online kép - Fájl  tubefájl feltöltés file feltöltés - adja hozzá a fájlokat onlinefedezze fel a legújabb online dokumentumokKapcsolat
  
 

Letöltheto dokumentumok, programok, törvények, tervezetek, javaslatok, egyéb hasznos információk, receptek - Fájl kiterjesztések - fajltube.com

 

Online dokumentumok - kep
  
kategória
 

Biológia
Filozófia
Gazdaság
Gyógyszer
Irodalom Gyermekek Játék Könyvek Mesék Nyelvtan Oktatás óvoda Személyiségek Történelem Versek
Menedzsment
Receptek
Vegyes

 
 
 
 




































 
 

Szakmai összegzés a Környezetvédelmi Szakírók és Szakfordítók Tanacskozasaról

oktatás

Fájl küldése e-mail Esszé Projekt


egyéb tételek

 
A névelök
Szakmai összegzés a Környezetvédelmi Szakírók és Szakfordítók Tanacskozasaról
 
 

Szakmai összegzés a Környezetvédelmi Szakírók és Szakfordítók Tanácskozásáról


A szakfordítások, képesítőfordítások elkészítése során gyakran ütközünk olyan nyelvi, terminológiai, fordítástechnikai problémába, melyet egyedül a fordítástechnika eszközeivel képtelenek vagyunk megoldani. Ilyenkor a szakírókhoz, az adott szakterület szakembereihez, illetve a nyelvészekhez fordulunk segítségért.

2002 nyarán a Szent István Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén úgy véltük, hasznos és időszerű lenne egy olyan tanácskozás, melyen a „dologismerők” és a „nyelvtudósok” (lásd Bajza 1843, idézi Grétsy 2001) együtt, egy időben és egy helyen gondolkodnak a szakmai nyelvhasználat egyes konkrét jelenségeiről és a megoldás lehetőségeiről. Rendezvényünk előtt összeállítottunk egy rövid listát azokból a kérdésekből, melyek az utóbbi hónapok munkája, elsősorban a képesítőfordítások lektorálása során vetődtek fel. Ezt a listát minden résztvevőnek elküldtük. Felkértük a környezetvédelmi szakterület, illetve a nyelvtervezés, helyesírás, szakfordítás, szakkönyvkiadás néhány neves szakemberét, fejtsék ki véleményüket az adott nyelvi jelenség megfelelő magyar fordításáról. A megbeszélésen komoly szakmai vita bontakozott ki e konkrét kérdésekről és természetesen a mögöttük meghúzódó társadalmi, nyelvi, fordítástechnikai tendenciákról is.

Összegzésem célja az, hogy az elhangzottakat rendszerezve beszámoljak a fenti tanácskozásról, és bemutssam, hogy a környezetvédelem szakemberei milyen kérdéseket vetettek fel, illetve milyen alapelveket fogalmaztak meg a szakterület magyar nyelvű terminológiájával kapcsolatban. Befejezésül röviden felvázolom tanszékünk elképzeléseit a környezetvédelmi szaknyelv további kutatásáról.




Az átfogó kérdéskörök összefoglalója

Vendégeinknek három hét állt rendelke 747c24h zésükre, hogy felkészüljenek a kérdések megválaszolására. A tanácskozáson először előadást tartottunk a kérdések hátteréről: bemutattuk azokat a szövegrészeket, melyek a kérdéses lexikai elemeket tartalmazták, illetve beszámoltunk háttérkutatásaink eredményéről (szakmai és fordítástechnikai konzultációk, szakkönyvek, írásos dokumen­tumok, Internet stb.). Ezután arra kértük vendégeinket, hogy kérdésenként mondják el javaslataikat. Az alábbiakban a húsz kérdést hat átfogó kérdéskörbe rendezem.



1. kérdéskör: Mozgószabály-problémák

A mozgószabály: egyre gyakrabban kell alkalmaznunk a szakkifejezések helyesírására. Előnye: a tömörség. Olykor tükörfordításokat „legalizálunk” vele. Ha feloldjuk e jelöletlen szerkezeteket, esetleg túlságosan hosszú jelölt szószerkezeteket kapunk. Megtűri-e ezeket a szaknyelv?


természetierőforrás-gazdálkodás,

folyékonyszennyezőanyag-kibocsátás

környezetgazdálkodási agrármérnök-hallgató


Javaslatok, vélemények:

gazdálkodás természeti erőforrásokkal

Kevésbé tömör, de egyszerűbb és magyarosabb forma. Nincs szükség a való szócskára sem (természeti erőforrásokkal való gazdálkodás).

A mozgószabály itt említett egyik pontjára akkor van szükség, amikor a kifejezés mást jelent, ha másképpen tagoljuk. A mozgószabállyal írandó szavak elsősorban azért szaporodnak ennyire, mert egyre bonyolultabb fogalmakat alkotunk, tehát egyre bonyolultabb szókapcsolatok, kifejezések jönnek létre. Csökkenteni lehet a számukat: a szabályzat utal arra, hogy ahol lehet, tegyük jelöltté a kapcsolatot.

környezetgazdálkodási agrármérnök hallgató

A hallgató szó előtti kifejezés főnévi jelző. A szabályzat szerint ha a főnévi előtag egyszerű minőségjelzőként áll, akkor külön kell írni: mérnök kolléga, mérnök hallgató, rendőr őrnagy, környezetgazdálkodási agrármérnök. A mozgószabály alkalmazható erre a kifejezésre, azonban elképesztően furcsa alakulat jönne létre. Mivel a mozgószabály nem itt befolyásolja a megértést és az egyértelműséget, nem fontos alkalmazni.


2. kérdéskör: Egyetlen idegen eredetű szóval történő fordítás

Bizonyos kifejezéseket általában egyetlen idegen eredetű szóval fordítanak, pedig széles jelentéskörük olykor eltérő fordítást kíván.


policy (Európai Uniós és egyéb nemzetközi alkalmazásban) - politika, politikák,        irányelvek, alapelv, célkitűzés stb.


Coastal Policy – a tengerpartok kezelésére vonatkozó politika


State Rivers and Estuaries Policy – az államban található folyók és torkolatok kezelésének politikája


Javaslatok, vélemények:

a tengerközeli terület(ek) kezelési szokásai / szabályai / tapasztalatai / előírásai / elvei / eljárásai

a policy címszó lehetséges jelentései közül: 1. politika, államvezetés; 2. előrelátás, óvatosság, okosság 3. elv, eljárás(mód). Az utóbbi öt kifejezés alkalmazható a politika helyett is, miközben a politika mindezeket tartalmazhatja. A tartalmat híven kifejező fordításra kell törekedni.

a tengerpartok kezelésére vonatkozó politika

Ha nem a politika kifejezéssel élünk, szűkítjük, konkretizáljuk, a fogalom jelentését. Szűkebb a gyakorlat, eljárás, szokás vagy irányelv, mint a politika. Ezek csak részei a fogalomnak, önmagukban nem fejezik ki az egészet.

rendezési elvek

A politikák szó ’rendezési elvet’ jelent. Ebben benne van az is, hogy milyen akciók, tennivalók vannak.

kezelési elvek

A rendezési elvek logikája szerint. A rendezés is lehet kezelés. De: többek szerint a kezelés szűkebb, mint a rendezés.

átfogó terve, átfogó kezelési elve stb. 

Az átfogó szót tegyük be az adott kifejezés elé.

Összegzés: Nem lehet mindig ugyanúgy fordítani a policy-t.


kérdéskör: Kormányprogramok, stratégiák, egyezmények, szerződések stb. nevének fordítása.

Helyesírás: csupa nagy kezdőbetű / kis kezdőbetűk / a név első eleme nagy kezdőbetűvel?


Convention on Biological Diversity – Biológiai Sokféleség Egyezmény / a biológiai sokféleségről szóló egyezmény / a Biológiai Sokféleségről szóló egyezmény / Egyezmény a biológiai sokféleségről / Biodiverzitás Egyezmény / Biológiaisokféleség-egyezmény


Kyoto Protocol – Kyotói / Kiotói Egyezmény / Jegyzőkönyv / Protokoll; Tokyo – Tokió


Javaslatok, vélemények:

Megállapodás az élettani sokféleségről

nemzetközileg elfogadott Megállapodás az élettani sokféleségről



A magyar szövegben ne használjuk az angol írásmódot, ahol a nagy kezdőbetűk a fogalom kiemelését szolgálják. Ehelyett kövér betűkkel vagy csupa nagybetűvel is kiemelhetjük a nevet.

A csupa nagy kezdőbetű annyira terjed, hogy már helyesnek tekinthető. 1994-ben a szabályzat az intézménynevek kategóriájába bekerült három újabb megnevezés: a pártok, tömegszervezetek és alapítványok neve. Folyószámlákat, biztosítási „csomagokat” stb. is nagybetűvel írnak a gyakorlatban. Nem kifogásolják ezt a helyesírási szabályok.

Biológiai sokféleség Egyezmény

A hatályban lévő egyezménynek, amelynek elkészült a hivatalos magyar fordítása, megvan a hivatalos címe, csak ezt használhatjuk. Pontosan meg van határozva, hogy az egyezmények és a hozzájuk kapcsolódó jegyzőkönyvek nevét hogyan fordítjuk: az első szó nagy kezdőbetűs; az egyezmény, a jegyzőkönyv vagy a keretegyezmény kifejezés nagy kezdőbetűs lesz, akkor is, ha a cím közepén vagy a végén szerepel; az összes többi szó kis kezdőbetűs.

Kiotói Jegyzőkönyv; Kiotói Egyezmény

A szabályzatban, illetve a legtöbb szövegben pontos i-vel szerepel.

Kyotói Jegyzőkönyv

Az Egyezmény abszolút rossz. A törvények mellett végrehajtási utasítások, az egyezmények vagy a keretegyezmények mellett jegyzőkönyvek vannak. A hivatalos fordítás y-nal írja.

kiotói Megállapodás

Ha nem hivatalos dokumentumban szerepel.

Összegzés Fontos fordítási elv: ha egyszer már valamit lefordítottak, akkor azt úgy kell idézni. Ezért nagy a felelőssége az első fordítónak, mert amit rosszul fordít le, az úgy lesz a továbbiakban. De ha valamit nagyon rosszul fordítottak le, kell lennie később lehetőségnek a változtatásra.


4. kérdéskör: A kifejezés szaknyelvi alkalmazása eltér a helyesírási szabályoktól


szennyezőanyagok / szennyező anyagok (HÍSZ, 1999)


savasülepedés (Környezet- és természetvédelmi lexikon, 2002) / savas ülepedés


Javaslatok, vélemények:

szennyezőanyagok

A szenny fogalma: valami nemkívánatos dolog tapad valamihez. Ebben az alkalmazásban a szennyes, szennyező szó alkalmi jelző. Az anyagtudomány területén azonban igen nagy szerep jut az „elválaszthatatlanul beépült” szennyezőanyagoknak, amelyekkel a kívánt tulajdonságok elérhetőek. Itt a jelző és a jelzős kifejezés kapcsolata szerves. Meg kellene teremteni ilyen esetekben a helyesírás és a helyes írás múltba tűnt kapcsolatát!

szennyező anyagok / szennyező anyagok

A szabályzatban folyamatos melléknévi igenévi jelzős kapcsolatok szabálya (112. pont), kellően át nem gondolt szabály, így szerepel a Magyar helyesírás szabályai 11.kiadásában a különírt forma, melyre hivatkoztak. A folyamatos melléknévi igenév egybeírható, ha jelentéstömörítés van, vagy bármiféle jelöletlenséget érzünk.

savas ülepedés

Szakemberként nem jelent semmivel se mást, ha egybeírom a savasülepedést, mint hogyha különírnám.

savas ülepedés

Alapvetően külön kell írni. De ha többet jelent annál, mint amit szó szerint, akkor egybe is írható. Csak az tudja eldönteni, hogy jelentéstömörítésről vagy minőségjelzős kapcsolatról van-e szó, aki érti, hogy mit jelent a kifejezés.


5. kérdéskör: Hiányzik a magyar terminológiai egység

Több fordítási változat lézetik:

wetlandvizes terület, vizes élőhely

Analóg magyar kifejezés, vitatható tartalommal:

bycatch – mellékfogás


Javaslatok, vélemények:

nedves vidék, a bővizű tartomány, a vizes tájék

Egyenértékű fordításnak tűnnek.

mocsár

Ebbe a nedves vidék, a vizes tájék egyaránt beletartoznak. Mindegyik ugyanazt jelenti: mocsár

vizes élőhely 

vizes terület

nedves terület

Az a nedves terület is wetland, ahol nem él semmi.

„halászat során kifogni nem szándékozott nemkívánatos állatfajok”

Nem kötelező egy szóban kifejezni.

De: a körülírás nem fér meg a szaknyelvben, nem teszek eleget a szaknyelvi tömörség követelményének.  

szeméthal


A hazai halászatnak ez erre a szakszava.

mellékfogás

Ezzel megelőzhetjük, hogy a bycatch magyar szóvá váljon.

Melléfogás, vakfogás

(Humoros javaslatok)


6. kérdéskör: A terminust idegen szó átvételével pótolják


predation: ragadozás /predáció / zsákmányolás / zsákmányszerzés
Tükörfordítás: pre-dispersal seed predation – pre-diszperzális magpredátor, rövid alakban: pre-DSP / pre-DMP / magfogyasztó

biodiversity (natural and biodiversity)

disturbance: diszturbancia / zavarás, bolygatottság, diszturbált állapot, 
diszturbancia faktor

kompetíció – verseny, versengés, küzdelem, vetélkedés: interspecifikus/
intraspecifikus kompetíció/ fajok közötti versengés / interspecifikus verseny

abundance - abundancia / egyedsűrűség: relatív abundancia / viszonylagos sűrűség / viszonylagos gyakoriság / relatív egyedsűrűség / viszonylagos egyedsűrűség;

abundancia változások, abundancia eloszlások, abundancia-mintázat, „közepesen abundáns”, élőhelyfolt-abundancia, kumulatív relatív abundancia diverzitás, kumulatív relatív abundancia görbék, faj-abundancia eloszlás)


Javaslatok, vélemények:

természeti és élettani változatosság

diverzitás stb.

Nem mondhatunk tömegességet vagy biológiai sokféleséget. Ha azt mondom, diverzitás, akkor mindenki a fajok diverzitására gondol, de ha azt mondom, hogy sokféleség, akkor tarkaruhás nénikre stb. gondolnak.

tömegesség

Az abundanciát lehet magyarul mondani. Ráadásul az abundancia alak többértelmű: a németből vettük át ’egyedszám’ jelentéssel; a növényökológiában mást jelenthet, mint az állatökológiában.

A szakemberek által megfogalmazott alapelvek

A hozzászólók egyetértettek abban, hogy a fenti kérdések tükrözik a mai magyar környezetvédelmi szaknyelv helyzetét. A „dologismerő” és a nyelvész közös feladata a megfelelő új magyar szakszó megalkotása és elfogadtatása vagy az idegen szó tartalmi jelentésének szabatos körülírása. A vélemények összegzése a következőkben bemutatott két témakörbe rendezhető.

A problémák okát, illetve az előrelépés lehetőségét a meghívott szakemberek a    következőkben látták:

Ma a Magyarországon működő 2000 kiadóban nincsenek a nyelvhez, illetve a helyesíráshoz értők, sőt még szakszerkesztők sem.

A kiadók csak arra törekednek, hogy egy könyvön belül egységes legyen a terminológia.

Az élettel, a fejlődéssel lépést tartó helyes írás abban a száz esztendőben, amíg keveset foglalkoztunk a magyar nyelvvel, elvált a hivatalnoki kezelésű helyesírástól. A Helyesírási tanácsadó szótár tanácsadó, irányadó jellegű, és hozzá kell tenni az egyes szakmákban kialakult szóírásmódot. (Pl. a szőlészet nyelvéből: rajnai rizling,             olaszrizling.)

A magyar nyelvbe beilleszthető idegen nyelvű szakkifejezés honosítható, nem minden esetben kell lefordítani.

Lehet köznyelvi idegen szavakat alkalmazni a szakszövegekben, ha alkalmas a kifejezés.

Az angolban megvan a sűrítés képessége, az a lehetőség, hogy ne fejezzünk ki különféle relációkat. A magyar nyelv eltérő jellegű, nem képes olyan rövid, tömör terminusokat alkotni, mint az angol. Ezért is fontos, hogy a szakemberek             együttműködjenek a nyelvészekkel, fordítókkal a szakszavak megalkotásában.

Az angol a köznyelvi kifejezéseket sokkal szélesebb körben alkalmazza szaknyelvi kifejezésként, mint a magyar. (A latin eredetű szavak pedig sokkal jobban részeivé váltak a köznyelvnek, mint a magyarban.) Körülbelül ugyanaz a viszony a magyar köznyelvi sűrűség és a szaknyelvi értelemben vett sűrűség között, mint az angol abundancia esetében.

A szakterületek a kifejezései átcsúsznak a köznyelvbe. Ez óriási felelősség a szakterület művelőinek, hogy mit adnak át a köznyelvbe.

Tudomásul kell vennünk, hogy mindegyik szaknyelvünk bátran von magába a köznyelvből és más szaknyelvekből is szavakat, kifejezéseket, amelyeket más   értelemben használ.

A szaknyelvnek rétegei vannak. Aszerint kell megválasztanom a nyelvezetet, hogy kinek szól az írás (nómenklatúra, terminológia, köznyelvi alak).



A szakemberek az újabb tudományágak területén bizonyos kifejezéseket külföldön tanultak meg idegen nyelven. Most nehéz számukra magyar szót találni, időveszteséget elent, és nem is biztos, hogy megtalálják a megfelelő, a lényeget kifejező szót.

Idehaza a szakkönyvekben, tankönyvekben is az idegen szakkifejezések szerepelnek. Ha a szakemberek nem tudják magyarul kifejezni magunkat, akkor másoktól sem várhatjuk el. Ez a felelőssége azoknak, akik a szakmát művelik.

A szaknyelvnek stiláris követelménye, hogy egy szakcikk vagy tanulmány tömör legyen. A szerző nyilvánvalóan olyan szakmai közönségnek szánta az írását, amelyhez valamilyen szinten tartozik, tehát nem fogja körülírni a dolgokat, ha azokat három szóval ki lehet fejezni. Ha én mint fordító az igényes magyar nyelvre törekszem, akkor a szakfordítást nem fogadják el, mert nem felel meg a célnak.

Általában nem elég jó az anyanyelvi tudása a magyar szakembernek. Ha ezen javítunk, több jó születik az együttműködésből.

Bajza fent idézett gondolatából, miszerint a dologismerő és a nyelvismerő dolgozzon együtt: az igazi az, ha a kettő egyben van. Ez ma Magyarországon nagyon ritkán valósul meg. Az ágazati szakfordítóképzésnek éppen az az előnye, hogy az egyetem            egyszerre képez környezetvédelmi és szakfordító szakembert.


Helyesírási és nyelvhelyességi kérdésekben a következő vélemények hangzottak el:

Mozgószabály alkalmazását elkerülhetjük, ha ahol lehet, jelöltté tesszük a kapcsolatot. Nagyon sok vitatott forma különírttá válik, ha a jelentéstömörítő vagy jelöletlen szerkezeteket feloldjuk. Alkalmazzuk a ragozó magyar nyelv alapvető sajátosságát, a toldalékokat!

Az 1999-es Magyar helyesírási szótárban megindult a mozgószabály fellazulása. Nem fontos alkalmazni a mozgószabályt, ha nem befolyásolja a megértést és az egyértelműséget, és túl bonyolult alakot kapnánk (például angol nyelvtanfolyam, nem pedig angolnyelv-tanfolyam).

A különírás nemcsak angol hatás lehet, hanem magyar belső fejlemény is: a mai magyar helyesírásban idegen hatástól függetlenül is különírnak egyébként egybeírandó szavakat.

Egy sor olyan példa szerepelt a kérdések között, amit azért nem lehet megfelelően leírni, mert nem természetes, magyarosan megszerkesztett fogalom: nem alapeset, hanem bonyolítás.

Ha eltérés található bármelyik egyéb kiadvány (például a Magyar helyesírási szótár vagy a Helyesírási kéziszótár) adatai és a szabályzat között, akkor A magyar helyesírás szabályai az irányadó.

Ha új szóval találkozunk, analóg példákat kell keresni: ha más hasonló, alaktanilag azonos összetételt vagy szókapcsolatot találunk, ahhoz viszonyítsunk.

Az intézménynevek kategóriájában a csupa nagy kezdőbetű annyira terjed, hogy már helyesnek tekinthető, és nem kifogásolják ezt a helyesírási szabályok sem.

Legyen Magyarországon egy adatbankunk, ahova folyamatosan töltjük be a már megszületett megállapodások nevét, hogy mindenki egyformán használja.

Ami szaknyelvi elem, arról megállapodás születik a szakemberek között, s már nem lehet akárhogyan írni. Tehát a szaknyelvekben is szerepe van a helyesírási szabályozásnak: nem lenne elfogadható, ha a szaknyelvben valamit többféleképpen értelmeznénk, mondanánk vagy írnánk.

A terminus technikust nem lehet szinonimával helyettesíteni. Ez legfeljebb csak akkor tehető meg, ha tényleg ugyanazt jelenti a magyar meg a latin. A szaknyelvben a szóismétlés nem hiba, és nem lehet elkerülni.

A szavak többszöri ismétlése ugyanabban a mondatban nem biztos, hogy pontosabbá teszi a szöveg érthetőségét. Arra is utalhat, hogy a szöveg írója szakmailag nem kezeli önállóan az anyagot. (Például: ha egy szakkifejezés egy mondatban háromszor szerepel, majd a következő mondat azzal a szóval kezdődik, mint amelyikkel az előző befejeződik: az egyik állítmány, a másik meg alany.)

A fordító nem terminus technikusokkal dolgozik, hanem az adott mondat értelmét kell visszaadnia: akár szakkifejezésekkel, akár közszavakkal. Ha az értelmet visszaadta, jó, ha nem adta vissza, a legszebb szakszóval is hiába élt. Ha a legésszerűbb magyar szerkezetekkel fordítja le a szöveget, akkor nem lehet a helyesírást sem elhibázni.


Összegzés, kitekintés

A terminológia egységesítése, hiányainak pótlása révén a szakemberek munkáját segítjük. Céljaink közösek, a tudományos élet napi gyakorlatából fakadnak. Egymás szövetségesei vagyunk, csak együtt érhetünk el eredményt. Ennek a ténynek a felismerése hatotta át a tanácskozást, s erre a tényre alapul a környezetvédelmi terminológia további kutatása is. Tanácskozásunk bebizonyította, mennyire fontos, hogy együtt gondolkodjunk: a szakértők egymás javaslatait gondolták tovább, s így jutottunk el egy-egy általánosabban elfogadott szóalakhoz.


A fenti rendezvény a tanszékünkön folyó terminológiagyűjtési program első lépése volt. A SZIE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke ugyanis felvállalta egy tudományos alapokon nyugvó környezetvédelmi szakszótár létrehozását. A fent összegzett gondolatok természetesen korántsem merítik ki a terminológia kezelésének, értékelésének alapelveit. A következő lépésben kialakítjuk az új terminus technikusok létrehozásának, a régiek gyűjtésének, a szakszavak rendszerezésének, minősítésének és tárolásának módszereit. Ebben a munkában továbbra is együttműködünk a környezetvédelem, a nyelvészet, illetve a nyelvtechnológia szakembereivel. 2001-ben az I. Szaknyelvoktatási Szimpóziumon hangzott el, hogy kívánatos lenne, ha szaknyelvi, szakfordítási kérdésekből is folyna tudományos diákköri munka. Ezzel mi is egyetértettünk, s a környezetvédelmi terminológiagyűjtemény háttérkutatásait már a TDK-ra készülő hallgatóinkkal közösen végezzük. Remélem, hamarosan  lényeges előrelépésről számolhatunk majd be.


Hivatkozások:

A magyar helyesírás szabályai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984 (11. kiadás)

Bajza, J. (1843): Nyelvünk míveléséről. Idézi Grétsy (2001)

Deme, L. – Fábián, P. – Tóth, E. (szerk) (1999): Magyar Helyesírási Szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest

Grétsy, L. (2001): A szakmai nyelvekről – a szakmai nyelvekért. Elhangzott: I. Magyar Szakmai Anyanyelvi Tanácskozás, MTESZ, 2001. október 17.

Helyesírási kéziszótár. (szerk.: Deme L. – Fábián Pál) Akadémiai Kiadó, 1988, Budapest

Környezet- és természetvédelmi lexikon (2002): Akadémiai Kiadó, Budapest


Találat: 1516