online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  

Interdiszciplinaritas a szaknyelvi lexika oktatasaban

oktatás



Fájl küldése e-mail



egyéb tételek

 
Szakmai összegzés a Környezetvédelmi Szakírók és Szakfordítók Tanacskozasaról
Az ezredforduló idegennyelv-oktatasi iranyzatai és a szaknyelvoktatas
KÜLLEMI BÍRÁLAT
Nyelvtudas – gazdasag – innovació
LECKETERV Anyanyelv
Az euró bevezetésével kapcsolatos szövegek pragmatikai szintű elemzése és nehézségi szintje
Better English with Alternative Texbooks? The Educational Reform in Romania
A valtozó vilag kihívasai
Az idegen nyelvi tesztelés etikai problémai
 
 

Interdiszciplinaritás a szaknyelvi lexika oktatásában


Az interdiszciplinaritást felfoghatjuk úgy, mint több tudományt átfogó és több tudományra kiterjedő szemléletet. Ennek megfelelően ismertetjük egy, az 1970-es évekből származó német interdiszciplináris szótársorozat tervezetét. (Vö.H. Weinrich ) Mi az interdiszciplinaritást más oldalról közelítjük meg. Azzal számolunk, hogy a szaknyelv nem csupán a szakszókinccsel, azaz a terminológiával egyenlő, és a terminológia pedig nem jelenti a szakszöveg teljes lexikáját. A szaknyelvi lexikán belül szükség van az ún. interdiszciplináris lexikára is, amely nem terminológia jellegű, hanem a tudományos szövegekre általában jellemző. Ez magyarul az ún. általános tudományos szókincs. Vizsgálódásunk alapjául egy, a berlini Humboldt Egyetemen az 1970-es években kidolgozott orosz szaknyelvi tananyag-sorozat szolgál (Vö. I. Schilling). Ennek szójegyzékét vetettük össze a Debreceni Egyetem Természettudományi Kar (DE TTK) Idegennyelvi Lektorátusán készült kifejezés és szöveggyűjtem 444g67e ények szóanyagával. Az összehasonlítást a magyar, orosz, angol és német nyelv, valamint a matematika és a kémia vonatkozásában végeztük el. Vizsgálatunk eredményét a referátum függelékében megadott szójegyzékből láthatjuk.


Az interdiszciplinaritás fogalmának tisztázása előtt arról szólunk, milyen szaknyelv-oktatási keretekről van szó a Debreceni Egyetemen az Idegennyelvi Központban.

A TTK-n diplomafeltétel az államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése mellett egy féléves, heti négy órás, gyakorlati jeggyel lezárt és kredit értékű szaknyelvi félév abszolválása.



Pszichológia, biológia, kémia, matematika, fizika, föld­tudo­mány irányú gyakorlati szakfordítás-oktatás négy féléven át heti négy órában


A szaknyelvi lexika oktatásában is figyelembe kell vennünk a két oktatási keretben megvalósítható célok különbségét: a szaknyelvi félévben nem szakfordítást oktatunk, hanem az idegen nyelvi szakszöveg értő olvasására készítünk fel, és csak a szakfordító-képzésnek feladata a szűkebb értelembe vett fordítás-oktatás.


Tulajdonképpen a később értelmezendő interdiszciplináris szókincs kialakítása segíthet abban, hogy a diplomafeltételként megszerzendő államilag elismert nyelvvizsga írásbeli feladatai között szereplő két követelménynek, az idegen nyelvről magyarra fordításnak és a szövegértési feladatok elvárásainak a jelöltek könnyebben tudjanak megfelelni. Ez akkor is problémát okoz a vizsgára készülőknek, ha nem is steril szakszövegről van szó, csupán az általános műveltséget nem meghaladó szakmai és szaknyelvi ismereteket tételez fel.

Először szóljunk az interdiszciplinaritás és a lexika kapcsolatáról általában.


Bár közhelynek tűnik, a 20-21.század a tudományok százada. A tudományok fejlődése terén pedig egyre nagyobb jelentősége van az interdiszciplinaritásnak, a több tudományt átfogó és több tudományra kiterjedő szemléletnek. A differenciálódás mellett nő az integráció szerepe is.  Tudományos szaknyelvvel foglalkozó kutatóknak/oktatóknak számolniuk kell ezzel. A neves német germanista és romanista nyelvész, a német és francia nyelv szöveggrammatikájának megírója, a kieli és a müncheni egyetem egykori professzora, a bielefeldi egyetem interdiszciplináris kutatási központjának egykori igazgatója, ma a párizsi College de France tagja, Harald Weinrich már egy 1978-as tanulmányában (Weinrich 1978.) nélkülözhetetlennek tartotta a német nyelv interdiszciplináris szótárának megalkotását. Ezt két részből álló szótársorozatnak tervezték, amely a köznyelv és irodalmi nyelv válogatott szóanyagára épül, amit egy tízkötetes szatelit szakszótár sorozat egészít ki. A kettő együttesen egységes nyelvészeti/lexikográfiai koncepcióra épül úgy, hogy a jól kidolgozott és egységesített utalórendszerrel a két szótár lexikai anyaga közötti átjárhatóság biztosítva van. Például, a német Prägung ’minta, jelleg’ jelentés az alapszótárban utal annak biológiai, viselkedéstudományi jelentésére a szakszótárban, illetve a német Funktion ’függvény’ jelentésnél a matematikai szakszótárban utalás van az alapszótárban található jelentésre: ’funkció, szerep’. Weinrich professzor szükségesnek tartja a válogatást az egyes szakszótári szókincs feltételezhető nagy terjedelme miatt. A válogatás egyik szempontja éppen az interdiszciplinaritás, azaz a több tudományágban való előfordulás. A német szaknyelv-kutatás a kémiában mintegy 100 000 szakszóval számol. A professzor azt a lexikográfiai felfogást képviseli, hogy a szakszótárak szócikkeinek nemcsak a jelentéseket kell tartalmazniuk, de az ún. grammatikai szereltséget is, hiszen a szakszövegnek grammatikai jellemzői is vannak. Ezzel mi is teljesen egyetértünk.

A tervezett szótár eddig nem készült el. A magyar szótárkiadást tudomásunk szerint ilyen terv nem foglalkoztatja. Jó lenne azonban, ha az interdiszciplinaritást legalább a szakszótárak átdolgozásánál figyelembe vennék.


Mi most az interdiszciplinaritást más oldalról közelítjük meg. Azzal számolunk, hogy a szaknyelv nem csupán a szakszókinccsel, azaz a terminológiával egyenlő, és a terminológia pedig nem jelenti a szakszöveg teljes lexikáját. A mi értelmezésünket alátámasztja V. éves szakfordító-hallgatóink szövegfeldol­go­zásra és szótárazásra épülő nézete is. Nem igaz a szakszöveget csak megérteni akarótól gyakran hangoztatott nézet, hogy elég az általános nyelvismeret, a téma és a nemzetközi terminológia ismerete, úgy is mindent meg lehet érteni a szakszövegből. A szaknyelvi lexikán belül szükség van az ún. interdiszciplináris lexikára is, amely nem terminológia jellegű, hanem a tudományos szövegekre általában jellemző. Ez magyarul az ún. általános tudományos szókincs, németül allgemeinwissenschaftlicher Wortschatz, angolul  generel scientific vocabulary. Olyan, a köznyelvben is használt szavak ezek, amelyek esetleg sajátos grammatikai vonzatukkal együtt szakszöveg-specifikusnak tekinthetők. Ez az interdiszciplináris lexika része az általános tudományos nyelvnek, amelyre vonatkozóan már Klaudy Kinga is felteszi a kérdést a Magyar Nyelvtudományi Társaság Szaknyelvi Szakosztályában 1984-ben:


Még élesebben fogalmazva: van-e a magyarban általános tudományos nyelv, és ha van, miért nincs? Miért nem kutatjuk, miért nincs leírva? (Klaudy,  1984).


Az így értelmezett interdiszciplináris lexikára vonatkozó vizsgálódásunk alap­jául egy, a berlini Humboldt Egyetemen az 1970-es években kidol­gozott orosz szaknyelvi tananyag-sorozat szolgál, amelynek elméleti alapvetése Irmgard Schilling Allgemeinwissenschaftlicher Wortschatz című műve (I. Schilling, 1977). Ennek a könyvnek a célja a legkülön­bözőbb orosz szakszövegek feldol­-go­zásának megkönnyítése. 1000 oldal különböző szaktudományi közle­ményt vesz alapul, és ezekből emel ki 1000 szót. Közvetlen didaktikai célja az általá­nos idegen nyelvi lexikai ismeretek aktivizálása megfelelő szakszövegben konkre­tizálódó jelentés­bővítéssel. A könyv egy alfabetikus szójegyzékből és az ún. tematikus-funkcionális szócsoportok táblázatos áttekintéséből áll. A tábláza­tok címszava a szójegyzékben szereplő ige, valamint az igéből képzett főnév lehetséges bővítményeivel és vonzataival. Például: vizsgál, vizsgálat, ~ ideje, ~ot végez, ~ kezdete/vége/célja/eredménye; szükséges/nélkülönöz­hetetlen/pontos vizsgálat; vizsgálat alapján/nélkül; vizsgáló személy, vizsgált/vizsgálandó tárgy. Mi az Irmgard Schilling művében található szójegyzéket vetettük össze a DE TTK Idegennyelvi Lektorátusán készült kilenc tagból álló matematikai, kémiai, biológiai, fizikai magyar–orosz, magyar–angol, magyar–német kifeje­zés- és szöveggyűjtemény sorozat négy kötetének szóanyagával. Az összeha­son­lítást a magyar, orosz, angol és német nyelv, valamint a matematika és a kémia vonatkozásában végeztük el. Vizsgálatunk eredményét a referátum függelékében megadott szójegyzékből láthatjuk.

Az interdiszciplináris szókincshez tartozónak tekintjük az olyan modell-katalógust is, amely a véleménynyilvánítás, a feltevés, a hivatkozás, az elfogadás/helyeslés, a kétely a cáfolat, az elutasítás nyelvi formáit tartalmazza:


Meg szeretném fogalmazni, …;Feltételezem, hogy…; Ellene mondok/Elutasítom…; Meg vagyok győződve, hogy …./ egyetértek azzal/abban, hogy …;/ Osztom azt a véleményt, hogy …; Kétlem/Kétségbe vonom/Nem vagyok meggyőződve arról, hogy…; Idézem/emlékeztetek/hivatkozom….


A didaktikai felhasználhatósága iránt érdeklődve azt tapasztaljuk, hogy az inter­diszciplináris szókincsnek a terminológiától megkülönböztetett kezelése a szö­veg szemantizációjában és a szótanulásban is segít. Ha tudatosítjuk a hallgatók­ban, hogy mit értünk interdiszciplináris szókincsen, akkor úgy kell őket irányí­tanunk, hogy ez szempont legyen számukra a nyomtatott szótár önálló haszná­lat­ban a különböző terjedelmű szócikkek áttekintése kapcsán, és saját szósze­detük készítésekor ne csak mechanikusan írják ki a megfelelő jelentéseket, hanem vegyék figyelembe azt is, hogy az egyébként más szakszövegben már előfordult szónak, kifejezésnek esetleg milyen aktuális vonatkozása van. Ezzel a módszerrel a szótanulásnál nélkülözhetetlen memória-terhelést csökkenthetjük.


Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a nyomtatott szótár használatában, valamint a felhasználói szójegyzék vezetésében érdemes az inter­diszciplinárisnak tekint­hető szavakat, kifejezéseket külön kezelni: valamilyen jelzéssel elválasztani, kiemelni. A nyomtatott szótár szócikkén belül az interdiszciplináris jelentés gyors megtalálásának technikáját is ki kell alakítani. A nyomtatott szótárban az orientálódási technika egyébként is fontos. Törekedjünk a nyelvi panelek szte­reo­típiák feltárására. Szaknyelvhasználatban ez nem stílustalan, sőt funkcio­nális stilisztikai követelmény. A szótárazásnál kövessük nyomon a szóképzési minták gyakorlati megvalósulását, amire a vizsgál szóbokor bemutatása jó példa volt.




Befejezésül meg kell még jegyeznünk, hogy az itt bemutatott és a további lektorátusi orosz matematikai, orosz kémiai, orosz fizikai, angol biológiai, angol fizikai szöveggyűjtemények tematikus szöveg­felfrissítést, terminológiai modernizálást igényelnek, bár éppen interdiszciplináris szókincsük így is használható. Kár, hogy a FEFA 3 program keretében elindított természet­tudományos terminológiai adatbázis létrehozása és számítógépes rögzítése csak részben valósult meg. Ehhez hasonló interdiszciplináris lexikai adatbázis kiépítése megvalósításra vár az eddig rendelkezésre álló és újabb, különböző reprezentációs szempontok figyelembe vételével válogatott szövegek alapján.

Melléklet


Interdiszciplinárisnak ítélt szavak és kifejezések jegyzéke


I. Schilling és a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kara kiadásában megjelent kifejezés és szöveggyűjtemények alapján :


Nyirkos Istvánné – Mojzes János: Angol–magyar, magyar–angol kémiai kifejezés és szöveggyűjtem 444g67e ény. Tankönyvkiadó, Budapest 1971. 7. kiadás (KA)

Ménes Andrásné: Angol–magyar, magyar–angol matematikai kifejezés és szöveggyűjtemény 1989. 8. kiadás  (MA)

Kissné Buzáky Judit – Korondán Irén: Német–magyar, magyar–német kémiai kifejezés és szöveggyűjtem 444g67e ény 1981. (KN)

Kornya László: Német–magyar, magyar–német matematikai kifejezés és szöveggyűjtemény. 1989. 3. Kiadás (MN) alapszik, alapul vmin KN, MN


alkalmaz  KN, KA, MA

alkot

áll vmiből/vmiben KA

átalakít vmit vmivé – átalakul vmi vmibe/vmivé KA, MA, KN, MN

befolyásol KN, MN

behatol vmibe KN

cselekszik

csökkent – csökken MN, KA, MA

egyesít vmit vmivel, egyesül vmi vmivel MN, KA

elér vmit   KA, MA

eljut vhova, vmeddig

emel – emelkedik vmire  KN, MN

fejleszt vmit vmivé MN, KA

fejlődik vmivé

felhasznál KN, MN

fokoz KN

függ  KN, KA, MA

használ vmit vmire KN, MN, KA

hat – hatással van vmire

helyettesít vmit vmivel MN, KA, MA

hív vmit vminek

illet vkit, vmit MA

irányít

javít – javul MA

keletkezik  MN, KA

kever – kavar  KA, MA

kiderít – kiderül  KN, MA, KA

kidolgoz MN, MA

kiemel KM

kiválaszt MN, MA

kijelöl MN KA MA

kiszélesít – kiszélesül

kiterjeszt – kiterjed  MN, KA, MA

követ

követel MN, MA

kutat KN, KA, MA

lehetővé tesz MN

lejátszódik KN

létesít

létrejön

magyaráz vmit vmivel

megállapít KN, MN, MA

megfelel vminek/vmiben MN, MA

meghatároz KN, MN, KA, MA

megkülönböztet  MA, MN

megvalósít KN, MN, MA

megváltoztat  KN

mérsékel – mérséklődik KA

módosít – módosul KN, KA, MA

mutat KN, KA, MA

működik KN, MN, MA

nevez vmit vminek  MN

növel – növekedik/ növekszik KN, MN, KA



nyugszik vmin MN

összekapcsol vmit vmivel

összeköt vmit vmivel MN, KA, MA

összetéveszt vmit vmivel

pótol vmit vmivel KN, MN, MA

szolgál vminek/vmiül

tanulmányoz MN, KA, MA

tartalmaz MN, MA

tartozik vkire/vmihez MA

támaszkodik vmire

terem

tevékenykedik KN, MN, MA

tisztáz  MN

tökéletesít MA

történik MA

valóra válik

változtat – változik KN, MN

vezet vmihez   KA, MA

végbemegy KN, MN

viszonyul KA, MA

vizsgál KN, MN, MA

vonatkozik vmire MA

vonz

Interdiszciplináris szavak és kifejezések funkcionális csoportosításának szempontjai I. Schilling alapján:


Tudományos területek

Tudományos intézmények, képzési irányok

Felsőoktatási tanulmányok

Tudományos munka szervezése, végzése

Nyilvános fellépés, publikálás, véleménycsere

Tér, idő, mozgás

Jelenség, dolog

Halmaz, rész, egész, fok

Besorolás, vonatkoztatás, különbség, azonosság

Ok, következmény, körülmény, feltétel

Keletkezés, változás

Hatás



Hivatkozások

Klaudy, K. (1984): Van-e a magyarban általános tudományos nyelv? Elhangzott a Magyar Nyelvtudományi Társaság Szaknyelvi Szakoszálya ülésén. Kézirat

Schilling, I. (1977.): Allgemeinwissenschaftlicher Wortschatz Russisch Leipzig VEB Enzyklopëdie

Weinrich, H. (1985): Plädoyer für ein interdisziplinäres Wörterbuch der deuctschen Sprache. In: Weinrich, H. (1985): Wege der Sparchkultur dtv. München


Irodalom

Dániel Ágnes: Szaknyelv vagy szakmai nyelvhasználat? Nyr. 106: 341–342, 1982.

Ferenczy Gyula: Az írott szaknyelvi szöveg formai és tartalmi fogódzói. Fordításelméleti füzetek IV. Budapest, 1985.

Hell György: A szaknyelvek helye a nyelv egészében és vizsgálatuk néhány kérdése. Nyr. 109: 91, 1985.

Kornya László: Szakszókincs, funkcionális stilisztika, szakfordítóképzés. In: A magyar nyelv rétegződése II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. 599–605.

Kovalovszky Miklós: Szaknyelvek és tudományos nyelv. In: Mai magyar nyelvünk. Szerk. Grétsy László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976. 91–92.

Szépe György: A szaknyelv és a mindennapi nyelv kapcsolata. A technika tanítása. 1982/5. 129–139.



: 2450