keresztül kordában lehet tartani őket

3. Franciaország

gazdasági válság --> erőskezű diktatúrát kívánók tábora megerősödik

1932. válság mélypontja --> polgári radikálisok győznek a választásokon; min. eln. Herriot

baloldali koalíció: megnemtámadási szerződés Szu-val

válságon nem tudnak úrrá lenni --> kormány lemond

egymást váltó kormányok képtelenek úrrá lenni a válságon

1934.: jobboldali fasiszta jellegű puccskísérlet (Tűzkeresztesek Szövetsége) --> megbukik

1935.: antifasiszta szövetség: francia népfront (Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Radikális Párt, szakszervezetek)

Program:

- fasiszta szervezetek felszámolása

- monopoltőke korlátozása

- válságkezelő programok

- szociális intézkedések

1936.: népfront győz választásokon --> Leon Blum kormánya

1936-38.: népfrontkormány szociális intézkedéseket hoz, de az állami beavatkozást a monopoltőkés gazdasági rendszerbe nem tudja megvalósítani

1938.: népfronton belüli harcok miatt Leon Blum lemond --> új kormányfő: Daladier

1938-40.: Daladier-kormány engedményei Hitlernek --> 1940.: Fro. gyors bukása

4. Németország

nehézipari ország; erősen függ USA-tól --> mélyen érinti válság

gazd. válság --> USA-kölcsönök elapadnak; weimari köztársaság rendszere súlyos gazdasági-politikai válságba kerül

- kis-, középtulajdonosok tömegesen tönkremennek

- parasztbirtokok elárverezése

- munkanélküliség

- általános elégedetlenség

- politikai káosz

1931.: Népszövetség felfüggeszti jóvátétel fizetését

válságból csak radikális változtatások jelenthetnek kiutat --> szélsőséges pártok népszerűsége megnő; kormány meggyengül

folyamatosan változó kormányok nem tudják megfékezni az egyre erősödő szélsőséges erőket

1919. München: NSDAP (Német Nemzetiszocialista Munkáspárt) megalakul --> Hitler, Röhm, Göring, Goebbels, Hess

1923.: müncheni sörpuccs --> 1. puccskísérlet --> sikertelen; Hitler börtönbe (Mein Kampf)

náci párt népszerűsége egyre nő (szociális és nemzeti demagógia) --> 1933.: Hindenburg közt. elnök a törvényeknek megfelelően Hitlert nevezi ki kancellárrá --> diktatúra kiépítése



III. Magyarország

1. A válság jelentkezése

1928.: agrárválság (gabonaárak zuhanása --> olcsó gabona elárasztja piacot --> belső piac nem tudja felvenni a termékmennyiséget; magyar gabona nem versenyképes)

1929.: ipari válság (főleg termelőeszközöket gyártók mennek tönkre; ipari középrétegek tömeges eladósodása; termelés 52%-ra visszaesik

1931.: pénzügyi és hitelválság (infláció)

2. Válság súlyos, mert:

mezőgazdaságban legnagyobb válság --> minden országban védővámok --> Mo. nem talál piacot --> súlyosan érinti a válság

bankválság --> tőkehiányos ország nem kap hitelt

Mo. iparcikk-importra szorul --> azok ára kevésbé csökkent

Mo. fizetésképtelenné válik; eladósodik --> tőke és piac kell

3. Következmények

Mezőgazdaság

válság elhúzódik agrárolló, tőkehiány miatt (porosz utas helyett farmergazdálkodásra való áttéréshez hatalmas tőke kell)

nagybirtokosoknak nem érdeke a fejlesztés (munkanélküliség --> olcsó munkaerő)

kisbirtokosok eladósodnak --> porosz utas nagybirtokok, bankok erősödnek

mezőgazdaság ára 450-70%-ra zuhannak

Ipar

teljesítőképesség 52%-kal csökken

leginkább termelőeszköz-gyártó ágakat érinti a válság --> hazánkban nem annyira jelentős

könnyűipart (textil-, bőr-, papír-) érinti legkevésbé --> nálunk ez jellemző

Társadalom

kistulajdonosok jövedelme a minimumra csökken

értelmiségiek tömegesen állásukat vesztik

dolgozó lakosság kb. egyharmada munkanélküli

általános elégedetlenség

Politika

Bethlenék eleinte: gazdasági válság kívülről jön --> később jönnek rá, hogy belső feszültség is felszínre került

1931-től erőteljesebb politika kéne

1931. választások: Bethlenék nyerik, de gyengülnek

ellenzék erősödik, de nem fog össze

1931. ősze: hitelválság közvetlenül választások után Bethlen nem tudja megoldani; nem hajlandó további megszorításokra --> lemond

új min. eln. Károly Gyula --> feladata: népszerűtlen rendcsinálás

tömegmozgalmak, sztrájkok, tüntetések

1931. szept.: biatorbágyi merénylet tovább fokozza feszültséget

4. Károlyi-kormány válságkezelő politikája

1931.: statárium bevezetése; gyülekezési jog korlátozása

KMP tagjai közül néhányat bíróság elé állítanak mint gyanúsított felbujtókat

Salla, Fürst kivégzése; sokan börtönbe kerülnek

szigorú takarékossági intézkedések a nemzetközi pénzvilág bizalmának megtartása érdekében: közalkalmazottak fizetésének csökkentése stb.

újabb kölcsönök


1932.: Gömbös Gyula min. eln. --> támogatói elvárják, hogy kemény kézzel vessen véget a gazdasági válságnak


: 1736