kategória | ||||||||||
|
||||||||||
|
||
A Horthy-féle konszolidáció jellemzése
1919. aug. 1. a tanácskormány lemond, szocdem. kormány alakul (Peidl Gyula)
1919. aug. 4. román bevonulás Budapestre
1919. aug. 6. a románok lemondatják Peidlt, utódja Friedrich István (románbarát)
eközben Horthy
átteszi székhelyét Szegedről a Dunántúlra (Siófok)
ekkor övé az egyetlen számottevő magyar
erő az országban
a vörös terrorra fehér terrorral 959g61j válaszol (Prónay Pál: A határban a halál
kaszál)
1919 okt. Clerk-misszió: C. angol tiszt tájékozódik, hogyan lehetne az egész nemzet által támogatott kormányt létrehozni
1919. okt. 4. megállapodás: Horthy engedélyt
kap, hogy bevonuljon Budapestre
"nemzeti koncentrációs kormány"-t
(nemz. egységk.) kell létrehozni, Horthy elismeri azt
1919.
nov. 16. Horthy fehér lovon bevonul Budapestre
"Tetemre hívom itt a Duna partján a
magyar fővárost: ez a város megtagadta ezeréves múltját, ez a város sárba
tiporta koronáját, nemzeti színeit, és vörös rongyokba öltözött."
1919. nov. 24. Huszár Károly vezetésével megalakul a "nemzeti koncentrációs" kormány
1920. jan. 5. Apponyi Albert vezetésével magyar tárgyalóküldöttség Párizsba; tagja Teleki Pál és Bethlen István is
1920.
jan. 25-26. nemzetgyűlési választások általános választójog alapján
az MSZDP (Magyarországi Szociáldemokrata Párt) a fehér terror elleni
tiltakozásul nem vesz részt
Kisgazda Párt (Nagyatádi Szabó István) 77 hely
Keresztény Nemzeti Egységpárt (KNEP) (Bethlen István) 76 hely
1920.
febr. 16. a nemzetgyűlés összeül
alkotmányjogi problémák: nincs, aki
felkérje a győztest kormányalakításra; mi legyen az államfő tisztsége?
abban mindenki egyetért, hogy királyság legyen
a, legitimisták:
IV. Károlyt kell visszahozni, mert az ő uralkodása volt az utolsó törvényes
állapot
b, szabad
királyválasztók: IV. Károlyt nem fogadnák el a külföldi hatalmak
1920.
márc. 1. Horthy kormányzóvá választása
államforma: király nélküli királyság
-ideiglenesen a
kormányzó tölti be az államfő szerepét
-egykamarás,
független országgyűlés (1926-tól kétkamarás); a végrehajtó hat. az országgyűlésnek tartozik felelősséggel
-független bírói
hatalom
-az államfő
hatalma igen korlátozott
felállítja a Vitézi Rendet
1920. márc. 10. Simonyi Semadam Sándor miniszterelnöki kinevezése
1920.
jún. 4. trianoni békeszerződés
részletesen lásd 19. tétel
a
sok menekült letelepítése problémákat okoz
meghatározza a két vhb. közötti magyar politikai életet
1920.
júl. 19. gr. Teleki Pál miniszterelnök
konszolidáció
feloszlatja a különítményeket, tagjaikat hadseregbe szervezi (különítmények
központja a Britannia/Béke szállóban)
törvények: 1920/25. tc. "numerus clausus" ('zárt szám')
a
felsőoktatási intézményekben a nemzetiségek etnikai arányuknak megfelelő létszámban tanulhatnak
1921/3. tc. "az állami és társadalmi
rend hatályosabb védelme"
a
jobb- és baloldali szélsőségeket szorítja vissza
1920/36. tc. földreform
kidolgozója
Nagyatádi Szabó István
1
millió hold termőföldet osztanak ki, 400 ezer ember jut földhöz (1-2 hold)
a
Vitézi Rend tagjai nagyobb birtokokat kapnak
1921.
márc. 26. az 1. királypuccs: IV. Károly Budapestre
érkezik, törvényes uralkodóként vissza akar térni
Horthy nem adja a hatalmat
Teleki kiállt IV. K. mellett, ezért
lemond
1921.
ápr. 14. gr. Bethlen István miniszterelnök - a konszolidáció folytatása
külpolitika:
1. Baranya-bajai
szerb-magyar köztársaság (Szigetvár, Pécs)
a párizsi
békekonferencia kiutasítja innen a szerbeket
2. Sopron: 1921. dec. 14-16. népszavazással Magyarországhoz =>
"civitas fidelissima"
(''a
leghűségesebb város")
3. Burgenland (Őrvidék)
a volt
különítményesek "rongyos gárdát" szerveznek; Magyarországnak kell
kiparancsolnia őket
belpolitika:
1921. okt. 20-23. a 2.
királypuccs
IV. Károly
Ménfőcsanakon száll le, Szombathelyen támogatókat gyűjt; Budaörsnél a karhatalom és egyetemisták feltartóztatják;
megsértődik, elmegy
1921. nov. 6. 1921/47. tc. a Habsburg-ház trónfosztása
1921. dec. 22. Bethlen-Peyer paktum
a szocdempártot
elismerik törvényesnek, de ezért annak el kell fogadnia a parlamentarizmust
1922. febr. 22. az Egységes Párt létrehozása
a KNEP 26
képviselőjéből és a Kisgazdapártból áll - támogatják a parasztok és a felsőbb osztályok is
Bethlen a parlament
mandátumának lejártakor terjeszti be az új választójogi törvényt (a szavazásra
jogo- sultak számának csökkentése, a KNEP bázisát
érinti) - kormányhatározatként elfogadják
1922 máj. vége - jún. eleje: választások - az Egységes Párt 2/3-os
többséget szerez
gazdaságpolitika:
Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter
1922-24
inflációs politika
1924-től
stabilizáció
1922 Mo. felvétele a Népszövetségbe;
1924 250 millió aranykorona
kölcsön a Népszövetségtől
1924 Magyar Nemzeti Bank (a kölcsön elosztása, kezelése)
1926. dec. 27. a pengő
bevezetése
a háború után nagyon
visszaesett a termelés (egyes iparágak 70%-kal)
az új határok meghúzásánál nem
vették figyelembe a gazdasági érdekeket (nyersanyag és előállítási hely ill.
előállítási h. és piac szétválasztása ); nem sok ásványkincs maradt
új iparágak: gépgyártás (villanymozdony, traktor)
alumíniumkohászat (van bauxit)
élelmiszeripar (pl. Globus-konzervek)
kultúra: Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kultúrfölény-koncepciója: be kell
bizonyítanunk, hogy többet érünk, mint a szomszéd államok
államalkotó nemzetei
1926 népiskolai törvény - új iskolák alapítása, új tantermek
építése
egyetemek átmentése: Kolozsvár
=> Szeged
Pozsony
=> Pécs
KLTE
(Debrecen) megalapítása
kutatóintézetek: Tihanyi
Limnológiai Intézet ("Csíborpatkolda")
Sváb-hegyi
Csillagvizsgáló Intézet
Collegium Hungaricumok
felállítása (szállás és kutatóhely)
az analfabétizmust 10% alá
szorítja
Szent István-i állameszme:
alapja a kultúrfölény-koncepció
a
környező népeket érdekeltté kell tenni abban, hogy a magyar államban éljenek
az
elcsatolt területek visszaszerzése után a többi nép nem akar majd elszakadni
Szent
István Intelmei Imre herceghez: egy
ország annál erősebb, minél több népcsoport
lakja
(folyóiratok: Új idők - Herczeg Ferenc
Magyar
Szemle - Szekfű Gyula
Századunk
- Vámbéry Rusztem
Munka
- Kassák Lajos
Nyugat
- Babits, Móricz, Ignotus, Osvát E.)
filmgyártás: Hyppolit, a lakáj
Emberek
a havason (1942, Szőts István)
zene: Bartók Béla, Kodály Zoltán
szobrászat: Pátzay Pál
festészet: Aba-Novák Vilmos
A '20-as évek második fele:
belpolitika: 1926/22.
tc.: kétkamarás ogy. létrehozása - biztosítja a pol. rendszer stabilitását
1927/21. tc.: betegségbiztosítás,
árvaellátás - hangulatjavító intézkedések
1928 az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) létrehozása
külpolitika: 1925. dec. 19. Hága - Windischgrätz Lajos
herceg és Jankovics Arisztid hamis
ezerfrankosokat próbál beváltani; a francia
nemzetgazdaságot próbálták tönkretenni
egyéni
akciónak tekintik, nem okoz nagy diplomáciai bonyodalmakat
1927 Róma: gazdasági együttműködés
Olaszországgal; a revíziós törekvések elfogadtatása
1928 Lengyelországban Pilsudskival
hasonló együttműködés
Az 1920-as évek végére Magyarországnak sikerült kitörnie a nemzetközi elszigeteltségből.
Találat: 2141