A Rakóczi-szabadsagharc 1703-1711 között zajlott. Két szakaszra lehet bontani.

A Rákóczi-szabadságharc 1703-1711 között zajlott. Két szakaszra lehet bontani. 1703-1708 között a szabadságharc sikeres időszaka és a 1708-tól a szabadságharc sikertelen szakasza:

1703-tól 1708-ig a szabadságharc 434i83e sikeres időszaka:

A szabadságharc hátterét az 1701-1713 között zajló spanyol örökösödési háború jelenti. Ebben a franciák és a habsburgok küzdenek egymással (Anglia, Dánia és Hollandia is harcol a habsburgok szövetségeseként). A magyarok addig tudnak sikereket elérni, amíg a nyugati fronton a habsburgok katonai erői lekötöttek.

A sikerek belső okai:

a nemzeti összefogás kialakulása (azért alakult ki, mert a török kiűzése után (1699. Karlócai béke) a habsburgok új szerzeménynek tekintik Magyarországot. I. Lipót intézkedései valamennyi társadalmi réteget sértenek:

a jobbágyságot sérelmezi, hogy a katonaság ellátásának terhét ők viselik.

a végvári katonaság sérelme: elbocsátják őket a végvárakból, jobbágyi szolgáltatásokra kötelezik őket.

a nemesség a birtokai után 10%-os fegyverváltságot fizet.

Újszerzeményi bizottságokat állítanak fel a habsburgok. Megkezdődnek a birtokadományozások. Semmibe veszik Magyarország különállását.

Az első felkelésre 1697-ben került sor. Ez a hegyaljai felkelés volt. A bujdosók elfoglalták Tokaj és Sárospatak várát. A felkelést azonban a császári katonaság elfojtotta.

Amikor megkezdődik a katonák toborzása a spanyol örökösödési háborúba, akkor Esze Tamás és Kis Albert nem vezették csapatukat külföldre, hanem maguknak toboroztak, és a Brezán várában rejtőző II. Rákóczi Ferencet kérték fel, hogy álljon a seregek élére.

Rákóczi vállalta a vezetést. A Brezánban kelt kiadványában harcba szólította a Habsburgok ellen Magyarország lakosait.

1703 májusában megkezdődött a tiszaháti felkelés. A harc célja: felszabadítani az országot.

1703-ban a dolhai csatában a felkelők vereséget szenvedtek gróf Károlyi Sándor csapataitól. A dolhai ütközet után csatlakozik Rákóczi a felkelőkhöz, 1704-re elfoglalják a Duna-Tisza közét, a Felvidék egy részét és a Tiszántúlt.

1705-ben a Dunántúlt megszerzik a kurucok.

1706-1707-ben Dunántúlt megtartják a kurucok, Erdélyt pedig visszafoglalják.

1708-ban a Szilézia elfoglalására indított seregek Trencsénnél vereséget szenvednek.

1704-ben a franciák Höchstadtnál vereséget szenvedtek, a magyarok pedig Nagyszombatnál. Így nem sikerült egyesülnie a két seregnek.

1708-tól a szabadságharc sikertelen szakasza:

Külpolitikai okok

A franciák vereséget szenvedtek, tehát a habsburgok már nem lekötöttek.

Nem sikerül szövetségest találnia Rákóczinak. Svédországgal, Törökországgal keresi a kapcsolatokat.

Oroszországgal sikerült szövetséget kötnie, de tényleges segítséget nem kaptak. A franciák sem tudják támogatni Magyarországot.

Belső okok

A belpolitikában megkezdődik a nemzeti összefogás felbomlása. A jobbágyságnak azt ígéri Rákóczi, hogy mentesülnek a jobbágyi terhek alól. 1707-ben az ónodi országgyűlésen bevezetik az általános adózást. 1708-ban rendelet születik a harcoló jobbágyok felszabadításáról. Ez már megkésett intézkedés. Ezek az intézkedések sértik a nemesek érdekeit. Ezzel 1708-ban véglegesen felbomlik a nemzeti összefogás.

Anyagi csőd: Rákóczi támaszkodik saját birtokainak, bányák, vámok jövedelmeire. Pártolja az ipart, külföldi támogatást kap, rézpénzt veret. Ezek nem fedezik a háború kiadásait, folyamatosan a csőd szélén vannak.

Hadviselés korszerűtlensége: a szabadságharc népfelkelés jellegű, a katonák képzetlenek. Nyílt csatában mindig vereséget szenvedtek az osztrák csapatoktól, nincs ütőképes hadsereg.

Rákóczi utolsó próbálkozása: a lengyelekkel próbál kapcsolatot teremteni.

Az utolsó jelentős csatát Romhánynál vívták, de itt is vereséget szenvedtek. Magyarország megegyezett Béccsel, Rákóczi 1711-ben teljhatalmat adott Károlyi Sándornak. Eközben Károlyi Sándor megköti a szatmári békét 1711-ben. Ez a béke a lehető legjobb feltételeket tartalmazza Magyarország számára:

Közkegyelmet hirdet

Protestánsok vallásszabadságát elismeri

Tiszti rangú katonák jobbágysorba nem kényszeríthetők

Megmaradt a birodalmon belüli rendi különállás

Rákóczi is kegyelmet kap, a száműzetést választotta. Franciaországban és Törökországban telepszik le. 1735-ben, Rodostóban halt meg.