A keringési szervrendszer

A keringési szervrendszer

A vérkeringési rendszer központja a szív. Biztosítja testünk sejtjeinek tápanyaggal és oxigénnel való ellátását, valamint a bomlástermékek és a széndioxid elszállítását. A keringési rendszernek jelentő 212i89c s szerepe van az anyagcsere lebonyolításában.

A keringési szervrendszer részei:

Az erek (A vérerek fajtái: verőerek, visszerek és hajszálerek), a vér és a vérképző szervek, a szív és a nyirokrendszer.

A keringési szervrendszer feladata

- oxigén, széndioxid, bomlástermékek, hormonok, vitaminok szállítása

Hőszabályozás 

Belső egyensúly fenntartása a szervezetben

Só és víz háztartás fenntartása

Sav-bázis egyensúly fenntartása

Védekezés

A keringési szervrendszer működése

A szív három rétegből épül fel.

- A külső szívburokból, amely egy kettős falú savós réteg

- A szívizomból, amelynek külső felszínén haladnak a koszorús erek

- Valamint a szívbelhártyából. Ez a szívüreget bélelő áttetsző hártya és kettőzete   

alkotja a szívbillentyűt (zsebes és hártyás billentyűk).

A szívből két vérkör indul ki a kis és nagy vérkör.

Nagyvérkör a szív bal kamrájából indul ki és a testartérián (aorta) keresztül a vér a kapillárisokba jut. Itt a vér és a sejtek közötti anyagcsere történik. Majd innen a testvénákon keresztül az elhasznált (CO2-dús) vér visszajut a jobb pitvarba. A jobb pitvarból a vér a jobb kamrába jut az által hogy, a pitvar-kamrai billentyű kinyillik. Innen indul ki a kis vérkör (tüdő vérkör).

A kisvérkör a szív jobb kamrájából indul ki. A pitvar-kamrai billentyűk bezáródnak és a tüdőartéria kezdetén lévő billentyűk kinyílnak. Így jut a vér a tüdőartériába. A tüdőartéria bevezeti a vért a tüdőbe és hajszálerekre ágazik szét. A tüdőkappilárisok felszínén végbemegy a külső gázcsere, és az oxigén dús vér a tüdővénákon keresztül (4db) visszajut a bal pitvarba majd innen a pitvar-kamrai billentyű nyitódása után a bal kamrába érkezik a vér.

Kamránkénti befogadó képesség 200ml.

A szív, az erek, a vér és a nyirokrendszer jellemzői

A vérerek:

A verőereket (artéria) másnéven ütőereknek is nevezzük. A szív összehúzódásainak üteme szerint lüktetnek.

Részei:

A belső rétegét laphám építi fel. A laphám (endothel) alatt vékony kötőszövet található.

A középső réteg adja az érfal rugalmasságát. Simaizom-réteg építi fel.

A külső réteget kötőszövet építi fel. Benne futnak az érfalat ellátó erek.

Jellemzői:

A szívtől távolabbi területre szállítják a vért vagyis a periféria felé. A periféria felé haladva egyre kisebb keresztmetszetű ágakra oszlanak.

A visszerek:

A visszereket (véna) gyűjtőereknek is nevezzük. Jellemzője hogy a vért a periféria felöl gyűjti össze és a szív felé szállítja. A visszereket is három réteg építi fel csak a különbség az az hogy, a középső simaizom-réteg vékonyabb így kevésbé rugalmas. A véna falán belül találhatók a zsebes billentyűk. Ezek megakadályozzák a vér visszaáramlását.

A hajszálerek:

A hajszálerek (kapillárisok) csak mikroszkóppal láthatók. szerkezetükre jellemző hogy egy sejtsor laphámból és alaphártyából épülnek fel. Igen tágulékonyak (elsápadás, elpirulás).

Az artériás hajszálerek leadják a sejteknek a tápanyagot és az oxigént.

A vénás hajszálerek felveszik a sejtektől a bomlástermékeket és a szén-dioxidot.

Vér:

A vér folyékony kötőszövet. Piros színű, enyhén lúgos. A felnőtt szervezetében a vér mennyiség kb. 5liter. A vér sejtes állománya vörösvérsejtből, fehérvérsejtből és vérlemezkéből áll. Ezek a vér alakos elemei, a vér 45%-át alkotja. A vér sejt közötti állománya a vérplazma ami a vér 55%-át alkotja.

Vérzéssel járó sérüléseknél a véralvadás védi a szervezetet. Megakadályozza az elvérzést. Az alvadási folyamat két részből áll: alvadék képződésből és az alvadék lebontásából. A véralvadás ideje 5-7perc. Ha ez elhúzódik vérzékenységről beszélünk. veleszületett vérzékenység a haemophilia.

Szív

A szív a mellüregben, a két tüdő között, a gátüregben található. Asszimetrikus helyzetű, a középvonaltól balra. A szív felső része a szívalap. Alsó része a szívcsúcs. A jobb és a bal szívfelet a szívsövény választja el, így a két szívfél között nincs közlekedés. A jobb szív félben csak szén-dioxidos vér van (vénás szívfél). A balban pedig oxigénes (artériás szívfél).

Billentyűi a vitorlás és a zsebes. A szív gyulladásos betegségei (szívbelhártya-gyulladás) gyakran okozhat billentyűelégtelenséget vagy billentyűszűkületet.

Szívhangok billentyűk becsapódásakor keletkeznek. Kóros elváltozása a szívzörej

Ingerképző-vezető rendszerének részei

-szinusz-csomó: jobb pitvar felső falában

-pitvar kamrai csomó: jobb pitvar-kamra határán

-His-nyaláb: A pitvarokat a kamráktól elhatároló rostos vázon áthalad

-Tawara-szálak: kamrai sövény két oldalán futnak

-Purkinje-rostok: Tawara-szálak végelágazásai

Nyirok rendszer:

részei: a nyirok, a nyirokerek, a nyiroktüszők, nyirokszervek (nyirokcsomók, lép, csecsemőmirigy)

Nyirok: a szövetnedvet nevezzük nyiroknak. A vénás rendszerbe ömlik. Felnőtt szervezetben naponta 3liter nyirok képződik. Sejtes elemei a nyiroksejtek.

Nyiroktüszők: a nyiroktüszők a nyirokszerveket építik fel. Nyiroksejteket termelnek.

Fajtái: elszórtan helyezkedő és csoportosan elhelyezkedő

Nyirokszervek

Nyirokcsomók: feladata a nyirok megszűrése. Gátat jelentenek a fertőzésekkel szemben. Szervezetünkben kb. 6-7000 nyirokcsomó van.

Lép: A lép a vér útjába iktatott nyirokszerv, ellentétben a nyirokcsomókkal mert azok a nyirok útjába iktatott nyirokszervek. A lép vérkeringési szerv is. Itt esnek szét a vörösvérsejtek. Nem létfontosságú szerv.

Csecsemőmirigy: T-lymphocytákat termel. A serdülőkor után a mirigy sorvadni kezd és teljesen visszafejlődik.

Szív koszorúérrendszere:

A szív vérellátását biztosítja. Két érrel ered az aorta kezdeti szakaszán és elágaznak a szív minden része felé. Elzáródásuk esetén szívinfarktus jön létre, a szívizom ék alakban elhal.

Leggyakrabban előfordul szív és érrendszeri betegségek:

Érelmeszesedés: az erek keményedésével és szűkülésével járó folyamat, amely különböző anyagok lerakódása során alakul ki, mint pl. zsírsavak, koleszterin és kalcium. A betegségben a verőerek falának rugalmassága csökken, és ez magasvérnyomás kialakulásához vezethet, valamint a vérkeringés romlásához, szívbetegségekhez és halálhoz. A rizikótényezők közé tartozik a dohányzás, az életkor és a magas telített zsírtartalmú étrend.

Érelmeszesedés= zsírnemű anyagok (koleszterin), majd mészvegyületek lerakódása az érfalban.

Tünete: kemény, rugalmatlan érfal, törékeny erek, az ér belső üregének beszűkülése, elzáródása, véráramlás lassúbbodása.

Következmény: érszűkület→ szövetelhalás; magas vérnyomás→ koszorúér-elzáródás →szívinfarktus= szívizomelhalás → keringési zavar; magas vérnyomás→ agyvérzés→ az agy szövetének elhalása

Infarktus legtöbbször egy szívkoszorúér elzáródása a következménye, ilyenkor a szívizomszövet kisebb-nagyobb területen elhal, mert nem kap elegendő oxigént és tápanyagot

Trombózis: vérrög keletkezik az érben

Összefüggés a szívinfarktus, az érelmeszesedés, és a trombózis között

- A szívinfarktus egyik fő oka az érelmeszesedés: ilyenkor a felesleges vérzsír lerakódik a koszorúerek falába, aminek következtében beszűkülnek az erek. Másik oka a trombózis, amikor vérrög keletkezik a koszorúerekben.

Szívinfarktus lényege a szívizom elhalása; közvetlen

Kiváltó oka a szív koszorúserének elzáródásának következménye.

Tünetei: erős-heves szegycsont mögötti fájdalom; verejtékezés; eszméletvesztés; nehéz légzés; gyomortáji fájdalom; fájdalom kisugárzása a bal karba és a lapocka alá; változó ritmusú szívműködés; "hamuszürke" bőr és elkékült ajkak (bármelyik hat ezek közül)

Visszértágulat: általában a végtagok felületesen (bőrvénák), vagy mélyen (izmok között) elhelyezkedő vékák tágulata.

Vérnyomásingadozás: a magas vérnyomás (160/95 Hgmm) illetve az alacsony vérnyomás értéke (120/80 Hgmm alatt) napi ingadozás mutat

Szívritmuszavar: a szívműködés különböző okok miatt ritmustalan lesz (a pulzus értéke felnőtt embernél 60-80/perc)Gyógyítása: pacemaker

Embólia: az érfalról leszakadt vérrögöknek vagy zsírnak, esetleg gázoknak érrendszeren belüli keringése és a létfontosságú ereknek az elzárása (agyembólia, tüdőembólia)

Vérszegénység: a vér hemoglobin-tartalma a normális értéknél kevesebb a vörösvérsejtek számának csökkenése miatt.

Vérzékenység: öröklödlődő betegség, a véralvadás lassan vagy egyáltalán nem következik be.

Megelőzésük:

Mindenképp egészséges életmód szügséges. A betegségek kialakulásához az elhízás, magas vércukorszint, a magas vérnyomás és a dohányzás. Megelőzése érdekében be kell tartani az egészséges életmód szabályait.

Étkezésnél kerülni kell az állati eredetű zsírok túlzott fogyasztását mert a zsíros ételek elhízáshoz vezetnek, ami pedig elősegíti a magasvérnyomást. A felesleges zsírok lerakódnak az érfalra. Kerülni kell a cukrokat és az édességet.

Előnybe kell részesíteni a növényi olajokat, margarint, a gyümölcsöket, zöldségeket és az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket és a fehér húst.

Kerülni kell a dohányzást mert a dohányosok kétszer gyakrabban halnak meg keringési betegségben.

A stressz mentes életre kell törekedni.

Fontos a rendszeres kikapcsolódás. És fontos a 8órai nyugodt alvás betartása.