|
||||||||||||
Gyógyító növények
|
Tizenkettedik kiadás
EX LIBRIS HIAWATHA
Medicina Könyvkiadó R t . . B u d a p e s t , 1997
TARTALOM
Előszó a tizedik kiadáshoz
Bevezetés
ELSŐ F E J E Z E T
A gyógynövényekről általában
A magyar gyógynövény-kereskedelem kialakulása
A gyógynövény és a drog fogalma
A drogok hatóanyagairól és azok hatásáról
A drogok legismertebb hatóanyagai
A haladó tudomány a gyógynövényekről
MÁSODIK FEJEZET
A gyógynövénygyűjtésről általában
A gyógynövénygyűjtés, -szárítás, -kezelés gyakorlata
A gyógynövényáruk csomagolása, szállítása, minősítése
A gyógynövények üzemi feldolgozása. Minőségi követelmények
HARMADIK FEJEZET
Hazai gyógynövényeink részletes ismertetése
Gyógynövénytermesztés
Hazai gyógynövényeink helye a növényrendszerben
A drogokról
A VI. Magyar
Gyógyszerkönyvben hivatalos drogok jegy
zéke A könyvben szereplő drogok, szervek szerinti
csoportosí
tásokban A külföldi eredetű drogok ismertetése
Az ábrák CSAPODY VERA, a borító URAI ERIKA munkája
) Rápóti Jenő és Romváry Vilmos 1977
ISBN 963 242 494 8
ELŐSZÓ
Napjainkban a gyógynövények iránti érdeklődés világszerte, hazánkban pedig különösen nagymértékben növekszik. Szaporodik mind a gyógynövénygyűjtők, mind pedig a gyógyteákat fogyasztó közönség tábora. A gyógyszeripar is egyre gyakrabban fordul a gyógynövényvilág szinte kimeríthetetlen forrásaihoz.
A "Gyógyító növények" c. könyv iránt megnyilvánult nagy érdeklődés következtében az utolsó kiadás rövid idő alatt elfogyott. Ez a körülmény tette szükségessé, hogy ismét megjelenjék.
Őszintén kívánjuk, hogy aki áttanulmányozta e könyvet és kipróbálja a benne leírt teákat, egy életre híve lesz ennek a gyógyítási módnak.
Romváry Vilmos
NEGYEDIK FEJEZET
A gyógy teák elkészítéséről és alkalmazásáról
Gyógynövényeink betegségek szerinti alkalmazása
Gyógynövényeink hatás szerinti felsorolása
Gyógyteakeverékek
ÖTÖDIK FEJEZET
A gyógynövények felhasználása A gyógynövények mint gyógyszeripari
alapanyagok 401
Gyógyszeriparunk gyakoribb növényi drog alapanyagai.. A gyógynövények mint fűszerek Gyógynövények a kozmetikában 408
A gyógyfüvek mint likőrfűszerek és italalapanyagok 410
A gyógynövények mint az ipar által felhasználható alap
anyagok
HATODIK FEJEZET
Gyűjtési naptár és a száradási arány táblázata
Gyógynövény-herbárium készítése 421
Gyógyszerkönyvek, szabványok
A gyógynövényáruk raktározása és a raktári kártevők elleni
védekezés
Aruraktározási feladatok, óvórendszabályok
Állati kártevők és károkozók ismertetése
Az állati kártevők elleni védekezés
Gyógynövényekkel foglalkozó intézményeink és szerveink. . 444
Magyar - l a t i n -német -orosz gyógynövényszótár
Összevont rész
Latin gyógynövénynevek
Német gyógynövénynevek
Orosz gyógynövénynevek
Irodalom
|
Név- és tárgymutató
BEVEZETÉS
Általában a hasznos ismereteit gyarapítani kívánó közönségnek, köztük a gyógynövénygyűjtőknek, a gyógynövényekkel foglalkozó dolgozóknak, valamint a gyógy-teákat fogyasztóknak ajánljuk könyvünket azzal a céllal, hogy érdeklődésüket mindinkább felkeltve kivívjuk megbecsülésüket a gyógynövények, mint a legősibb, de egyben a legmodernebb természetes gyógyszereinket is szolgáltatók iránt.
Könyvünk további rendeltetése, hogy megismertesse az olvasókat erdőink-mezőink gyógynövénykincsével. Az érdeklődők e könyvből megismerhetik gyógynövényeinket, termelőhelyüket, mikor és hogyan kell a szükséges szervüket - virágaikat, leveleiket, gyökérzetüket stb. - gyűjteni, megszárítani, tárolni, becsomagolni és elszállítani.
Könnyebb és biztosabb felismerésük megkönnyítése érdekében az egyes gyógynövények leírását hűen megrajzolt ábrák illusztrálják.
Tájékozódást szerez az olvasó a gyógynövények történetéről, a gyógynövény-kereskedelem kialakulásáról, a hazai gyógynövény-forgalmazás szervezeti felépítéséről. A tájékozódottság teljesebbé tétele érdekében ismertetjük azokat a különlegesen értékes hatóanyagokat tartalmazó, főleg az egzotikus tájakról származó drogokat is, amelyeket addig is kénytelenek vagyunk importálni, amíg azokat hazai drogokkal vagy más módon pótolni még nem tudjuk. Ezek pl. a fűszerként is használt fahéj, gyömbér és szegfűszeg, továbbá a kizárólag gyógyszer-
FIGYELEM!
Védett növény, jogellenes gyűjtése szabálysértés
""fokozottan védett növény, jogellenes gyűjtése bűncselekmény
ként alkalmazott szennalevél, kínafakéreg, a különféle gyanták és balzsamok stb.
Hazánkban több mint háromezer növényfaj él, s azok kb. egyharmadának tulajdonít gyógyító hatást a népi ismeret. Ezek közül mintegy kétszáznak részeit gyűjteti ez idő szerint kereskedelmünk - olyanokét, amelyeket a tudomány és a tapasztalat kiszűrt, mint gyógyításra alkalmas hatóanyagokat tartalmazókat.
Ismertetést nyújtunk gyógyteáinkról, mint hivatalos gyógyszerekről és mint széltében elterjedt házi teaszerekről, azok elkészítési módjáról. Bevált hazai és külföldi, hivatalos és népi teakeverékek előírásait közöljük, valamint ismertetjük, hogy még mire használhatók a gyógy-teák -a drogok - a teázáson kívül a háztartásban.
Könyvünk nem kíván öngyógyítókat nevelni, de tárgyilagosan tárja az olvasó elé gyógynövényeinknek mint természeti kincsünknek jelentős gazdasági és egészségügyi értékét. A gyógyteák fogyasztását illetően pedig éppen arra figyelmeztetünk, hogy az általánosan ismert teaszereken kívül csakis a betegség ismeretében, leghelyesebben pedig orvosi tanácsra folyamodjunk másféle teákhoz.
Gyógynövényeink részletes ismertetését a legelterjedtebben használt magyar elnevezésük alfabetikus rendjében soroljuk fel.
A gyógynövények rajzai dr. Csapody Vera hozzáértő és művészi munkáját dicsérik.
A szerzők
Első fejezet
A GYÓGYNÖVÉNYEKRŐL ÁLTALÁBAN
"Fűben, fában orvosság" - tartja a régi, bölcs és igaz mondás.
Az ember a növényekben találhatta meg első orvosságát, és tovább keresi azokban még a mai napig is, hiszen a gyógynövényeknek nagy múltjuk után gazdag a jelenük, és még sokat ígérő a jövőjük is.
A gyógynövényekről annyit már biztosan tudunk, hogy használatuk eredete régebbi időkre nyúlik vissza, mint az ember írott története. Feltehetően már az őskorok embere is rátalált a gyógyító hatású növényekre, miközben táplálék után kutatott, s kóstolgatásuk, fogyasztásuk után feltűnhetett némelyik növény sajátos biológiai hatása. Az idők folyamán megfigyelhették, hogy valamelyiktől csillapodott a köhögésük, és olyanokra is rátalálhattak, melyek elrágcsálása után mély, pihentető álomba merültek.
A gyógynövények megismerése a felfedezésük óta eltelt évezredek folyamán egyre bővült; a szerzett tapasztalatok újabb és újabb felfedezésekkel gyarapodva szálltak nemzedékről nemzedékre. Számuk ma már világszerte sok ezerre tehető; mint hivatalos gyógyszerek, gyógyszeripari nyers- és alapanyagok, jelentős részükben pedig mint egyszerű természetes teaszerek különösen megbecsültek.
A természet igen sok növényi gyógyszert rejt, amelyek felkutatása során különösen értékesek azok az újonnan felfedezettek, amelyek korunkban a már szinte népbetegségként elterjedt egészségkárosodások - szív- és keringési bántalmak, ideg- és cukorbetegség, daganatos kórok stb. - elleni védekezésre alkalmas hatóanyagokat tartalmaznak. Egyes kutatók
még a ráknak is a növényi hatóanyagok között vélik megtalálni az ellenszerét.
Olyan gyógynövények is kerülnek a kutatók laboratóriumába, amelyek már régen feledésbe mentek. Gyakran kiderül, hogy néhányuk ismét előléphet gyógynövénnyé, sokkal becsesebbé, mint előzőleg volt. Ilyen gyógynövények pl. az erdei örökzöld kismeténg és a kapotnyak is. A meténg teáját régebben inkább gyomorpanaszok esetén itták; a kapotnyak pedig a "szippantóporok" idején volt burnót-alkotórész. Ma a meténg érelmeszesedés elleni és nyugtató hatású gyógyszert: a Devin-cant, a kapotnyak pedig az Amropect néven forgalomba került asztma elleni cseppeket szolgáltatja.
Néhány évtizeddel ezelőtt a gyógyszervegyészet rohamos fejlődése azt próbálta igazolni, hogy a növényi eredetű gyógyszerek, így a gyógyteák használata is megszűnik - részben azért, mert a növényi eredetű hatóanyagokat szintetikusan olcsón és korlátlanul tudják majd gyártani, részben pedig új, a természetben elő nem forduló vegyianyagokat fognak gyógyszerként felhasználni. Mégsem így történt, mert minél inkább fejlődött a gyógyszerkutatás, annál inkább nőtt a gyógynövények jelentősége: bebizonyosodott, hogy vissza kell térnünk a természethez, mert nem nélkülözhetjük ezt a kutatási területet.
Ne csak gyűjtsük, hanem használjuk is gyógyfüveinketi Mi, akik szinte a fél világot ellátjuk gyógynövényeinkkel, magunk is részesítsük őket kellő megbecsülésben.
Sajnálatos, hogy a legtöbb magyar család gyógytea ismerete a kamillavirágéval már ki is merül, amit nem is kell csodálni, mert nálunk nincs a gyógyteának széles körű és hivatalos propagandája.
Külföldön - mind a szocialista, mind a kapitalista országokban - tudományos és népszerű szinten szerkesztett szakirodalom egész sora támogatja a gyógyteákat fogyasztani óhajtó közönséget, illetve a teákat alkalmazni kívánó orvosokat. A tudományos intézetek olyan tájékoztatókkal is ellátják az orvosokat, amelyben a gyógyszerkészítmények mellett ismertetik azok gyógytea-kiegészítőjét vagy teljes megfelelőjét. Hazai, hivatalosan is elismert gyógytea-előiratokkal, illetve
készítményekkel ugyan mi is rendelkezünk, azonban azok számát és változatait tekintve a külföldiektől el vagyunk maradva. A kellő tájékoztatás és az orvostársadalom ilyen irányú felkészülésének hiányában főként a közönség terjeszti a gyógyteák jó hírét, hasznát. Nem kuruzslás, amikor jóbarát, rokon vagy szomszéd teljesen önzetlenül, minden ellenszolgáltatás nélkül, csupán a jószándéktól vezéreltetve ajánl valakinek hasonló betegségére olyan teát, amelytől maga is meggyógyult. Ellenszolgáltatásként, elismerésként örömmel látja majd az ajánló, hogy tanácsa hasznosnak bizonyult.
A gyógynövények hatását - megfigyelésekkel - általában előbb ismertük meg, mint a hatóanyagaikat. Ez a megállapítás a régebbi idők óta használt gyógynövényekre szinte kivétel nélkül vonatkozik. Ma azonban a fejlett biológiai és kémiai tudpmányok segítségével, további megfigyelésekkel és kísérletekkel, a hatóanyagaik felismerésével nyernek gyógyítási indikációt a kiszemelt növények.
Ismételjük, hogy a gyógynövények nem "csodaszerek", nem a csodaerejükkel, hanem a bennük rejlő értékes hatóanyagokkal, helyes indokkal és helyes módszerrel alkalmazva gyógyítanak.
Páratlanul nagy jelentőségű dolog, hogy a gyógynövények jelentősebb része minden emberi beavatkozás nélkül, magától is (vadon) megterem. Nagyra értékelendő továbbá, hogy a legtöbbjük egyszerűen teaként elkészítve is már kész, felhasználható gyógyszert nyújt, s ezért nem is indokolt, hogy minden gyógynövényünket feldolgozza a gyógyszeripar. Tehát népgazdasági szempontból igen lényeges, hogy ahol csak lehetséges, gyógyteákat használjunk a drága, vagy a külföldi, esetleg a mieinkénél csupán csak csinosabban "felöltöztetett" gyógyszerkészítmények helyett.
Annak dacára, hogy a gyógyszertárban és a gyógyteaüzletek-ben beszerezhető gyógyteák mindegyike ártalmatlan gyógynövények részeiből áll, mégsem tanácsos a mindenáron való öngyógyításra törekedni, mert esetleg egy nem megfelelően megválasztott gyógyteával (ha magunknak különösebben nem is ártunk) gyógyulásunkat késleltethetjük. Ezért javasoljuk, hogy az általánosan ismert háziszereken kívül - kamillavirág,
hársfavirág, bodzavirág, csipkebogyó, pemetefű, kakukkfű stb. - ne használjunk gyógyteákat orvosunk megkérdezése nélkül. Az az orvos, aki ismeri, tehát értékeli is a gyógynövényeket, gyógyteákat is felír betegeinek, különösen akkor, ha erre meg is kérik.
A különböző növények gyógyhatásának ismerete hatalmat adott az ezt felhasználó ember kezébe, s gyakorlói legtöbbször a vallási és szellemi élet vezetői lettek, ősrégi szanszkrit iratokból megállapítható, hogy Indiában a növények ismeretét összekapcsolták a hit tanításával, és a gyógyítás úgyszólván kizárólag gyógynövénnyel történt. így születtek meg az első gyógyszerekről szóló mítoszok, s váltak részeivé a vallásos szertartásoknak is.
A legrégibb időkben az egyiptomiaknál is a terápia fontos részét képezte a növényekkel való gyógyítás: fürdők, lemosások és a széklet szabályozásán át. Az Ebers-féle papirusztekercsek, amelyeket kb. 3500 évvel ezelőtt írtak, több mint 800 különböző receptet tartalmaznak. Ezek, és a hieroglifák is igazolják a retek, a hagyma, a fokhagyma és számos más növény gyógyításra és megelőzésre való felhasználását. Tudományos vizsgálatok bizonyítják e három növény biokémiai és erőteljes antibakteriális hatását.
A babiloniak felfedezték a cékla, a zsázsa, a kökörcsin, a csírázó gabona stb. gyógy hatását. Az ezután következő ősi zsidó kultúra csak igazolta és szélesítette ezen növények gyógyászati felhasználását.
Az ősindiai Védákban, az indiaiak legrégibb irodalmi emlékében találkozunk egy "soma" nevű növénnyel, amelynek levét tejjel és liszttel keverték össze, majd erjedni hagyták. Az így nyert italnak gyógyító és pezsdítő hatása volt. Korunk botanikusainak sikerült meghatározni, hogy ez a növény az Ephedra vulgáris (csikófarkfű)++ volt, amelyről nemrég fedezték fel anti biotikus hatását.
A kelet-ázsiai, illetve kínai és japán ősi gyógyászatban már ismerték a mandragoragyökér, a rebarbaragyökér, a fokhagyma és sok más, ma is használt növény gyógyító hatását.
Az inka gyógyászatban használták a "chillia" cserje leveléből készült főzetet malária ellen, a "granadilla" virágainak
főzetét lázas hasmenés, és a különböző fák balzsamait fertőzések ellen.
A klasszikus görög-római kultúra orvosai közül Hippokratész, Arisztotelész, Galenus értékes könyvei már rendszerezik bizonyos növények ismeretét és gyógyszerként való helyes felhasználását. Sőt Galenus már vizes és szeszes kivonatokat készített, amelyek a hatóanyagokat koncentráltabb formában tartalmazták. Gyakran már helyes fogalmuk volt a gyógynövények hatásáról, mert néhányat közülük a mai kor embere is többé-kevésbé ugyanarra a célra használ. Az ismertebbek közül több ezer év óta használt gyógyszerek, fűszerek: fehérüröm, maszlag, beléndek, kálmos, ricinus, mustár, sáfrány, rebarbara stb.
Az ausztráliai Dóltengeri-szigeteken utazók megfigyelték, hogy e minden civilizációtól távoli primitív bennszülöttek kedvelt itala egy piszkos-szürkésbarna színű és nem különösen kellemes ízű folyadék, az ún. "kava-kava". Aki ivott belőle, az megkönnyebbült, a beteg test újra egészségessé vált, és végül mély harkotikus álomba merült. A gyökér, amelyből készítik, a borsfajtákhoz tartozó félcserje (Piper merthysticum), az ún. altatóbors szerve. Hatóanyaga növényi nedv, egy gyantaféleség, amelyről ma már tudjuk, hogy többféle antibiotikus anyagot tartalmaz.
A római birodalom bukása és a kereszténység kialakulása után, mint általában minden tudomány, a gyógyítás tudománya is a kolostorokban élt tovább, és főleg szerzetesek, apácák foglalkoztak gyógyteák készítésével.
Ebben az időben a természettudomány lényegében csak az arab tudományban haladt előre. Ennek képviselői közül Avicenna - korának legkiválóbb tudósa - leírta az orvosi jelentőségű keleti növényeket.
Nyugaton a XII. században kezdődött meg a gyógynövények szélesebb körű ismertetése. Később, a középkorban már sok füvészkönyv is megjelent, amelyekben különböző recepteket és felhasználási tanácsokat találhatunk a gyógynövényekre vonatkozóan; ugyanakkor felújították, lefordították a görögrómai-arab ismereteket is.
Amerika felfedezése és az onnan behozott értékes gyógynövé-15
nyék beözönlése ismét első helyet biztosított a növényi gyógyszerek tekintélyének.
A gyógynövény-terápiában fontos lépést jelent később Paracelsus, Mathiolus, a Bauhinok, Clusius, Hahnemann, Hufeland és Kneipp munkássága, melynek következtében megjelentek a régi füvészkönyvek, herbáriumok, és bevezették a különböző rendszeres kúrákat'.
A XIX. és XX. századot már részben a kémiai feldolgozás és a kemoterápia jellemzi. Ennek következtében rengeteg gyógyszer került forgalomba. Ugyanakkor a fejlődő vegyészeinek mindinkább sikerült a gyógynövényekből a hatóanyagokat izolálni, és ezeket különböző alakban gyógyítás céljára felhasználni.
A vitaminok és újabban az antibiotikumok felfedezése mind jobban felkeltette az orvosok figyelmét a gyógynövényekkel való természetes gyógymód iránt. Ma is szép számmal vannak tudósok, orvosok, akik a gyógynövényeket gyógytényezőként alkalmazzák egyes betegségekben.
A második világháború utáni időszakban ismét fellángolt a vita, különösen a gyógynövények antibiotikus hatását illetően. Kérdés volt, hogy a gyógynövények fogyasztásakor kerülhetnek-e antibiotikus hatóanyagok az ember szervezetébe?
Erre a kérdésre választ kellett adni!
H. Böttcher "Csodagyógyszerek" című könyvében olvashatjuk, hogy 1950-ben Winter német professzor és asszisztensei: Lisel és Wűlke, valamint az orvosjelöltek nagy csoportja 1248 fajta növényt gyűjtöttek össze, és valamennyit megvizsgálták. 378 növény, tehát a vizsgált fajták 29,5 százaléka antibiotikus hatású volt. Ez a megdöbbentően magas szám azt igazolja, hogy szinte minden harmadik növény segíthet az emberen, feltételezve, hogy "megfelelő" baktériumok okozták a betegséget. Ilyen tapasztalatok ismeretében szinte egyik napról a másikra új értelmet nyertek - mondhatnánk rehabilitálódtak - a régi gyógynövények, s ezzel elsősorban Bock és Mathio-lus munkája.
A további kutatómunka folyamán sikerült néhány fontos
hatóanyagot felfedezni, így többek között a tomatint, a rafa-nint és az allicint.
Az eredmények tehát bizonyították, hogy Winter helyes úton járt, amikor azt remélte, hogy magasabb rendű növények hatóanyagaival antibakteriális gyógyszerkincsünket kibővítheti, a modern tudomány eszközeivel felszerelt kutatóorvos pedig hasznosíthatja ezeket.
A növényekben rejlő gyógyhatásokat igazolja az antibiotikumok (a penicillin, a streptomycin, az aureomycin stb.) felfedezése is, amelyeket alacsonyabb rendű növények termelnek. Gátolják más mikroorganizmusok növekedését, illetve elpusztítják azokat. Rendkívül hatásos gyógyszerek készülnek belőlük a fertőző és gyulladásos betegségek ellen.
Szakmánk nagy harcosai és tudósai közül meg kell említenünk dr. Augustin Béla, Oiovannini Rudolf és dr. Rom Pál nevét, akik fáradhatatlan tudományos és gyakorlati munkájukkal hozzájárultak a magyar gyógynövényszakma megalapozásához és a hazai gyógynövények világhírnevének elismertetéséhez.
Oroszországban a XVI. században indul meg az érdeklődés a gyógynövények iránt. Sok füvészkönyv és herbárium jelenik meg, melyek ismertetik a növényeket és gyógyhatásúkat. Füvészkertek létesülnek, megindítják a gyógynövények gyűjtését, és cári rendeletre gyógyszertárakat szerveznek, amelyek a gyógynövények gyűjtését is irányítják. Később a XVIII- XIX. században megindult a gyógynövények termesztése és intézményezett kereskedelme. Vegyészeti üzemek létesültek, ahol a gyógynövénykészletek egy része feldolgozásra került. Híressé vált az édesgyökér ós santonin feldolgozása.
A magyar gyógynövényirodalom Melius Juhász Péter nevével indul, aki a XVI. században írt füvészkönyveiben ismerteti a fák, füvek neveit és használhatóságukat.
Majd Frankovich, Beythe és A. Csapó, Vali, Veszelszky, Diószegi, Wagner, Kováts munkái járultak hozzá, hogy itthon is meginduljon a hazai gyógynövények kutatása.
1871-ben megjelent az Első Magyar Gyógyszerkönyv, 1895-ben Issekutz-Jakabházy-Nyíredi: "Gyógyszerismeret" c.
könyve. 1904-ben Kolozsvárott kísérleti gyógynövénytelep létesült, és így a gyógynövény mindinkább tért hódított. Felhasználásuk az iparban és a népgyógyászatban állandóan növekszik. Fellendül a gyógynövényexport, és a magyar gyógynövény híressé válik az egész világon. A tudomány megindítja a növények hatóanyagának vizsgálatát.
A második világháború után a hatalmas fejlődésnek induló vegyipar és a közegészségügy szocialista felkarolása megköveteli a gyógynövénybegyűjtés és termesztés új alapokon történő fejlesztését.
A MAGYAR G Y Ó G Y N Ö V É N Y - K E R E S K E D E L E M KIALAKULÁSA
A gyógynövény-kereskedelem és a gyógynövénytermesztés egyidős lehet az általános kereskedelem és a növénytermesztés kialakulásával, tehát több ezer éves.
Az egyes földrészek vadontermő és termesztett gyógynövényeit az általános kereskedelem cserélte vagy adta el addig, amíg hosszú évszázadok folyamán ki nem fejlődött a direkt gyógyszer-, növény- és fűszerkereskedelem. Mind a termesztésben, mind a kereskedelemben még máig sem különülhetett el teljesen a gyógyszer- fűszer- és illatszernövényekkel való foglalkozás, mert azok - fogalmukat, illetve felhasználásukat illetően - gyakran átmennek az egyikből a másikba. A gyógyításra felhasználható növényi rész vagy növényi származék sokszor fűszer vagy illatszer és viszont (pl. levendula, majoránna, koriander stb.).
Az elmúlt időkben sok olyan gyógynövény szerepelt a kereskedelemben, illetve a használatban, amelyek hatásosságát csupán a hozzájuk fűzött hiedelmek támasztották alá. A mai kereskedelem gyógynövényei általában is jó hatásúak, és nagy részük egyik vagy másik ország hivatalos gyógyszerei között szerepel.
A gyógynövény-kereskedelmet inkább a szükséglet, mint a kínálat irányítja; az a szükséglet, amely hivatott minden ország gyógyszeriparát megfelelő gyógyhatású növényekkel vagy azok származékaival ellátni.
Hazánk földje vadontermő gyógynövényekben igen gazdag. Ezt a természeti adottságot jól kihasználva hozzájárulhatunk életszínvonalunk emeléséhez, gazdasági terveink sikeres megvalósításához, illetve közegészségügyi érdekeink megsegítésé-19
hez. Országunk iránti kötelességünknek teszünk eleget, amikor évenként a több millió forint értékű vadon termett gyógynövényeket begyújtjuk és a szükségeseket megtermeljük, mert gyógyszeriparunk nyersanyaggal való ellátásával drogkereskedelmünk fejlődését és a fogyasztók igényeinek maximábs kielégítését segítjük elő.
A magyar gyógynövény-kereskedelem világhírű, és története még az 1880-as években veszi kezdetét, amikor a falut járó kereskedők - sok minden egyéb mellett - kezdték összevásárolni az egyes gyógynövényeket is, és ezeket Budapestre szállították értékesítés céljából.
A hosszú évtizedek alatti fokozatos fejlődés, propaganda és hatósági intézkedések következtében a magyar gyógynövény ismertté vált a világpiacon, kiváló minősége és magas hatóanyag-tartalma következtében. Az állam támogatásával később szervezetté vált gyógynövény-kereskedelmünk. Megkezdődött a vadontermő gyógynövények rendszeres gyűjtése, felvásárlása és egyes gyógynövények termesztése is. Már a múlt század végén külkereskedelmünk utat talált a nyugati, sőt tengerentúli piacokra is.
Az első világháború derékba törte szakmai fejlődésünket. Az 1920-ban megindult propaganda és szervezeti intézkedések következtében azonban ismét fellendült drogkereskedelmünk. Gyógynövénykísérleti állomás, botanikus kert, szaklap stb. segíti a szakma további kibontakozását. Nagy népszerűségre tett szert a gyógynövény népgyógyászati vonatkozásban is. A drogériák és gyógyszertárak forgalmában jelentős mennyiséget képez a gyógynövényforgalom, és megindul a gyógynövények hazai feldolgozása is. Rövid idő alatt ismét nagy tekintélye lett a magyar drogkereskedelemnek, olyannyira, hogy 1928-ban a Második Nemzetközi Gyógynövénykongresszust - 18 európai állam részvételével - Budapesten tartották meg. A fejlődést mutatja az is, hogy az 1937-1940-es években már 21 országba exportáltunk gyógynövényt.
Sajnos a második világháború ezt a fejlődést rendkívül károsan befolyásolta. 1945-ben a kormány támogatásával mindent elölről kellett kezdeni. Újból kellett szervezni a gyűjtőket, beváltókat, kereskedőket. Szamba kellett venni a még fellel-
hető árukészleteket, megkeresni és helyreállítani a bel- és külföldi összeköttetéseket, újból bizalmat szerezni a magyar gyógynövény-kereskedelemnek .
1949-ig a magánkereskedelem csak korlátozott formákban foglalkozott a szakma helyreállításával. Az államosítások során alakult Herbária Központ új alapokon indította meg a gyógynövényszakma újjászervezését. A régi beváltok helyét a földművesszövetkezetek foglalták el, amelyek gondoskodtak, hogy egységes, hivatalos áron jó minőségű vadon termő és termesztett gyógynövény álljon rendelkezésre, kellő mennyiségben. Modem feldolgozó üzemek létesültek, amelyekben biztosították a korszerű feldolgozás és tárolás feltételeit.
Az államosítások következtében rohamosan fejlődő gyógyszeriparunk is hatalmas igényeket támaszt. A megszűnt drogériák helyett modern gyógynövény-szaküzletek létesülnek. Kibontakoznak egyéb értékesítési lehetőségeink, új alapon indul meg gyógynövénykivitelünk, és így kialakul - a szocialista kereskedelem irányelveinek megfelelően - bel- és külföldi gyógynövény-kereskedelmünk. Hogy olvasóinknak fogalmuk legyen a gyógynövények fontosságáról, megemlítjük, hogy Európa évi gyógynövényforgalma meghaladja a 100 000 vagont. Ebből hazánk - beleértve a belföldi felhasználást - kb. 1000 vagonnal vesz részt; az exportáló államok sorában pedig az elsők között szerepelünk.
A GYÓGYNÖVÉNY ÉS A DROG FOGALMA
Ismeretes, hogy a növényvilág létünk fenntartására és különféle szükségleteink kielégítésére számos lehetőséget nyújt. Így a növények számos faja szerveikben - virágaikban, levelükben, gyökérzetükben stb. - foglalt, orvoslásra felhasználható anyagokat, hatóanyagokat tartalmaz. Ezeket a növényeket gyógynövényeknek nevezzük.
A gyógynövények vadon termők, vagy termesztettek. Gyűjtésük vagy betakarításuk, feldolgozásuk, forgalomba hozataluk - amint azt majd később részletesen tárgyaljuk - meghatározott előírások szerint történik.
A gyógynövények gyűjtött és szárítással tartósított hatóanyag-tartalmú részeit a kereskedelem és a tudomány is drogoknak nevezi. A drogok fogalmába gyógyításra felhasználható állati szervek egyes részei is beletartoznak.
Bizonyos gyógynövényeknek csupán a levele vagy csak a gyökere szolgáltat drogot, másoknak azonban két, sőt három szerve is hasznos. így pl. a maszlag nevű gyógynövényünknek csak a levele tartalmaz drogot, míg a fehérmályvának a virága, levele és gyökere is.
Hazai kereskedelmünkben ez idő szerint mintegy 250 féle itthoni és kb. 50 féle importból származó drog van forgalomban. A drogok száma a kutatási eredmények következtében egyre gyarapodik, de változik a propaganda, illetve a "divat" hatására is. Bizonyos drogok iránt az egyik évben igen élénk lehet a kereslet, ugyanakkor a következő esztendőkben lanyhul az irántuk való érdeklődés.
A szakkereskedelemben a drogok nemzetközi nevét latinul határozzák meg.
Magyar elnevezésüknél a hivatalos növényelnevezések az irányadók.
A Brüsszelben 1929-ben tartott II. nemzetközi gyógyszerészi értekezlet határozata szerint latin megnevezésnél először a drog anyanövényének a neve egyes szám birtokos esetben, majd a használt rész neve egyes szám alanyesetben és esetleg a szükséges jelző következik, amely így meghatározza a drog származását, alakját stb.
Pl.: Calami rhizoma mundatum = kálmos gyökértörzs,
hámozott.
Malvae folium scissum = papsajtlevél, vágott.
Szakkereskedelemben a drog latin és magyar neve egyértelmű, azonos jelentésű. A magyar nyelvhasználatra - népgyógyászati vonatkozásban - nincsenek kötelező szabályok, hiszen a legtöbb drog neve tájegységenként is változik.
sei: |
A kereskedelmi forgalomban levő drogformák szakszerű magyar-latin elnevezé
scissus, -a, -um frons (frondes*) summitas (summitates) amentum pulpa (pulpae) stigma, stigmata stylus spóra (sporae) bacca (baccae) nux (nuces) dÍ8sepimentum(dissepimenta) grossus, -a, -um totus, -a, -um dulcis, -e maturus, -a, -um immaturus, -a, -um |
aprított
ágvégek, lomb
Ágvég, virágzó
barka
bél
bibe
bibeszál
bibepor
bogyó
diótermés
dióközfal
durva (por)
egész (nem aprított)
édes
érett
éretlen
* Zárójelben a többesszém
fa, faforgács
fehér
fekete
friss új, zsenge
futószár, inda
gumó
gubacs
gyanta
gyökér
gyökértörzs
hagyma
hajtáscsúcs
hámqzott
hüvelytermés illatos kalász
kehely, csésze keheÚyel kehely nélkül kéreg, héj kerek, kerekded,
gömbölyded keserű keserédes közönséges levél mag makk murvalevél növénynedv nyers
nyers, természetes orvosi célra, gyógyászati orvosi szerekhez tartozó összezúzott pelyva, polyva por
lignum (ligna)
albus, -a, -um
niger, nigra, -um
recens
stolo (stolones)
tuber (tubera)
galla (gallae)
resina (resinae)
radix (radices)
rhizoma (rhizomata)
bulbus (bulbi)
turio (turiones)
mondatus, -a, -um, v. decorticatus, -a, -um
legumen
odoratus, -a, -um
spica (spicae)
calyx (calyces)
cum calycibus
sine calycibus
cortex (cortices)
rotundus, -a, -um
amarus, -a, -um
dulcamarus, -a, -um
vulgáris, -e
folium (fólia)
semen (semina)
glans (glandes)
bractea (bracteae)
succus (succi)
crudus, -a, -um
naturális, -e
. medicinalis, - e
officinalis, -e
contusus, -a, -um
palea (paleae)
pulvis (pulveres)
por, durva
por, középfinom
por, egész finom
por, legfinomabb
pörkölt, pirított, égetett
rügyek, bimbók
sárga
száraz
szárított
szárképletek, kocsányok
szemcsés, szemcsézett
széna
szénapelyva
szirom
szitálmány
szitált
termés
termésfej
terméshéj
terméshéj belső fehér része
terméshéj külső sárga része
tisztított
tobozok, termésfüzér
toktermés
tüske
tüszőtermés
vágott, normál
vágott, középfinom
vágott, apró
válogatott
virág
virágzó növény (föld
feletti része) zöld zuzmó
pulvis grossus
pulvis
pulvis subtilis
pulvis alcoholisatus
tostus, -a, -um
gemma (gemmae)
flavus, -a, -um
siccus, -a, -um
siccatus, -a, -um
stipes (stipites)
granulatus, -a, -um
foenum (foena)
palea, paleae feni
petalum, -a
cribratum (cribrata)
cribratus, -a, -um
fructus (fructus)
caput (capita)
pericarpium (pericarpia)
albedo, -ines
flavedo, -ines
depuratus, -a, -um
strobulus (strobuli)
capsula (capsulae)
spina (spinae)
folliculus, -i
scissus, -a, -um
conscissus, -a, -um
minutim conscissus, -a, -um
electus, -a, -um
flos (flores)
herba (herbae) viridis, -e lichen (lichenes)
A DROGOK HATÓANYAGAIRÓL ÉS AZOK HATÁSÁRÓL
A drogok különféle élettani hatást kifejtő hatóanyagokat tartalmaznak: ezek szabják meg gyógyászati hasznukat. A hatóanyagok a növény általános anyagcseréje során képződnek, kémiai és biológiai vizsgálattal kimutathatók.
A drogokat hatóanyagaik alapján sorolják a vizelethajtók, az izzasztók, a hashajtók, a nyálkaoldók, a szívműködésre hatók stb. csoportjába. A növényi hatóanyagok az egészséges emberi és állati szervezet tevékenységére éltetőleg hatnak, illetve az életfolyamatok zavarait gyógyítják. Ebből következik, hogy gyógyító tevékenységet csakis a drogok, illetve a hatóanyagok teljes és biztonságos ismeretében lehet gyakorolni.
A drog fő hatóanyagai mellett más anyagokat is juttat a szervezetbe, amelynek eredményeként komplex hatás érvényesül, ami a gyógyítás szempontjából igen előnyös. Az egyes drogokkal, vagy az "összehangoltan" készített gyógyteakeve-rékekkel olyan összhatást érhetünk el, amilyet az izolált hatóanyag nem mindig nyújt. Ismeretes, hogy a C-vitamin a csipkebogyóban vagy a citromban sokkal hatásosabb, mint a mesterségesen előállított tiszta C-vitamin (aszkorbinsav). A szintetikus atropin sem ugyanaz, mint az a nadragulya gyökerében stb. Természetesen ez az elv nem lehet általános.
A drognak azt a hatóanyagát, amelyik a legintenzívebb hatást fejti kifő hatóanyagnak, a többit pedig mdlékhatóanyag-nak nevezzük. Számos drog egymástól eltérő, de nem ellentétes hatású hatóanyagokat is tartalmazhat, ezért egy-egy drog többféle betegség ellen is felhasználható.
A mindenkor érvényes Magyar Gyógyszerkönyv, illetve a Magyar Szabványok minőségi követelményei határozzák meg,
hogy valamely drognak milyen mennyiségű és minőségű hatóanyag-tartalommal kell rendelkeznie, hogy forgalomba, illetve feldolgozásra vagy felhasználásra kerülhessen. A drogok minőségi előállítása érdekében tudni kell, hogy mikor, milyen fejlettségi állapotukban kell a növényi részeket begyűjteni, megszárítani, elsődlegesen kimunkálni, kezelni, csomagolni és tárolni. A nem előírásosan előállított drogok minőségükben nem is felelhetnek meg a velük szemben támasztott követelményeknek. A gyógynövénygyűjtést irányító szakembernek oda kell hatnia, hogy a gyűjtők - kellően kioktatva - lelkiismeretes munkával járuljanak hozzá a magyar gyógynövényáruk ismert jó hírnevének a megőrzéséhez.
A DROGOK LEGISMERTEBB HATÓANYAGAI
Alkaloidák. A növényvilágban nagyon elterjedtek. Bonyolult összetételű, szervesnitrogén tartalmú, lúgos kémhatású (innen a nevük is) vegyületek. Az emberi és az állati szervezetbe jutva erős élettani hatást fejtenek ki; nagyobb adagolásokban mérgezők is lehetnek. Savakban vízben jól oldódó sókat alkotnak. A növényekben legtöbbször savakhoz kötve mint sók fordulnak elő. A növényi részekből könnyen kivonhatók és vegytiszta, kristályos (a nikotin és a koniin folyékony) állapotban is előállíthatók. Többféle alkaloida szintetikus alakja is ismeretes. Bódító, nyugtató, fájdalomcsillapító, élénkítő hatást kifejtő gyógyszerek előállításában van szerepük.
Alkaloidákat tartalmazó drogok:
aggófű farkasalmalevél
anyarozs fecskefű és -gyökér
beléndeklevél fehér zászpagyökér
csüngőbelénd-gyökértörzs fehérbors
ebnyelvűfű feketebors
ebvészmag gránátalmafa gyökórkérge
gvarána |
mételmaszlag-levél |
hánytatógyökér |
meténgffi |
hidrasztiszgyökér |
nadragulyagyökér |
hólyagos porhonrojtfű |
és -levél |
hosszúbors |
olajfűzfalevél |
kakaómag |
őszikikericsmag |
kávémag |
rauwolfia-gyökér |
kokalevél |
rózsameténgfű |
kolamag |
seprőzanótiomb |
kínakéreg |
sóskaborbolya-termés |
máktok |
és -gyökér |
mátétea |
sóskaborbolya-gyökérkéreg |
maszlaglevél |
tealevél |
Gtlikozidok. Nitrogént nem tartalmazó, többnyire kristályos, erős élettani hatást kifejtő, cukor tartalmú vegyületek. Bizonyos fermentek, híg savak, lúgok hatására cukorra és több más vegyületre (alkohol) bomlanak.
Fontosabb glikozidacsoportok: szívre hatók, hashajtók, köptetők, vizelethajtók.
Olikozidákat tartalmazó drogok.
aloé
aprószulákfű
bakfű
boldólevél
borvirágfű
csarabfű
csikorkafű
csöves kasszia
erdei méhfű
fehér fagyöngy
fehér mustármag
feketeáfonya-levél
fekete mustármag
földibodzagyökér
nyírfalevél
nyúlszapukafű
orbáncfű
orvosi csucsorlomb
orvosi veronikafű
ösztörüs veronikafű
pásztortaskafű
piros gyűszűviráglevél
pozsgás zsázsafű
ragadós galajfű
rebarbara-gyökértörzs
rutafű
sáfránybibe
spilanteszfű
Szaponinok. Szintén glikozidaszerű anyagok, jellemző tulajdonságuk, hogy vízzel összerázva a szappanhoz hasonlóan erősen és tartósan habzanak. Elnevezésük is innen ered. Fokozzák a nyálképződést, a légutak, a gyomor és bél váladékkiválasztását. Segítik más hatóanyagok felszívódását, ezért szaponintartalmú drogokat alkalmaznak különféle teakeverékekben is. Szaponint használnak habzóitalok, habcukor (törökméz), borotvaszappanok, mosószerek gyártásánál is. |
ginzenggyökér
görvélyfű
gyapjas gyöngyajakfű
gyapjas gyűszűviráglevél
gyöngyviráglevél
gyújtoványfű
harmatfű
hársfavirág
homoktövislevél
hunyorgyökér
jalapagyökér és -gyanta
j apánakác virág-bimbó
káprivirágbimbó
kapotnyakfű
kaszkarakéreg
kecskerutafű
kerekrepkényfű
keserűmandula-mag
keskenylevelű útifű
kígyósziszfű
kondurangókéreg
kökényvirág
koszó virág
kőrisfalevél
krizarobin
kutyabengekóreg
legyezőfű
lóherevirág
májfű
medveszőlőlevél
mocsári molyűzőfű
napraforgóvirág
nyárfarügy
salamonpecsét-gyökértörzs
sártök
somkórófű és -virág
szagosmügefű
százszorszépvirág
szemvidítófű
szennalevél és -termés
szentperjefű
sztrofantuszmag
széleslevelű útifű
szúrós gyöngyajakfű
tavaszi héricsfű
tejoltó galajfű
tengeri hagyma
tisztesfű
tövises igliogyökér és -fű
vadárváoskafű
vasfű
vörös áfonyalevél
Szaponint tartalmazó drogok :
borzas porcikafű édesgyökér édesgyökerűpáfrány-gyökértörzs egynyári szélfű fehér árvacsalánfű és -virág fehér szappangyökér galagonya virág, -levél, -termés gímharaszt gombernyőfű ibolyagyökér és -levél kankalingyökér és -virág
kék iringófű
kopasz porcikafű
köptetőgyökér
körömvirág
mezei iringófű és
orvosi szappanfű
ördögharaptafű
panamakéreg
salátaboglárka-fű
szárcsagyökér
tyúkhúr
vadgesztenye
.gyökér
Keserűanyagok. Nitrogénmentes, különböző összetételű szerves vegyületek: glikozidák, alkaloidák, szeszkviterpén-laktonok vagy más ismeretlen szerkezetű anyagok, amelyekről csak annyit tudunk, hogy keserű ízűek. Amint valamely keserűanyagnak a kémiai szerkezetét megismerjük, a megfelelő ismert vegyületek csoportjába kerül. A keserűanyagot tartalmazó drogok étvágygerjesztő, emésztést serkentő, májra epére és lépre ható teákat és tinkturákat szolgáltatnak. A keserűanyagokat a tiszta és aromás keserűanyagok csoportjaiba sorolják.
Keserűanyagokat tartalmazó drogok:
alpesi cickafark
angoszturakéreg
árticsókafű
benedekfű
cickafarkfű és -virágdrog
ezerjófű
éretlen narancstermés
fehórpemetefű
fehérürömfű és -levél
feketepemete-fű feketeürömfű füstikefű gyermekláncfű-gyökér
és -levél homokigyopár-virág kálmosgyökértörzs kárdifű katángkórófű és -gyökér
kolombógyökér
komlótobozkák
kvebrakókéreg
légyforgáos
lupulin
máriatövis-levél
narancshéj
pacsirtafű
tárnicsgyökér
vidrafű
ós -termés
Cserzőanyagok. A növényvilágban nagyon elterjedt, nitrogénmentes szerves vegyületek (általában fenolszármazékok), amelyek a növényeket a korhadástól megóvják, az állati bőröket megcserzik. Vízben jól oldódnak, ízük fanyar, hatásuk összehúzó. (Kisebb mennyiségű cseranyagot minden drog tartalmaz.) A csersavtartalmú drogok teáit belsőleg gyomor- és bélvérzés, gyomor- és bélhurut ellen, hasmenés megszüntetésére használják. Külsőleg fogíny ecsetelésére, toroköblögetésre, fagyott vagy gyulladásos testrészek borogatására, izzadság meggátlására, aranyerés képződmények fürdetésére használják.
Oserzőanyag-drogok:
apróbojtorjánfű
cseresznye- és meggygyümölcs, -kocsányok
cserszömörcelevól
diófalevél és -termésburok
falgyomfű
feketenadály-gyökér és -levél
gémorrfű
gesztenyefalevél
gólyaorrfű
hamameliszkéreg és -levél
katesu
kökénytermés
übapimpófű
lóromgyökér ós -termés
mogyorófalevél
palástfű
őszivérfű
ratániagyökér
rétifüzényfű
sarlósgamandorfű
szamócalevél
matikólevél
szederlevél
szilfakéreg
tölgyfakéreg és -levél
tölgyfamakk
tölgyfagubacs
vadgesztenyefa-levél
vadgyömbérgyökér
vérhasgyökér
Szénhidrátok. A növényekben előforduló szerves vegyületek egyik legfontosabb és legelterjedtebb csoportja: a cukrok és polimerizált származékaik: nyalkák, keményítők, pektin, mézga, cellulóz. Majdnem minden drog tartalmaz szénhidrátot vagy szénhidrátszármazékot. A gyógyteák nyálkatartalma a gyulladásos nyálkahártyát vékonyan bevonja, s ezáltal megvédi az izgató anyagok hatásától. Ezeket a teákat gyakran használják légzőszervi ós emésztőszervi hurutok ellen, külsőleg pedig toroköblítőül vagy borogatóul.
Szénhidrátokat tartalmazó drogok:
agar-agar
arabgumi
acsalapulevél és -gyökér
bábakalácsgyökér
bodzavirág
bolhamag
babhüvely
bojtorjángyökér
csillagpázsit-gyökértörzs
édesgyökér és kivonata
édesgyökerű páfrány gyökér -
törzse fehérmályvalevél és -gyökér festőmályva v i r á g gyapot hársfavirág izlandi zuzmó
karragén
katángkóró fű és -gyökér
keskenylevelű útifű
kosbórgumó
lenmag
lepkeszegmag
likopódium spóra
martikapuvirág és -levél
ökörfarkkóró virág és -levél
örvénygyökér
papsajtlevél erdeimályva-virág és -levél
széleslevelű útifű tarackbúza gyökértörzs tölgyfazuzmó tragakanta
Szerves savak. A növényekben előforduló szerves savakat növényi savaknak nevezzük. Főleg a gyümölcsökben fordulnak elő, leggyakrabban a sóskasav, az almasav, a citromsav, a borkősav, a csersav, a borostyánkősav. Ezek részben szabadon, részben sók alakjában (pl. oxálsavas kalcium) találhatók; a drogokból készült teák ízét és hatását gyakran befolyásolják, valamint elősegítik más anyagok kioldódását is.
Szervet savakat tartalmazó drogok:
erdeipajzsika-gyökértörzs gilisztavirág-bimbó
feketeáfonya-termés (fő kayenei bors
jellemzője az antocián) málnalevél és -termés
feketebodza-termés paprika
földibodza-termés podofillumgyökér és -gyanta
Eovasav. Szervetlen sav, amely bizonyos növényekben az anyagcsere-folyamatra gyakorol jelentős befolyást, a növények sejtfalát szilárdítja, miáltal a szöveteket erősíti. A kovasavdrogok a vizelethajó és köszvényes bántalmak elleni teák hatásos alkotórészei. Külsőleg a szájüreggyulladás esetén öblöge-tőnek, gyulladásos testrészekre és bőrbajokra pedig borogató-nak is használják. A kovasavtartalmú drogokból tuberkulóziselleni teát is készítenek, mivel a kovasav a tüdőben is lerakódhat, s amennyiben a gócok jóindulatúak és hegedésre hajlamosak, bevonódva gyógyulhatnak.
Kovasavat tartalmazó drogok:
erdei gyöngykölesmag pásztortáskafű
kenderkefű tüdőfűlevél
mezei zsurlófű
Festékanyagok. A festékanyagot tartalmazó drogokat színező hatásuk miatt alkalmazzák mind a gyógyszerészetben, mind az ipar különféle más területén, mint pl. élelmiszerek, üdítő italok, szeszes italok gyártásánál. A növényi színanyagok fonto-sabb csoportjai: klorofillok, karotinoidok, antocianinok, flavo-nok, kinonszármazékok. Gyárilag állítják elő a csalánlevélből a klorofillt zsírban és szeszben oldható minőségben. A pirosító-gyökér festékanyagának szeszes kivonata savaktól élénkpiros lesz, lúgoktól azonban megkékül, ezért indikátorként is alkalmazzák.
Festéket tartalmazó drogok:
Zsírokat, zsírolajokaí tartalmazó drogok, valamint ilyen anyagokat szolgáltató növények: |
búzavirág
csalánlevél
erdeimályvavirág
feketeáfonya-termés
festőbuzérgyökér
festőmályvavirág
festőrekettyefű
feketebodza-bogyó
földibodzabogyó
henna levél
homokigyopár-virág
kékberzseny-faforgács
körömvirág
kurkuma-gyökértörzs
napraforgóvirág
pipacsszirom
pirosítógyökér
ratániagyökér
sáfránybibe
sáfrányos szeklicevirág
szarkalábvirág
vörös berzsenyfaforgács
vörös szantálfaforgács
fehérmustármag |
len |
ricinusz |
feketemustármag |
nárcisz |
szerecsendió |
kukorica |
napraforgó |
szezám |
kender |
repce |
|
Tejnedvek. Bizonyos növények tejcsöveiben bezárt, a növény megsebzésekor menten kicsurranó fehér vagy sárga színű, ragadós, esetenként keserű ízű, tej szerűen folyó anyagok. Lényegében különféle anyagoknak vízzel képezett emulziói. Finom eloszlásban, szilárd szemcsék alakjában tartalmaznak keményítőt, zsírt, cukrot, gumit, kaucsukot, inulint, alkaloidákat, gyantákat stb. A tejnedvek szilárd állapotban kerülnek forgalomba.
Tejnedvek és tejnedveket tartalmazó drogok:
euforbium |
katángkóró |
fecskefű |
kaucsuk |
gyermekláncfű |
laktukárium |
guttapercsa |
ópium |
Illóolajok (éterikus olajok). Bizonyos növényekből leggyakrabban vízgőz-desztülációval előállított jellegzetes illatú vagy "szagú" és ízű, szobahőmérsékleten (a zsírosolajokkal ellentétben) maradék nélkül elillanó folyadékok. Nem egységes anyagok, hanem különféle szerves szénhidrogén természetű vegyületek keverékei. A növények kellemes illatukat leggyakrabban az illóolajoktól, ritkábban más kristályos anyagoktól, pl. ku-marintól, vanülintől stb. nyerik. Előfordulnak a növények különböző részeiben: virágokban, levelekben, gyökerekben, termésekben, magvakban; ülóolajtartókban, illóolaj járatokban, sejtekben, a növény felületén levő mirigyszőrökben folyékony állapotban. Egyes növények az illóolajat glikozida alakjában tartalmazzák (keserűmandula, mustár), amelyből víz jelenlétében a növényekben levő különleges enzim hatására hasadnak le.
Az illóolajak hatása, alkalmazása igen nagy területre kiterjedő; mint gyógyító anyagok, baktériumölő szerek, mint íz- és szag javítók használatosak.
Sokféle illóolajat használ fel az illatszeripar, a fog- és szájápolási cikkeket, a kozmetikai szereket, nemkülönben a gyógyszereket, élelmiszereket, szeszesitalokat és üdítőitalokat, cukorkákat gyártó iparok. Az illóolajokat a gyógyászatban egyebek között mint bőrizgatókat, étvágy- és emésztést serkentőket, vizelet hajtókát, köptetőket, szag- és ízjavítókat, baktériumölőket, féregűzőket alkalmazzák, többnyire készítményekben.
Illóolajokat és egyéb aromás anyagokat tartalmazó drogok:
ábelmósuszmag ceyloni fahéj
angyalfűlevél, -gyökér, cickafarkvirág és -fű
-termés citromhéj
árnikavirág, -levél, -gyökér citromfű
és -levél
ánizstermés császárgyökér
babérlevél és -termés csillagánizs
boldólevél csombormenta
borókalevél és -termés édeskömény
borsfű egyiptomi kömény
borsmentafű és -levél erdei fenyőlevél
Kámforok, balzsamok, gyanták. Egyes illóolajokból intenzívebb lehűtésükkor - az ánízsból már 16 "C alatt is - illatos, aromás, hatásos kristályok válnak ki (sztearoptének), amelyeket gyűjtőnéven fcám/oro&nak nevezünk. így az ánizs és az édeskömény illóolajából az anétol, a borsosmentaolajból a mentől, a kertikakukkfű-olajból a timol, az eukaliptuszolajból az euka-liptol, a kámforolajból pedig a "valódi" kámfor válik ki, amelyet |
erdei méhfű
eukaliptuszlevél
fehér bors
fehér libatopfű
fehérfahéj
fehér szantálfa
fekete bors
fekete kömény
fodormentalevél
féregűző libatopfű
földitömj éngyökér
gyömbérgyökértörzs
illatos szentperje
izsópfű
kamillavirág
kálmosgyökértörzs
kaporlevél és -termés
kardamomtermés és -mag
kaszkarülakéreg
kerti kakukkfű
kínai fahéj
koriandertermés
köménytermés
kubebabors
kurkumagyökértörzs
lestyángyökér és -levél
levendula virág
mácisz
macskagyökér
majoránna
mezei kakukkfű
muskotály zsályafű
narancshéj és -virág
nőszirom-gyökértörzs
orvosi zsályalevél
pacsulifű
petrezselyemgyökér és -levél
római kamillavirág
rovarporvirág
rozmaringlevél és -virág
rózsaszirom
somkórófű és -virág
szagos libatopfű
szagosmügefű
szantafű
szasszafrászfaforgács
szegfűbors
szegf szeg
szerecsendió
szikiürömfű
szurokfű
tárkonyürömfű
vanília
varádicskórófű és -virág
vízimentafű
vörösgyömbér-gyökértörzs
zamatos turbolyafű
zedoáriagyökér
sok téren a terpentinolajból előállított szintetikus kámfor helyettesít.
Az illóolajokból a kámforok kiválása után visszamaradó folyékony anyag (eleoptén) többé már nem kristályosítható. A kámforokkal részletesebben a növényeiknél foglalkozunk.
A balzsamok bizonyos fák vagy cserjék kérgéből, vagy kéreg alatti részeiből önként vagy megsebzés következtében kiszabaduló, sűrűn folyó nedvek, amelyek illóolajok, gyanták és más anyagok keverékéből állnak. Több fajtájuk az illatszerészet gyakran alkalmazott illatot adó vagy illatot rögzítő anyaga. A gyógyszerészeiben tapaszok, kenőcsök, bedörzsölőszerek, hajvizek és többféle más készítmények alkotórészeként szerepelnek.
Gyakrabban alkalmazott balzsamok: a kanadai, a kopaiva-, a perui és a tolui balzsamok.
A gyanták az egyes növényekből önként vagy mesterségesen megsebzett helyeken kiszivárgó, majd levegőn lágyabb vagy keményebb állományúra megszilárduló aromás anyagok. Tulajdonképpen a balzsamoknak a nem illó részük, amelyek a balzsamokból illóolajuk vízgőzzel való lepárlásával is kinyerhetők. A legismertebb gyantánk a fenyőgyanta (hegedűgyanta, kolo-fonium), amelyet fenyőfák megcsapolásával nyert fenyőbalzsamról a terpentinolaj (terpentinszesz) lepárlásánál mint nem illó, szilárd anyag marad vissza.
A gyantákat gyógyászati, kozmetikai és illatszeripari célokra, bőrizgatók, hashajtószerek, ragtapaszok stb. készítésére használják. Gyantákat az ipar több más területén is alkalmaznak.
Gyanták és gyantákat tartalmazó drogok:
ammóniák szandaraka
ászát tömjéngyanták
benzoé gvajákfaforgács
gvaják jalapagyökérgumó
hegedűgyanta kamala
jalapa lupulin
Masztix podofillingyökér
mirrha sédkenderfű
PodofiUin indiai kenderfű
stirax
Vitaminok. Olyan, egymástól igen eltérő szerkezetű szerves anyagok, amelyek az emberi és állati szervezet életfolyamatainak zavartalan fenntartásához feltétlenül szükségesek. Ha táplálkozásunkban nem veszünk magunkhoz elegendő vitamint, sok esetben súlyos .egészségi zavarok, táplálkozási hiánybetegségek léphetnek fel (avitaminozis). Napi vitaminszükségletünket táplálkozásunkkal kell biztosítani; de gyógyszeres készítmények formájában is pótolható.
A növényi táplálékokkal gyakran csak az elővitaminhoz jut a szervezet (provitamin), s azt alakítja át vitaminná.
Az egyes vitaminokat felfedezésük sorrendjében - mivel kémiai szerkezetük még ismeretlen volt - az ABC betűivel jelölték. Ma már valamennyi vitamin kémiai szerkezete ismert, de a betűvel való jelölés továbbra is fennmaradt. Néhány egységesnek vélt vitaminról kiderült, hogy többféle hatóanyagra bontható, ezért ezeket a betűk mellé tett számokkal különböztették meg, pl. Bj-, B2-, B12- stb. vitamin.
Ma már a betűs megjelölés mellett éppen olyan kémiai névvel jelölik a vitaminokat is, mint a többi vegyületet (pl. C-vitamin = aszkorbinsav).
Vitaminok sokféle drogunkban előfordulnak ugyan, azonban csak igen minimális mennyiségben, főként csupán nyomokban. Vitamindrogoknak tekinthetők: a csipkebogyó, madárberkenye-termés, a családlevél, a feketeribizli-levél, a homoktövistermés, valamint az abesszíniai hibiszkuszvirág húsos csészéje.
Oldékonyságuk alapján zsírban vagy vízben oldódok csoportjába soroljuk a vitaminokat.
ZSÍRBAN OLDÓDÓ VITAMINOK
A-vitamin
Hiánya a bőr és a nyálkahártyák megbetegedését váltja ki. A növekedés lelassul, a bőr durvává válik, a nyálkahártyák lobosodnak. Különösen a szem kötőhártyája válik gyulladásossá. A-vitamin gyümölcsökben, főzeléknövényekben, tejtermékekben, tojásban és állati májban van jelentősebb mennyiségben. A sárgarépában provitaminja (karotin) fordul elő.
D-vitamin
Erősíti a csontrendszert, megszünteti az angolkórt, az izomgyengeséget. Provitaminjai az ember bőrében vannak, amelyek a Nap ibolyántúli sugarainak behatására (kvarcfény) alakulnak át D-vitaminná.
Sok D-vitamin található a tőkehal májában ("csukamájolaj"), a tojássárgájában, a vajban.
E-vitamin
Az idegrendszer, az izomzat, az ivarmirigyek normális működésében, a terhesség kihordásában játszik szerepet. Tartalmazzák a növényi magvak és olajok, a zöldfőzelékek, a tejtermékek, a kukoricacsíra olaja stb.
F-vitamin
Hiánya májkárosodást, bőrgyulladást, a növekedésben visszamaradást okoz. Jó hatású furunkulus és ekcéma kezelése esetén. Nagy mennyiségben tartalmazza a lenolaj.
K-vitamin
Hiánya a vér alvadási idejét erősen megnyújtja, aminek következtében vérzékenység és sárgaság keletkezik. Anyagcserezavarok, gombás fertőzések és túlzott havivérzések ellen használják.
Lucerna, paraj, kelvirág, csalán, fenyőtű stb. tartalmazza. Az emberi és állati bélsárban is megtalálható.
VÍZBEN OLDÓDÓ VITAMINOK
B-vitamin
A szénhidrátok elégetésénél az ideg- és az izomműködésnél nélkülözhetetlen. Hiánya a beri-beri betegséget, idegbántalmat, szívizomkárosodást is okozhat. Nagyobb mennyiségben előfordul: a sörélesztőben, a gabonacsírában, gabona- és rizskorpában, a hüvelyesekben, a paprikában, a káposztában, a parajban, a csipkebogyóban stb.
B2-vitamin
Különböző anyagosere-folyamatokban van fontos szerepe. Tej, tojás, hús, zöldfőzelékek, gyümölcsök, csipkebogyó, élesztő tartalmazza.
B-vitamin
Idegbénulások és más idegbántalmak ellen használják, valamint vészes vérszegénység gyógyszere. Állati fehérjékből állítják elő. Tartalmazza még a bélsár, az iszap, a máj.
C-vitamin
Savanyú ízű, fehér, kristályos vegyület. Hiánya a hajszálerek vérzékenységét és skorbutot okoz amely foghúsvérzéssel, bőr alatti vérzésekkel, izomsorvadással, vérkeringési zavarokkal, csonttörékenységgel jár.
Fokozza a szervezet ellenállását fertőző és más betegségek ellen.
Jelentékeny mennyiségben tartalmazza a zöldpaprika, a csipkebogyó, a citrom, a savanyúkáposzta, a paradicsom, a dinnye, sokféle gyümölcs, a burgonya, a saláta és általában a zöldfőzelékek.
Hőre érzékeny, főzve könnyen bomlik. A C-vitamint nagyban mesterségesen állítják elő.
H-vitamin
Élesztőben, burgonyában, tejben, tojásban, májban fordul elő; baktériumok is termelik. Zsíros, fehérjedús táplálkozás mellett hiánya fokozott faggyútermelést, szeborreát, bőrgyulladást, furunkulózist, valamin a növekedés megállását is okozhatja.
P-vitamin
Jelentősebb mennyiségben a citrom, a csipkebogyó és a paprika tartalmazza. Növeli a hajszálerek ellenállását, csökkenti az áteresztőképességét, emeli a vér mészszintjét, fokozza a véralvadást.
Antibiotikumok. Olyan gombák és baktériumok anyagcseretermékei, amelyek a szervezetben gyulladást okozó (pl. gennykeltő) mikroorganizmusok szaporodását gátolják vagy axdkat megölik anélkül, hogy magát a szervezetet károsítanák.
A már számos felfedezett antibiotikum kö2ül ismertebbek: a penicillin, a sztreptomicin, a terramrcm, a klorocid stb.
Fitoncidák. A virágos növények testnedveinek baktérium- és gombaölő anyagai, amelyek bizonyos mikroszervezetek szaporodását gátolják. Erős hatású fitoncidot termel a fokhagyma és a vöröshagyma is. A legismertebb fitoncid a fokhagymából előállított allicin. Ismertek továbbá a paradicsomból előállított tomatin, a retekből előállított rafanin, a tölgyfazuzmóból előállított uzninsav.
Fitoncid hatást észleltek továbbá a szabini borókában, a fehérnyárban, a feketeribizliben, a repcsényben, a mustárokban, a keskenylevelű útifűben, a pozsgás zsázsában.
A HALADÓ TUDOMÁNY A GYÓGYNÖVÉNYEKRŐL
Ha feltesszük a kérdést, hogy a gyógynövényeknek van-e jövőjük és létjogosultságuk az izotópok és az űrutazás korában a mind jobban fejlődő vegyészet mellett, akkor egyértelműen kell felelnünk rá: igen!
A modern orvostudomány és a fejlett gyógyszeripar sem tudja nélkülözni a gyógynövényeket: a gyógynövények örök és kimeríthetetlen kincsesbányái a medikamentációnak.
Winter német professzor a növényi anyagok gyógyító és tápláló hatását életet védőnek nevezte, és a sopánkodók "Vissza a középkorba?" kérdésére a következőket válaszolta:
"A középkori orvos ismeretlen hatóanyagú növényekkel ismeretlen eredetű betegségeket gyógyított. A jelenkor orvosa ismert kórt kezel ismert szerrel. Ez alapvető különbség. A középkorban csak tapogatóztak, a jelenben viszont már annyival előbbre jutottunk, hogy a múlt eszközeivel is céltudatos terápiát folytathatunk. S mivel ezek az ezközök a maguk idejében is jók voltak, a mi terápiánk is jó lesz."
Pavlov szovjet professzor több ízben a gyógyteákat, általában a növényekben rejlő gyógyértékeket az anyatejjel hasonlítja össze, mert mindezekben nem csupán tápanyagok, de az évmilliós önvédelmi harc és fejlődés eredményeképpen rendkívül változatos, egymást kompenzáló, méregtelenítő stb. gyógy-és védőanyagok rejlenek. Ezek az ember számára készen állnak, csak éppen érte kell nyúlni.
E. Freerksen svéd professzor 1954-ben arról számolt be a müncheni Antibiotikum Szimpozionon, hogy a lándzsás útifű (Plantago lanceolata) alkalmazásával - úgy, ahogyan azt a mezőről szedte - hatásos effektusokat sikerült elérnie.
Dr. Völgyesi F. ideggyógyász, szakorvos, aki a haladó világszakirodalom figyelembevételével, valamint a saját betegei körében szerzett tapasztalatok felhasználásával már többféle gyakoribb betegségre állított össze jó gyógyhatást kifejtő teakeveréket, a "Gyógyszereink" c. kiadvány 1958/32. számában a következőket írja:
"A legutóbbi évtizedekben úgy látszott, hogy a szintetikus szerek megnyerték a csatát, és behozhatatlan fölényt biztosítottak a kémiai vonalak számára. És mégis, még ezekkel szemben is »kiugrottak« a sokszor még hatásosabb növényi eredetű természetes gyógyanyagok, mint pl. az antibiotikumok. Senki sem vonhatja kétségbe a százvagonseámra exportált hazai gyógynövényekben rejlő gyógyászati értékeket. Világszerte mérhetetlenül fejlődik a gyógynövények kultusza, s talán egyetlen állam gyógynövényeit sem becsülik meg jobban külföldön, mint az itthon termeiteket."
Dr. Buga L. főorvos a "Gyógynövényeinkről" c. könyvecske előszavában írja a következőket:
"A gyógyteáknak - elsősorban a hazai teakeverékeknek -a hipnoszuggesztív, tehát a megnyugtató, rábeszélő, lelki gyógy-hatásokon kívül olyan bizonyíthatóan komplex hatásuk van, amik főleg gyermekek, öregek, legyengültek és túlérzékenyek esetében kémiai gyógyszerekkel, tablettákkal, porokkal, de még gyógyfüvekből készült kivonatanyagokkal sem helyettesíthetők. Ma látjuk tehát, hogy a teagyógyítás hozzáférhető, ártalmatlan komplex hatású eljárás, és természetes előnyeit a modern orvos sem nélkülözheti. Igazuk van azoknak, akik a füves gyógyítás ügyét az Egészségügyi Minisztérium vezetése mellett a magyar orvosi kar szívügyévé akarják tenni, már csak azért is, mert hazánk gyógynövénytermelése bőséges és változatos."
R. Willstatter Nobel-díjas müncheni professzor a klorofillal kapcsolatos tanulmányában írja, hogy a növény levele parányi kémiai gyár, s egyben az élet forrása.
Bizony nyilvánvaló, hogy nincs növény, amely ne védekezne az ismert és ismeretlen ellenség ellen. Ezért termelnek, tartalékolnak és készítenek elő szükség esetére különböző gátló és védő anyagokat.
Aligha akad más fajtájú receptlehetőség, amelyben a leg-
különfélébb hatóanyagokat, az éppen felmerülő szükségletnek megfelelően olyan komplex módon, egyénileg és egyidejűleg lehetne kombinálni, mint a gyógyteákban.
Gondoljunk arra, hogy sok-sok divatos laboratóriumi termék milyen rövid idő alatt süllyedt a feledés homályába, miközben a gyógyteák állják az évezredek próbáit. Helytelen volna azonban a csak gyógyteákkal való kritikátlan gyógykezelés hangoztatása, mert ez túlzott elfogultságot jelentene.
Vitázni nem érdemes. Az a cél, hogy minden anyag és eszköz, gyógynövény vagy szintetikus gyógyszer, amely gyógyításra alkalmas, rendelkezésre álljon, szolgálja mindenkor és mindenhol az emberiség javát.
Mindentől függetlenül mi is csak azt a régi jó szokást tanácsoljuk : minden háznál legyen kamillavirág, hársfavirág, bodzavirág meghűléses betegségek esetére, és borsosmenta, ezerjófű gyomojrontások házi kezelésére.
Igaz a közmondás, hogy: "Contra vim mortis, non est medi-camen in hortis". (A halál ellen nincs orvosság a kertekben.) A halál ellen valóban nincs orvosság a kertekben sem, de van bőven olyanokból, amelyek védik egészségünket és hasznos segítőtársaink a betegségek ellen.
Második fejezet
A GYÓGYNÖVÉNYGYÜJTÉSRÖL ÁLTALÁBAN
Hazánkban a gyógynövénygyűjtésnek már nagy múltja van. A jó minőségükről híressé vált magyar gyógynövények régóta világszerte keresett árucikkek. Gyógynövénytermésünk a hazai szükségleteket bőven fedezi, sőt jut belőle kivitelre is. Évenkénti gyógynövényexportunk több ezer tonnányi, sok millió forint értékű.
Gazdag gyógynövénytermésünk begyűjtése érdekében el is kell követnünk mindent, mert tetemes népgazdasági kárt okoz, ami belőlük felhasználatlanul elkallódik.
A növényvilág a gyógynövényeknek olyan gazdag forrása, amelyből nemcsak korunk igyekszik minél többet meríteni, hanem a jövő társadalma sem fogja tudni nélkülözni azokat.
Egyre újabb növények kerülnek a gyógynövények megtisztelő sorába, mert a növényi gyógyító anyagok további felkutatása mindenfelé szüntelenül folyik. A magyar gyógyszerkutatók is azon fáradoznak, hogy hazai flóránk eddig ismeretlen értékeit még felderítsék, minél több és jobb növényi hatóanyagot alkalmazhassanak a betegségek gyógyítására.
A gyógynövények nem csodaszerek, kellő szakszerűséggel alkalmazva reális orvosi értékűek. Ezt a tényt bizonyítja, hogy a kulturált népeknél mindenütt igen elterjedt mind a gyógyszeripari, mind a háztartási felhasználásuk. Nem lekicsinylendő sok gyógynövénynek az az értékes tulajdonsága sem, hogy egyszerű teaként elkészítve is már kész gyógyszert nyújt. Az, hogy drága ipari ráfordítás nélkül is szolgáltathatnak kész gyógy-
szereket, még hatványozottabban emeli népegészségi és népgazdasági értéküket.
Ahol csak növényi élet van, ott mindenütt terem gyógynövény is. Vadon termő gyógynövényekkel mindenütt találkozhatunk, hiszen évről évre, minden különösebb emberi beavatkozás nélkül, maguktól is megteremnek. Fellelhetők hegyeken, sík vidékeken, erdőkben, réteken, legelőkön, utak és folyók mentén, árkok és csatornák partjain, mocsarakban, lápokon, gyakran kapásokban és vetések szélén is.
Erdők és kapcsolatos részeik (erdőszélek, tisztások, vágások, bozótosok) fontosabb gyógynövényei: gyöngyvirág, szagosmüge, tüdőfű, vérehulló fecskéfű, aranyvessző, csípős csalán, erdei ibolya, kankalin, kapotnyakfű, májfű, meténg, nadragulya, zamatos turbolya, vadárvácska, veronikafű, apróbojtorján, bodza, csipkerózsa, galagonya, kutyabenge, fehér fagyöngy, boróka, ezerjófű, fehér árvacsalán, csarabfű, fekete áfonya, macskagyökönke, szamóca, szeder, tavaszi hérics, tölgyfazuzmó, bakfű stb.
Legelők és rétek fontosabb gyógynövényei: cickafarkfű, kakukkfű, kamilla, pemetefű, somkórófű, pásztortáskafű, belén-dek, maszlag, ökörfarkkóró, fehér üröm, gyermekláncfű, füstike-fű, tövises iglic, orbáncfű, tejoltófű, őszi kikerics, útifű, vasfű stb.
Vizek mentén, nyirkosabb réteken, árkokban és árkok mentén élő fontosabb gyógynövények: fehér mályva, fekete nadálytő, fehér zászpa, fűzfa, kecskeruta, földi bodza, martilapu, acsa-lapu, ebszőlő, komló, útilapu, földitök, szúrós gyöngyajak, ken-derkefű, libapimpó, sédkender, örvénygyökér, mezei zsurló, papsajt stb.
Ingó lápokon terem a vidrafű; mocsarakban, folyók ártereiben, álló vizek partján pedig az orvosi kálmos.
Homokbuckák gyógynövényei: homoki pirosító, homoki szalmagyopár, fátyolvirág. Jelentős futóhomokos területeinket borókával telepítettük be.
Művelés alatt álló területek és tájak gyógynövényei: pipacs, szarkaláb, búzavirág, aggófű, tarackbúza, édesgyökér, tisztesfű, porcikafű, porcsinfű stb.
Haszonfák, diszfák mint gyógynövények: hársak, fehér akác,
tölgyek, fekete nyárfa, fehér nyírfa, kőrisfa, szelídgesztenye, vadgesztenye, mandulák, japánakác.
Kultúrnövényeink melléktermékei mint drogok: diófalevél, dió-kopács, dióközfal, kukoricabajusz, babhüvely, cseresznye- és meggyszár, mákgumó, fűzfavesszőháncs, napraforgóvirág, málnalevél, szamócalevél, fekete ribizlilevél stb.
A gyógynövénygyűjtés a falvak lakóinak a feladata, ők járhatják az erdőt, a mezőt. Nem csupán szabad idejüket hasznosíthatják jól jövedelmezően gyógynövénygyűjtéssel, hanem mindennapi feladataik mellé célszerűen beilleszthetik ezt a munkát is.
Gyógynövényt bárki gyűjthet, nem kell hozzá semmiféle engedély.^ Aki gyógynövényt kíván gyűjteni, egyedül csak a községe Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetét (azelőtt Földművesszövetkezet) kell felkeresnie, ahol tájékoztatják, hogy milyen fajtából, mennyit kell gyűjteni, mit lehet érte kapni. Ugyanis a gyógynövénygyűjtés falusi irányítói, valamint a gyűjtött anyag felvásárlói is a fenti szövetkezetek. Országszerte mintegy félezer szövetkezet irányítja sok ezer gyűjtő munkáját.
A gyógynövényáruk előállításának tervfeladatait a gyűjtéssel és termeléssel foglalkozó szakvállalatok állítják össze a Medim-pex Gyógyszerkülkereskedelmi Vállalattal egyetértésben. Figyelembe kell venni mind a belföldi, mind pedig a külföldi igényléseket. A terv fel van bontva a végrehajtószervekre, a községi szövetkezetekre.
A szövetkezet arra kijelölt, szaktanfolyamot végzett aktivistája gyógynövény-felvásárlói minőségben szervezi meg a gyűjtést, veszi át a gyűjtött anyagot, gondoskodik megszárításáról, kezeléséről, csomagolásáról és elszállításáról.
Találat: 5391