online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Az egyiptomi hieroglifak. A rosette-i kö

történelem

Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
USA kialakulasa (1775-1783)
Az egyiptomi hieroglifak. A rosette-i kö
 
 

Az egyiptomi hieroglifák. A rosette-i kö

        Az egyiptomi elsö dinasztia alapítója, a régi egyiptomi csillagászok feltevése szerint, idöszámításunk elött mintegy négy évezreddel uralkodott. Ha nem is fogadjuk el hitelesnek a fenti adatot, nem 828g62i lehet túlságosan nagy az eltérés, mert az egyiptomi történelemmel foglalkozó tudósok a negyedik és harmadik évezred közé helyezik ezt az idöszakot. Az elsö dinasztia megalapítása Mena fáraó nevéhez füzödik. Uralkodása alatt bontakoztak ki az egyiptomi müveltség csírái, és az egyiptomi írásrendszer.         Az ásatásokból napfényre került legrégibb írott emlékek e kor maradványai, s már igen fejlett írásrendszerröl tanúskodnak. Elefántcsonttáblák, köfeliratok, papirusztekercsek temérdek bizonyítékot szolgáltatnak erre. E nagyszámú írásos tanúsítványnak három évezreden keresztül senki emberfia hasznát nem vehette. Egyszerüen nem tudtak velük mit kezdeni. Az ókor, a középkor, söt az újkor tudósai hiába szentelték életük az eléjük került hieroglifák megfejtésének, eredményt nem értek el.         Az ókori írók, akik Egyiptomról tudósítottak, csupán hiányos felvilágosításokat nyújtottak. Hérodotosznál, a szicíliai Diodorosznál és Plutarkhosznál (De Iside et Osiride c. értékes traktátumában) találunk ugyan szórványos utalásokat a hieroglif írásmódszerre, de egyikük sem tudott kellö mértékben közelebb férközni a problémához. A XVII. századtól kezdve a tudósok mind nagyobb odaadással foglalkoztak az egyiptológia tudományával, a müvelt világot izgatta a hieroglifák titka. Minden lelkesség, minden odaadás ellenére eredményt elérni nem tudtak.         A XVIII. század végén a véletlen folytán jött rá a tudósvilág a titok nyitjára.         Napóleon 1798-99-i egyiptomi hadjárata a tudományos világ számára elhatározó eredménnyel járt. Napóleon hajóhada 1798 májusában futott ki a touloni kikötöböl. Hadseregének legkiválóbb tábornokai, de ugyanakkor tudósok, müvészek, technikusok kísérték e kalandos kirándulására. A vállalkozás, mint hódító hadjárat és mint kísérlet, hogy Angliát érzékeny oldalán megsebezze, tudjuk, céljatévesztett volt. A tudomány mezején azonban jelentös siker született. Az egyiptomi építömüvészet a maga nagyságában és fenségében most elsö ízben tárult az európai szem elé.         A hadjárat legnagyobb tudományos eredményét a rosette-i kö szolgáltatta. Rosette város Alsó-Egyiptomban fekszik, a Nílus nyugati deltája egyik ágának bal partján, 15 kilométerre a Földközi-tengertöl. Arab neve Resid, a város alapítója, Harun al Rasid kalifa után. A francia katonák a város megerösítése céljából sáncot ástak, és e munkálatok közepette Bouchard mérnök egy fekete bazalttáblát talált a földben. A táblán levö szöveg háromféle írással volt bevésve: hieroglif, démotikus és görög írással. A rosette-i követ a francia tudósok vették gondozásukba, mert sejtették, hogy abban olyan eszközre tettek szert, amelynek segítségével sikerül majd megfejteni a hieroglif írást. Az értékes leletet hajóra rakták, és útnak indították Franciaországba. Azonban az angolok kezére jutott, s végül ez utóbbiak megvásárolták. A londoni British Museumba került; mai napig is ott van (2. ábra).



        Az egyiptomi hadjárat tudományos eredményeit díszes kiállítású kötetekben, Description de l'Egypt (Egyiptom leírása) cím alatt hozta nyilvánosságra a francia kormány. Az egyik kötetben méltatták a rosette-i követ is. A kö háromféle felirata lázba hozta a világ tudósait, de a hieroglifákat egy ideig még nem sikerült megfejteni. A görög felirat szerint a tábla Ptolemaiosz Epiphanész idejéböl való, akit i.e. 197-ben egyiptomi papok ünnepeltek, s ezt két nyelven, háromféle írással örökítették meg.         A rosette-i kö hieroglifáinak megfejtése terén Thomas Young angol orvos tette meg az elsö eredményes lépést. A cambridge-i Museum Criticumban 1815-ben megjelent cikkében feltételezte, hogy a keretbe foglalt jelcsoportok uralkodók nevei. Megállapította 13 önálló mássalhangzójel hangértékét, és hogy azt milyen irányban kell olvasni.         A felirat megfejtése Jean François Champollion francia tudós nevéhez füzödik, aki a rejtvény kulcsát annak a felismerésnek segítségével találta meg, hogy a hieroglifákban vegyesen fordulnak elö szójelek, mássalhangzócsoportok jelei, önálló mássalhangzójelek (betüjelek), hangérték nélküli determinatívumok, és ritkán piktogramok is. Champollion a táblán elöforduló tulajdonnevek alapján, szorgalmas kutatással, lépésröl-lépésre haladva végül is elkészítette az elsö ösegyiptomi nyelvtant és szótárt. Nagy segítségére volt Champollionnak az a hieroglif és görög felírás, amelyet 1815-ben Banks talált Philaeben, és 1821-ben Angliába szállított. A hieroglif felírás két koszorúba foglalt betücsoportot tartalmaz, melyek közül az egyik már a rosette-i kövön is szerepelt, és mint Ptolemaiosz neve ismert volt. A másik koszorúban Champollion a görög felírás segítségével felismerte Kleopátra nevét (3. ábra).

        Az egyiptomi írásban 24 mássalhangzójel volt, amely a sémita ábécével nagyjából megegyezik. Az egyiptomiak, éppúgy, mint a többi keleti nép, magánhangzókat nem jelöltek az írásban. Ha pl. a zod (mondani) szót akarták leírni, csupán zd-t írtak. Úgynevezett értelmezö (determinatív) jegyeket is használtak. Az értelmezö jegyekre azért is szükség volt, mert az egyiptomi írásban egy és ugyanaz a jel hol szót, hol pedig mássalhangzót jelölt. Ez pedig az értelmezö jelek igénybevétele nélkül természetesen sok félreértésre adott volna alkalmat. Maradjunk az elözö példánál. A zod (elmondani) szót egy emberalakkal jelölték, aki a kezét ajkán tartja. A sura (inni) szót ugyanezzel a jellel ábrázolták, csakhogy még három hullámvonalat is rajzoltak melléje, amely jelezte, hogy a szó jelentése vízzel van összefüggésben.         A hieroglif írás az egyiptomiak reprezentáló írása volt. Emlékoszlopokon, sírfeliratokon hieroglifákat alkalmaztak. A köznapi életben, levelezésben, feljegyzésekben a hieratikus (papi) írást használták, amely körülbelül úgy viszonylik a hieroglifákhoz, mint az írott betü a nyomtatott betühöz. Ezt az írást nádtollal, ecsettel vetették papiruszra. A hieratikus írás jeleiben már csak homályosan ismerhetök fel az ábrázolt tárgyak, amelyekre utalnak.         Idöszámításunk elött a VIII. században újfajta írást vezettek be Egyiptomban, amelyet a tudomány, Hérodotosz után, démotikus írásnak nevez, bizonyára azért, mert maga a nyelv, amely ebben az írásban fennmaradt, nem a hieroglifák klasszikus nyelve, hanem üzleti és magánügyekre vonatkozó iratokban használták, míg a hieroglifák nyelvét szent nyelvnek örizték meg. A démotikus írás a hieratikus írás további leegyszerüsítése. Körülbelül 1000 esztendön keresztül ezt az írást használták mindaddig, míg a kereszténység elterjedésével az egyiptomiak is át nem vették a görög ábécét.         Az egyiptomi írás a maga idejében a legfejlettebb írás volt, de még távolról sem kielégítö és tökéletes. A mai értelemben vett ábécé tulajdonképpeni feltalálása nem is az egyiptomiak, hanem a föníciaiak érdeme.




Találat: 1735